Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-12 / 9. szám

Péntek, 1979. január 12. 5 Tankönyvíró pedagógusok Két ember, egy díj kérdijelíel Jó érzés pedagőgussikerről beszámolni. Nem is csupán a íortflkozás iránti rokon­szenvből, még csak nem is kizárólag a szakmába gya­korlótanításon éppen csak belekóstolt, az eredeti szak­képzettségtől távolra került ember együttérzésével. Gya­nítható, hogy elsősorban ta­lán a másokért végzett munka erőfeszítéseinek el­ismerése a legfőbb indok. Ha két szegedi pedagógus országos tankönyvpályáza­ton díjat nyer, ez az érzé3 jelentkezik. Különösen, ha az egyetlen kiadott harma­dik díjat hozzák el, mint dr. Révész Bála és Tánczos József, a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola biológia tanszékének docensei az ál­talános iskolák VII. osztá­lyai számára írott biológia­önyv tervezetükkel az 1978. evi tankönyvpályázatról. Koncepciójuk teljesen új — és igen szimpatikus. Az egységesebb, ugyanakkor komplexebb biológiai szem­lélet kialakítását tartották leglényegesebbnek. Eddig az általános iskolákban a nö­vénytani és állattani fejeze­téket elszakították egymás­tól. A két pedagógus többek között svéd, jugoszláv, né­met tankönyveket tanulmá­nyozott, ezekben az orszá­gokban a gyakorlat már horezaobb idete a fenti két rész párhuzamos, a közös étetrr " Vödéseke t eovsé.gesen tárgyaló feldolgozása. A munkafüzetben egyszerűbb kísérleteket végezhetnek majd a gyerekek, s olyan újszerű, a biológia leghét­köznapibb oldalalt érintő megoldásokkal is kísérletez­tek a szerzők, mint például a ME7ÖKER vitaminrek­lámjának fényképe, vagy a C-vltamln tárgyalásakor Szent-?vörgyi Albert képe és egy rövid, róla szóló ismer­tetés. A tanárképző főiskola biológia—rajz szakos hall­gatói segédkeztek a két pe­dagógusnak: ők készítették az ábrákat — igen lelkiis­meretes, szép mur.kával. Szerkezetileg a tankönyv­tervezet a sejtek-szövetek­szervek-szervrendszerek lép­csőzetes felépítésével készült, a növényekre és az álla­tokra egyaránt jellemző életfunkciók közös tárgya­lásától jutva el az egyedi jellemzőkig. Az egész nyár eltelt, éjszakák tucatjaival két ember közösségének munkájával, közösen, fel­váltva alkalmazott Irányí­tó és a kontrolláló szem­pontokkal. Az ötletekért, a kidolgozott koncepcióért, a végzett munkáért és főleg az eredményért gratuláció jár — és itt akár be ls le­hetne fejezni a cikket. Csakhogy... Megkérdez­vén a legfontosabbat — mit Is adhat egy Ilyen siker több évtizedes tapasztalattal ren­delkező pedagógusoknak? —, mintha egy icipici tüske szorult volna a két ember örömébe. „Nagyon sok volt tanítványunk dolgozik min­denfelé, az ország általá­nos iskoláiban, a biológia szakos tanárok egyharmada Szegedről kerül kl. Sok régi tanítványom nevével talál­kozunk itt-ott, talán nem kell ecsetelni az ezzel já­ró érzéseket. Olyan jó len­ne, ha egyszer ók is lát­hatnák így a mi neveinket". Hogyne, vágtam rá, hiszen éppen most érkezett el en­nek az Ideje is. Díjat nyer­tek, ezután következik a megbízatás, készítsék el a könyvet, tanítsanak majd ebből a volt tanítványok. „Ez egyáltalán nem biztos, sőt..." Szóbeli biztatást kaptak ugyan, de bizony akármilyen