Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-10 / 7. szám

Szerda, 1979. január 10. 5 Munkavédelem Kedden ülést tartott a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. Napirendi pontként a Kereskedelmi Berendezéseket és Gépeket Gyártó Vállalat munkavédelmi, illetve szociális tevékenységét elemezték. A vállalatnak az ország különböző részein öt gyára dolgozik. Mint az elnökségnek beszámoltak róla. a vállalatnál a múlt esztendőkben csökkent a balesetek száma. A munkavédelmi oktatásokat szigorúan veszik, s javítják a munkavégzés feltételeit is. Belföldre, külföldre A Fővárosi Bőrdíszműipari Vállalat január eleje óta a Fővárosi Kézműipari Vállalat keretében működik tovább. A tanácsi irányítás alatt álló bőrdíszműipari ágazat összevonása lehetőséget ad nemcsak a hazai vásárlók jobb . ellátására, hanem az export Dunaújvárosban, a Dunai Vasmű területén jó ütemben épül növelésére is. az új, konverteres acélmű, amely elkészülte után évente I A Csömöri úti központi több mint egymillió tonna acélt fog előállítani. Most az épi- üzemházba ebben az esztentők a harminc méter magas oszlopok tetejére emelték a dőben települnek át a csatgyártócsarnok százhetven tonnás fő tartóelemét. A képen: lakozó bőrdíszműipari részleLcvegőbcn a súlyos teher. (MTI-fotó — KS) |gek. Nők a vasút szolgálatában Hogyan érvényesül a párt nőpolitikái határozata a MÁV Szegedi Igazgatósága területén? Hazánkban a MÁV a leg- tályvezetői, szolgálati főnöki lomásokon, Kecskeméten. A nagyobb szolgáltató intéz- hatáskörben dolgozók között régi épületek nagysága és álmény, a hozzá tartozó üze- a nők aránya 1974-ben még lapota sok esetben gátló témekkel együtt Sajátos hely- nyolc, 1977-ben tizennyolc nyező a szociális jellegű bözeléből adódóan a felszaba- százalékot képviselt Ezzel vitésre, korszerűsítésre. Az dúlás előtt szinte kizárólago- párhuzamosan jellemző mu- élet- és munkakörülmények tan férfiakat foglalkoztatott, tató, hogy emelkedett -a nők javítása megköveteli például & igen szűk körben, az admi- szakmai és politikai képzett- Rókus-állomáson, ahol ezret nisztratív munkakörben dol- sége, sőt egy friss adat sze- meghaladó a dolgozók létszágoztak csak nők. így volt ez rint a MÁV Szegedi Igazga- ma, hogy új szociális létesíta MÁV Szegedi Igazgatóság tóság területén a nők 36 szá- ményt építsenek. Ez eltökélt több megyére kiterjedő terű- zaléka vett részt állami ok- szándéka a MÁV Szegedi létén is. A kép mára lénye- tatásban. Ez az arány 1978- Igazgatóságnak, és megtegesen megváltozott itt is. A tói 80-ig 56 százalékra emel- remti hozzá az anyagi felténők ott vannak a kereskedel- kedik. Tanulási kedvük na- teleket is. mi szakszolgálatban, az uía- gyobb a férfiakénál. Altalános megállapítás: a só személyzet sorában, a A lakásfelhasználási alap- párt- és a gazdasági munka pénzügyek lebonyolításában, ból a nők részesedése 1975- szerves részének tekintik a az anyaggazdálkodásban, az ben még 12, 1977-bén 17 szá- MÁV Szegedi Igazgatóság teipari tevékenységet folytató zalék volt. A vasúti csomó- rületén a nők élet- és munüzemekben, mint lakatosok, pontokat képviselő városok- kakörülményeinek javítását festők, esztergályosok, az ön- ban a MÁV Szegedi Igazga- Az eddig elért eredményekre tödékben mint magkészítők, tóság óvodai férőhelyek meg- lehet építeni a jövőben mind ök végzik a vonatok és a hi- vásárlására 1375-től 1978 vé- bérügyi, szociális, kulturális vatali helyiségek takarítását, géig közel 3 millió forintot és káderképzési feladatok Betöltenek vezetői munkakö- fordított. Területén kilenc végrehajtásával, mind a fiziröket is, mint csoport- és üzemi konyha biztosít lehe- kai dolgozó nők munkaköosztályvezetők, és lényeges a tőséget gyermekek és közvet- rülményeinek további megezerepük a párt- és tömeg- len családtagok étkeztetésére, változtatásával, az MSZMP szervezeti munkában. Két rendelőintézetet és 19 KB nőpolitikái határozatából Ezért érvényes ezen a le- üzemorvosi rendelőt vehet- adódó soros célkitűzések elriileten is az MSZMP KB nek igénybe a nők és csa- érésével. Ezt szorgalmazza a 1970. évi nőpolitikái határo- ládtágjaik. Az üdültetésben, Közlekedés- és Postaügyi Micata, amelynek végrehajtása- SZOT- és vasúti beutalóban nisztérium is, az érdekelt ban esztendőről esztendőre részesült nők száma 1976— szakszervezetekkel egyetérhaladtak előre. Ennek ütemé- 77-ben 838. Ez az össz dolgo- tésben. Ezt tartja munkája ről és a mai állapotokról tár- zók 33, illetve 35 százaléka, egyik fontos részének az gyalt legutóbbi ülésén a sze- A szociális intézkedésekben MSZMP szegedi vasúti bigedi vasúti párt-végrehajtó- különös gondot fordítanak a zottsága is. A nyugatom légköre bizottság, majd a magasabb gyermekét egyedül nevelő testülete, pártbizottsága. A vagy nagycsaládos nők helyJHÁV Szegedi Igazgatóság te- zetének javítására. Bölcsődérületén a foglalkoztatottak je ugyan még nincs a MÁV19 százaléka nő. Ugyanilyen nak Szegeden, de ugyanakarányt képviselnek a párttá- kor elérték, hogy minden gok sorában, és létszámuk vasutas dolgozó anya gyersnegfelelő a KISZ-ben és meke óvodába járhat. A költmás tömegszervezetekben, ségek közös vállalásával a választott tisztségekben is. A MÁV és a Szegedi Postapártalapszervezetek vezetősé- igazgatóság 200 férőhelyes gében 32-en, a pártbizottság- óvoda építésére kötött megbán 11-en, a végrehajtó bi- állspoöást Szegeden, s várzottságban ketten töltenek hatóan az idén megkezdik az be felelős tisztséget. építkezést EszU/ndők óta az a törek- Szociális ellátottságban álvés, hogy a férfiakéval talában jelentős a MÁV Szeegyenlő munkáért egyenlő gedi Igazgatóság területén az bért kapjanak. Mára ez foko- előrehaladás. Ilyen jellegű zatos3n és differenciáltan létesítményeket adtak át Mavalósult meg. Eltérések a kőn, Békéscsabán, Kiskuntélszakképzettség, a szakmai egyházán. Szentesen, Vészgyakorlat különbözőségéből tőn, s úiabbak énítésébe kezerednek csak. Munkájuk denek Baján, Szentesen és megbecsülése a kitüntetettek egyebütt. Gépesítéssel könyarányában is mérhető. 1970- nyítették a takarítók, a távben a kitüntetettek 19, 1978- gépírók munkáját és az üzeben 32,4 százaléka nő. Lé- mi konyhákban dolgozókét. A •nyegeser. megváltozott mára munkahelyeken a szociális a nak vezető, irányító mun- körülmények persze nem kakörbe helyezését gátló mindenütt kielégítőek még. aatt^éjet & Igazgatói, osp-_ például Szeged- és Rókus-álLődi Ferenc Z

avartalan, kiegyensúlyozott élet, béke, nyugalom. Ezek a fogalmak ötlenek föl az emberben, s mert ilyen körülmények között voltaképpen csodálatos élni, ritkán beszélünk róla. A múlt emlékei — bárki beláthatja — nem nosztalgikus kesergéssel merülnek föl bennünk. Nem úgy fogalmazunk, hogy „hova lettek a rettegéssel teli, álmatlan éjszakák?"; hogy „hol vannak már azok a gyötrelmek, amikor nem tudtuk, holnapra lesz-e betevő falat", vagy „hová lett az az idő, amikor még suttogva sem mertük kimondani a véleményünket." Ehelyett így beszélünk: volt olyan időszak is — túléltük —, s ez soha többé nem térhet vissza. A nyugalom légköre nem önmagától való. Ez volt és ez lesz a célunk. Politikából és emberi cselekvések sokaságából, egyetértésből és összefogásból, küzdelemből és tettvágyból fakad. S hogy a nyugalom légköre éltető erő, kedvteremtő és szárnyakat adó, rvidezett családi és közéletet formáló köze.J ehhez nem férhet kétség. Mondom, keveset beszélünk erről, talán azért, mert tartunk tőle, hogy lelkendezés lesz belőle. S a lelkendezésnek sincs helye, hiszen a légkör tovább javítható. Az elmélyült számvetés ma sokkal gyakoribb nálunk, mint egy évtizede volt. Ez is a politikából, a következetesebb vezetésből származik. S a beszámoltatás gyakran hoz felszínre hibákat, felelőtlenséget, hozzá nem értést, felületességet is. Egy tanácskozáson azt hallottam egyik felszólalótól: „Túlságosan nyugodt, néhol idegesítően