Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-28 / 23. szám

10 Vasárnap, 1979. január 28. Olvasómozgalom a gyermekévre Csongrád megye művelődési intézményei a nemzetközi gyermekév és a Móracentenárium tiszteletére két tanévre szóló nagyszabású öivasómozgalmat hirdetett alsó és íelsó tagozatos általános iskolás tanulók részére. A mozgalom Jelmondatát ls Móra Ferenctől kölcsönözték: „Nem fecskemódra kell átsurranni a könyvön. Meg ts kell óbban merülni." Ebben a szellemben állította össze a megye gyermekLónyvtároe munkaközössége a megyei olvasómozgalom könyvjegyzékét. A tizenöttizenöt kötet között, éppen az évforduló tiszteletére több Móra-mű ls szerepel. E felsorolt könyvek közöl kell a pályázóknak legalább ötöt elolvasni, s az ehhez tartozó feladatokat megoldani, továbbá részt venni legalább két könyvtári rendezvényen, meghallgatni legalább két komoly zenei művet. Illetve részletet. Ezen feladatok elvégzését a könyvtárosok Igazolják s a feladatlapokat az addig több mint hatezer jelentkező május 10-ig luttatla majd el a könyvtárakba. Az olvasónapló arra Inspirálja a gyerekeket, hogy ne csak a művek tartalmi megismeréséről adjanak számot, hanem búvárkodásra, továbbgondolásra is késztessenek. elindítsák a gyerekek fantáziáját, esetleg manuális készségét, A mozgalom arra buzdítja a résztvevőket, hogy tudatosítsák magukban az Irodalmi művek esztétikai értékeit, hogy gondolkodásuk, életszemléletük minden egves könyv elolvasása révén gazdagabb legven. A versenv eled részének eredményhirdetését az ez évi gyermeknapon. június 3-án rendezik meg. A Jutalmak között több balatoni üdülés, sok-sok tárgyi jutalom és könyvvásárlást utalvány vár gazdára. Az általános iskolákhoz kiküldött körlevélben többek között így fogalmaznak: Munkálkodjunk azon. hogy ne csak a véletlen szerencse folytán, esetlegesen jussanak el a gyerekek könyvtárhasználati ismeretek birtokába, s minden, az általános iskolát elhagyó fiatal képes legyen önállóan tájékozódni az irodalom és a tudományok sokszínű. gazdag világában." Ehhez szolgál érdekes adaléIrul az a Mit olvashattak régen a gyerekek? című vándorkiállítás. melyet a Somogyi-könyvtár régi és ritka gyermekkönyveiből állítanak össze. A kiállítás a gyermekkönyvek nemzetköz napján. Andersen születésének évfordulóján, április 2-án nyílik. Szeged nagv írójának, a Somogvi-könyvtár egykori Igazgatójának. Móra Ferencnek 100. születésnanlát ezenkívül Is sokféle módon Igyekeznek emlékezetessé tenni Kis Tüzet jelenik majd meg — Móra művelnek alánló bibliográfiája gyerekeknek. A megye Iskoláiban, könyvtáraiban. űttörőcaanatainál a legkülönbözőbb Móra-műsorok, foglalkozások készülnek. Maróti Lajos drámája a Kisszínházban Közgondolkodásunk egy kelletlen Kalapos Vince ls ideje makacsul diagnoszti- diktátumként harsog a bezálja az ötvenes évek társa- oszlottjainak. Munka hedalmának röntgenleleteit. Ivett a munka prostitúciója. Megvallatja a fényes szel- ha a laza tervet hússzorolók szárnyára idővel kikőve- san lehet és kétszázszorosán 3edett legendákat, az ország- kell túlteljesíteni: tudja ezt építési láz nagy tetteit csak- Kalapos Vince, s mégis, úgy, mint a személyi kultusz mert föntről elvárják, szeés tervcsalás szükségszerű- met huny az adminisztratív ségében szükségtelen, avagv csalás fölött, ahogy kétezer szükségtelenül szükségszerű százalékos sztahanovistát ielenségrejtélveit. Asszisztál kreálnak, a raktári nyersehhez a maga tudatformáló anyagot meg félkész árunak eszközeivel az irodalom, a minősítik; kerül amibe keszínház ls, segít kimosni az rül — esetünkben a gazdaértéket az értéktelenből, az sági igazgató feiébe. aki így erkölcsöst, az erkölcstelen- két rossz közül választhat: bői: legfrissebb hordaléka