furcsa, vidéki pedagógusok Igencsak rit­kán kapnak hivatalos, írá­sos megbízást tankönyvek írásóra. Díjakat kapnak he­lyette. Ami egyfajta, ko­moly elismerés ugyan, ám nem jelenti igazán a munka koronáját. Hiszen éjszaká­kon, hosszú hónapokon át igazából használatra, má­sokért. másoknak készült ez a könyv is. Miként 1977-ben a hatodikos, jövőre majd a nyolcadikos. Egyszóval, két ember kitűnő teljesítmé­nvére Így kanyarodik a kér­dőjel: rendjén volna ez? Domonkos László Fogtechnikusok Éjszaka elegáns férfi siet az utcán. Az egyik kapualj­ban felfigyel a táblára. Ket­tesével veszi a lépcsőfokokat. Majd becsönget az emeleti lakásba. — A fogtechnikust kere­sem — mondja, s furcsán formálja a szavakat. — Eltö­rött a protézisem. Megvárom, amíg készen lesz. Az ajtórésből álmos hang válaszol: — Jöjjön holnap. — Tárgyalásom lesz. Esté­re pedig utazom tovább. Feltárul az ajtó. A fogtech­nikus megérti, hogy sürgős a munka. Nem sokkal ké­sőbb „hibátlan kiejtéssel", elégedetten elköszön az éj­szakai vendég. tán, a laboratórium veze­tője —, hiába próbálunk év­ről évre újabb helyiségekre, épületekre szert tenni. Ezért nem tartom helyesnek, hogy a kisiparosok felveszik ugyan a tanulókat, de az iskola el­végzése után nem foglalkoz­tatják tovább őket. A szak­mai képzés is hiányos. A vállalat ezen úgv próbál se­gíteni, hogy a frissen vég­zett fogtechnikusokat két évig csak gyakornokként al­kalmazza. Nappal ls asztali lámpák világítanak a műhelyben. Kel] a fény az aprólékos munkához. Bérezi Tamás má­sodéves ipari tanuló felpil­lant, azután tovább dolgozik a vizsgamunkáján. A karos­székben páciens ül. Akár egy orvosi rendelőben, mintát vesznek a fogairól. — Fogat is húznak? — kérdezem Kalapos György fogtechnikust, a laborató­rium tulajdonosát, a szakma kiváló művelőjét. — Csak pótlást és javí­tást vállalhatunk. — Miért nem az SZTK­rendelőbe mennek a pácien­sek? — Itt gyorsabb. Persze adni is kell érte valamit. Ehhez a szakmához hozzáértésre, nagy kézügyességre, türe­lemre és tapasztalatra van szükség. Kétéves az Iskola, de annyi idő alatt nem lehet megtanulni. Kétszer annvi idő kell, amíg valaki elsajá­títja az alapokat. * — Sokan azt tartják, hogy a mienk divatos szakma. Fz észrevehető a jelentkezők számán is. Mi már nem tu­dunk több tanulót felvenni — magyarázza Pekó Sándor, a Fogtechnikai Vállalat szegedi üzemének művezetője. — Kevés a hely a vállalat­nál — fűzi hozzá Tóth Zol­— Nem törekszem arra, hogy minél több tanulót ve­gyek föl — közli Rácz Ká­roly foktechnikus. — Igaz, némelyikük olyan ügyes, hogy kár lenne érte, ha nem ezt a pályát választaná. Mégis, mire valóban hasznosan tud­na dolgozni, meg kell vál­nom tőle. mert. ha több em­bert foglalkoztatok, maga­sabb az adó. Munka akadna bőven. Gyakran a hétvégén és éjszaka Ls felkeresnek, akiknek sürgősen meg kell javítani a fogpótlását. Két tanuló is foglalatosko­dik a magánlakás konvhájá­ból átalakított laboratórium­ban. Egyikük. Lípták Ma­riann másodéves: ' — Ha elvégzem az iskolát, jelentkezem fogorvosnak. Már benne vagyok a gyakorlat­ban, így biztosan könnyebb lesz elvégezni az egyetemet. Bakos András első éve is­merkedik a szakmával: — Egy évig dolgoztam a Szegedi Tervező Vállalatnál, az érettségi után. Főiskolán akartam tovább tanulni. A vállalat csak az egyetemi je­lentkezést támogatta. Nekem nem volt kedvem hozzá. így aztán magamtól elintéztem, hogy ide kerüljek. — Hol tud majd elhelyez­kedni? .— Szegeden alív^a Ta'án a Dunán'úton. Ott jobban keresik a fogtechnikust. * Négyen dolgoznak az asz­taloknál Széchenyi László Kelemen utcai laboratóriu­mában. Akad közöttük, aki már elvégezte az iskolát, mégis eljön, hogy tanuljon a mesterétől. — Ezen a pályán Jól lehet keresni — szögezi le Széche­nyi László. — Csakhogy egy egyszemélyes laboratórium felszerelése 700 ezer forint. El vagyunk látva munkával, inkább a minőségre kellene jobban ügyelni. Nem szabad­na elhanyagolni az elméleti ismereteket. Gyakran mon­dom a fiataloknak, hogy töb­bet tanulmányozzák a szak­irodalmat. A külföldi köny­veket és folyóiratokat is. A-' iskolának az a hibája — ez nemcsak az én véleményem —. hogy rövid, s ezért nem képes megbízható tudású szakembereket nevelni. Ha megváltoztatnák a képzés idejét-módját, biztosan meg­térülne. Egy pótlás például nyolc évig használható, de még akkor sem megy tönk­re. csupán a száj természetes megváltoztatása miatt kell kicserélni. Mostanában a pót­lások legfeljebb három-négy évig tartanak... Az elegáns férfi vacsorá­zik, ám fogkoronája leesik. Aztán feláll, hogy megkér­dezze a szálloda portásától, merre talál a városban fog­technikust ... Jámbor Ernő Nemzetközi együttműködés a számítástechnikai oktatásban Betojozőüött a szocialista országok szakértőcsoportjának szegődi tanácskozása Nyolc szocialista ország — Bulgária, az NDK. Kuba, I-engyelország, Románia, a Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország — szakem­berei részvételével rendez­ték meg Szegeden, a József Attila Tudományegyetem ki­bernetikai laboratóriumában a Számítástechnika alkalma­zása a felsőoktatásban sza­kértőcsoport harmadik ülé­sét. A tanácskozás végén kértünk interjút dr. Krekó Béla egyetemi tanártól, az Egyetemi Számítóközpont igazgatójától, a magyar de­legáció vezetőjétől, a tudo­mányos ülésszak elnökétől. — Milyen indítékok hozták létre a nyolc szocialista or­szág számítástechnikai okta­tással foglalkozó szakértő­csoportját? — A szocialista országok közötti számítástechnikai együttműködés régóta több területen sikeresen folyik. A kapcsolatok elsősorban a termetes területén, a gazda­sági életben és a tudományos kutatásban tekintenek vissza eredményes múltra. Az okta­tási kérdésekkel, a számítás­technika oktatásban történő alkalmazásával csak az utób­bi években kezdődött meg a széles körű nemzetközi együttműködés. Az oktatási miniszterek havannai konfe­renciáján éppen a magyar fél kezdeményezésére szervez­ték 'meg a Számítástechnika alkalmazása a felsőoktatás­ban szakértőcsoportot, s oíz­ták meg a magyar felet, hogy az el fogadott munkaterv alapján szervezze-irányítsa a csoport tevékenységét. Most a szakértőcsoport harmadik ülését zártuk, s a résztve­vők másodszor találkoztak Szegeden. — Mely témák kerültek a mostani tanácskozás napi­rendjére? — Foglalkoztunk a felső­oktatási intézményekben szá­mítástechnikát oktató és al­kalmazó tanárok képzésének és