Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

8 Vasárnap, 1979. január 21: WOK. R ugy moly abiggy entő Mottó: Ilyesmi nálunk nem történik, kitalálni azonban lehet, ha az em­ber megerőlteti magát, leg­feljebb arra vigyázzon, hogy a nevek valódiak le­gyenek — hogy senki ne gondolja, róla van szó... — Kartársak, tűrhetetlen, hogy a világhírű magyar rugy­molyát, szűkebb hazánk aranyló termését százkilomé­tereken át cincáljuk, vonszol­juk Központi Telepünkre biggyeszt és céljából, ahelyett, hogy a rugymolyafa tövében biggyesztenénk, jelentős he­likopter és más közúti jár­müvek vonatkozásában fel­merülő költséget megtakarít­va. Elvégre tudjuk, tiz tonna földre rázott rugymolyából biggyesztés után annyi ma­rad, hogy Snóbli bácsi, a fa­gyottfülú ószeres hátizsákjá­ban is elszállítja egy üveg sörért Vlagyivosztokig — mondta Fondor Lajos előadó, az Országos Rugymolyamor­zsantó Vállalat ötletosztályá­nak helyettes vezetője. — Éljen! Biggyentés a rugymolyafánál! — kiáltotta Helyeslő Tivadar hivatásos lelkes. — Biggyentés kint, mozzsantás idebent, és ötde­kás csomagokban hamarabb indulhat világkörüli útra a magyar rugymolya. — Gratulálok, maga bigy­gyentőzseni — rázta meg ke­zét a főmérnök. — Ezt meg­csináljuk. Ruházunk befelé! Építünk egy tízezer vagonos biggyesztőt. Mit tízezer? Száz­ezer vagonosaL — Főnök kartárs, legyen szabad megjegyeznem: a Ki­egyezés óta összesen kilenc­ezer-ötszázegy vagon rugy­molyánk termett, s ebben Nagy Magyarország is benne van. — Szólt Óvatos Mihály könyvelő. — Jó, legyen száz, de egy kummával sem kevesebb! — szögezte le. — Ne higgyék, hogy kóceráj lesz. — Ügy van, elvégre világ­hírű ... — Magyar rugymolya a ma­magyar földön! Rekordidő alatt, kartársak. Fő a gyorsa­ság! — Az ám, a gyorsaság! Kar­társak, most csütörtök van, ja­vaslom, készüljön el június 30-ra a rugymolyaérés ide­jére. Aszongyahogyaszongya, annyi mint tíz hét kartársak. Az elegendő, nemde? — Dede! Úgy véljük. — Véli valaki másként? — Nem véli. A nehézségek arra valók, hogy leküzdjük őket. Ugyebár? — Ugyebár... — Halló, Kurtaper? A Kék Tenyér téeszt kérem... Halló, Gazda Jenő kartárs? Halló, itt az Országos Rugymolya­morzsantó Vállalat ötletosz­tálya. Van egy ötletünk. Bigy­gyentsék a rugymolyát ezen­túl maguk. — Hol? — A rugymolyafájuknál. Mi adunk gépet, maguk meg épí­tenek egy biggyentőpalotát. — Miből? ... — Ugyan kartárs, a nehéz­ségek arra valók, hogy leküzd­jük őket — Hát, ha gondolják, ml is gondoljuk. — Halló, Majdnem Országos Szerv? Döntő Sámuellel sze­retnék beszélni. Gazda vagyok a Kurta peri Kék Tenyérből, á tiszteletem Döntő kartárs, em­lékszel, amikor együtt nyer­tük el az iskolai fejelőbajnok­ság száznegyvenkettedik dí­ját... no de nem is ezt akar­tam, hanem, ha már így ösz­szefutottunk, gondoltam el­mondom. — Hallgatlak kartárs. — Na jó, ha nagyon kíván­csi vagy rá, van egy kis prob­lémám ... — Hát ez nagy probléma. — Rugymolyabiggyentőt kell építenem, de nincs aki építse. -— A nehézségek... — Tudom, le kell küzdeni, de nincs kivel. Senki nem vál­lalja. Nincs kapacitás. — Mindenfélét Építő Káesz? — Neki nem tétel ez a száz­milliárd forintos beruházás. Piramist épít a vándorfalvi elnöknek. — Simító és Köntörfalazó Vállalat? — Az sem, mert 1998-ig sürgősségi betegfelvételi osz­tályt kell átadni a megyében. — Akkor a Géphímző és Halpucoló Ipari