ha jóváhagyja a csalást, a Maróti Lajos ..esettanulmá- gazdasági rendőrség teszi rá nya". amit a szegedi szín- kezét, ha ellene szegül, a ház Léner Péter rendezésé- nolitikai. Felelősségre vonben tartott keresztvíz alá. ható-e valaki az ötvenes A Közéletrajz azoknak az ÍZ lLTÜtL ^L??' időknek krónikáját lapozza J ^"HLl föl. midőn a munkásosztály Av. J vasöklével könyörtelenül le- m^i te m*7 «i'rtmt+ » n6n Maróti jóvoltából — megsújtott a nép ellenségeire, ám legderakabb kádereit a ússza ötvenhatot családi okok miatt külföldi üdüléstenyerén hordozta. Szükség- távozik a zűrzavar véeec7»i-fíon re tavoziK. a zűrzavar vegeMunkáslakások Száznyolcvan munkáslakást adnak át az Idén Szigetszentmlkteson. A rendkívül dinamikusan fejlődő, munkáslakta településen 120 tanácsi lakás alapozását és a fogadószínt szerelését végzik el 1979-ben. Pártnapok Szegeden Pártnapok kezdődnek hétfőtől Szegeden. Csongrád megyében. A pártnapokon az előadók időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tartanak előadást, s számot adnak tavalyi eredményekről, a terv teljesítéséről, és szólnak az Idei gazdasági célokról is. Az alábbi helyeken tartanak párt napokat: Január 29-én, hétfőn a tanárképző főiskola 1. sz. gyakorlóiskolájában 14 órakor dr. Horváth Károly; a Textilművekben 14.30-kor dr. Tóth László lesz az előadó. Február 1-én. csütörtökön a Belváros I. A—B pártszervezetnél 17 órakor Lajkó Ferenc tart pártnapot. Február 2-án. pénteken a Csongrád megyei Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokságon 15 órakor Perjést József lesz a pártnapi előadói. szerűen történt tehát hogy f,,'*,™' a, 1948-ban a munkáshatalom 11 Z lil Tn^f^n Kalapos Vincét hatszázad- ® ^ magával kiemelte az eszter- « te hfte gapad mellől, fgv kezdődött gn ó' SZÍ f, U^wteíE karrierje: Maróti Latos da- "ual a rabja pedig úgv. hogy Ka- "f.k ^ ^ti'. ^h^ lorJL S„..i„ . szik nem ott folytatni, ahol Sá Jntaná«telanufV^éz abbahagyta. Időközben a gyaraoan xanacstaianui nez- köz<jlet gondjait családi SLÍS ir^nroil" konfliktusok aúlyoaMtíá™ w ' S' E,6bb lányának házassága te ÍLti w. nJrl Itvnó ellen hadakozik Vincénk köróte mLk rnm^» inv römszakadtáig. politikai meróla. mások mindössze any- 7aliarK7nak v<m ha „ _„k. nyit. ..fönnállásának" évei- ^"n/l u. 1* iiitknii »_» Ciós multu família rokon-ben jó futballcsapatot szedett össze a város, s mint képviselő kihajtotta az IKV ságába kerül (illetékes helyen fejmosást is kao érte). nál hoev meereneráliák Pa- kés6bb me* a fia keveredik ^TZZZEk VHL.2! holmi maoista csoportba, s n» l v l " begvűjti a rendőreég. Van-e iát. Kalapos Vincének, en- _ nek az loari Ménesaazdának maodnélete a közéleti emKr, hernefc? - feszegeti Maróti. története oersze lóval bo- „ ,,„,„„ ,,, A„„b. nyodalmasabb história. Szfn- "j" n ^^ Vincének oadra küld tehát Maróti eáZáSSÍ kel? f „„„ ./„„ e,,v. (,„,,„„ sincs: eozomuhelv kell és tF í^f^J^l^l vállalati üdülő. Débéülés és tó szociológust járion a dolgoknak utána faggatóz- minisztérium, szovjetvendézon e ..társadalmi fenomén" J&toA 'Sit^*"^ kiteterAi te'1 - ,-delegáció, egyetem és dipKtieteroi. lomaterv (mert a munkásFeszített munkatempó. Ír- igazgatótól magas végzettreális tervezés, a valóságos séget követelnek), nem esomunkaslkerekre porlasztott da, ha elhanyoglia Erzsi látszatsikerek hajszolása asszony jammerolásalt. meg lellemezte az első Időszakot, a Kisvlnce asztmáiát Mese Amikor Kalanos Vincét nincs. a munkásigazgató föntről a politikai. lentről a népszerű káder, tud országazdasági kényszer dugaty- gos dimenziókkal gondolkoztyúla nyomta-nyomasz.totta nl. lehetőségei korlátlanok, csaknem addig, míg össze tehát képességet ls csak-csak nem lapította. Ilven az. ha akadnak hozzá: képviselővé a