Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-09 / 6. szám

4 Kedd. 1979. január 9. Hatmillió felnőtt az iskolapadokban Régi hagyománya v.-»n Lengyelországban a felnőttoktatásnak. A Lengyel Szabadegyetem 60 évvel ezelőtt kezdte meg működését. A mozgalom Igazi fejlődése azonban a népi Lengyelország születésével Indult meg. A felnőttoktatás minden fokon — az elemi Iskolától az egyetemig — Jól bevált szervezeti formák kőzött, Ingyenesen történik. Tömegméreteit mi sem jellemzi jobban, mint hogy az elmúlt esztendőben hatmllllóan vettek részt a különböző üzemi iskolákon, tanfolyamokon szervezett oktatásban. Az, hogy az Iskolát közelebb hozták a munkahelyhez, nem várt eredményeket hozott: 1972 és 1978 között 1 200 000 felnőtt szerzett képesítést az üzemi Iskolákban, munkás- és népfőiskolákon. Az elért eredmények méltó ellsmeríst kaptak nemzetközi szinten ls. Lengyel kezdeményezésre fogott hozzá az UNESCO munkacsoportja a felnőttképzés fejlődésének tanulmányozásához szerte a világon. Ugyancsak egyedülálló lengve! vállalkozás az UNESCO támogatásával néhány éve elkezdett műszaki televíziós egyetem. A tv-egyetem tantervét, munkamenetét lengyel tudósok dolgozták kl. A kísérleti felsőoktatási „tv-Intézménynek" igen nagy a sikere. A modern technika felhasználásával azóta újabb ilyen Iskolák kezdték meg munkájukat fgy többek között a rádíóstelevlzlós középiskola, a televíziós mezőgazdasági technikum, a tanítók, tanárok rádiós és televíziós egyeteme. (BUDAPRESS—INTERPRESS) Műtrágyagyártás szoviet segítséggel A forradalom előtt Kubában húsz, elavult berendezésekkel és technológiával dolgozó kis -műtrágyagyár volt. Ezek import félgyártmányok felhasználásával évente összesen 195 ezer tonna kevert műtrágyát állítottak elő. Ma a szocialista ipar két hónao alatt gyárt ugyanennyit. Ebben az évben a falvaknak 1 227 000 tonna műtrágyát adnak. Az Iparág fejlesztéséhez nagy segítséget nyújtottak a szovjet szakemberek. Műszaki közreműködésükkel helyezték üzembe az évi 360 000 tonna kapacitású keveréktrágya gyárat. és az új nitrogénműtrágva gyárat. Szovjet szakértők részvételével tártak fel a foszfáttartalékoknt. amelyek lehetővé tették, hogy Kuba beszüntethesse rnnek a nyersanyagnak az importálását. (BUDAPRESS —APN—PRENSA LATINA) Formalizmus nélkül A XI. kongresszus a pártmunka politikai, mozgalmi jellegének erősítésével kapcsolatban megállapította, hogy felesleges ülésezés, az indokolatlanul sok papírmunka figyelmet és energiát von el a tömegek körében folytatott politikai tevékenységtől. A párt vezető szervet e fif elmez'etés szellemében rendszeresen foglalkoznak a pártmunka módszereivel, a pártmunka stílusát érintő kérdésekkel. Tapasztalható is ezen a téren fejlődés, mert észrevehetően csökkent a testületi ülések, az Írásos előterjesztelek, jelentések száma es terjedelme. Az előrehaladás azonban nem olyan mértékű, hogv a formalizmus elleni küzdelemben „pihenjt" lehetne fújni. Tulajdonképpen mit nevezünk formalizmusnak a politikai, a mozgalmi munkában? Röviden fogalmazva: azt a munkamódszert, amely többre becsüli a látványos megoldásokat, mint