Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-13 / 10. szám

Szombat, 1979. január 13. A közösségi és az egyéni művelődés színterei A művelődési otthonok működésének ú/raszabályozásáról A művelődül otthonokra vonatkozó új kormányrende­let társadalmi éa művelődés­politikai céljainkkal össz­hangban határozza meg a művelődési otthonok tevé­kenységének tartalmát, tár­sadalmi funkcióit, kapcso­latainak formált. Az ez Ide­ig érvényben volt alapve­tő, 1960-ban megjelent jog­szabály. mind tartalmában, mind formájában túlhala­dottá vált. mivel azóta, s főleg az 1970-ea években a politikai, gazdasági és tár­sadalmi élet fejlődésének eredményeként változtak a közművelődési igények és a lehetőségek ls. Met,jelent a közművelődés fejlesztésére vonatkozó párt­határozat és a közművelődé­si törvény, amelyek a kö­vetelménveknek megfelelő­en fogalmazták meg a köz­művelődési otthonok he­lyét szeren ét és feladatalt a közművelődési intézmények rendszerében. Indokolttá vált tehát a művelődési ottho­nokra vonatkozó jogszabály újra alkotása. Az új jogszabály hang­súlyozza: a közművelődés irányítása állami feladat, feltételeit az állam a tár­sadalmi szerveketekkel és a szövetkezetek érdekkép­viseleti szerveivel együtt­működve biztosítja. Ugyan­akkor az eddigieknél na­gyobb mértékben érvénye­sül a szocialista demokrá­cia a művelődési otthonok irányításában és ellenőrzé­sében. Vagyis: választott társadalmi vezetőség segíti majd a művelődési otthon munkáját, részt vesz a ren­dezvények, akciók propagá­lásában, a művelődési ott­hon szervezeti és működé­si szabálvzaténak. tervel­nek. költségvetésének kiala­kitte-sban. Ezáltal lehetőség adódik arra. hogy a mű­velődte) otthonok haszná­lói. látogatói beleszól 1anak az otthon életébe, kezde­ményezéseikkel, javaslataik­kal előmozdítsák működé­sét. A Kulturális Minisz­térium egyébként a rende­let megjelenésével egy Idő­ben iránymutatást ad a tár­sadalmi vezetőségek meg­választásához. működéséhez. A közművelődés otthonai a jövőben szorosabban együttműködnek a többi mű­velődési és az oktatási In­tézménnyel — hangsúlvozza az új jogszabály. Lehető­vé válik, hogy a művelődé­si otthonok komplex mű­velődési Intézményeken be­lül is működhessenek. A kormányrendelet meg­jelenésének másik, nem ke­vésbé jelentős haszna: csökken a művelődési ott­honokra Vonatkozó jo-s-a­báWok száma, egyszerűbbé válik a szervezte! és irá­nyítás) tevékenwség. E ren­delettel ezv időben jelenik meg a Jozszshálv tására vonatkozó miniszte­ri rendelet Hideg fogadtatás a meleg lakásokban Művészei és (mű)kereskedelem Mottó: A műteremtől mű/tsz, közel 100 művészet­it vásárlóin igen hosszú történész, mintegy 70 fotó­éj ellentmondásos egy- művész és 21 egyéb művé­egy műalkotás útja. s/etl tevékenységet folytató Első festőművész: Kép- alkotó. (Az Irodalmi szak­csarnoknak nem adok mun- osztálynak 700, a zeneinek kát. Nem kompromittálom 200 tagia van.) Még érde­magam. Én már megélek a kejebb adat, hogy az alap­nevem után. tagok 80 százaléka Budapes­Masodtk festőművész: Jól len él, • mindössze 700-an megélek a Képcsarnokból, vidékiek. tért menyeim mindig ott vannak a heti zsűrin. Tu­dom, ml kell a nagyközón­Bégnek. Harmadik festőművész: Sokáig ellene voltam az ügynevezett „képcsarnoki" festészetnek. Nemrégiben A Képcsarnok kettős szo­rításban tevékenykedik. Szo­rító társadalmi kötelessége a művészeti színvonal eme­lése, a nagyközönség vizuá­lis kultúrájának nevelése­ícrmalása, ugyanakkor — tnlvel kereskedelmi vállalat mégis az egyik reprezenta- — nem hagyhatja figyelmen tiv bemutatóteremben ren­deztem kiállítást. Nem bán­tam meg. kívül az üzleti szemponto­kat, a forgalom, a nyereség, a haszonkulcs mágikus mu­tatóit. Több hasznos és eredményes vállalkozás bi­zonyítja, hogy e kottát igen­is sikeré&en léhet összebékí­liazánkban a képzőművé­szek — elsósorban a festők — jobbára háromféle módón ér:tsesíthetik alkotásaikat feni. Vagy megvásárolja művei- A kei az állami mecenatúra A szegedi Gutáesy Lajos­valar.ielyik szerve vagy in- terem a megrendezett kiál­itzménye, vagy műteremből lítások, a fölkínált képanyag — ahogy mondani szokták: és a területen dolgozó szer­láocn — eladják a kéneket, vezők készleiéből az elmúlt vagy rábízzák a mükereske- évben mintegy 3 millió fo­tíeiem csatornáira, amit ha- rint értékű képet forgalma­sainkban a Művészeti Alan zott Az elmúlt évi tárlatok irány ííása alatt működő közül a legsikeresebb a fia* Képcsarnok Vállalat kénvl- tsl vásárhelyi festőművész, ed. Versenytárs nélküli, te- Csikós András kiállítása hét monopolhelyzetben levő volt, akinek minden szlnvo­múkereskedelmi vállalat a rtálaS, s mégis népSZérfJ ké­Kcpcsarnok, s még a bizo- pe gazdára talált. A vésár­mányi képkereskedői hálóza- lók kőzött megtalálhatjuk a ta sém veszi fel a versenyt műgyűjtők törzsközönségét — különösen vidéken. Ezek éppúgy, mint a fiatal értei­a tények önmagukban hor- miség és munkásság ré­ba keresnénk helyi művész­től alkotásokat, nem kap­nánk, mert a központi elosz­tás révén ezek az ország más tájaira kerülnek. így aztán nem véletlen, hogy a műtermi vásárlások földuz­zadtak. A képcsarnoki ha­szonkulcs is változott az utóbbi időben, éppen a kép értékétől, minőségétől füg­gően. Most ls lehet részletre festményéket vásárolni. A kiválasztott alkotás árának 13 százalékát kell befizetni, a többit hávi részletekben, 8—18 hónap alatt kell ki­egyenlíteni. Külön kedvez­mény. hogy az ilyen vásár­lásoknál nem számolnak fel kezelési költséget. Ha vala­ki festményt készpénzért vásárol, 9 százalék enged­ményt kap. A Kénesamok Vállalat te a Művészeti Alap az elmúl' években fölmérte, elemezte is átalakította tevékeny sé- P ginek jelentós részit, lgye- i takarót tett 1. —mi* / 1 c _. I , _ A A múlt héten országszerte beköszöntött az igazi tél. Szegeden is jóval fagypont alatt volt a hőmérséklet. Nagy gondot jelentett a fű­tés még a táv fűtésű laká­sokban is. Tarjánból többen panaszos levelet küldtek, illetve telefonáltak a város­gazdálkodási vállalat távhő­szolgáltató fóosz ályának Csongor téri épü'etébe. Ezeknek a reklamációknak jártak utána a vállalat fo­gyasztói ellenőrei * — A legtöbben nem lát­nak majd szívesen bennün­ket — közli Ördögh Sán­dorné. — Azért is megyünk ket­ten ellenőrizni — teszi hoz­zá Máriás! Jánosné. Azzal magukhoz veszik a tarjánl 500-as és 809-as épü­letek hőmérséklet ellenőrzési naplóját. Meggyőződnek ar­ról, hogy pontosan