Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-13 / 10. szám

MSZMP SZEGED VÁROSI 69. évfolyam 10. szám 1979. január 13., szombat Ára: 80 fillér ™ i x\ GQ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Győri Imre látogatása Hódmezővásárhelyen és Szegeden Gyón Imre a megyei, a vásárhelyi es az üzemi vezetők társaságában megtekintette a HŐDGÉP üzemcsarnokait Pénteken a kora délelőtti órákban Hódmezővásárhely­re érkezett Győri Imre. az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a város or­szággyűlési képviselője. A városi pártbizottság székhá­zában dr. Szalontai József első titkár és dr. Csatordai Antal, a tanács elnöke fo­gadta a KB titkárát. Tájé­koztatták a város múlt évi gazdasági eredményeiről, s az Idei gazdaságpolitikai feladatok helyi megoldásá­ra készült, a városi pártbi­zottság január 10-i ülésén jóváhagyott cselekvési prog­ram részleteiről. A megbe­szélésen aktuális városooli­tikai kérdésekről is szóltak. Győri Imre ezután a vá­ros vezetőinek kíséretében látogatást tett a HÓDGÉP törzsgyárában, ahol Czeller Béla, a MEZŐGÉP Tröszt termelési igazgatója, Nyá­mádi Gábor, a vállalat igaz­gatója és Farkas Ferenc, az üzemi pártbizottság titkára fogadta a vendégeket, akik­hez itt csatlakozott dr. Koncz János, a megyei párt­bizottság titkára is. A megyében több gyár­egységgel rendelkező és a KGST keretében a mezőgaz­dasági gépgyártásban jelen­tős szerepet betöltő vállalat gazdasági eredményeit és idei terveit Nyámádi Gábor igazgató ismertette. Egyebek között elmondotta, hogy 1978 egyik legértékesebb si­kerének tartják a gazdálko­dás hatékonyságának mint­egy 22 százalékos javulását. Ennek eredményeként — miközben egy igen intenzív. 85 százalékos termékváltást hajtottak végre — a terve­zett 135 millió forintos vál­lalati nyereség helyett meg­közelítőleg 165 milliót reali­záltak. Ily módon vált pél­dául lehetővé a bérek 8 szá­százaiekos (s ezen belül a fizikai munkások jövedel­mének 10 százalékos) növe­lése. A Központi Bizottság tit­kárának egyik kérdésére vá­laszolva az igazgató elmon­dotta: lényegében már az el­múlt évben számoltak a gaz­dálkodás körülményeiben Várható változásokkal. En­ne* megfelelően történt az új termékszerkezet kialakí­tása, s ígv gyakorlatilag nem kerülték megoldhatat­lannak minősíthető felada­tok elé az idei tervek kidol­gozásakor. Az új termelési profil kialakításával a kor­szerű. gazdaságosan előál­lítható. exportképes mező­gazdasági gépek gyártását, s nem a mennyiség növelését tüzlék célul. A múlt évihez hasonló termelési érték mel­lett 1979-ben 200 milliós nyereségtömeg elérését vár­jak, ugyanakkor 12 száza­lékkal növelik az exportot. A vállalat termékeinek 60 szazaíekát egyébként már tavaly is a KGST-tagorszá­gokban értékesítették. A termelési feladatok megoldása közben az idén tovább folytatják az erőtel­jes gyártmányfejlesztési te­véKenységet. mert a követ­kező években szeretnék megkezdeni a most még zö­mében vontatásra szoruló Huszár István az HSZKban Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese pénteken néhány napos láto­gatásra a Német Szövetségi Köztársaságba utazott. Részt vesz a müncheni magyar na­pok megnyitásán, majd meg­beszélést folytat az NSZK kormányának, valamint gaz­dasági, ipari és pénzügyi éle­tének több vezetőiével. Kí­séretében van Bíró József külkereskedelmi miniszter és Nagy János külügyminiszter­helyettes. (MTI) A HÓI T-ben tartott előadás hallgatósága. (Fotó: Enyedi Zoltán) gepek önjáró változatainak soroza tg vártását. Ezután Czeller Béla a HGDGÉP trösztön belüli heiyzetéről tájékoztatta Gyón Imrét. Hangsúlyozta: a vállalat múlt évi eredmé­nyeivel. sikeres fejlesztési törekvéseivel a tröszt leg­jobbjai közé került, s ezt elsősorban a gazdasági veze­tés, a párt- és tömegszerve­zelek összehangolt tevé­kenysege s nem utolsósor­ban a munkáskollektíva megerősödött cselekvőkész­sége lévén érték el. Ezt a megállapítást támasztotta alá Farkas Ferenc, az üze­mi pártbizottság titkára, aki a vállalatnál dolgozó kom­munisták gazdasági munká' segitó tevékenységéne'' konkrét mozzanatait tártc fel A Központi Bizottság tit káta az elhangzottakra