továbbképzésének felada­taival; a középiskolában ta­nító pedagógusok számítás­technikai képzésével és to­vábbképzésével; a számítás­technikai eszközbázis szerve­zésének, eredményes fölhasz­nálásának módszereivel az oktatás gyakorlatában; ke­restük a nemzetközi együtt­működés új formáinak lehe­tőségeit; és vizsgáltuk a mi­nisztériumok számítástech­nikai oktatást irányító mun­kájának új, hatékonyabb módszereit — Hogyan értékeli a mos­tani ülésszak munkáját? — A tanácskozás rendkí­vül hasznos és eredményes volt. Támaszkodva a mind több tapasztalatra, munkánk, együttműködésünk színvona­la, intenzitása és hatékony­sága is növekszik. A részt­vevők valamennyien a szá­mítástechnika és az oktatás­ügy kiváló szakemberei, aki­ket ezenkívül Jellemez a tettrekészség és az ügyszere­tet. Vitáink lényeg-e törőek voltak, s az egész ülésszakot az őszinte, kendőzetlen véle­ménnyllvánítás jellemezte. Munkánk eredményességé­hez nagyban hozzájárult a vendéglátó házigazda, a JA­TE és a kibernetikai labora­tórium példás szervező mun­kája. T. L. Gyorsvonatot látói... Honismeret Tápén E hagyományőrző, ősi te­lepülés megküzdött a termé­szet erőivel, földesurával, Szegeddel. Szorgos néne év­századokon élt zart falukö­zösségben, hősi küzdelem­mel megteremtette maga számára az élet feltételeit. A Tisza a halászatot nvúi­totta. mint az egyik megél­hetési forrást, a kiöntése­ken gazdagon termeit a gvé­kény, és országos hírű házi­iparnak veteite meg az alaoját. Az árvizes, kiváló öntéstalajt alakítottak ki, ahol jó fű sarjadt az álla­tok számára és gazdag ter­mést hozott a búza és a ku­korica. A falu nrunden ele­mi csapás után megújult, gyorsan talpra álii. Ismerik múltjukat, őrzik hagyományukat. Lassan már csak ünnepi alkalom­kor. színpadon, de felszínen tartják táncaikat, szokásai­kat. népi kultúrájukat. Nem véletlen, hogv annvi neves néprajzi kutató. író. költő, festő kereste fel es alkotott ebben a csodálatos környe­zetben. A gazdag hagyományvi­'ágnak szolgálatában él és dolgozik a tápai honismereti zakkör. Minden pénteken hárofri­61 ötig összejönnek, de gyakran azon vesaK észre magukat, hogv már hat óra •i elmúlt. Kedvelt olvasmá­nyuk a falumonográfia amelynek egy-egy részletét megbeszélik, kiegcszi'ik és megállapításait n.y ugtázzák. Tárgyakat hoznak a foglal­kozásra, ismertetne készíté­sének módját, funucióiát és aztán a falugyűjteménybe kerül. Gyakran hívnak meg Idős tápalakat. aitik. küzdel­mes életükről beszélnek, és közben akaratlanul is a falu múltját idézik. Ősszel és tavasszal, amíg ió idő van, vasá- naponként kerékpártúrákat szervez­nek. Jártak a nagytai holt­ágban, Algyőn. Meglátogat­ták a baktói faisKO-at. ahon­nan az őszirózsás forrada­lom évfordulójára emlékez­ve egy-egy gyüznólcsfával tértek haza. Kertjükbe elül­tették. amely minaig eszük­be iutlatja a győzelmes pol­gári forradalom eseményeit. Elhatározták, hogv min­den tánai dűlőbö. talajmin­tát gyűjtenek be, es leírják megfigyeléseiket, nogy mi­iyen összefüggés van a tatój és a termésátlag között. Gyűjtik a mélyszántás so­rán felszínre került cserepe­ket, és szakköri foglalkozá­son megbeszélik a falumo­nográfia régészeti anvagát. Az évfordulókról sem