Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-11 / 8. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! OELMAGYARORSZAG WMMMföjlM 11-U ! B MLM Jd J .l'Jll.ll M <&9MeVM 5 Pll ÍM WMJKJMK 49. évfolyam 8. szám 1979. január 11., csütörtök Ára: 80 fillér 11 mezőgazdaság és az élelmiszeripar idei feladatai — Mezőgazdaságunk jövő­je az élelmiszeriparban van. abban, hogy iparunk milyen minőségben, megjelenésben, milyen ütemben és mennyi­ért tudja szállíthatóvá, eltart­hatóvá és raktározhatóvá ten­ni a növényi és állati termé­keket. Az élelmiszeripar jö­vője pedig a mezőgazdasági termeléssel, az agrárkereske­delemmel — bel- és külföl­divel — kialakított összhang­tól függ, és attól, hogy mi­lyen termelőeszközhöz jut, miképpen használja — mon­dotta Romíny Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen szerdán kezdődött kétnapos tanácsko­zás bevezető előadásában. Az elmúlt esztendő munkáját ér­tékelő és az idei feladatokat megvitató értekezleten, ame­lyen a mezőgazdasági, az élel­mezésügyi és az erdészeti égazat területén dolgozó ve­zető, valamint párt-, állami és társadalmi szervezetek, a MÉM és a társtárcák képvi­selői vesznek részt, megjelent és felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára Romány Pál a múlt eszten­dő eredményeiről szólva megállapította: a mezőgazdaság a tervnek megfelelően növelte terme­lését a leglényegesebb ága­zatokban. Emlékeztetett arra, hogy a növénytermesztés és az állat­tenyésztés együttes, évi brut­tó termelési értéke mintegy 4 milliárd forinttal haladta meg az eddigi legmagasabb termelési értéket, vagyis 180 milliárd forintot számlál 1976. évi változatlan áron. Jellem­ző az állattenyésztés növeke­dése, amely az évtized leg­alacsonyabb — 1970. évi — állattenyésztési termelési ér­tékét tavaly már több mint 20 milliárd forinttal haladta meg. Ez mintegy 40 százalé­kos növekedésnek felel meg nyolc esztendő alatt Szólt a miniszter a gon­dokról is, egyebek között ar­ról, hogy a hatékonyság javulása az elmúlt évben sem volt ki­elégítő ütemű, a szántóterület — pótolha­tatlan veszteségként — az elmúlt évben is gyorsabban csökkent a tervben számított­nál. A terméshozamok és a ráfordítások kedvezőtlen ala­kulása miatt a vállalati ered­mények az állami gazdasá­gok és a szövetkezetek egy részénél várhatóan alatta ma­rad az 1977. évinek. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar előtt álló felada­tokról a miniszter elmon­dotta: — A mezőgazdaság to­vábbi fejlődésében nélkü­lözhetetlen az ipari eszkő­zök és anyagok mennyisé­gének növelése, gazdaságo­sabb felhasználása. Ez utóbbi szükségességét alá­húzza, hogy a hazai gyártás nem fedezi a mezőgazdasági gépszükséglet felét sem, s hasonló az arány a kemiká­liák, a műtrágyák, a növény­védő szerek, a keveréktakar­mány fontos komponensei, a folyékony energiahordozók esetében. A miniszter hangsúlyozta, hogy a termelés fejlesztésében erőteljes szelekcióra van szükség, a műszaki-gazdasági krtiéri­umok, a versenyképesség alapján, felkészültségünk, le­hetőségeink szerint. Az idei teendőkről szólva Romány Pál emlékeztetett rá, hogv az 1979-es tervben a mező­gazdaság 3—3,5 százalékos termelésnövekedéssel sze­repel. A növénytermesztésben 5, az állattenyésztésben 2 százaié­Laposodik a Tisza árhulláma Mérséklődön a jégzajlás a Dunán és a Tiszán A Tisza árhulláma szer­dán, tegnap Kisköre térsé­gében tetőzött 750 centiméter körüli vízszint .el. Az árhul­lán azonban már sokat vesz­tett erejéből, s így még a tetőzés térségében sem volt szükség arra, hogy a leg­erősebb, a harmadfokú ké­szültség vigyázza gátjait, mint néhány nappal ezelőtt még a folyó felső szakaszán. Az áradó víz ugvanis a kö­zépső szakasz széles medré­ben szétterült, ellaposodott, s így a tetőzés, amely a leg­felső ágon, Vásárosnamény­nál alig félméternyire meg­közelítette az 1970-ben mért maximumot, rrost már jóval nagyobb, másfél méteres kü­lönbséget muta', sőt az elő­rejelzé-ek szerint a Csong­rád alatti szakaszon várha­tóan 2—3 méter lesz ez a kül-nbség. A számítások szerint jövő hét közepéig az áradó víz átlépi az