vá iuszoiva hangsúlyozta: fel tétlenül elismerésre méltóa' a HGDGÉP eredményei ér törekvései. Igazolják a Köz­ponti Bizottság azon meg­győződését. hogy a vállala­tok vezetői, munkáskollektí­váinak döntő többsége ké­pes a nehezebb gazdasági körülményekhez alkalmaz­kodni. s megfelelni a nép­gazdaság elvárásainak. A tájékoztató után gyár­latogatás következett, mely­ne* során Kozari József műszaki igazgatóhelyettes mutatta be az állandóan korszerűsödő üzemrészeket. Gyóri Imre délután a HODiKÖT Vorosilov utcai művelődési házában pártna­pi előadás keretében tájé­koztatót tartott az MSZMP Központi Bizottsága decem­ber 6-i határozatából adódó gazdaságpolitikai feladatok­ról, továbbá a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Ezi Követően a HÓDIKÖT 2. számú gyárában meghall­gatta Fái Rozália vezérigaz­gató és Nagy Ernő vállalati páltbizottsági titkár beszá­molóját a divat- kötöttáru­gyár gazdasági, politikai életerői, majd megtekintette a korgéoi üzemrészeket. Este Szegeden a Sajtóház­ban Győri Imre a megye tö­megkommunikációs szervei­ben dolgozó vezető újságírók­kal a gazdaságpolitikai agitá­ció aktuális kérdéseiről foly­tatott eszmecserét. Ott volt a beszélgetésen dr Komócsin Mihály, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, dr. Koncz János, a me­gyei pártbizottság titkára és Berta István, a szegedi váro­si pártbizottság titkára is. Olaj Hol kell olaj és földgáz után kutatni? Az eddigi ada­tok arra utalnak, hogy Szi­béria a belátható jövőben a Szovjetunió alapvető szénhidrogén-forrása marad. Jelenleg csak a legfelső szinteken található nyers­anyagot termelik ki, de minden alap megvan arra, hogy nagy mélységekben, az ókori üledékrétegekben is számoljanak produktív olaj­mezőkkel. Éppen ezért a szovjet geo­lógusok mindenekelőtt a már felfedezett lelőhelyek alatt kutatnak újabb ásvá­nyi telepek után. A legtöbb reményt az ókori üledékes, úgynevezett paleozoikus ke­zetekhez fűzik. OTP segítséggel Lakások építése Évről évre nagyobb az OTP szerepe a lakásépítés­ben. Ezért a tanácsokkal rendszeresen együttműködési megállapodást köt a Taka­rékpénztár Csongrád megyei igazgatósága, hogy a munka­kapcsolatok szorosabbá vál­janak. Mivel az együttmű­ködés igen jelentős, Csongrád megye lakóinak nagy részét érinti, azért a megyei tanács végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén először tűzte napirendre az OTP lakás­építési akcióinak megvitatá­sát. Természetesen azzal a céllal, hogv hol, milyen te­rületen kell a munkát össze­hangoltabb tenni. illetve milyen további intézkedések­ra van szükség. Tudni kell, hogy a taná­csok bankja az OTP, a IV. ötéves tervben felépített la­kások 85 százalékánál (18 ezer 637 lakás), az V. ötéves terv első három évében a lakások 92 százalékánál (14 ezer 294 lakás) működött közre. A számokból is kide­rül, hogy a IV. ötéves terv­ben jelentős volt az OTP szerepe és saját beruházás­ban is részt vett a lakásépí­tési programban. Ily módon a többszintes lakások 26 szá­zaléka (2935 lakás) került tető alá. A középtávú terv­ben az OTP saját beruházá­sában 2580 lakást építtet fel, 1920-at pedig lakásépítő szö­vetkezetek szervezésében, se­gítségével. A tanácsok pénz­ügyi lehetőségeit és az építő­ipari kapacitást figyelembe véve a takarékpénztár az V. ötéves terv első három évére tervezte saját beruházású la­kásai többségének — 2140 lakás — megépítését. A ter­vet az eltelt időszak alatt 85 százalékra teljesítették, hiszen 2195 lakás elkészült, és ily módon is jól segítet­ték a tanácsokat a lakásnoli­tikai célkitűzések megvalósí­tásában. Csongrád megyében 1970 óta állandóan gondot jelent a gyakori belviz. Az elmúlt nyolc évben a belvíz több mint 14 ezer 500 lakóházat, illetve lakást rongált meg. Az OTP a károk helyreállí­tásában jelentősen közremű­ködött és az újjáépítéshez közel 850 millió forint köl­csönt nyújtott. A megrongá­lódott épületek tulajdonosai közül több mint 4500-an nem vették igénybe a kölcsönt, mert egy részük új lakást vásárolt vagy az idős korúak a gyermekükhöz költöztek. Egyébként a megrongálódott lakások közül tízezer tulaj­donosnak folyósítottak