Szövetkezet elvállalja. — Jó lesz, csak csinálja már valaki, mert kilenc hét múlva avatás... — Halló, Pácz Béla elnök? Itt a Majdnem Országos Szerv. Örülök, hogy megértették az idők szavát és elvállalták a Kurtaperi rugymolyabiggyen­tő építését Gratulálok. — Elnézést, de mi nem vál­laltunk el semmiféle építést, tagjaink Dobzse Lászlóig visz­szamenőleg igazolták, hogy nem volt a családjukban kő­műves ... — Hát örülök, hogy elvál­lalták, gratulálok. Mert ugye a nehézségek arra valók ... — Halló, beszélnek? Halló, beszélnek? Itt a posta, halló, beszélnek?... — Kartársak, eltelt három hét, ideje szervezni az avató­ünnepséget Tröszt, Miniszté­rium, Főhaatóság, Majdnem Országos Szerv, Illetékes kar­társ, helyi sajtó. Meghívók mélynyomáson, magas költ­ségen! Továbbá örömmel je­lenthetem, hogy megérkezett a tízmillió darzsillingért vá­sárolt Nyugati Nagy Rugymo­lyabiggyentő Gép, amelynek fogadására a Ferihegyi Re­pülőtéren megjelent Trösz­tünk vezérkara és koktélt adott. A pezsgő és a bor szí­vélyes légkörben folyt le. — És hogyan áll a biggyen­tőpalota építése? — Nyugalom kartársak, jó kezekben van. Illetékes hely­ről tudom, hogy most már simán megy minden. Ha egy­szer a Géphímző és Halpucoló elvállalta... — Miből lesz az, borsócakk­ból, vagy azsúrozott halpik­kelyből? — Kartársak, nem a ml dolgunk, hogy bíráljuk, s még kevésbé, hogy ilyesféle rossz­ízű szellemeskedéssel akadé­koskodjunk. Felelős Kartár­sak vállalták. A Felelős tud­ja mit akar, a mi dolgunk méltó módon avatni. — Halló, Pácz kartárs? Itt Gazda Jenő. Hogy álltok? — Állunk. — Hogyhogy? Három hét és Itt az avatás. Ilyen jól áll­tok, hogy csak álltok? — Nehéz ez nekünk, de már kerítettünk egy nyugdíjast, aki elemi iskolás korában járt Építő Kiscserkész Szakkör­be. Majd ő talán.,. — És a tervek? — Megkaptuk. Csináld ma­gad (1979 típus, az APRÖBER szállította). Eredetileg sertés­fiaztatónak készült, de majd csak adaptáljuk valahogy. — Megérkezett a Nyugati Gép! — Küldjük a csomagolóbri­gádot — Jó napot kívánok... Nyüzsgő Gyula, a Kis Lap Áll a Nagy Duna Mentében szer­kesztőségének munkatársa va­gyok. A júniusi ünnepséggel kapcsolatban érdeklődnék. Itt ez a meghívó, hogyan is lesz az... — örülünk, hogy a sajtó is. Nagyszabású! Jelentős szemé­lyiségek! Ügy Trösztünk, mint Vállalatunk: Volumenében és mintegy! Továbbá az ország­ban elsőként. Megtörtént a próbaüzemelés. A várakozás­nak megfelelő, sőt bizonyos százalékban elmondhatjuk, hogy Kurtaperen a Nagy Rugy­molyabiggyesztő Gép... — Elnézést, de ott semmi­féle gép nem üzemel, — Ugyan, kedves Nyüzsgő, Nyüzsgi-Büzsgi, már megbo­csásson, de tud maga olvasni? Nézze, itt a jelentés. Fehéren feketén! Ü-ze-mel! Mi jelen­tettük Oda. Ide, sőt a harma­dik példányt — ezt most ne írja, mert csak mint magán­ember mondom — A-mo-da, érti. Amoda is elküldtük. Csak nem gondolja, hogy elhiszik magának? — Én láttam. A Gépet a csomagolók kicsomagolás he­lyett becsomagolták, ráhímez­ték Lédát a hattyúval, arugy­molyafát kivágták terepren­dezés címén, a rugymolya ott pimpósodik alatta. Ott sem­mi nem készült el. — Szubjektivitás! Igaz, hogy vannak nehézségek, de azok arra valók, hogy legyőzzük őket Az a lényeg, hogy ha nehezen is — ezt most ne ír­ja, de meg kell nyíltan mon­danunk, nem ment minden si­mán —, de azért úrrá lettünk. A magyar rugymolyát a ma­gyar fa alatt