magabiztos a légkör." Valaki más ígv válaszolt rá: „Nincs ok arra, hogy a hibák láttán pánikhangulat uralkodjon. Igaz, hogy lemaradtunk ebben meg abban, de az idegeskedés nem segít." Mindegyik véleménnyel egyet értettem. Éppen ebből következik mondanivalóm lényege. A nyugalom egy társadalom életében felbecsülhetetlen érték. De a nyugalom az éoítőmunkában, a közéletben és a közszellemben nem a mozdulatlanság, a belenyugvás, a túlzott elégedettség kifejezője. Magyarán szólva: a nyugalom légkörében is lehetnénk néha nyughatatlanabbak... Miért mondom ezt? Nincs más okom rá, mint az, hogy időként — belátom: kissé kajánul — a slágerhez hasonlítom néhány közéleti megnyilvánulásunkat, amikor unalomig ismételt „magyarázatok" hangzanak el „megnyugtatásul". Refrének, amelyeknek nincs dallamuk, csak szövegük van, s ez a szöveg — tíz-tizenöt év óta hallva „lelombozza" az ember kedélyvilágát. Beletörődést és „nyugi-állapotot", az erőfeszítések értelmetlenségének érzetét táplálják az egyébként nagyon is világosan gondolkodó fejekben. Miért van ez? Miért tudunk fejlődésünk ellenére is túlzott magabiztossággal „érvelni" olyan szólamokkal, amelyek egy évtizede még hitelesnek látszottak, jóllehet akkor sem voltak azok. Túl általános megfogalmazás ez, tudom. De gondoljanak csak arra: mikor hallottak, olvastak először például a beruházásban részt vevő szervek együttműködésének hiányáról, az előkészítés elmaradásáról, a tervezés álmodozásairól és így tovább. Igaztalan lennék, ha azt állítanám: nincs fejlődés. De tizenöt éve visszatérő megállapítások ezek. Nem a gének tehetnek róla, hogy „öröklődik" a lassúság, a kényelem, a tehetetlenség! Nem biológiai, még csak nem is politikai okai vannak ennek. Azt hiszem, ma még sokan félreértik a nyugodt légkör fogalmát hazánkban. Higgyék el — hiszen végigéltem a felszabadult ország harminchárom évét — nem vagyok híve a kapkodást szülő idegeskedésnek, a fenyegetéstől és az „elbánástól" terhes légkörnek. De a fegyelemnek, az előrelátásnak, a felelősségnek igen. Márpedig ezeken áll vagy bukik a tervek megvalósulása, fejlődésünk minden mozzanata. Példákat vár az olvasó, nos hát ne fukarkodjunk velük. „A beruházáshoz csak ígéret van, fedezet nincs." „Az építkezéshez meg van a pénz, de még nincs építési terület, a terv sem kész." „Az üzemszervezéshez — a határozat szellemében — időben elkészült az intézkedési terv. (Négy éve!) Végrehajtására még nem került sor." „Az átlagtermés elismerésre méltó, de számon tartja-e valaki, hogy mennyiért termelünk...?" „A hatékonyság növekedése lassú, a termékszerkezet átalakításában is lemaradás tapasztalható." „Helytelenül, még mindig a munkhelyek száma nő, ahelyett, hogy előrelátással, ésszerű szervezéssel a gazdaságosság fokozását segítenék elő." „Igaz, hogy a takarékosság nem epy évre szóló program, de azért ennyire nem kellene megfeledkezni róla." „Furcsa, de még mindig azok a vállalatok járnak jól, amelyek rosszul gazdálkodnak — és nem fordítva." „Baj van a szemlélettel." (Pedig a képességgel, az akarattal és a fegyelemmel van baj!) De miért folytatnám tovább? Az idézett mondatokat nem én fogalmaztam. Különböző értekezleteken jegyeztem föl őket — nem először, és tartok tőle: nem is utoljára. • Hiszem, hogy nem vagyok türelmetlenebb a megengedhetőnél, s izgalmamban sem becsülöm le a bajoknál sokkal nagyobb sikereinket. De — már elnézést a hasonlatért —, ha a könnyűzenétől elvárjuk, hogy állandóan megújhodjon, akkor a társadalmi gazdasági életben mennyivel szívesebben hallanánk új slágerek új refrénjeit ... Még akkor is, ha minduntalan visszatérne a „dal" mélységesen igaz sora: „Nem lehet mindent egyszerre megoldani." A nyugalom légköre társadalmunkhoz, Ily módon emberekhez kapcsolódik. Szeretem a tettekre késztető, nyugalmas légkört. De fázom tőle, ha bárhol azt hallom egyegy fejlődésünkkel együtt járó, újabb ellentmondás feltárásakor, hogy „van erre