Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-27 / 22. szám

* 63 Szombat, 1979. január 27. Gazdaságpolitika és ismeretterjesztés A TIT elnökségi ülése Kibővített elnökségi ülést tartott tegnap, pénteken délután a TIT Csongrád megyei szervezete Szegeden, a Kárász utcai klubban. A gazdaságpolitika időszerű kérdéseiről és az ezzel kapcsolatos társadalmi feladatokról dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára tartott előadást Az ország gazdasági helyzetét, az időszerű gazdaságpolitikai kérdéseket elemezve rámutatott azokra a feladatokra, amelyek a közgazdasági ismeretterjesztésre hárulnak; kiemelte, hogy a közgazdasági műveltség fejlesztésében a társulatnak továbbra is sok a tennivalója, beszélt a TIT rétegmunkájának megnövekedett jelentőségéről. Gazdasági életünk aktualitásairól, mint a termékszerkezet-változás, a gazdaságtalan termelés, a munkaszervezés, a hatékonyság kérdései — ott és annak a közönségnek kell beszélni, ahol éppen napirenden vannak. A szóbeli és személyes agitáció szerepének megnövekedésével felelősségteljesebb munka hárul az ismeretek terjesztőire is: az öszszefüggésekre figyelve, az általánosításoktól tartózkodva kell reális tájékoztatásokat adniuk. Az elnökségi ülésen megtárgyalták a járási TIT-szervezet tájékoztatóját a hetedik küldöttgyűlés óta végzett munkáról, dr. Kiss Imrének. a járási hivatal elnökének, a járási TIT-szervezet elnökének előterjesztése alapján. Dr. Horuczi László tanszékvezető egyetemi tanár, a megyei szervezet filozófiai szakosztályának elnöke a filozófiai ismeretterjesztés helyzetéről és a Szegeden rendezett elméleti konferenciák tapasztalatairól számolt be az elnökség tagjainak. Az évi 5—6 alkalommal megrendezett, aktuális filozófiai témákat tárgyaló konferenciákra a három dél-alföldi megye, Bécs, Békés és Csongrád filozófiaoktatóit és a TIT-szakosztályok vezetőit hívják meg. Ezek a találkozók országosan is elismert vitafórumok,' különösen a filozófia fiatal oktatóinak hasznos tapasztalatcserék. Jobb minőség, nagyobb forgalom A vendéglátó vállalat tavalyi eredményei, i tervei A bejáró dolgozók helyzete idei A Csongrád megyei Vendéglátó Vállalatnál tavaly az 514 millió forint forgalom elérése volt a feladat. A terv teljesítése december első felében — röviddel a „célba futás" előtt — még bizonytalannak látszott. A számokból ugyanis egyértelműen azt olvashatták ki a szakemberek, hogy a valóságos forgalom csak nyomában kullog a tervezettnek. S akkor megtörtént a „csoda" — a vendéglátás természetrajzától úgy látszik, cseppet sem ideg/so^k a váratlan fordulatok — eljöttek az év végi ünnepek; karácsony napjai és Szilveszter estéje-éjszakája „besöpörte" a vállalati kasszába a tervezett forgalom eléréséhez szükséges, mindaddig hiányzó forintokat. Így elmondható: jó, sikeres esztendőt zárt a vendéglátó vállalat. Nemcsak hogy megvalósította, túl is teljesítette a tervben rögzített feladatokat: az 518,5 millió forintos bevétellel 4,1 százalékkal növelte 1977-es forgalsumogyl Károly né felvétele Ebédidő a Hóbiártban Évek óta sok gondot ad a mát. Az előbb ,csodát" és vállalatnak, hogy a szükséváratlan fordulatot említet- Késnél jóval kevesebb dolgotünk, jóllehet a vállalat meg- zó áll rendelkezésére. A fiaerdemei ten érte el e jónak taJok kórében cseppet sem mondható eredményt. Igaz a népszerű a több műszakos, „vendéglátó kategóriában" sok kötöttséggel járó szakma. déglátó Vállalat törekvéseit az előfizetéses étkeztetés kibővítésére. A vendégek meghódítására érdemelten érte el e jónak hilok körében cseppet sem a vállalat a jövőben folytat* jt. ^ a nemrég megkezdett, s a közönség körében elismerő fogadtatásra talált nemzeti vacsoraestek sorozatát a Hágiban. A közelmúltban megrendezett olasz esten