hitelt és hétezer otthon épült újjá. A belvízkárokat a tanácsok és az OTP megyei igazgató­sága a jogszabály előírások­nak megfelelően bírálta el. Előfordult azonban olyan eset is, amikor egyes állam­polgárok a kedvezményes hi­telt úgy akarták igénybe ven­ni. hogy a belvíz nem oko­zott kárt házukban. Termé­szetesen szigorú vizsgálatok­kal az ilyen eseteket felfed­ték és a belvizes kölcsönt az illetők nem kapták meg. Egyébként általában a régi építésű, alapozás, szigetelés nélküli vályog- vagy vert falas lakóházak károsodtak a belvíz miatt, és az újjáépí­tés során modern, téglaházak születtek. A végrehajtó bizottság a lakásépítés lehetőségeinek bővítése érdekében több ha­tározatot is hozott. A vb fel­kéri a helyi tanácsok végre­hajtó bizottságait, hogy a rendezési terv elkészítésénél a lehetőségekhez képest gondoskodjanak a korszerű, csoportos családi házak épí­téséhez felhasználható terü­letek kialakításáról. Ugyanis szükség van arra. hogy ja­vuljon a telekellátottság a magánlakás építésénél. Az OTP megyei igazgatósága pe­dig megvizsgálja, a jelenlegi tervek alap ián hol lehetne létesíteni ilyen beépítésű mintatelepet. Ennek kapcsán szó esett arról is, hogv a jö­vőben a takarékpénztár még jobban közreműködik a ház­helyek kialakításában, a te­lekképzésben, azokban a községekben, ahol a taná­csoknak ehhez nincs elegen­dő pénzük. Mivel a megye városaiban a belváros re­konstrukciója erőteljes, ezért szükségesnek látja a vb. a városi tanácsok vizsgálják meg, hogy az OTP miként működhet közre a foghíj­beépítésnél, a tömegrekonst­rukciónál még az V., illetve a következő ötéves tervben. A lakásállomány növeke­désével és az igények foko­zódásával egyre több család szeretne nagyobb vagy ki­sebb lakásba költözni. A la­káscserék iránt egyre na­gyobb az igény. Ezért is kéri a megyei testület a városo­kat, hogy az OTP-vel közö­sen keressék, miképp lehet a cseréket gyorsabban lebonyo­lítani. Kedvező megoldásnak látszik, hogy a tanácsok az OTP-nek biztosítanak egy la­káskeretet. A takarékpénztár így már tud gazdálkodni az állampolgárok által újra­értékesítésre felajánlott la­kásokkal. Sok ember magányosan él, ezért számukra elegendő lenne egy garzon ígv vető­dött fel, hogy a jövőben az OTP a nagyobb vállalatok, intézmények anyagi támoga­tásával, segítségével miképp építhetne garzonházat. Ter­mészetesen ez nemcsak me­rőben új kezdeményezés, ha­nem egyben új forma is len­ne. Valószínű, az egyedül élők és lakásra várók tábo­rán kívül az intézmények, vállalatok körében is hamar népszerűvé válna, hiszen anyagi támogatásuk arányá­ban rendelkeznének a laká­sok fölött — kiielölnék a ve­vőt. ígv a kezdő szakembert, fiatal házast, akit a munka­helyhez szeretnének kötni, gyorsan otthonhoz tudnák juttatni. Remélhetőleg, ha ez az elképzelés végleges formát ölt. hamar közkedveltté válik a lakásszerzés újabb lehető­sége H.M. Kutatóhelyek 3 tudományos együttműködésben A szocialista országok tu­dományos akadémiái közöt­ti együttműködés legújabb formája a bázislaboratóri­um-rendszer. A nemzetközi kutatómunkát elősegítő kez­deményezés céljáról és le­hetőségeiről Láng István, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkárhelyettese a többi között elmondotta: — Az akadémiák sokolda­lú kapcsolata keretében egy gazdaságosan működtethető, viszonylag egyszerűbb elő­készítést igénylő és gyor­san meg is valósítható együttműködési formát ke­restünk. így alakultak meg azok a kutatóhelyek — bá­zislaboratóriumok —, ahol a közös kutatások folynak. Az adott ország tudomá­nyos akadémiája a nemzet­közi kutatóprogram céljára nem egy teljes intézetet, ha­nem csak annak meghatá­rozott egységét, osztályát, la­boratóriumát bocsátja ren­delkezésre. Egy-egy téma ki­dolgozására több bázislabo­ratórium áll rendelkezésre, ez egyben azt is jelenti, hogy az akadémiák meg­osztják egymás között a terheket. A Magyar Tudományos Akadémia most márlegeli, mely hazai laboratóriumok kerülienek a bá'Maborató­riumok kategóriájába, hogy ezekben a jövőben foko­zottabb mértékben dolgoz­zanak nemzetközi kutató­csoportok. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents