Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-25 / 20. szám

Csütörtök, 1979. január H0 SPORT Kupamérkőzés sártengerben SZEOL AK­Bp. Vasas 0-0 Watson fele I " !os Az északír John Watson a felelős a Forma l-es ver­senyautók idei első világ­bajnoki futamán, a vasár­napi Buenos Aires-i argentin Grand Prixen az első rajt lUin bekövetkezett karambo­lért — jelentette ki Jean­ilorie Balestre, a Nemzetkö­rt Autósport Szövetség elnö­ke, erősen megkérdőjelezve ezáltal a-„pilóta" eredményét, harmadik helyét a győztes francia Lafitte és a második helyezett argentin Reute­i iann mögött. Balestre saj­tóértekezleten elmondta, a sportbizottság tanulmányozta a versenyen készült fénykép­felvételeket, valamint az ar­gentin televízió által forga­tott filmet, és meghallgatott számos tanút is. Mindezekből úgy látszik, hogy Watson az indítás után több olyan hi­bát követett el, amelynek következtében néhány autó összeütközött­Hitek az MLSZ-ből Az MLSZ szervezesi bizott­ságát Berzi Sándor, a hajda­ni kitűnő NB l-es labdarú­gó vezeti, aki hosszú ideje tagja az MLSZ elnökségé­nek. — Most különösen sok ten­nivalónk akad, miután az előző években nem működ­tünk, most alakul a bizott­ság összetétele, tisztázódnak u tennivalóink — mondotta Berzi Sándor. A szervező bizottság „szü­li" lényegében a bajnoksá­gok, a kupák kiírását, a sor­solást, szóval sok mindent.. — Állandó figyelemmel kell kísérni a bajnoki rend­szer menetét — folytatta Berzi Sándor —, ugyanígy a kupákat, de ebben a kérdés­ien nemcsak a mi bizottsá­gunk hataróz. A kiírásokat, a sorsolásokat más bizottsá­gokkal szorosan együttmű­ködve lehet csak elkészíteni, hiszen a cél egyértelműen közös. Mi készül a bajnoki, ille­tőleg a kuparendszerben ? — Elöljáróban ki kell je­lenteni, hogy a bajnoki rend­szeren nem kívánunk vál­toztatni — válaszolta Berzi Sándor. — Más téma a ku­pák sorsa. Néhány esztendeje jogo6 megállapítást nyert, hogy a magyar labdarúgás élvonala az éves viszonylatot nézve kevés tétmérkőzést ját­szik:. A szervező bizottság azed­zőbizotteággal együttműköd­ve felméri, hogy szakmai szempontok figyelembevéte­lével mi a teendő a tétmér­kőzések területén. A Mun­dialról is tanulság a játéko­sok úgynevezett komplex egyéni foglalkoztatásának szükségessége, véleményünk szerint ez nálunk kiváltképp időszerű, hiszen nem kész labdarúgók kerülnek jelentős többségében az élvonalba, de az t-d. lévők esetében is szük­ségszerű a szélesebb, egyeni foglalkozás. — A tétmérkőzések és az edzés, felkészülés összefüg­gései alapján valószínű, hogy a következő idény kuparend­szerével kapcsolatban kell valamit tenni. A kupáknál szükséges a csökkentés, meg kell ezek rendjét vizsgálni, os a szakmai munka segítése erdekében módccjtant a ki­Hogyan segítsük megyénk labdarúgását? A kulcs az egyesületek kezében van Szögletrúgás után Kozma III. elöl mentenek a Vasas védői Tisza-parti stadion edző­pályája, 1000 néző. Vezette: Győri. SZEOL AK: Újhelyi — Hevesi, Hegedűs, Forgács, V. Tóth — Kozma III.. Revka, Nahóczky. Kunszt — Szeg­halmi, Papp. Bp. Vasas: Tamás — Tö­rök. Hegedűs. Komjáti, Földházi — Halász. Müller, Zombori — Varga, Gass, Váradi. Óriási