ország­határt, tehát a Tisza egész magyarországi szakaszára kiterjed az apadás. Jelenleg a Tiszát Tokaj és Csong-ád között első- és másodfokú, a Hármas-Köröst és a Bodro­got pedig elsőfokú árvízvé­delmi készültségben őrzi mintegy 1400 vízügyi dolgo­zó, s figyelik a folyók jege­sedését is. A Tisza több mellékfolyó­ját, köztük a Bodrogot, a Hernádot, a Sajó -torkolatá­nak környékét jég borítja, s megállt a jég a Tiszán is Tiszabecs és a Túr torkolata között. Az időjárás enyhü­lésével azonban mérséklő­dött a zajlás a Tiszán és a Dunán egyaránt A többi között Dunaföldvár és a déli országhatár közötti Duna-szakaszon egy nap alatt 50-ről 20 százalékra csökkent a folyó víztükrét borító jégfelület aránya. Ezért a Sió-torkolat térsé­gében dolgozó jégtörő hajók levonultak a bajai téli ki­kötőbe, ahol készenlétben várják, hogy szükség esetén ismét beavatkozzanak, se­gítsék a zajló jég leúsztatá­sát. Az országhatár ala ti jugoszláv szakaszon azonban továbbra is dolgozik még négy magyar jégtörő hajó, hiszen ebben a térségben a folyóvíz tükrének 40—60 százalékát fedik a jégtáblák. Elsősorban a szűk folyóka­nyarban kell munkálkod­niuk, hogy ne akadjon meg a jég. (MTI) kos emelkedést kell elér­nünk. A többi között szólt ar­ról, hogy a kukorica vetés­területe az elmúlt négy év­ben egyszer sem érte el a ter­vezettet. Ezt az elmaradást a szántóterületek csökkenése nem indokolja, a takarmány­mérleg pedig megsínyli az el­fordulást a kukoricától. Az idén csaknem 1,4 millió hek­táron, a tavalyinál mintegy 10 százalékkal nagyobb terüle­ten kell a kukorica magját földbe tenni, s hektáronként fél mázsával nagyobb átlag­termést tervezünk. A szarvasmarha-tartásban a húshasznú tehénállomány gyorsabb ütemű növelésére, a szaporulat eredményének ja­vítására, az elhullások csök­kentésére van szükség. Fon­tos, hogy a kistermelők te­hénállományának tenyésztési feladataival is törődjenek az irányító szervek. Sok gazda­ságban még nem használták ki kellőképpen a nagyüzemi sertésállomány termelési ka­pacitását, ezért az idei fel­adatok közt alapvetően fon­tos a jó húsfajták eddiginé1 gyorsabb elterjesztése, a sza­porulat növelése, a korszerű tartástechnikai rendszerek el­terjesztése, s a takarmány­hasznosulás javítása. Romány Pál bevezető elő­adásában egyebek között be­szélt arról is, hogy a termelőszövetkezetek egye­sülése nyomán kialakult tendenciák összességükben kedvezőek, a nagyüzemi méretek lehetővé teszik a korszerű gazdálkodást. A termelőszövetkezetek egye­sülésének folyamata lényegé­ben lezártnak tekinthető. A támogatási elvről szólva hangsúlyozta: a megtervezett és elköltött támogatást még célszerűbben, a termelésfej­lesztésben jobban és tartó­san jelentkező eredménnyel kell felhasználni. A tudomány és a gyakor­lat közötti jobb kapcsolatok nélkül — hangsúlyozta végül a miniszter — sem a struk­túrafejlesztést, sem a műsza­ki-technikai haladást nem tudjuk a szükséges mérték­ben meggyorsítani. Ebből ok­tatási-képzési rendszerünknek is többet kell vállalnia. Az országos tanácskozás el­ső napján Szabó István, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke a gazdasági együtt­működések helyzetéről és fel­adatairól tartott előadást. Váncsa Jenő miniszterhelyet­tes előadásában a gazdaságos hozam növelés termelésszer­vezési tartalékairól és a ter­melési rendszerekről szólt A három előadást csütör­tökön vita és konzultáció kö'­veti. (MTI) A kubai forradalom évfordulóién Tuíiományos ülésszak az egyetemen liPIllPtli iilliiii Mérei Gyula megnyitó beszédét mondja; a résztvevők egy csoportja A Szegedi Akadémiai Bi­zottság Latin-Amerika-törté­neti Munkabizottsága, a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem középkori egyetemes tör­téneti és Latin-Amerika tör­téneti tanszéke, valamint a Magyar Történelmi Társulat Csongrád megyei csoportja egész napos tudományos ülés­szakot rendezett tegnap a kubai forradalom győzelmé­nek 20. évfordulója alkalmá­ból a JATE központi épüle­tének aulájában. Az ülés­szakra Szegedre érkezett Jósé Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete. Jelen