egyetlén hely sem maradt az étteremben üresen, az olasz ételspecialitások 17 ezer forintot hoztak a konyhára. így sem rukkolhatott előre a középmezőnyből, mindenesetre tény, hogy kellő következetességgel igyekezett megvalósítani a tervekben megfogalmazott célokat. Hogy melyek voltak ezek? Az ételforgalom növelése, elsőbbségben az italforgalom fejlesztésével, különös tekintettel a A nehézségeket fokozza, hogy négy-öt éven belül 400 dolgozó megy a vállalattól nyugdíjba. A gondok enyhítésére tavaly növelték a részmunkaidőben dolgozók számát, s a nyugdíjasok közül is több dolgozót sikerült _ w ismét munkába állítani. Ügy Folytatódik~ a hálózatfelújí_ látszik, hogy a sokat emle- tási terv megvalósítása is. meleg ételek minőségének és getett nehézségek ellenére is Szegeden felújítják, korszeválasztékának javítására. A vonzóbbá tudták a szakmát rűsíjik a Napsugár bisztrót, tenni, s ebben a tavalyi 8,5 a makói Korona étterem százalékos bérszínvonal-nö- mellett ételbárt alakítanak vekedésnek nyilvánvalóan ré- ki. Hamarosan befejezik a sze van. A vendéglátó vállalat idei •tervekben — a tavaly nyáron elkészült, korszerű fagy'laltüzemre alapozva — a hagyományos fagylalt újbóli megkedveltetése is szerepelt, s e célt is sikerült megváló- feladatai sem kisebbek sítani. Növekedett a hideg- elmúlt évben megíogalmakonyhai termékek, a büfé- 20ttaknáL Idén 8,5 százalékos aruk, a sütemények, a kávé forgalom-növekedésre számíés az üdítő,italok forgalma, tanak, ha ezt sikerül megA több évre kiterjedő há- valósítani, akkor 560 millió lózatfejlesztési program kere- forintos bevétellel zárják az vásárhelyi oktatói kabinet építését hasonló Szegeden a nagyáruházzal párhuzamosan készül majd el. L. Zs. Sokan nem, a lakóhelyükön, hanem onnét közelebbre, távolabbra utazva dolgoznak üzemekben, intézményekben, gazdaságokban. Szeged vonzáskörzetéből — elsősorban a szegedi járás községeiből — sok a naponta beutazó és este hazatérő dolgozó. Számuk mintegy tízezerre tehető, amelyből a nők aránya 30 százalékot képvisel. Utazásuk időtartama oda és vissza egy-négy óra között mozog, ennyi vesz el szabad idejükből; ennyivel vannak hátrányosabb helyzetben a városban lakó dolgozóktól. A munkában való helytállásuk azonban azonos a helyben lakókéval, sót a társadalmi szervekben kifejtett tevékenységük is megközelíti a Szegeden lakó dolgozókét. * A Szeged városi és a szegedi járási párt-végrehajtóbizottság együttes ülésén 1977. szeptemberében vizsgálta meg a Szegedre bejáró dolgozók élet- és munkakörülményeit, a munkában, a közéletben, kulturálódásban, tanulásban, a szakmai és DOlitikai képzésben, továbbképzésben való helytállásukat, tekintve, hogy a szegedi járásból bejáró több mint 8 ezer dolgozó 4 százaléka párttag, közel 22 százaléka KISZ-korú fiatal. A két pártvégrehaitóbizottság együttes ülése óta ebben a témában nyolc szegedi vállalatnál és nyolc községben végeztek felmérést, bevonva a munkába az SZMT-t is, illetve nyolc vállalat szb-titkárainak tapasztalatait összegezték a bejáró dolgozók helyzetével kapcsolatban. Ennek értékelését tűzte napirendre legutóbbi ülésén a szegedi járási párt-végrehaj tóbizott6ág. Deszk, Sándorfalva, x Bordány, Baks, Ásotthalom, Pusztamérges, Kübekháza, Szatymaz községekből a Szegeden dolgozók száma függ a várostól vaió távolságtól, az útviszonyoktól, a közlekedéstől, a helyi munkalehetőségektől, s általában ugyanez vonatkozik a többi járási községre is. A bejárók utazása is változó állapotokat tükröz. Rendelkezésükre állnak kényelmes, gyors vállalati vagy béreit autóbuszok, de még mindig van személyszállítás bódés teherkocsikon. A menetrend szerinti buszok sem egyforma állapotúak. Egyik-másik túlzsúfolt, elégtelen a fűtése, „beszívja" a port. de az uták állapota