méri-e a hőmérsékletet az érzékeny műszer, a termométer. Mintha mind a kettőjüket meg akarná cáfolni az első lakásban a háziasszony, kész­ségesen tárja ki az ajtót. A fűtésre nincs panasza. Ör­dögh Sándorné a helyiségek közepén méri a hőmérsék­letet — Hány fok melegnek kell lenni? — kérdezi a nagy­mama. aki a nappaliban ül egy szétnyitható heverőn. — A szobában 20. a kony­hában 16, a fürdőszobában 24 foknak — válaszolja ör­dögh Sándorné. Majd a für­dőszobába is benyújtja a műszert. — Huszonöt fok — mondja. Máriási Jánosné ezt is bejegyzi a naplóba a többi adat mellé, amit aztán a háziak aláírnak. — Hány lakásban ellen­őriznek naponta? — kérde­zem, miközben felfelé me­gyünk a lépcsőn. — Körülbelül 29-ban. ennyi a normánk. Délután egy órától este háromne­gyed nyolcig dolgozunk — tájékoztat Máriási Jánosné. * Az emeleti lakások átla­gosan két-három fokkal me­legebbek mint a földszintiek. Az egvikben mégis fáznak. — Lehetetlen állapot. Csak azt ne mondják, hogy nincs hideg! — kezdi egy férfi és tüntetően mutatja hoty az ablakpárkányra összetekert — Már megint Itt vannak? Semmi szükség magukra. Mindig olyankor Jönnek, amikor meleg az idő! — fo­gadja az ellenőröket egy erélyes hangú nő. Ami igaz, igaz. Odakint olvad. Az el­múlt napokban pedig éjjel­nappal fagypont alatt ücsör­gött a hőmérő szála. Ebben a lakásban a be­jelentés szerint nem műkö­dik a fűd est — Még 1976-ban elromlott Kijöttek a DÉLÉP szerelői. Csövet vágtak é3 kibontottak valamit a földszinti garázs­ban. Nem segftett az sem. A szőnyegpadlót ellenben Jócs­kán megviselték a munkála­tok. Ezek után már meggon­dolom, hogy beengedjem-e a mestereket mégegyszer a lakásba — szögezi le a tu­lajdonos. Az ajtókat nyitva tartják, így 20 foknál melegebb az a szoba is, ahol a radiátor rosszul fűt. Távozás után Máriási Jánosné megjegyzi: — Évek óta nem fizetnek fűtési díjat, pedig a válla­lat nem tehet arról, hogy a garanciális javítás nem járt sikerrel. Egy másik lakásban bW tosan megugrana a termo­méter mutatója, ha valami­vel közelebb lenne a tulaj­donoshoz, aki a műszer pon­tosságában kételkedik. A szobahőméró ugyanis 19 Cel­sius fokot mutat. Míg a ter­mométer 23 aL — Ez a hiteles — próbálja csillapítani a kedélyeket Ördögh Sándorné. A kony­hában figyelmeztet: — A saját érdekükben kérem, ne íűtsenek a gáztűzhellyel. Fogyasztja az oxigént és ar égés során keletkező anya­gok is károsak az egész­ségre. A házlak ettől meghök­kennek. de a gázlángot to­vábbra sem oltják el. Pedig a konyhában 19 fok melag van. * — Némileg már megszok­tuk a hideg fogadtatásokat — mondja Máriási Jánosné. — Azt, hogy évekig sze­münkre vetik a legapróbb vélt és valódi hibákat. Ne­héz megérteni, hogy csak olyankor indokolt a beje­lentés. ha az elófrtnál hide­gebb van a lakásban. Jámbor Ernő e Úttörőcsapatok kulturális szemléi Megkezdődtek az úttörő­csapatok kulturális szemléi. A csapatszemlében legjobb eredményt elért szólisták és csoportok jutnak tovább a következő fordulóba, s a legkiválóbbak elnyerik a kulturális szemle minősítő okleveleit, jelvényeit. A szemlén Induló kórusok egyúttal részesei az Éneklő ifjúság mozgalomnak és be­mutatkoznak a rádió műsor­sorozatában. Az országos fesztiválok