terv teljesítésének nem a választják. S hogy a gvára ténye, hanem a tudata, akár szériában nyeri az élüzem hamis tudata, jelenti a po- címeket, hamarosan megérlltikal kérdést, a varázsigét, kezik a személves elismerés mely hol a miniszteriális is. stílszerűen fölsőfokon: a kiküldött, hol a tanácselnök Kossuth-díj. mormolásában megnyitja a Kalapos Vinoét életének kapukat, s amit kénvtelen- nagy pillanata olyankor éri. amikor mindent elhisz magáról. Fejébe száll a dicsőség. egyik baklövést a másik után követi el: megválik leghívebb barátjától és szakemberétől, a műszaki igazgató Ábrahámtól, a vállalat népszerű agytrösztjétől, s bár helyébe fiatal, érdemesnek látszó kádert hoz (akkor még nem tudja, leendő konok utódját), döntése emberileg méltatlan, elsietett, a későbbiek során képtelen korrigálni. A gyárat személyes tulajdonaként kezeli, s miután hatalmi allürjeil szakmai tévedések garmada tetézi (laikusként szerződést ír alá. amivel milliókat, dobnak ki az ablakon) leváltják, pontosabban félreállítják. Igazgató helyett elnöke marad a trösztnek, olyasfajta hatalommal, mint az angol Királynőé. Kalapos Vince emberi vesszőfutása ezután kezdődik. Nehéz beletörődnie a megváltoztathatatlanba, a bársonyszék után töri a hokedli, s hogy cimborái átmennek a túloldalra, hlvatalbeli kebelbarátai ls elfordulnak tőle, megfagy körülötte a levegő, egyéni tragédiáié beteljesedik. Milyen a jó vezető7 — villantja föl Maróti az újabb kérdést, s bár a válasz Jobbára Indirekt — Kalapos Vince fölött eljárt az idő —. tanulságai ma, ha nem is n*entesek a közhelvektől. meglehetősen aktuálisak. A szociológus nehéz sóhajjal söpri jegyzeteit. ..Kl volt Kalapos Vince? Hőse volt a kornak vagy áldozata? Rontott vagy javított? Egyéniség volt jelen volt, hatott energiáival és elfáradásaival, erényeivel és bűneivel egyaránt — egykori Jelenléte minősíthető, de meg nem történtté nem tehető." így Jász-Suba dodonai summázata, amolyan záróakkordféle, amivel persze csupaszon nehéz mit kezdeni, ámbátor nem ls Igen fontos. Maróti totális Igénnvel vázol fól bő két évtizedes közéletraizot szimpátiával és antlpátlával ki-ki sáfárkodjék szabadon. Hanem két evtized társadalmi feüődésraiza egv dráma méhének n^héz teher, vaskos regényben sem könnyű kihordani, szükségv-í-pnen tehát elnag"olt feilődésralzot lát a néző: fülöncsínett és meglengetett konfliktusokkal. hol tragikusokkal, hol komikusokkal Gyaníthatóan a szociológust Is annak fölismerése szülte színpadra, hogy a fölskicceit konfliktushelyzetek képlékeny halmazállapotában maradjanak stabil fogódzóink. legalább néhány letisztázott tanulság, konzekvencia erejéig. A darab csalhatatlanul fölmérhető kózönséghatását néhány parádésan kihegyezett lelenete és figuráinak közülünkvalósaga garantálja. Léner PAter rendezése magabiztosan' taialt rá az egyetlen lehetségesnek tűnő megoldásra: mindenkit a fedélzetre (helyesebben Jánosa Lajos mélységében tagolt tárgyalótermébe. ahová a kellő pillanatokban Somogyi Károlyné találó típusportréit eregetik alá), hogv az egyes epizódok jelentőségét a közr etlenül érintettek szemtanúként is hitelesíthessék. Léner fölpörgeti a cselekményt. okosan, szellemesen tmizálja, s érzékenyen ügyel arra ls. hogy el ne sikkadjanak a darab fel-> hangiai. Szerepösszevonásai megérnének egy külön „esetta ulmánvt". amiképpen Barta Máriának. Szendrő Ivánnak. Bagó Lászlónak és Gyürki Istvánnak sanszot ad & hasonló karakterű figurák szembesítésére. Nyugtalanító a kérdés (adósunk vele Maróti): rokonszenves figura Kalapos VI »ce vagy ellenszenves. Tény viszont. Kovács János szereti. Azonosulni tud erényeivel és hibáival, bizalmas, meghitt viszonvban áll vele, s ez a képessége átsüt a nézőtérre, azt is mondhatnók. éltető