sem egyformán kielégítő. A menetrendi buszokon utazói; bérletük megváltásához 40 százalék térítést kapnak vállalatuktól, ugyanakkor a vállalatok saját szállításukért óránként és személyenként 150 forintot számolnak el. Ez a különbségi esetenként feszültséget okoz. Az a kezdeményezés, hogy az utazás alatt élő szóval vagy magnóra vett tájékoztatással, előadással bővítsék a dolgozók ismereteit, nem járt eredménnyel. Arra viszont nem volt még kezdéményézés, hogy az utaztatásokat koordinálják egymás között a vállalatok, kihasználva esetleg jobb utazási lehetőségeket, összekötve azt üzemanyag-takarékossággal is. * A községek igényt tartanának arra. hogy munkába eljáró lakosai vegyenek részt a helyi politikai, társadalmi életben. Néhol ez eredményes, máshol kevésbé az, pedig a velük foglalkozásban a vállalatok és a községek vezetői erre ösztönöznek is. Otthonról a munkahelyre és onnan haza, az „ingázók" iskolai végzettsége is különböző. Nyolc szegedi vállalatnál, s ugyanannyi községben a bejárók 23.4 százaléka rendelkezik nyolc osztályos általános iskolai végzettséggel, többségében fiatalok. A közép- és felsőfokú végzettségűek aránya 8.6 százalék. Aa erőfeszítések és ösztönzések, a7. anyagi és erkölcsi támogatás nem hozott kellő eredményt abban, hogy a bejárók. akik nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel, azt szerezzék meg. Állami oktatásban, szakmunkás tanfolyamakon kevesen vesznek részt közülük. Többségük segéd- vagy betanított munkás. Mindössze 4 szazaiékuk vesz részt termelésirányításban, szellemi vagy adminisztratív munkában. Eredmény viszont, hogy munkahelyükhöz ragaszkodnak, hiszen 45 százalékuk törzsgárdatag, és 50 százalékuk szocialista brigádokban dolgozik. Körükben a fluktuáció, a munkában való helytállásuk és teljesítményük megfelel az átlagosnak. Sok azonban a hiányzás, a táppénzen levők száma a nagy mezőgazdasági munkák időszakában, lévén, hogy családtagjaik leginkább téeszekben dolgoznak, és segítenek nekik a közösben, vagy a háztájiban. Bérezésük vállalatuknál azonos a helybeli dolgozókéval, túlórázási lehetőségük azonban — hazautazásuk miatt — kevesebb. Érdeklődési körük odahaza változó jellegű a politikai, az tében tavaly határidőre átadták a korszerűsített, ételbárrá átalakított Boszorkánykonyhát. Ezenkívül szeptemberben berendezték, megnyitották a József Attila sugárúti új bisztrót, a Hóbiártot, esztendőt. Csakúgy, mint tavaly, idén ismét az ételforgalom fejlesztése a cél, s ezt az étlap szerinti kínálat minőségének és választékának javításával kívánják elérni. Áz előfizetéses étkeztetésben melynek ételárait a lakossági tavaly visszaesés volt. Idén ellátás fejlesztése érdekében minden erővel azon kell fáharmanosztályú kategóriában radoznia a vállalatnak, hogy állapították meg. Az ésszerű konyhái szabad kapacitására vásárlót találjon. A közelmúltban e téren jelentkező konkurrencia — az Alföldi Vendéglátó Vállalat is űj árpolitikának és természetesen az üzlet magas szaktudású vezetőjének, szakembereinek köszönhetően a bisztró december 31-ig 2 millió konyhákkal jelentkezett Sze89 ezer forintra, a vártnál is geden és a megyében — bimagasabbra teljesítette galmi tervét for- zonyos mértékben megnehezíti a Csongrád megyei VenZárt fülkékkel MunkássxéElító teherautók Először csak az olajipar- ban csak a GAZ—66-os tínak,-most már a közműépítő pusra, ma már a ZIL-ekre, vállalatoknak, s az erdőgaz- IFA-kra is kifejlesztettek az daságoknak ís készülnek alaptípust, Így a megrendemunkásszállító teherautók löknek arra is lehetőségük felépítményei a szegedi, Xl-es van, hogy az autógyártól raszámú AFIT-nal. kodófelület nélküli kocsikat A teherautók rakodófelüle- kérjenek, s azt küldhetik rögtének helyére kerülnek a tön Szegedre. Az országban