sora áprilisban kezdődik. Szentesen az éneklő rajok, Vácott a vonószenekarok, Veszprémben a fúvószeneka­rok mutatkoznak majd be., (MTI) Személyzeti vezeték tanácskozása kezett összekapcsolni meoé­nási tevékenyégét, kultúr­politikai-közművelődési fel­adatait. bírálati munkálát és kereskedelmi célkitűzéseit. A kezdeti eredmények biz­tatóak! Tanéi Lajos — Szigetelték az ajtókat te az ablakokat? — érdeklő­dik Ördögh Sándorné. — Igen, de semmit sem ér. Bezzeg a szemközt lakó! Egész nap trikó! hord. A leghidegebbnek mon­dott sarokszobában ls 22 fok van. tíozíák az ellentmondásokat. A Művészéti Alap igyekszik — különösen az utóbb) esz­tendőben — megújítani te­vékenységét. emelni bemu­tatóinak. kiállításainak, kí­nálatának színvonalát, ser­kenteni a művészeti alkotó­munkát, úi rs {közökkel. legeit. A házról ház­ra járó szervezők ls sok új vásárlót toboroznak. A nagyközönség körében még mindig a hagyományos, köz­órthetó festészeti alkotások a legkeresettebbek, elsősor­ban a tájképek ós csendéle­módszerekkel, tek. Tény Viszont, hogy a javaslatokkal képcsarnoki képforgalmazás támogatni művészet és kő- többsége tömegáru. Azzal zönség egymásra találásának esvütt, hogy az átvételi zsü­leheíóségeit. A feladat per- ri egy bizonyos kvalitáshoz, sze nem könnyű, nem old- művészt színvonalhoz köti ható meg minden elképzelés magát, de mégis jelentős egvik napról a másikra. A mennyiségű, szinte futósza­Művészeti Alapnak — múlt lagon gyártható, a koniunk­évi statisztika — 3341 tagia túra miatt meglovagolható van, közülük közel ezer kommersz festményanyagot fest-, több mint 308 szob- hétről hétre újratermel. Kü­rász-, töhb mint 800 gra- lön gond. ho°v például a fik'.is-. több mint 100 ioar- szegedi Képicsarnokban hiá­Plsz^rángexpert A Balatoni Halgazdaság ódorcj ipusztal pisztrángos telepen elsó isiben fordult elő, hogy a medencékben tá­rolt összes 25—35 dekás. eladták. A ..Halért" több mint 13 vagonnyi elő piszt­rángot vásárolt meg. és en­nek túlnyomó többségét a Műsorajánlah Kórusmutslkatzerepsl a Mó- vös utca 6. szám alatti éptí ra Ferenc Múzeum Múzeumi létében, matinék-sorozatának január A Szegedi Szimfonikus Ze­14-) programjában. Délelőtt 10 ne kar hangversenyét közve­órakor a Szentes és Vldáke títi a rádió harmadik mfiso­AFÉSZ vegyes kara mutat- ra a Zeneakadémia nagytér ­kőzik be, vezényel Nagy Já- méből január 17-én este 19 nos. óra 35 perces kezdettél. A A gúnárom elveszett című hangversenyre a kubai kul­dalt elevenítik meg a Juhász turális napok keretében ke­Gyula Művelődési Központ rül sor. Vezényel Gonzalés báb- te játékkészítő szakkö- Romeu. közreműködik Leo rén részt vevő gyerekek a Brouwer (gitár) és Silvio Rod­foglalkozásokon készített bá- riguez Cardenas (zongora). A búkkal január 14-én, délelőtt műsorban elsősorban kubai 10 órakor. zeneszerzők művei szerepel­Tarjányi Béla amatőrfilmes nek. A koncertet január 15-én estjét rendezik meg január este 1 érakor a csongrádi mű­15-én este 6 órakor a Juhász velődísl központban is meg­Gyula Művelődési Központ- hallgathatják az érdeklődők, ban. A szegedi dómról szól c Az öngyógyítás veszélyei és szegedi körzeti stúdió soron a kuruzslis címmel dr Min- következő műsora Január ker Emil