feled­keznek el. Megkoszorúzták a szőregi csata, az Odessza vá­rosrész emlékművet. Rend­szeresen járnak kiállítások­ra, ahol fegyelmezett maga­tartásukkal hívjáx fel ma­gukra a figyelmet. Tablót készítenek Szeged neveze­tességeiről. A vizsgák előtt távolabbi kirándulásokat is szervez­nek. A zárt faluközösség egyben azt is leientette, hogy nemigen láciak és Jár­tak a falu határán túl. Még ma ls akad olyan cáoaí. aki nem látott gyorsvonatot. Ezért a Kiskunfélegyházára szervezett út egy,* felét személy-, a masne felét gyorsvonattal tette* meg. A honismereti munka a mozgalom megú.iuiasa óta folyamatos Táoén. ét kez­dettől fogva Molnár Imre irányítja. Módszereikben al­kalmazkodnak a feilődés szabta szempontoknoz. és a közművelődés kedves szín­foltjaként mindig szerepel­nek a művelődési naz szak­körei között A hazaszeretet alapja, épí­tőköve a szülőfoidszeretet Ennek kialakítása elsődlege­sen feltételezi a szülőföld alanos megismeréset Tápén ezt szolgálják, és már túl­jutottak a falu nataran. A közelebbi, majd a távolabbi környék bejárásai tűzték napirend Dr. Börcsök Vince Diákfotósok seregsxemléfo Idén is megrendezik Pé­csett a diákfotósok hagyomá­nyos seregszemléjét. A kö­zépfokú oktatási intézmé­nyekben tanuio valamennyi fiatal részt vehet a pályá­zaton, mégpedig személyen­ként négy 18X24 centimé­teres fekete-fehér képpel. Ezek egyikének ifjúságunk mai életéből kell merítenie témáját, a többiek témája szabadon választható. A fo­tókat március l-ig kell ei­Iparstatisztikai évkönyv Hamarosan megjelenik lóeszközadatok, a gép] be­rendezések állománya, a villamos energia felhaszná­lása, valamint az iparban alkalmazott licencadatok adnak segítséget. A pénz­ügyi fejezetben például a készletek, költségek, az ipar­ban elért tiszta jövedeleméi más fontos számok szerepel­nek. (MTI) juttatni a rendező Nagy La­jos Gimnázium címére: Péc3, Széchenyi tér 11. 7621. A nyilvános képbírálstot már­cius 11-én tartják, a zsürl a Magyar Fotóművészek Szö­vetségének tagjaitól áll. A | legszebb képekből — a ha­gyományoknak megfelelően — április 4-én kiállítást nyit­nak, és ekkor adják át a pályadíjakat is a legsikere­sebb diákfotósoknak. A Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében, a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában elkészült az Iparstatisztikai évkönyv. Az Ipari Adattárak helyett a napokban először megjelenő kiadvány célja, hogy az ipa­ri szervezetekből begyűjtött adatok mind nagyobb szám­ban és teljes szakágazati bontásban álljanak a fel­használók rendelkezésére. Ezért adatokat közöl nép­gazdaságunk valamennyi te­rületének legfontosabb tud­nivalóiról: termelésről ter­melékenységről, létszám­helyzetről. a foglalkoztatot­tak béréről, valamint az ál­lóeszköz-állományról. Is­merteti az iparvállalatok, szövetkezetek és telepeik számát, bemutatja a telepi koncentráció alakulását. Az ipar műszaki-technikai szín­vonalának méréséhez az ál­Kooperáció Tíz évre szclO kooeti úciós szerződést kő ált a.: oiszá­gos Kőolaj- és Gázipart Tröszt, a Nikét és az Inter­cooperation R'. egy francia céggel, speciális ola'- és gázipari szere-vények, úgy­nevezett gömbcsapok gyár­tására,

Next

/
Thumbnails
Contents