a politikai munka tartalmát, az emberekkel, az ügyekkel való lelkiismeretes törődést. A formális, a bürokratikus megoldásokkal rendszerint a politikai munka hiányát igyekeznek pótolni, vagy helyettesíteni. A helyes felismerés nehézsége a politikai, a mozgalmi munka természetében rejlik. A politikát munka, vagy annak eredménye soha nem önmagában Jelentkezik, s nem mérhető az életben használatos mértékekket. A politikai életben, munkában nélkülözhetetlen a gyülésezés, a párttestületek értekezletelken vitatják meg a társa lalrtni élet fontosabb kérdéseit, s itt hoznak határozatot annak további formálására. A papírmunka. a jelentés, feljegyzés ls nélkülözhetetlen n politikai munka gyakorlatában. Ezek után szinte magától adódik a kérdés, hol a határ, mire mondjuk, hogy hasznos és szükséges, és mire azt, hogy felesleges? Párthatározat született arról, hogy a községi, üzemi pártbizottságok és -vezetőségek csökkentsék, illetve csökkenthetik üléseik számát. Számos pártszerv élt és él ezzel a jshetöséggsl. s a többség az így felszabadult időt a gvaxorlati munkára fordítja Nagyon leegysze •üsitenénk azon an a. fo-malizmus elleni küzdelmet, ha azt letudnánk az ülések számának csökkentésével. Ez önmagában ugyanis nem mentesít az üresjárattól, a bürokratizmustól. Az utóbbi időben egyes pártszervek munkájában Ismét „kísért*: a múlt hibás gyakorlata. Igaz ugyan, hogy ritkábban üléseznek, de ezek fél nap helyett egesz napot vésznek igénybe, s lényegében a napirendek száma — amely egyben a papírmunka növekedését ls jelenti — nem csökkent. Az előbbiekből kitűnik, hogy a pártmunka stílusának fejlesztése nem egyszerűen és formálisan az ülések számának csökkentését jelenti, hanem elsősorban a megfontoltabb, tervszerűbb irányító munkát. Ez tartalmazza az ülések helyileg kialakult ritmikusságának fenntartását, a napirendi témák igényesebb megválasztását, a szóbeli előterjesztések számának növelését, az előterjesztések terjedelmének csökkentését. De jelenti azt is. hogy a határozatok végrehajtását biztosító helyi intézkedések kidolgozása, a végrehajtás szervezése és ellenőrzése álljon a pártvezetőségek munkájának középpontjába. A tartalmas szervezeti élet feltételeit a pártszervezetek vezetőségeinek biztosítaniuk kell, tehát vezetőségi üléseket, taggyűléseket, pártcsoport-értekezleteket, pártnapokat kell tartani, persze a helyi politikai leiadatoknak megfelelő gyakorisággal és tartalommal. Az irányító munka tervszerűsége nem zárja ki. ellenkezőleg, feltételezi, hogy amennyiben a tennivalók sokasága követeli, sűrítsék a rendezvények gyakoriságút, vagy adódhat olyan feladat, amelynek megoldása rendkívüli testületi ülés öszszehfvását teszi szükségessé. A politikai élet jelenségeire való gyors reagálás jelenti a színvonalas politikai munkát. A pártszervezetek területük mozgalmi-politikai életének irányítói, s egyben felelősei Is. Irányító tevékenységük kiterjed a tömagszervezetek és -mozgalmak, társadalmi és gazdasági szervezetek munkájának segítésére, koordinálására. Ez utóbbi tekintetben sok még a pártszervezetek tennivalója, mert nem