sártenger fogadta a SZEOL AK edzőpályóján a Nemzeti Bajnokságok Kupá­ja keretében pályára lépő két csapatot A labdarúgás szépségéből nem sokat lát­hatott a közönség, hiszen a mérkőzés túlnyomó részé­ben sárdagasztás folyt a pályán. A 11. percben Kunszt szabadrúgása után a bal oldali léc mellett hagy­ta el a játékteret a labda. Két perc múlva Kozma III. húzott el a jobb oldalon, meredek beadása után a Labda elsuhant Szeghalmi és Papp előtt. A 14. percben Kozma III. iramodott meg a jobb szélen, köaéore lőtt, Tamás azonban vetődve há­rította a labdát. Ezekben a percekben a szegediek ját­szottak mezőnyfölényben. A 15. percben egy lepattanó labda Kunszt elé került, lö­vése azonban a bal oldali léc mellett zúgott el. A kö­vetkező ' percben Szeghalmi labdáját hárította vetődve Tamás. A 22. percben Hege­dűs szabálytalanul szerelte a kaputól 18 meterre Ha­lászt. A megítélt szabadrú­gást Váradi végezte eL lab­dája azonban a bal sarok mellé csúszott. A 31. perc­ben újabb gólhelyzet adó­dott a szegediek előtt Kunszt szabadrúgása a sor­falról levágódott Hevesi elé, aki egy csel után a jobb sarok mellé lőtt. A szegedi fölény ellenére a mérkőzés legnagyobb helyzetét a ven­dégek hagyták kihasználat­lanul. A 41. percben Török ívelt középre szabadrúgást a jobb oldalról. Gass visz­szafejelte a labdát az ötö­sön tisztán álló Váradi ele. a szélső azonban a léc fölé feielt Szünetben cseréltek a szegediek. V. Tóth helvett Labáth lépett a pályáta. Kozma III. lett a balhát­véd, Labáth pedig a jobb oldali középpályás. A 48. percben Labáth ívelt közép­re. Repka egyből továbboer­dítette a labdát, alig kapu mellé. Az 51. percben Szeg­halmi került gólhelyzetbe, a nagy sár miatt azonban nem tudta jól eltalálni a labdát, így Tamás hárítani tudott A 67. percben Papp helyére Széli állt. A 70. percben Forgács röviden adott haga egy labdát Gass megsze­rezte, kapura fordult. bal sarokba tartó lövését Üi he­lyi bravúrral szögletre ütöt­te. A mérkőzés hátralevő részében már egyik kapu sem került veszélybe, úgy­mond iszapbirkózás folyt a pályán. Jók: Hegedűs, Kozrr>a III., Szeghalmi, illetve Tamás, Török. Gass. B. L. * MINDENFELŐL MAKSA PÉTER SIKERE A Pest megyei TSH birkó­zó szakszövetsége nagyszabá­sú országos szabadfogású bir­kózóversenyt rendezett az el­múlt hét végén Abonyban. Az eseményen a cerdülő kor­osztályú versenyzők léotek szőnyegre. Az SZVSE rtjú sportolói egy első, egy rná-. sodik és két harmadik helyei szereztek. Eredmények. 45 kg: ...3, Bárkányi Róbert. 67 kg: ...3. Pék István. 78 kg: 1. Maksa Péter. -|-78 kg: ...2. Király Csaba. NAGYSZÁMÉ HALLGATÓSÁG ELŐTT ... Az MTSH és a Csongrád megyei Labdarúgó Szövetség edző és játékvezető bizottsá­gának közös szervezésében január 19-én, pénteken a dél­utáni órákban a szegedi já­rási hivatal tanácstermében dr. Nádori László, a Testne­velési Főiskola rektorhelyet­tese, a TFKI igazgatója el 6­adast tartott a megyében működő edzőknek. Dr. Ná­dori nagyszámú hallgatóság előtt az utánpótlás korú lab­darúgók korszerű felkészíté­séről beszélt. „CSELGÁNCSOZNI SZERETNÉK, DE..." Az elmúlt napokban né­hány levél érkezett szerkesz­tőségünk címére. „Cselgán­csozni szeretnék, de nem tu­dom, hol kell jelentkez­nem ..." — írják az érdek­Jpdók. Akik kódvet éreznek ehhez a férfias sportághoz, azok szombat és vasárnap kivételével délután 4 órától az újszegedi Sportcsarnokban jelentkezzenek Fekete Péter vezető edzőnél. AZ EGYÜTT „ÁLOMCSAPAT" Lc'árultak a közönségsza­vazatai összeszámlálásának korántsem köimyű„munkála­tai" Kanadában, együtt a „nagy hatos". Amint ismere­tes, február első felében a vi­lágbajnok szovjet jégkorong­válogatott New Yorkban, a Madison Square Garden-bwi háromszor mérkőzik az erö­sebbik észak-amerikai profi jégkorongliga, az NHL válo­gatottjával. Erre a 180 perc­re a tengerentúli szakvezetők „népszavazást" tartottak, megígérve, hogy az egyik sor, az egyik hatos abban az ösz­szetételben lép majd jégre, ahogyan az „ezerfejű cézár" óhajtja. A beérkezett renge­teg levél legtöbbje Guy Lafleur-re, a Montreal Ca­nadiens szélsőjére adta vok­sát, szám szerint 176 ezer 706-ot. A közönség csapata és klubjaik: Tony Esposito (Chicago Black Hawks) — Larry Robintson (Montreal Canadiens), Denis Potvin (New York Islanders) — Bobby Clark (Philadelphia Flyers), Steve Shutt, Guy Lafleur (mindkettő ^Montreal Canadiens). Az elmúlt hetekben több lozzászolás, észrevétel látott iapvilágot megyénk labda­úgásával kapcsolatban. Több értékes, megszlvlelen­tő javaslat hangzott el, nely kétségtelenül segítené abdarúgásunJcat a felemel­fedés útján. Természetesen ikadt sok jószándékú, de a :ájékozatlanság következté­ben kevés'De hasznosítható hozzászólás is. Sokan hivat­koztak régi nevelési elvek­re, még többen az iskolák, az iskolai testnevelés és sport jelentőségét emelték ki. Nem feladatom az el­hangzottak értékelése, ezért a következőkben néhány észrevételemet általánosság­ban. nem elsősorban a lab­darúgás szem pontiából fo­galmazom. 'Természetesen ezek a sportszakmai megál­lapítások általános jellegük­nél fogva a labdarúgásra is érvényesek, célom mégis el­sősorban alapvető kérdések átgondolása, valamennyi sportág eredményeinek javí­tása érdekében. A tények ismeretében el­mondhatjuk, hogy megyénk nem játszik meghatározó szerepet az ország élsport­jának alakításában. Néhány jónak minősíthető eredmény mellett sportmozgalmunkra inkább az átlagosnál alacso­nyabb színvonal a jellemző. Mi okozza ezt a helyben já­rást, elmaradást? Hivatkoz­ni sok mindenre lehet, és a magukat igazolni akarók hivatkoznak is gyakran kü­lönböző szubjektív és ob jektiv nehézségekre. Néhány divatos, közhelyszámba me­nő hivatkozás: a mai gye­rekek nem szeretnek spor­tolni. inkább más szórako­zást választanak; a szülők nem szíveseh engedik a gyerekeket, tanuljanak spor­tolás helyett; a mai gyere­ket nem lehet terhelni, gyorsan elfárad; nincsenek megfelelő létesítmények; az iskolák nem támogatják megfelelően a sportot stb. A dolgok mélyére nézve meg­állapítható. hogy az ilyen és ehhez hasonló hivatkozá­sok a lényeg megkerülését jelentik, elsősorban alibite­remtést a rossz, gyenge mi­nőségű munka igazolására. A felelősség áthárítása kül­ső, látszólag a sportvezetés­től, edzőktől független té­nyezőkre alapvető, gyakran jelentkező hiba megyénk sportéletében. A következőkben vizsgál­juk