tanszékvezető egye- 19-én 17 óra 40 perckor a teml tanár tart felvilágosító televízió l-es műsorában. A előadást a TIT Csongrád me- nyaranta tízezrek által meg­gyei kémiai és gyógyszeré- csodált tér és templom együt­szeti szakosztályának rendé- tesének értékeiről, a velük zésében Január 15-én délután kapcsolatos vitákról számol 3 órai kezdettel a Szegedi be az adás. Közreműködik Orvostudományi Egyetem Karikó Teréz (ének) és Ella úggpevezett árupisztrángot Teiimpex útján exportálja. I Gyógyszerészeti Karának Eöt- István (orgona). Több mint százezer kö­zépvezető ás megközelítően tízezer felső vezető irányít­ja a vállálátok, üzemek, szövetkezetek munkáját. Az ő tevékenységükről, tovább­képzésükről kezdődött pén­teken kétnapos tanácskozás a szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság szer­vezésében Budapesten, a Technika Házéban. A tanácskozás ezért kü­lönösen időszerű, mert sz új, szigorúbb gazdálkodási feltételek a vezetőkkel szem­ben is nagyobb követel­ményeket támasztanak, s ezeknek csak az arra rá­termett, megfelelő képessé­gekkel rendelkéző vezetők tudnak elaget tenni. A gaz­daságpolitika! célok sikeres megvalósításihoz nélkülöz­hetetlen vezető) tulajdon­ság. a gyorsan változó kö­rülményekhez való rugalmas alkalmazkodás, és s fogé­konyság a tudomány ás • technika eredményeinek gyakorlati alkalmazása Iránt, amely végső soron a ter­mékszerkezet megfelelő vál­tását eredményezheti. Ezek­nek a követelményeknek a kielégítéséhez — amint • tanácskozáson hangsúlyoz­ták —• a gazdaság! vezetés színvonalának további eme­lése szükséges. Ehhez Jó alapot teremt az 1974. évi kormánvhatározat a sze­mélyzeti és kádermunka fej­'rs*tteérŐI. Azóta któtallt o 'első- és középvezetők to­véhbképzés^nek hálózata ••örü'tcVtótóbbé vó't * M­-"rutánpót'ta kiválasztása. Ebben különösen s Cső­nél Művek, az Egyesült Íz­tó te a Dunai Vasmű Jár len. hol az utóbbi Időben ls egész sor rátermett veze­fő került kl a munkások kö­zül. Most az egyik legfontosabb feladat — mutatott rá több előadó ls — a megfeleld ká­derutánpótlás biztosítást a magasabb követelmények­hez. A kádermunka már « kiválasztásnál kezdődik, ez pedig a személvzetl veze­tők körültekintő tevékeny­ségén alapszik. Fontos, hoty • vezetőképzésben sz eddi­gieknél Is nagyobb arány­ban vegyenek részt mun­kások és fiatal szakembe­rek. Nagyobb teret kel! ad­ni a nőknek is a vezetésben, különösen azokban az ágaza­tokban. ahol létszámukhoz képest aránytalanul keve­sen vesznek részt az irá­nyításban. A tapasztala­tait stónltetóc formában fo-'.i)ak a-sze. s V*-re­majd sz Ittstaves szerveknek felhasználásra. Alkotóház Velemben Az őrségi népi építészet jegyeit őrző alkotóházat épí­tenek maguknak a szombat­helyi népi iparművészek stú­diójának tagjai. A több mű­helyből álló épület a festői szépségű ItŐszchegvaljal Velem községben vár,, majd a fafaragókat, kosárfonókat, kovácsokat. Az alkotók most kezdték el építését társa-tal­mi munkában, s a továb­biakban is legnagyobbrészt így épül, olcsó, helvi anya­gok felhasználásával. Tervel ls társadalmi munkában ké­szültek. Régi mesterségeket a mába átmentő népművé­szek maguk kész'tik majd Cl a báz beren.lczését

Next

/
Thumbnails
Contents