melege az előadásnak, hiszen láthatóan töbD köze van hozzá, mint esy jó színésznek egy jó szerephez általában. Hasonló éizeimi többlet hullámzik át Mentes Józsefből IS a darab legszimpatikusabb szerepébe Al rahám főmérnökbe: kettejük jatéka soká emlékezetes marad. Király Levente nem egészen gáncs nélküli Gács elvtársa szellemes grimaszokat hint szét ifi- ÚjlakiI László eszköztelenül ál11 ja elénk a szociológus hűvös objektivitását Egervári/ Klára aggódó itidíflátokkal K alapos Vincénét. Fekete Gizi lobbanékonvan a lányát Máriáss József Főorépostja szerlőz alakítás. Kátay Endre Podmaniczkila Mértékletesen nagyvonalú. Homoki Magdolna Annája t'noman kirajzolt, s a kisebb szerepekben megtelelő Nagy Mart és Zámori László ls. Mialkovszky Erzsébet leimezei arról tanúskodnak, hogy a darab mirólunk szól. megtörténhetett volna bármelyikünkkel. Azért hát. hogy jót szórakozunk. Nlkolényt István SZ. SIMON ISTVÁN: Nagy vizek krónikája „Gátok és töltések tsinálására szánván tehetségeiket...' »» „Az első ember, aki a Tisza kiöntéseivel tudományosan foglalkozott Vedres István volt" (Dr. Szabó László). Éppen nem lehet véletlen, hogv az utókor így minősíti ezt a sokoldalú mérnökembert, hiszen itt született Felsővároson, s itt nőtt fel a csöpörkék, tankák. oldalágak mellett halászok és hajósok között Egyik tanítómestere a jó öreg Dugonics volt Miután Pesten kitanulta a földmérés tudományát, hazahozta a szíve, s Szeged város „hites földmérője" lett. A vizek városában azonban hamar kiterjedt a figyelme folyói nkra, s ki tudja ma már vajon, hogy az a terv, amelynek megvalósítására talán éppen a mai generációk lesznek hivatottak — A Tiszát a Dunával öszve kaptsoló hajókázható Tsatorna — az ó fejében fogant, 1805-benI Nos, hát Vedrei gyorsan s könnyen ráhangolódott Széchenyi eszméire, ami abból is kitűnik, hogy egyik értekezésének mottójául éppen a Hitel-t citálja abba kapaszkodik. Az értekezéshez pedig nem kisebb tárgyat választ, mint az érvizek elíérithetését. „Hogy magyar hazánkban 60k száz ezer holdföldet gyakran döntenek az áradó folyó vizek, és azokat nem teák haszonvehetetlenekké teszik, hanem: az azokon biztató reménységből tett költséges munkált az iparkodó mezeigazdáknak sokszor el is pusztítják, — az nyilvánságosabb, minthogy megmutogatni szükségesnek látszassék..." — íme a nekifohászkodás. „... jó szívű gondos eleink, gátok és töltések tsinálására szánván tehetségeiket... földjeiket egyszer kétszer szereatséssen megmentették..." re- írpe a következmény. Csakhogy Vedres nem oly egyszerűen gondolta el az tjgyet, hogy töltéseket emelünk, s azokkal beszorítjuk a rstttú gttégosao megmondta, hogy a víz medrének szabályozásával együtt kell ezt megcselekedni. És az egész Alföldet csatornázni kell, hogy bele tudjunk avatkozni a Tisza életébe, s amikor szükséges, e csatornák éppen a Tiszának adjanak vizet Ez tulajdonképpen ősmagja lehet annak a vízügyi koncepciónak, amelyet manapság „a Tisza csatornázása" címszó alatt emlegetünk, ha kivitelében nem is pontosan Vedres ösvényén jár. Sok-sok bizonysága van annak, hogy Vedres István nagyon nagy figyelemmel és alapossággal tanulmányozta vizeink természetét, s több szegedi árvízi megfigyelése bizonyítja azt is: felismerte Szeged rendkívül veszélyeztetett helyzetét, a védekezés méreteit jól érzékelte. Említett értekezésében erre is szán egy mondatot: „Szeged városa mintegy ötezer ölnyi hosszúságú töltéssel védelmezi a víz árjaitól környékét, 1750. óta anélkül, hogy ezen védelmezése más helyiségeknek kárára volna, vagy a Tisza vizének árja magasságában valami szembetűnő változást okozna; egy mérföldre a laposságon lévén felállítva csak a kiöntött árvizek ágát akadályozhatják, melyek közel a