eléggé összehangolt a tömegszervezetek és -mozgalmak munkája, és evakort a formális elem. Elég sok még az átfedés, a párhuzamosság munkáinkban, rendezvényeikben. Gyakori, hogy ugyanazt a nanirendet megtárgyalja a nárt3zervezet. a tanács, a töm^gszc-verete'' éi -mozgalmak. Tekintve hogy a politikailag aktív lakosság több szervezetnek is tagja, ugyanarról a kérdésről többször is kap tátekoztatást Ezért néha úgy tűnik, hogy valamennyi rendezvényen ugyanazokat az arcokat lehet látni, a lakosság egy jelentős része pedig távol marad az ütésekről, rendezvényekről. A pártszervezetek törekedjenek arra, hogy a tömegszervezetek és -mozgalmak hatásosabb rétegpolitikai tevékenységet folytassanak, igyekezzenek bevonni munkájukba a politikailag nem, vagy kevésbé aktív rétegeket. Tudatosabban törekedjenek arra, hogy az előadások, rendezvények a lakosság egyes rétegeit érintő és érdeklő kérdésekkel foglalkozzanak Segítsék ebben őket a pártszervezetek. Az említetteken kívül számos példát sorolhatnánk arra, hogy a politikai munka tartalmának figyelmen kívül hagyása milyen formában jelenik meg. Legyenek ezek bármilyen látványosak. ha csökkentik a párt és a tömegek közötti élő kapcsolatot akkor károsak. A pártszervezetek úgy küzdenek eredményesen a formalizmus, aüresjárat, a bürokratizmus ellen, ha az e'érendő politikai célból kiindulva határoz zák meg munkamódszerüké* a politikai munka formája és gyakoriságát. Mihók Sándor Veszélyes a villanypózna Megint megszámláljállr a gólyákat Tudós madarászok a megmonJnatói, merre kószálnak mostanában gólyáink. Január legelején, amikor nálunk mínusz tíz fok körül jár a hőmérő, tatán meg sem képzik fejükben a hazai fészek. Majdnem azt írtam, hogy eszükben, de számítanom kellene egy sor helyreigazító levélre, mely szerint az állatnak nincsen esze. Lehet, hogy nincsen, de magához való esze azért van. Különben elpusztulna abban a világban, amelyet szeretünk gyorsuló, rohanó, lüktető jelzőkkel ellátni. Pusztult ls, hiszen hivatalos adatok szerint 1958 és 1964 között felére csökkent a gólyák száma Magyarországon. Száz oka lehet, beleértve a tápláló és fölnevelő környezet változásalt, a vegyszerezéseíet, vagy azt az egyszerű tényt, hogy átépítették az oldalt füstölés kéményeket. Ha figyelembe vesszük, százévesnél régebbi fészek is létezik még. nyugodtan hozzágondolhatjuk, hogy legalább olyan maradandót alkot lakás dolgában a gólya, mint az ember, és nem biztos, hogy azonnal át tud váltani, ha szétszedik a régit. Jakab Béla, a Somogyi-könyvtar munkatársa mondja, aki a gólyaszámlálások hazai szervezője, hogy találtak már fészket hidroglóbuszon is, sőt templom tornyának a csúcsán, a kétkarú kereszten is. Emberi ésszel gondolva elég nehéz föladatot oldottak meg. de .tervezők és kivitelezők" konfliktusáról nem érkeztek jelentések. Azt is számon tartják a kutatók, hogy 1938-tól kezdve rakja fészkét megkülönböztetett előszeretettel a gólya a villanyvezetékek oszlopaira. és bár szaporodnak a' áramütéses balesetek, számuk azóta nem csökken annyira, mint korábban Nemcsak nálunk, de a környező országokban is lehe' egyre