meg a sportszakmai munka szempontjából leg­fontosabb alaptényezőket. A sportmunka szakmai színvonlának emelésénél két alapvető, egymásra ha­tó tételből kell kiindulni: a megváltozott társadalmi kö­rülményekből, és az egyre magasabb szintre emelkedő (vezetési, edzési) követel­ményekből. Mindkét ténye­ző adott helyzetet teremt, melyhez a munkavégzés so­rán folyamatosan alkalmaz­kodni kell. Megváltozott kö­rülményeink között nem képzelhető el többé a ha­gyományos nevelési, edzési elvek alkalmazása, de pon­tosan az új körülmények adnak lehetőséget az egyre magasabb szintű minőségi elvárások teljesítésére is. Hogyan értelmezzük ezt? A kérdést nagyon leegysze­rűsítve, a sportolók (után­pótlás) nevelése a múltban az iskolákban és a grundo­kon történt. Itt tűntek fel, innen kerültek sportegyesü­letekbe a tehetséges gyere­kek. Az akkori lehetőségek biztosították ezeket a felte­teleket, de ezek a feltéte­lek egyben elegendőnek is bizonyultak a magas szintű sporteredmények eléréséhez. Az urbanizációs változások, az életszínvonal emelkedése, összességében a körülmé­nyek megváltozása azonban jórészt megszüntette a ki­választásnak ezt — a ma már amúgy is elégtelen — feltételét Az iskolai test­nevelés és sport önmagában csak kis mértékben járul­hat hozzá a magas szintű sporteredmények megalapo­zásához; iskolai feladataink megoldása mellett elsősor­ban a sportegyesületi ed­zőkkel együttműködve a te­hetségesnek látszó gyerekek motiválását, sportegyesületi szakosztályba történő irá­nyítását lathatja el. Ismert tény. hogy a mor­fológiai, fiziológiai, pszichi­kai mutatók meghatározói a sportági alkalmasságnak. Ezek felmérese. ismerete általában elengedhetetlenül szükséges a sportági bevá­lás előjelzése érdekében. Természetesen önmagukban ezek a mutatók még opti­mális megjelenési formájuk­ban sem eredményezhetnek kiváló eredményeket csu­pán a fizikai-pszichikai ala­pot teremtik meg a magas szintű munkavégzés feltéte­leinek. A sok egyéb követel­mény mellett csak néhányat említenék meg: a mozgás­koordináció kialakulását, a mozgástanulást (technika) és e képességek fejlesztését. Ismét leegyszerűsítve a kér­dést: e három tényező fej­lesztésének lehetősege vi­szont 18 éves korban befeje­ződik. Ezután már csak fi­nomítási lehetőségek marad­nak, az élsport szempontjá­ból a további fejlesztés már rendkívül korlátozott lehe­tőségekkel rendelkezik. 18 éves korig tehát gyakorlati­lag a sportág valamennyi technikai elemét birtokolni kell, de igen magas színvo­nal elérése szükséges a sportágspecifikus képessé­gek fejlesztésében is. Itt azonban visszakanya­rodunk a kiindulási alap­hoz: elegendő lehet-e az iskola és a grund az ilyen jellegű feladatok megoldásá­ra? A válasz egyértelműen: nem! Az utánpótlás nevelé­sét, az élsportra alkalmas gyermekek kiválasztását napjainkban csakis a sport­egyesületekben láthatják el, hosszan tartó, nagy szaktu­dást igénylő, türelmes mun­kával. Egyszóval a régi is­kolai és grundfeladatokat kell magas színvonalon a szakosztályoknak átvállal­niuk. A fentiek alapján vizsgál­juk meg azokat a legfonto­sabb sportszakmai feladato­kat, melyek az eredményes­ség érdekében feltétlenül