biggyesztik kar­társ. Ezt a népgazdaság ér­deke így követeli meg. Fej­lődni kell, nem hitetlenkedni. No jó, tudom, maga még fia­tal, nem értheti az összefüg­géseket, de meg kell hallania az idők szavát, s akkor majd hasznos tagja lehet jövőbe néző kis társaságunknak. Te­hát? — Ott nincs semmi. — Halló, Kartásak? Felhá­borító. Képesek voltak elvál­lalni?! Felelőtlenség! Hogy képzelték? Szakértelem híján? Kapacitás híján? Történel­mi tapasztalat híján? Mit gon­dolnak, mindent kibír ez a népgazdaság, tisztelt Géphím­ző kartársak?! Elmúlt már a megalapozatlan ígérgetések korszaka, elmúlt a tervszerűt­lenség felhője alkotó egünk­ről! Suppád, nyákolódik, szer­esen pimpósodik szűkebb ha­zánk aranyló termése? A drá­ga magyar rugymolya? Csak mert valahol ugye, valakik, nemdebár a levegőbe ígérget­tek!? Na nem, kérem, ennek aztán vége! Ha vállalták, vál­lalják a következményeket is! Végeztem. Elvezetni! Levál­tani! Lefejezni! Érdemei el­ismerése mellett. Saját kéré­séra I. ZS. »» Nap-tábornok és csatlósai Féltékeny" Föld? — A bolygórendszer ho d ai Érdekes tudományos hír ér­kezett az Egyesült Államok­ból, pontosabban az arizónai Flagstaffból: J. W. Christy csil­lagász—állítólag — új holdat fedezett fel. Ez a hír még nem lenne túl izgalmas, ám a köz­lemény szerint e hold a Pluto — kilencedik nagybolygó — körül kering a naprendszer határán. (Ez azért meglepő, mert magát a Plútót is alig ismerjük!) Ebből az alkalom­ból megkísérelünk egy keveset leírni a holdak érdekes vilá­gából, elvégre van belőlük legalább 33 vagy 35.) Történészek állítják, hogy az emberiség 6099 éves írott tör­ténelméből mindössze 30—50 év telt el békében! Száz és száz emberöltön át megtanul­tuk a katonai hierarchia né­hány érdekes szabályát. Példá­ul a tábornoknak van segéd­tisztje, ez többnyire magas rangú, mondjuk őrnagy. Ám az őrnagy úrnak is van egy „személyi" beosztottja, tán egy hadnagy. A hadnagynak is van tisztiszolgája stb. Néz­zük most a Nap-tábornok kör­nyezetét. A Napnak kilenc (is­mert) „segédtisztje" — nagy­bolygója — van, ezek tehát az „őrnagyok". A kilenc törzs­tisztnek összesen 33—35 hold­beosztottja van. És most meg­szakad az égi sor! Az „őrnagy­holdnak" nincs beosztottja. A holdaknak nincs csatlósa, kísé­rője, a Holdnak nincs „alatva­lója". Az égi „szolgálati sza­bályzat" — az égimechanika törvénye — túl szigorú! Nem engedélyez a holdak számára kisebb csatlóst. Ügy is mond­hatnánk: a Föld és a többi bolygó „féltékeny", beosztott holdjai magányosak! Honnan tudjuk ezt? A Hold körzetét 1959 óta közvetlenül is kutatjuk s 1963-ban „cso­da" történt: a szovjet Lun"—9 rakéta sértetlenül leszállt a Holdon. Testvére, a Luna—10 a Hold első mesterséges holdja lett. Pályája azonban bizony­talan — instabil — volt, a Föld vonzóereje állandóan za­varta és megsemmisült. A Holdnak minden természetes vagy a Földről odatelepített mesterséges kísérője előbb­utóbb a Hold felszínébe ütkö­zik. Ezért sem a Holdnak, sem a többi bolygónak nem lehet szputnyikja (legfeljebb ideig­óráig)! A hierarchia tehát a Nap—bolygó—hold sorozat után égimechanikai okokból megszakad! Egy kis statisztika a boly­gók ismert holdjairól: Merkúr 0, Venus 0, Föld 1, Mars 2, Jupiter 13, Saturnus 11 (ebből egy vitás), Uranus 5, Neptu­nus 2, Pluto 1 (nem bizonyí­tott). összesen tehát 33—35. Amikor Galilei (1610) és Huygens (16)5) felfedezte a Ju­piter és a Saturnus első hold­jait, még nem tudták: óriáso­kat „ejtettek el". Van köz'ük bolygó-méretű hold is, min­denesetre a mi Holdunk a sor­rendben csak hatodik! Lássuk a sorrendet. Legnagyobb a Saturnus Titán nevű holdja, átmérője 5809 kilométer, csak­nem akkora, mint a Mars bolygó és nagyobb a Merkúr­nál és talán a Pluto bolygó­nál is. A Jupiter Ganymedes és Callirío nevű holdjai 5270, ille've 5000 kilométer átmérő­jűek. A Neptunus Triton-ja 4000, a Jupiter Io-ja 3640 ki­lomé :eres s csak hatodiknak következik a Hold (3476 kilo­méter). A bolygók csatlósainak so­rát a Mars két holdacskája, a hadisten ké: kísérője, a Pho­bos és a Deimos zárja, átmé­rőjük alig 10—20 kilométer. Ennek ellenére a Naprendszer­nek talán a legérdekesebb bolygó-kísérői. A Hold csak hatodik a sor­ban — ennek ellenére a leg­fontosabb az ember számára. A Hold a legközelebbi égitest, ez volt az űrhajózás első cél­pontja, i t keresték először (hiába) a földön kívüli élet nyomait, miután (automatával és emberrel) birtokba vették. A Hold nemcsak ezért fontos. Ugyanis a leglényegesebb ér­vet nem írluk le: a Föld és a Hold méretaránya (4:1) egye­dülálló je!en-ég a naprend­szerben! A Hold a Földhöz vi­szonyíiva — tehát re'atí.e — — óriás! összehasonlításként: a Jupiter átmérője 140 ezer, a Saturnusé 120 ezer kilométer. Ezekhez a gigantikus méretű­bolygókhoz képes+ egy 5-6 ezer kilométer átmérőjű hold iga­zán semmiség. A Mars átmé­rője 6800 kilómé er. a hoi. a:s­káié mindössze 10—20 kilomé­ter, ez annyi mintha a Mátra hegységhez egy 150 centiméte­res sziklát hasonlítgatnánk ... A Föld—Hold rendszert ket­tős bolygónak is. nevezik. Ke­letkezésüknek titkát megfejte­ni, annyi mint az egész nap­rendszer születésének rejté­lyét megismerni. (A bevezető­ben említett Plüto-hold felfe­dezését és a hold 1000 kilomé­teres méretét azért fogadjuk kissé kétkedve, mert a Plútó 3—6 ezer kilométeres átmérő­jéhez viszonyítva ez az állító­lagos kísérő túlságosan nagy­nak tűnik!) Galilei négy Jupiter-holdat fedezett fel s ezeket először az uralkodócsaládról Medici­holdaknak nevezte el. Galilei még nem „igazi" csillagász, hanem fizikus volt. A csilla­gászat és a holdak felfedezé­sének törtenetében a más (rokon-) szakmabelieknek és az amatőröknek — műkedve­lőknek — igen nagy szerepe volt. William Herschel Ham­burgban kávéházi zenész volt, s csak azután lett Angliában világhírű csillagász, aki első­ként bizonyította be, hogy a Nap milyen irányban mozog a világegyetemben. Herschel is négy holdat fedezett fel. Galilei rekordját nem sike­rült túlszárnyalni, bár — Herschel után —; Nicholsonnak is sikerült századunkban „be­állítani" a rekordot, ő is négy holdat fedezett feL A múlt században az angol Lassell nappal szorgalmasan főzte a sört, este pedig a táv­cső mögé ült, a csillagászat volt a hobbija. Egyszer érde­kes hírt kapott Boriinbői: Gallé német csillagász, a fran­cia Leverrier számításai alap­ján felfedezte a nyolcadik nagybolygót, a Neptunust. Las­sei jókezű serfőző és jószemü amatőr volt: elsőnek találta meg a Tritont, a Neptunus legnagyobb holdját! Ezután — 1851-ben felfedezte az Ariéit és az Umbrielt, az Uranus két csatlósát. A Lassell-féle sör minőségére már senki sem emlékszik, ám a holdjai még ma is jól „működnek", azaz keringenek. GAÜSER KAROLY

Next

/
Thumbnails
Contents