több fészket látni a villanypóznák tetején. Ha az okokat kutatjuk, nyilván hozzá kell gondolnunk azt is hogy a villanyszerelők elkezdték T-alakú keresztvasakra függesztve vezetni a drótot, erre pedig könnyebi fészket építeni, mint a torony hegyére vagy a glóbusz tetejére. Idén újra számlálják a gólyákat. Postások, erdészek vadászok és madarászok, valamint az iskolai szakkörök segítenek idén is, mint öt évvel ezelőtt. Botosra vehető, jóval több fészket találnak majd a villanyoszlopokon, mint az előző számláláskor. Egy-egy ilyen fészek pedig két oldalról nézve is gondot jelent: veszélyes hely a madárnak, és gyakran okozhat zavart az áramszolgáltatásban is. Hasznos madár fészkét leverni, amikor egyébként is fogy, egészséges felfogásunkkal és természetvédelmi törvényeinkkel egyformán szemben áll. Dicsérni való a villanyszerelők türelme, hogy megtűrik a fészkeket, de valamilyen jobb megoldást kellene találni. Ha egyszer rászoktak a villát., oszlopra, föltehetően ott is maradnak jó sokáig. Hozzáértő emberek kitalálták, hogy megemelik a fészket, erős fémkarikát raknak alá, így mindkét veszély egyszerre elkerülhető: megmarad a fészek, és kevesebb az áramszolgáltató kára. Igen egyszerű a megoldás, de ha országosan akarnák szervezni, azt hiszem, külön hivatalt kellene létrehozni, hogy el is készüljön, és oda is érjen Időben, ahol szükség van rá. Mire tavasszal visszaérkeznek a költöző madarak, megyénkben szeretnék magasabbra rakott fészekkel várni őket. Nagyon nem is kell rakni, hiszen a régi fészek helyén, ha ott találja a vaskereket a gólya, néhány szál gallyal, újat épít rá n iga. Egy-egy magasító költsége elenyésző, ha hulladékanyagból csinálják. Vassal bánni tudók pártfogását keresik a madarászok, ilyenek pedig minden faluban vannak. Egy-két fészektől van szó egy-egy községünkben, talán a 'következetek gépjavítói ls segítenek. Azért gondolnak többek között a szövetkezetek dolgozóira, mert a gólyák haszna a mezőgazdaságoan kézzelfogható. A kígyó és a béka fogy a lecsapolások óta. de a gólya szinte mindenevő, és egyre több káros állatot fogyaszt. Megfigyelték például, hogy tarlóégetések idején szinte csatárláncot alkotva kapkodják a menekülő pockokat. Nem nagy munkáról van tehát szó. biztosra vehető, hogy sokan segítenék. Mivel egy-egy fészek súlya idővel több mázsa is lehet, csak azt a magasítót szerelik föl az oszlopokra, amelyik később nem okoz úlabb gond-t. Mintával, ra'zzal szívesen szolgál a Somogyi-könyvtár. Az emberen kívül talán nincs is ellensége a gólyának, természetes, hogy segítség is innen várható. Horváth Dezső Erdőgazdálkodás az NDK-ban Az erdő, amelynek faanyaga — a szén és a kőolaj mellett — a legfontosabb nyersanyaguk közé tartazik, 2,95 millió hektár területet borít a Német Denokratikus Köztársaságban, ami nagyjából a közép-eu•ónai átlagnak felel meg. A szocialista táboron belül Magyarország után az NDK :endelkezik az egv főre jutó legkisebb erdőterülettel. Az NDK erdei — 78 százalékban tűlevelű, 22 százalékban lombos fákkal — négis 12—15 milliárd márka népgazdasági értéket testesítenek meg e természeti