határozat. Csak végre kell hajtani". És hány olyan határozat van, amit végre kellene hajtani? Ügy látszik: a hivatkozás önmagában nem viszi előre közös dolgainkat. A tettek igen. A következetes számonkérés igen. Nem vitatom: jobb, ha a belső kényszer, az önbecsülés serkent tisztességes munkára, s ez ügyben — általában — nem is lehet hiányérzetünk. „Rosszalkodásaink" miatt azonban úgy érzem, túlságosan komolyan vettük a szólás-mondást, miszerint nem a hegedűt, hanem a prímást kell cserélni, ha hamisan szól a muzsika. Különböző szinteken cseréltük eleget. Alig jut eszébe valakinek, hogy a hegedű is lehet rossz, korhadt, lelkevesztett. S mert a hangszer a zenében az eszköz szerepét tölti be, bizonyára érthető, hogy módszerekre, munkastílusra, begyöpösödött szokásokra, megmerevedett vezetési szisztémákra gondolok, amelyek igencsak kínálnak alkalmat az elmélyültebb gondolkodásra, az útkeresésre és a megoldásokra. V

an példa a jóra, fülön is csípjük^ próbáljuk elhinteni magvait. De sokakban fölmerül a kérdés: ki figyel oda? Mintha csak nyugati tapasztalatcseréken, a tengerentúlon lehetne fölszívni magunkba valami jót, hasznosíthatót De hiszen a szomszéd gyárat, a két utcával odébb működő intézmény belső életét sem ismerik sokan. S ha hallanak róla: hogyaa szerveznek, miként irányítanak, hogyan hasznosítják a közösség bölcsességét, hogyan teremtenek alapot a munkafegyelemhez, fitymálva legyintnek: „reklámozzák önmagukat". Pedig „csak" példát mutatnak, követhetőt. A nyugalom légköre erjesztő légkör. Bizalmat. jogos büszkeséget, elégedett érzést kelt. Ebben a közegben érdemes is, kell i* nyughatatlanabbnak lenni a hibák, a viszszatérő refrének ellen, hiszen az önelégültség fékező erő. Itthon vagyunk. Voltairt azt írta: „Csak az van otthon, aki változtatni akar..." , LELE BÉLA Tiszafürednél tetőzött az árhullám Do'goxnak a jégtörők a Dunán Elérte az áradás a Tisza kaszon és a Hármas-Körösön, szakaszon. Ezért ebben a térközépső szakaszát, kedden, A készültségben őrzött 910 séghen, Vukovár és Gombos tegnap Tiszafürednél tető- kilométer hosszú védvonala- között már megkezdte munkázött a folyó 700 centiméteres kon összesen 1500 vízügyi ját négy magyar jégtörőhajó, vízszinttel, ami alig három- dolgozó vesz részt a figyelő- A sűrűn zajló jeget terelik tonegyed méterrel marad el az szolgálatban, s helyenként vább, hogy ne akadjon ej a 1070-ben mért maximumtól, kisebb védekezési munkála- kanyargó mederben. Reggel Tiszafüred fölött apad a fo- tokban. 6 órától délután 6 óráig dollyó. így Tokajnál egy nap A hideg mind több szaka- goznak a jégtörők. Az a cél. alatt csaknem egy méterrel szon fedi ^ jéggel a Tisza hogy a iehető legtovább kés" ' 3 völgyének folyóit. Beállt a jég Ieltessék a jég megállását. teHernádon, s így csütörtö- ... , ,, ...... in ** nrs^hqíártól = tor. hát minéJ kevesebb jégtábla csökkent Apadnak a mellékfolyók is. a _ A vízügyi igazgatóságok má- kön az országhatártól a tör sodfokú készültségben vi- kolatig összefüggő, 16 18 maradjon a beállásra, a tagyázzák a Tiszát Tokaj é6 centiméter vastag jégmező vaszi zajlás megindulására, Tiszafüred között, valamint keletkezett. Erősödik a zaj- amely a leginkább fenyegeta Bodrogot, s első fokú ké- lás a Dunán, főleg a ma- het a jégdugók kialakulásászültséget tartanak a Tisza- gyar—jugoszláv habártól dél- val, a meder eltorlaszolásáfüred—Csongrád közötti sza- re, a közö6 érdekű Duna- val. (MTI) i Magyar— belga megbeszélés Kedden a Kulturális Kapcsolatok Intézetében megkezdődött a magyar—belga kulturális vegyes bizottság VII. ülésszaka. A tárgyalásokra Jean Carlier oktatási és kulturália minisztériumi főigazgató vezetésével öttagú belga delegáció érkezet hazánkba. A magyar tárgyaló csoport munkáját pedig Meruk Vilmos, a KKI elnökhelyettese irányítja. A megbeszéléseken áttekintik a kétoldalú kapcsolatok alakulását, és tárgyalnak az 1979—81-re szóló magyarbelga csereprogramról AMTW