szinte autóbuszkényelmű ki- ugyanis csak itt készülnek a sebb-nagyobb fülkék. Koráb- zárt fülkék ismeretterjesztő és a kulturális előadások, falugyűlések iránt. Vannak azonban közsegek, ahol külön lugialkoznak velük. Bakson például a brigádvezetőkkel szoktak tanácskozni, Sándorfalvap a bejáró dolgozó párttagokkal. A bejárók politikai oktatásban vállalatukhoz kötődnek. Huszonöt százalékuk vesz részt tömegpolitikai oktatásban. Vállalatonként azonban ez változó. A Volán 10. sz. Vállalatnál ez a szám 52, a Szegedi Konzervgyárban 45, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátban 13, a DÉLÉP-nél 4,3 százalék. Szociális és kulturális ellátottságban sincs különbség a Szegeden lakó és bejáró dolgozók között, ugyanúgy üdülésben, lakásépítési támogatásban sem. Csakhogy kevesen élnek a bejárók közül a vállalati szociális és kulturális lehetőségekkel. Ugyanakkor a községekben kisebb az ilyen jellegű adottság, amelyeket otthon igényélnének a bejáró dolgozók, például jobb üzlethálózatot, több művelődési és gyermekintézményt, óvodát, bölcsődét. Több vállalat jelehtös anyagi támogatást adott már eddig is a Szeged környéki községeknek gyermekintézmények fejlesztésére, saját dolgozóik ilyen jellegű igényeinek kielégítésére, és ez a kör — remélhetőleg — a jövőben tovább bővül majd. * Évek óta foglalkoznak az érdekelt szervek a bejáró dolgozók helyzetének javításával. Ehhez az kell még, hogy ebben a vállalatok és a ianácsi szervek jobb együttműködést alakítsanak ki. Ezért is vált szükségessé, hogy e témában még ebben az évben ismét együttes ülésen tárgyaljon a tapasztalatokról és a további feladatok végrehajtásáról a Szeged városi és a szegedi járási párt-végrehajtóbizottság. Meghatározzák majd a községek és a vállalatok ezzel kapcsolatos teendőit. L. F. —__—Szegediek a zsanai gázkitörés megfékezésénél Elegendő a víz a védekezéshez Mint arról tegnapi lapunkban a helyszínen kapott információk alapján már beszámoltunk, eredményesen folytatódik a tüzközelben rekedt fémtárgyak, berendezések mentése a Kiskunmajsahoz közeli, Zsana 11.-nek nevezett kutatási terület gázkitörésénél. Az 1800 méter körüli mélységből feltörő, 200 atmoszféránál nagyobb nyomású gáz szerdán éjjel lobbant be, s az OKGT különböző vállalatainál dolgozó kitörésvédelmi szakemberek jelentős műszaki, technikai személyzet és géppark segítségével azóta is mentik a többnyire izzásig hevült fémszerkezeteket. Tegnap, pénteken déltől a kora esti órákig kísérhettük figyelemmel az eseményeket, melyek főszereplői között szegedieket is találtunk. Újvári Béla, Csizmeg István és társaik közeiéibe persze nemigen lehetett eljutni, ők, s a kitörésvédelmi brigád többi tagja 6zinte állandóan a lángok körében dolgoznak. Egymást váltva, de még éjszaka is mentik a tárgyakat, tegnap délutántól a tűzoltóknak köszönhetően már vízfüggöny védelmében. A perzselő hőséget enyhít* vízsugarak utánpótlása is biztosított. A tegnapra virradó éjszaka ugyanis készen lett a fóliával bélelt, körülbelül 800 köbméteres víztároló, s a tervezettnél hoszszabb, 1700 méteres vízvezeték építésén is túljutottak már. így a mentéshez elegendő víz áll a védekezők rendelkezésére. Tanúi lehettünk a gázkitörés egy szerencsés fordulatának is: tegnap délutánra sikerült néhány olyan fémszerkezetet kihúzni a lángokból, amelyek a mentés szempontjából addig kedvezőtlen irányba terelték a tüzet. Most már valamivel könnyebb a dolguk az a'umínium-pigmentált védőruhába öltözött szakembereknek. A kút aknájához is közelebb mehetnek a vízsugarak védelmében, hiszen a láng olyan irányba fordult, amerre nincs annyi fémszerkezet. Ezek eltávolítása után következhet ugyani6 a lángok eloltása a két nagy teljesítményű turbó, reaktív oltóberendezés segítségével. C. K,