kincs sokoldalú és célszerű •asznosításával. Évente 20 ezer hektar területen telepftenek új erdőket. Csupán 1977-ben a Keleti-tenger és a Thürlngla HÁZASSÁG A rend ás Árpád ás Vecsernyés Erzsébet, Csáti Géza Lajos és Bende Hona, Brachmann Tibor István és Hárl Gyöngyi Anna, Sös Andris és sztankovlcs Sva Zsuzsanna, Rejtő Béla és Pálvölgyl Ágota Júlia. Pengő Sándor és Kása Erzsébet, Trtth .Tftzsef és Cyenlzse Klára, Mellár Pál és Dér Gyöngyi, Balaicz Tibor Gergely és LohmUUcr Márta házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Martonoai Sándornak és Szabó Katalin Emmának An.ta, Némctn Józsefnek és Nyíró Erikának Erika, Bacsó Károly Antalnak és Pavlik Erz9ébeinek Tímea, Szélpál Józsetnek és Virág Mária Rozáliának Ivett, Barna István Dezsőpek és Szekszárdi Eszternek Tamás, Lucia Tamásnak és Katona Máriának Erika Éva, Tóth Zoltánnak és Molnár Veronika Hildának Gábor, Asztalos Ferencnek és Surján Mária Erzsébetnek Krisztina, Mustos János Tamásnak és Ferencz Adrienne Editnek Adrienn Éva, Barna Józsefnek és Vlnczt Irénnek Gábor. Kotsis Ferencnek és Vékony Piroska Katalinnak Tamás, K.rály Pálnak és Hegedűs Arankának Pál. Takács László Istvánnak és dr. Sebők Márta Veronikának Zoltán László. Csata Istvánnak és Szekeres Irénnek Zoltán, Hollós Lászlónak és Havasi Helénnek Máté. Havaucslk Tibor Istvánnak és Na«v Évának Orsolya, dr. Mérth István Tamásnak és Gundel Juditnak Zsófia. Lantos Nándor Istvánnak és Kövest Erzsébetnek István, Busa Zoltánnak éa Jenei Máriának Zoltán, Hegeáűs Istvánnak és Csányl Annának Roland. Adám Györgynek és Kán•or Mária Magdolnának György, nozókl Jánosnak és Szekeres Piroskának Hajnalka, Ábrahám Józsefnek és Bodó Katalin Rózsának Aranka Katalin. Kató Istvánnak és Papp Máriának Családi események István. Székcsl Gézának és Kovács Eszternek Róbert, pap Ferencnek és Molnár M'-ra Jul'anná.-.ak Petra, Dávid Lsjosnek és Szenesl Veronikának Eva, Tóth Istvánnak és Aros'on Máriának M-ír'a, Széli Sándornak és Hecvl Máriának Gábor. Hegedűs Zoltánnak és Budai Ilona Margitnak Csaba. Feke*e Jó-sefnek és Berezovszki Éva Margitnak József Szilveszter. Oltványi Gézának éa Temesvári Gizellának Ol«a. Haller Zoltánnak és Nagy-Jújárt Ilonának Gábor Haller Zoltánnak és Nagy-Jójárt Ilonának Zsolt, Horváth Józsefnek és Molnár Rozáliának Mónika, Katona Imrének és Bánnt Annesoek Imre. Podoski Péter Pálnak és Jaczkó Ka-nltnnak Ovör"y József. Penke Tibornak és Berta Margitnak Mariann, Mézes "Óbornak és H "szár Piroskának Mnttoda. p^ult-elm József Ovulának és Ornto: Ka-alin VTónikának Amália »*tr'.a. TUla T""'» Ts'ván-iak és Lévnt -n-fl—xi F —g**-—n-k Sz-bales nZK„-t K<n-,ak As kTánt: l-t-lVSx-k VI*. < "--<;' O tkn- T— V As F — R•eal A * -11— C't" T'"nán an-vt«n-,k éa -.tpénnk A —— — S Vá"* na .TC-rvf nátnsV és Taé-*ns ,-»- A "és. Pe'-nvszkt "ápánrnek és Bá1"sz Tré"n»iz Fnl'«n. N»cs« Istvánnak és Farkas Erzsébet Katalinnak Attila István, Pásztor Imre Józsefnek és Tóth Julianna Máriának Kata Kisanaa, Lángi Alajosnak és Vizl Máriának Alajos. Szélpél Istvánnak és Csiszár Máriának Zsolt István, Dömök Imrének és Szabó Zsóliának