Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

8 Vasárnap, 1979. január 21: WOK. R ugy moly abiggy entő Mottó: Ilyesmi nálunk nem történik, kitalálni azonban lehet, ha az ember megerőlteti magát, legfeljebb arra vigyázzon, hogy a nevek valódiak legyenek — hogy senki ne gondolja, róla van szó... — Kartársak, tűrhetetlen, hogy a világhírű magyar rugymolyát, szűkebb hazánk aranyló termését százkilométereken át cincáljuk, vonszoljuk Központi Telepünkre biggyeszt és céljából, ahelyett, hogy a rugymolyafa tövében biggyesztenénk, jelentős helikopter és más közúti jármüvek vonatkozásában felmerülő költséget megtakarítva. Elvégre tudjuk, tiz tonna földre rázott rugymolyából biggyesztés után annyi marad, hogy Snóbli bácsi, a fagyottfülú ószeres hátizsákjában is elszállítja egy üveg sörért Vlagyivosztokig — mondta Fondor Lajos előadó, az Országos Rugymolyamorzsantó Vállalat ötletosztályának helyettes vezetője. — Éljen! Biggyentés a rugymolyafánál! — kiáltotta Helyeslő Tivadar hivatásos lelkes. — Biggyentés kint, mozzsantás idebent, és ötdekás csomagokban hamarabb indulhat világkörüli útra a magyar rugymolya. — Gratulálok, maga bigygyentőzseni — rázta meg kezét a főmérnök. — Ezt megcsináljuk. Ruházunk befelé! Építünk egy tízezer vagonos biggyesztőt. Mit tízezer? Százezer vagonosaL — Főnök kartárs, legyen szabad megjegyeznem: a Kiegyezés óta összesen kilencezer-ötszázegy vagon rugymolyánk termett, s ebben Nagy Magyarország is benne van. — Szólt Óvatos Mihály könyvelő. — Jó, legyen száz, de egy kummával sem kevesebb! — szögezte le. — Ne higgyék, hogy kóceráj lesz. — Ügy van, elvégre világhírű ... — Magyar rugymolya a mamagyar földön! Rekordidő alatt, kartársak. Fő a gyorsaság! — Az ám, a gyorsaság! Kartársak, most csütörtök van, javaslom, készüljön el június 30-ra a rugymolyaérés idejére. Aszongyahogyaszongya, annyi mint tíz hét kartársak. Az elegendő, nemde? — Dede! Úgy véljük. — Véli valaki másként? — Nem véli. A nehézségek arra valók, hogy leküzdjük őket. Ugyebár? — Ugyebár... — Halló, Kurtaper? A Kék Tenyér téeszt kérem... Halló, Gazda Jenő kartárs? Halló, itt az Országos Rugymolyamorzsantó Vállalat ötletosztálya. Van egy ötletünk. Bigygyentsék a rugymolyát ezentúl maguk. — Hol? — A rugymolyafájuknál. Mi adunk gépet, maguk meg építenek egy biggyentőpalotát. — Miből? ... — Ugyan kartárs, a nehézségek arra valók, hogy leküzdjük őket — Hát, ha gondolják, ml is gondoljuk. — Halló, Majdnem Országos Szerv? Döntő Sámuellel szeretnék beszélni. Gazda vagyok a Kurta peri Kék Tenyérből, á tiszteletem Döntő kartárs, emlékszel, amikor együtt nyertük el az iskolai fejelőbajnokság száznegyvenkettedik díját... no de nem is ezt akartam, hanem, ha már így öszszefutottunk, gondoltam elmondom. — Hallgatlak kartárs. — Na jó, ha nagyon kíváncsi vagy rá, van egy kis problémám ... — Hát ez nagy probléma. — Rugymolyabiggyentőt kell építenem, de nincs aki építse. -— A nehézségek... — Tudom, le kell küzdeni, de nincs kivel. Senki nem vállalja. Nincs kapacitás. — Mindenfélét Építő Káesz? — Neki nem tétel ez a százmilliárd forintos beruházás. Piramist épít a vándorfalvi elnöknek. — Simító és Köntörfalazó Vállalat? — Az sem, mert 1998-ig sürgősségi betegfelvételi osztályt kell átadni a megyében. — Akkor a Géphímző és Halpucoló