városon alul Maty nevezetű ér által a Tiszába újra vissza folyhatnak." Számos megállapítása megfontolásra késztette még századunk vízügyi szakembereit is. Különösen találónak és helyénvalónak minősítik ma ls a „szegedi szorulat"-ra vonatkozó megjegyzését, mint amiből e táj különös veszélyeztetettsége táplálkozik. Kicsit nehézkes ugyan a régi fogalmazás és meglehetősen mérnökies — mégis érdemes arra, nogv megismerkedjünk vele szó és betű szerint: „Szeged és Sző reg között Bánátban közel 500 ölnyi nyílása vagyon az árvizek lefolyásának, melynek a Tisza vize mintegy 175 ölnyi részét teszi; a többi nyílások a fent álló kilenc hidak alatt vannak a kiütés helyin. Ezen nyíláson kéntelenítettek tehát azon tömérdek vizek, melyek a Marostól kezdve fölfelé Máramaro3 é3 Heves vármegyéig, s azokban vagy elterjedtek egy tavaszi idő alatt átfolyni..." Ha fölfeítjük a mondatot, érzékelhetjük benne Vedres nagy gondját, nevezetesen azt, hogy a föntről kezdett szabályozás csak súlyosbítja a déli országrészek helyzetét. S ezt az észrevételét később több szakember és az események is hitelesítették. Talán délről kellett volna fölfelé haladni... „ ... Legszomorúbb állapota lesz pedig Szegednek, hol ezen folyó árvizeknek éppen a kapuja van, mert a töltések összeszoritása által a felső vármegyékből leszalasztott, különben hasznos, de teméntelenségével szörnyű kárt okozó elementumnak, m nagy árvíznek ellentállam lehetetlenség lévén, az mit csak talált, mindent pusztít..." — írta 1830ban. Vedres mindenesetre megfogott néhány hibát a kor nagy vállalkozásában, ám szava nem hallatszott messze. Midőn később másoké sem, akik 1850-től folyamatosan tiltakoztak Szeged nevében az elkövetett hibák, mulasztások sorozatai ellen. Többen is vallották ugyanis, hogy a hibás megoldások nagy áldozatot fognak majd követelni, s azt is megjósolták, hogy ezt az áldozatot Szegednek fogják nevezni. Abban az esztendőben, amikor Vedres papírra vetette tapasztalatalt a polgármesternek (1816). a Magyar Kurír is közölt egy árvízi beszámolót. Hangvétele drámai, pedig a szabályozás még el sem kezdődött: „Leírhatatlan városunkban a víz árja által okozott kárjai. Nemcsak egész környékünket lepte el a víz, hanem a töltéseken is által menvén magát, a városnak nagy részét elöntötte, úgy hogy 1500 háznál több leomlott... Vásárhely és Szeged között ama szép töltést úgy megrontotta, hogy e két város között mindenütt hajón kell járni. A vízözön ereje miatt oly nagy volt a rémület, hogy majd egy hétig szüntelen félreverték a harangokat. hogy kiki a töltésre siessen, mely közsegedelem nélkül kimondhatatlan lett volna a pusztulás. E szörnyű történethez hasonló veszedelem volt ezelőtt 44 esztendővel, amidőn a vár falain tett jegy szerint még 4 hüvelyknylvel magasabb volt a víz..." De nem mondhattuk azt mégsem, hogy a szabályozás lett Szeged szemfedője. Egyik vízügyi szakírónk. Károlyi Zsigmond kifejezetten megvédi a kezdeményezőket: „... Szeged és környékének különlegesen veszélyeztetett helyzete Indította arra Széchenyit, hogy a felső-tiszai érdekeltségek tervezett munkálatai helyett az egész Tisza-völgy rendezésének programját tűzze napirendre. Ezért készíttetett Vásárnelyivel új tervet a Tisza általános szabá'yozására, s ezért szervezte meg a munkálatok egységes és tervszerű végrehajtására hivatott Tiszavölgyi Társulatot... Elsősortan Szeged és a többi polgáriasodé alsó-tiszai parasztváros és az egész Tisza-völgy érdekeit védte — szemben a Felső-Tisza nagybirtokosaival." Hogyan tudna hát a mai laikus ember más rendet vágni Szeged vízügyi múltjában? Mindebből egy maradt és marad számára bizonyosság: a veszély itt kezdettől sokkal nagyobb, mint bármelyik más országrészben. tgolytaljukj N