Anna, Kalmár Szilveszternek és Makra Teréziának Szilveszter, Tóth Ferencnek és Tóth Irénnek Árpád Barnabás, Inasl Andrásnak és Csiszár Gyöngyike Máriának András Károly, Barlha Lászlónak és Börcsök Editnek Andrea, Béres .Andrásnak és Kurucz Teréziának Terézia, Dudás Gyulának és Gyergyár Annának Róbert Gyula nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Battancs Vince, Szépfalus. Adám. Bablnszki Andor, Tunyogl-Csapó Jánosné Imre Piroska. Ábrahám Szilveszterré Ügyes Piroska, Gabnai József, Csákány Istvánné Kádár Franciska, Koszorús Jánosné Juhász Etelka, Bartal János István, Földvári János, Faragó imréné Homolya Teréz, Dani János, Vadas Istvánné Bócsó Erzsébet, Nógrádi Ferenc, Szatmári Istvánné Farkas Terézia, Gémes Sándor. Kócs Imre Lajosné Fazekas Gizella, Tóth Ferencné Szabó Rozália, Gáspár István, Szatmári Péter, Dankó István, Kovács J6zsefné Frank Julianna, Katona Gáborné Szedoglovtcs Georgina, Halász Sándorné Bendó Anna. Halmai József János, Gémes László, Tóth Gergely. Czövek Mátyásné Pásztor Julianna, Unghváry Lászlóné Fülöp Lujza. Palolás Pálné Bodor Etel. M kI6s Fer.mcné Amál Hona. Istvánffy. Sándorné Muycr Murglt. Sztrovlczs Pálné Díkánv Anna, Kiss Erzsébet. Bacss Pál Györgyné Tóth Terézia. Császár Mihályné ördög Erzsibet. Bozóki József. Baranyl Péter, Jani Jánosné Fekete Viktória, dr. Kormányos István Tibor, Jakus Zoltánné Nagy-Farda Mária, Beloval Márton. Kispál Antal, Klrt Istvánné Magony Etelka, Lakos Béla, Kopasz János, Czakó Sándor meghalt erdő közötti területen 445 millió tűlevelű és lombos csemetét ültettek. A korszerű technológiák alkalmazására csupán egy példa: a?, erdőgazdaságban is megszervezték a repülőgépes növényvédelmet. A régi és az új erdőállomány felett féltő gonddal őrködnek a szakemberek. Azon fáradoznak, hogv az erózió által veszélyeztetett parti és természetvédelmi területek faállománya ne csökkenjen. ellenkezőleg: gyarapodjék, hogy a nagyvárosok, ipari központok zöldövezetei, a szanatóriumok és üdülők rarklal a felfrissülést. Pihenést szolgáltak. A hallei E-dészetl Kutató'n'ézet feladata az erre "unatkozó tervek kidolgozása A védett- és az Odülőterüle'ekntt lóval nngvobb ki'ertedésűek a gazdasági művelés alá tartozó haszonerlők. A haszon'a-felhusználáa 1960 és 1976 között 11 százalékkal emelkedett, s a szakemberek becslése szerint a szükséglet e téren évről évre nő. Jelenleg a csaknem kétmiltó hektáros '•••'ttznner'ta területről évente 8.5 millió tömörköbméter fűrész- és fumé"á-ut. vala mint faros'-anvago* szállt 'anak a különböző inar ágaknak. Ezenkívül az NDK 72 állami erdőgazdasági üzeme számos faárut szállít • falusi családi házak építéséhez is. Az országban 12 ezer olyan cikk készül napjainkban. amelynek az alapnyaga a fa. A korszerű érdőgazdálkodást jól segíti a szocialista gazdasági integ-áció. amelynek keretében az NDK szakemberei szovjet, lengvel csehszlovák, magva", boteá" román és ktibai kollégáik *<al közönén oldanak mt lelentős kutatási feladatokat. A magyar szakembe rek a gyorsan növő fafajíák és a mi nőségi vetőmagvak kutatásában vesznex részt. (BUDAPRESS — PANORAMA)