Ipari Szövetkezet elvállalja. — Jó lesz, csak csinálja már valaki, mert kilenc hét múlva avatás... — Halló, Pácz Béla elnök? Itt a Majdnem Országos Szerv. Örülök, hogy megértették az idők szavát és elvállalták a Kurtaperi rugymolyabiggyentő építését Gratulálok. — Elnézést, de mi nem vállaltunk el semmiféle építést, tagjaink Dobzse Lászlóig viszszamenőleg igazolták, hogy nem volt a családjukban kőműves ... — Hát örülök, hogy elvállalták, gratulálok. Mert ugye a nehézségek arra valók ... — Halló, beszélnek? Halló, beszélnek? Itt a posta, halló, beszélnek?... — Kartársak, eltelt három hét, ideje szervezni az avatóünnepséget Tröszt, Minisztérium, Főhaatóság, Majdnem Országos Szerv, Illetékes kartárs, helyi sajtó. Meghívók mélynyomáson, magas költségen! Továbbá örömmel jelenthetem, hogy megérkezett a tízmillió darzsillingért vásárolt Nyugati Nagy Rugymolyabiggyentő Gép, amelynek fogadására a Ferihegyi Repülőtéren megjelent Trösztünk vezérkara és koktélt adott. A pezsgő és a bor szívélyes légkörben folyt le. — És hogyan áll a biggyentőpalota építése? — Nyugalom kartársak, jó kezekben van. Illetékes helyről tudom, hogy most már simán megy minden. Ha egyszer a Géphímző és Halpucoló elvállalta... — Miből lesz az, borsócakkból, vagy azsúrozott halpikkelyből? — Kartársak, nem a ml dolgunk, hogy bíráljuk, s még kevésbé, hogy ilyesféle rosszízű szellemeskedéssel akadékoskodjunk. Felelős Kartársak vállalták. A Felelős tudja mit akar, a mi dolgunk méltó módon avatni. — Halló, Pácz kartárs? Itt Gazda Jenő. Hogy álltok? — Állunk. — Hogyhogy? Három hét és Itt az avatás. Ilyen jól álltok, hogy csak álltok? — Nehéz ez nekünk, de már kerítettünk egy nyugdíjast, aki elemi iskolás korában járt Építő Kiscserkész Szakkörbe. Majd ő talán.,. — És a tervek? — Megkaptuk. Csináld magad (1979 típus, az APRÖBER szállította). Eredetileg sertésfiaztatónak készült, de majd csak adaptáljuk valahogy. — Megérkezett a Nyugati Gép! — Küldjük a csomagolóbrigádot — Jó napot kívánok... Nyüzsgő Gyula, a Kis Lap Áll a Nagy Duna Mentében szerkesztőségének munkatársa vagyok. A júniusi ünnepséggel kapcsolatban érdeklődnék. Itt ez a meghívó, hogyan is lesz az... — örülünk, hogy a sajtó is. Nagyszabású! Jelentős személyiségek! Ügy Trösztünk, mint Vállalatunk: Volumenében és mintegy! Továbbá az országban elsőként. Megtörtént a próbaüzemelés. A várakozásnak megfelelő, sőt bizonyos százalékban elmondhatjuk, hogy Kurtaperen a Nagy Rugymolyabiggyesztő Gép... — Elnézést, de ott semmiféle gép nem üzemel, — Ugyan, kedves Nyüzsgő, Nyüzsgi-Büzsgi, már megbocsásson, de tud maga olvasni? Nézze, itt a jelentés. Fehéren feketén! Ü-ze-mel! Mi jelentettük Oda. Ide, sőt a harmadik példányt — ezt most ne írja, mert csak mint magánember mondom — A-mo-da, érti. Amoda is elküldtük. Csak nem gondolja, hogy elhiszik magának? — Én láttam. A Gépet a csomagolók kicsomagolás helyett becsomagolták, ráhímezték Lédát a hattyúval, arugymolyafát kivágták tereprendezés címén, a rugymolya ott pimpósodik alatta. Ott semmi nem készült el. — Szubjektivitás! Igaz, hogy vannak nehézségek, de azok arra valók, hogy legyőzzük őket Az a lényeg, hogy ha nehezen is — ezt most ne írja, de meg kell nyíltan mondanunk, nem ment minden simán —, de azért úrrá lettünk. A magyar rugymolyát