megoldásra várnak. A sport szempontjából döntő fontosságú motoros koordináció kialakulása ked­vező feltételek között 6—12 éves korban következik be. Ebben a korban a gyermek már rendkívül magas szintű, összetett technikai elemek elsajátítására, összerendezett végrehajtására képes. Az ek­kor tanultakat emlékkepetc­ben elraktározza, és később, adott helyzetben felhasznál­ja. Az itt szerzett, „tapaszta­latok" döntően befolyásolják a későbbi speciális mozgás­tanulást, technikai képzést. Sajnos erre a korra — az általános iskola alsó tago­zatára — esik gyermekeink­nél a legkevesebb rendsze­res mozgástanulás. Az álta­lános iskolai testnevelés, el­sősorban objektív okok mi­att képtelen részben is ki­elégiteni az ilyen irányú igé­nyeket. Alapvető fontosságú kérdésként jelentkezik te­hát, elsősorban a nagy neve­lőegyesületek számára az úgynevezett előkészítő cso­portok szervezése, mely sok­rétű, elsősorban .játékos te­vékenységgel biztosítaná a későbbi specializált mozgás­tanulás alapfeltételeit. A sportiskolás korú gvef* mekeknél fokozatosan elő­térbe kerül a sportági spe­cializált mozgástanulás. Ha­zai és külföldi sporttudomá­nyos kutatók megállapítása szerint 16 éves korban már legalább heti öt edzésnap szükséges a megfejelő tanu­lás és megerősítés .érdeké­ben. Ezzel párhuzamosan egyre nagvóbb szerepet kap a képessegek sportágsneci­fikus. magas szintű fejleszr tése. Lényeges tehát a meg­felelő edzésszám biztosítása mellett, hogy különösen jól képzett szakemberek irányí­tásával a magas színvonalú képzési, mozgastanulásá munka biztosított legyen. A széles alapokon nyug­vó bázisból, kizárólag tudo­mányos módszerek felhasz­nálásával célszerű kiválasz­tást kell alkalmazni. Ennek érdekében elengedhetetlen egy jól képzett, nagy szak­tudással rendelkező kutató­csoport létrehozása. meiv egyrészt segítséget nyújt « sportági alkalmasság megál­lapításában, a megfelelő sze­lektálásban, másrészt vé­gigkísérve az edzők és ver­senyzők munkáját, szakta­nácsaival segítséget nyújt a sportbéli felkészítés teljes folyamatában. A sporteredmények javí­tása természetesen sokrétű, a fentiekben vázoltnál ös»­szetettebb feladat. Célom csupán néhány részterület feltárása volt. elsősorban annak a ténynek megvilágí­tása, hogy a ma még sok esetben uralkodó konzerva­tív szemlélettel ellentétbea az eredményesség záloga ki­zárólag a sportegyesületek kezében van letéve. Az ott folyó nevelőmunka, a veze­tők és edzők szaktudásuk hozzáállása, szervezőkész­sége szinte egyedüli felté­tele jövendő eredményei nk­nefc. Kovács Iván, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola testnevelési tanszékének docense Freistadt után Costa Brava Az ausztriai Freistadtból rajtolt az idei első autó rallye EB-futam. Ezen az 1200 kilo­méteres versenyen (400 kilo­méter gyorsasági szakasz) in­dult a Ferjáncz—dr. Tandari kettős is, s a nyolcvan in­duló kocsi közül (30 ért cél­ba) az előkelő 13. helyen végzett A versenyt 20 2$ fokos hidegben, jeges pályán, hóviharban rendezték. Ha­marosan újabb erőpróba váí a kitűnő magyar párosra: a spanyolországi Costa Brava-n rendezendő VB-futamon in­dul, I

Next

/
Thumbnails
Contents