voltak Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és Deák Béla, a városi párt­bizottság titkára is. A délelőtti ülésen négy előadás hangzott eL Mérei Gyula akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizottság filozó­fiai és történettudományi szakbizottságának elnöke Kuba történelmi útjáról. Tóth Ágnes és dr. Anderle Ádám, a JATE oktatói A ve­guero a kubai történelemben, illetve A kubai munkás­mozgalom korai korszaka címmel tartott előadást, dr. Kukovecz György (SZOTE) pedig az 1937—Í915 közötti kubai kommunista politiká­ról. A délelőtti ülésszak után a nagykövet ünnepélyes ke­retek között adta át a ha­vannai Jósé Marti nemzeti könyvtár ajándékait dr. An­talffy Györgynek, a JATE rektorának. Délután Jósé Antonio Ta­bares del Real nagykövet Politikai pírtok Kubában a forradalom előtt című elő­adásával folytatódott az ülésszak, majd Carlos del Toro kubai történész á szi­getország forradalom előtti munkásmozgalmáról szóló előadása következett. Ezután Benkő Juditnak, az MSZMP KB Társadalomtudományi In­tézete munkatársának a kubai forradalom és az ifiúság vi­szonyáról, továbbá Kollár Zoltánnak, a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem oktatójának a kubai forradalom gazdasági alapjáról szóló előadása zár­ta a tudományos ülésszak programját. * A tudományos ülésszak előtt a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában dr. Szőkefalvi-Nagy Béla akadé­mikus, az akadémiai bizott­ság elnöke fogadást adott a kubai nagykövet tiszteletére, melyen megjelent dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára. Török József, a városi párt­bizottság első titkára, vala­mint Papp Gyula, a városi tanács elnöke is. Ma, csütör­tökön délelőtt 10 órakor a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán Carlos del Torp konzultációs előadást tart a szegedi felsőoktatási intézmé<­nyek történelem és marxiz­mus—leninizmus tanszékéi oktatóinak. $ i m BÉfe. / ^^ÜH Ili IMfe íííIIIÍIÍÍ^HÍ •VÁGFE. ájtt mgm mf H fjjPsil Á Dr. Antaiffy György, Jose An'onio Tabares del Real és Deák Béla, Szőkefalvi-Nagy Béla a tudom'nyos ülésszak Zoltán) felesége, dr. Koncz János, elnökségében. (Fotó: Enyedl Síkosság az utakon Az országutak síkossága miatt szerdán a fővárosból nem indultak reggeli autó­buszjáratok Szombathelyre, Beremendre, Kaposvárra, Nagyatádra, Harkányfürdő­A csehszlovák kultúra gazdag programja Az idén is a Csehszlovák Szocialista Köztársaság poli­tikai, társadalmi és kultu­rális életének bemutatása áll a budapesti Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ tevékenységének középpontjában — mondotta Pavol Gombos, a kulturális centrum igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján. A Csehszlovákia mai éle­téről szóló előadásokkal együtt folytatódnak az im­már hagyományos magyar— csehszlovák barátsági estek, napok, hetek. Az utóbbit Csongrád és Vas magyében rendezik meg, és szerte az országban barátsági napo­kat tartanak. re, Pápára, Pécsre, Sopron­ba. A bécsi járat három és fél órás késéssel ment el az Engels térről, miután a győri utat megtisztították. A ked­vezőtlen útviszonyok más távolsági buszok közlekedé­sét is akadályozták. A bá­nyászokat, munkásokat nem szállíthatták el idejében Vár­palotára, Ürkútra, Ajkára. Pest megyében is csak nyolc óra után közlekedhettek a buszok. A csúszós utakon több baleset történt. A Volán tröszt tájékoztatása szerint Miskolcon, Kecskeméten, Győrött teherautók csúsz­tak meg, illetve borultak fel. Salgótarján belterületén egy autóbusz összeü'között egy tehergépkocsival, egy személy meghalt, hat sze­mély megsérült. (MTI) Ujtók, lakásokhoz Szakosítják Lentiben aa Épületasztalosipari és Faipari Vállalat gyárát Az eddig készített sokféle faipari ter­mék helyett a jövőben mind­össze egyet gyártanak, aa üzemet ajtók gyártására sza­kosítják. Már ebben az évben 200 000, ragasztásos eljárás­sal készülő ajtót szállítanak Lentiből a lakásépítkezések­hez, 1980-ban pedig, amikor már csak ajtó készül a lenti gyárban, 360 000-et, s ez a mennyiség hozzávetőlegesen több mint 50 000 lakáshoz elegendő. (MTI) i

Next

/
Thumbnails
Contents