a magyar fa alatt biggyesztik kartárs. Ezt a népgazdaság érdeke így követeli meg. Fejlődni kell, nem hitetlenkedni. No jó, tudom, maga még fiatal, nem értheti az összefüggéseket, de meg kell hallania az idők szavát, s akkor majd hasznos tagja lehet jövőbe néző kis társaságunknak. Tehát? — Ott nincs semmi. — Halló, Kartásak? Felháborító. Képesek voltak elvállalni?! Felelőtlenség! Hogy képzelték? Szakértelem híján? Kapacitás híján? Történelmi tapasztalat híján? Mit gondolnak, mindent kibír ez a népgazdaság, tisztelt Géphímző kartársak?! Elmúlt már a megalapozatlan ígérgetések korszaka, elmúlt a tervszerűtlenség felhője alkotó egünkről! Suppád, nyákolódik, szeresen pimpósodik szűkebb hazánk aranyló termése? A drága magyar rugymolya? Csak mert valahol ugye, valakik, nemdebár a levegőbe ígérgettek!? Na nem, kérem, ennek aztán vége! Ha vállalták, vállalják a következményeket is! Végeztem. Elvezetni! Leváltani! Lefejezni! Érdemei elismerése mellett. Saját kéréséra I. ZS. »» Nap-tábornok és csatlósai Féltékeny" Föld? — A bolygórendszer ho d ai Érdekes tudományos hír érkezett az Egyesült Államokból, pontosabban az arizónai Flagstaffból: J. W. Christy csillagász—állítólag — új holdat fedezett fel. Ez a hír még nem lenne túl izgalmas, ám a közlemény szerint e hold a Pluto — kilencedik nagybolygó — körül kering a naprendszer határán. (Ez azért meglepő, mert magát a Plútót is alig ismerjük!) Ebből az alkalomból megkísérelünk egy keveset leírni a holdak érdekes világából, elvégre van belőlük legalább 33 vagy 35.) Történészek állítják, hogy az emberiség 6099 éves írott történelméből mindössze 30—50 év telt el békében! Száz és száz emberöltön át megtanultuk a katonai hierarchia néhány érdekes szabályát. Például a tábornoknak van segédtisztje, ez többnyire magas rangú, mondjuk őrnagy. Ám az őrnagy úrnak is van egy „személyi" beosztottja, tán egy hadnagy. A hadnagynak is van tisztiszolgája stb. Nézzük most a Nap-tábornok környezetét. A Napnak kilenc (ismert) „segédtisztje" — nagybolygója — van, ezek tehát az „őrnagyok". A kilenc törzstisztnek összesen 33—35 holdbeosztottja van. És most megszakad az égi sor! Az „őrnagyholdnak" nincs beosztottja. A holdaknak nincs csatlósa, kísérője, a Holdnak nincs „alatvalója". Az égi „szolgálati szabályzat" — az égimechanika törvénye — túl szigorú! Nem engedélyez a holdak számára kisebb csatlóst. Ügy is mondhatnánk: a Föld és a többi bolygó „féltékeny", beosztott holdjai magányosak! Honnan tudjuk ezt? A Hold körzetét 1959 óta közvetlenül is kutatjuk s 1963-ban „csoda" történt: a szovjet Lun"—9 rakéta sértetlenül leszállt a Holdon. Testvére, a Luna—10 a Hold első mesterséges holdja lett. Pályája azonban bizonytalan — instabil — volt, a Föld vonzóereje állandóan zavarta és megsemmisült. A Holdnak minden természetes vagy a Földről odatelepített mesterséges kísérője előbbutóbb a Hold felszínébe ütközik. Ezért sem a Holdnak, sem a többi bolygónak nem lehet szputnyikja (legfeljebb ideigóráig)! A hierarchia tehát a Nap—bolygó—hold sorozat után égimechanikai okokból megszakad! Egy kis statisztika a bolygók ismert holdjairól: Merkúr 0, Venus 0, Föld 1, Mars 2, Jupiter 13, Saturnus 11 (ebből egy vitás), Uranus 5, Neptunus 2, Pluto 1 (nem bizonyított). összesen tehát 33—35. Amikor Galilei (1610) és Huygens (16)5) felfedezte a Jupiter és a Saturnus első holdjait, még nem tudták: óriásokat „ejtettek el". Van köz'ük bolygó-méretű hold is, mindenesetre a mi Holdunk a sorrendben csak hatodik! Lássuk a sorrendet. Legnagyobb a Saturnus Titán nevű holdja, átmérője 5809 kilométer, csaknem akkora, mint a Mars bolygó és nagyobb a Merkúrnál és talán a Pluto bolygónál is. A Jupiter Ganymedes és Callirío nevű holdjai 5270, ille've 5000 kilométer átmérőjűek. A Neptunus Triton-ja 4000, a Jupiter Io-ja 3640 kilomé :eres s csak hatodiknak következik a Hold (3476 kilométer). A bolygók csatlósainak sorát a Mars két holdacskája, a hadisten ké: kísérője, a Phobos és a Deimos zárja, átmérőjük alig 10—20 kilométer. Ennek ellenére a Naprendszernek talán a legérdekesebb bolygó-kísérői. A Hold csak hatodik a sorban — ennek ellenére a legfontosabb az ember számára. A Hold a legközelebbi égitest, ez volt az űrhajózás első célpontja, i t keresték először (hiába) a földön kívüli élet nyomait, miután (automatával és emberrel) birtokba vették. A Hold nemcsak ezért fontos. Ugyanis a leglényegesebb érvet nem írluk le: a Föld és a Hold méretaránya (4:1) egyedülálló je!en-ég a naprendszerben! A Hold a Földhöz viszonyíiva — tehát re'atí.e — — óriás! összehasonlításként: a Jupiter átmérője 140 ezer, a Saturnusé 120 ezer kilométer. Ezekhez a gigantikus méretűbolygókhoz képes+ egy 5-6 ezer kilométer átmérőjű hold igazán semmiség. A Mars átmérője 6800 kilómé er. a hoi. a:skáié mindössze 10—20 kilométer, ez annyi mintha a Mátra hegységhez egy 150 centiméteres sziklát hasonlítgatnánk ... A Föld—Hold rendszert kettős bolygónak is. nevezik. Keletkezésüknek titkát megfejteni, annyi mint az egész naprendszer születésének rejtélyét megismerni. (A bevezetőben említett Plüto-hold felfedezését és a hold 1000 kilométeres méretét azért fogadjuk kissé kétkedve, mert a Plútó 3—6 ezer kilométeres átmérőjéhez viszonyítva ez az állítólagos kísérő túlságosan nagynak tűnik!) Galilei négy Jupiter-holdat fedezett fel s ezeket először az uralkodócsaládról Mediciholdaknak nevezte el. Galilei még nem „igazi" csillagász, hanem fizikus volt. A csillagászat és a holdak felfedezésének törtenetében a más (rokon-) szakmabelieknek és az amatőröknek — műkedvelőknek — igen nagy szerepe volt. William Herschel Hamburgban kávéházi zenész volt, s csak azután lett Angliában világhírű csillagász, aki elsőként bizonyította be, hogy a Nap milyen irányban mozog a világegyetemben. Herschel is négy holdat fedezett fel. Galilei rekordját nem sikerült túlszárnyalni, bár — Herschel után —; Nicholsonnak is sikerült századunkban „beállítani" a rekordot, ő is négy holdat fedezett feL A múlt században az angol Lassell nappal szorgalmasan főzte a sört, este pedig a távcső mögé ült, a csillagászat volt a hobbija. Egyszer érdekes hírt kapott Boriinbői: Gallé német csillagász, a francia Leverrier számításai alapján felfedezte a nyolcadik nagybolygót, a Neptunust. Lassei jókezű serfőző és jószemü amatőr volt: elsőnek találta meg a Tritont, a Neptunus legnagyobb holdját! Ezután — 1851-ben felfedezte az Ariéit és az Umbrielt, az Uranus két csatlósát. A Lassell-féle sör minőségére már senki sem emlékszik, ám a holdjai még ma is jól „működnek", azaz keringenek. GAÜSER KAROLY