Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

4 Vasárnan, 1979. január 21. A város pennája Emlékezés Reizner Jánosra Születésének 100. évfordu- élelmiszer-ellátás Reizner 43 000 kötetes Somogyi halóján, 1947-ben nem értünk munkája, s valami följelen- gyaték két otthonon át, mirá írni róla. Az akkori ország tés alapján fegyelmi indul re végleges helyét föllelte, de a munkáért és kenyérért tö- ellene, még föl sem szárad azon fáradalmakkal és szenmegelt, nem is tudta, ki az a Szeged terü'etén a pocsolyák vedéssel teli éVek mindReizReizner János. Aki tudta, sara, hogy 25 forint értékű ner energiáját őrölték, mert főművét, a négykötetes ennivalót az apósa családjá- A e„„,„„,. Szeged monográfiát a köny- nak utalványozott volna, s ^ S vespolcán tartotta, az azt nem jogtalanul. Reizner fegyelmi könnyü uívan a ^orsa meri tudta, hogy szükségünk van-e ügyét Mikszáth, mint a Sze- bár örez ^ve szánTkotótó rá nekünk, az új generációk- gedi Napló munkatársa ri- g* ** g8*™g0"™£ nak. Reiznerre, a szab. kir. portozza örökértékű tollával, F0,J[rL város egykori pennájára, azaz de 6 sem tud terhelőt, avizs- szép ^űjtméh^t, de ESIrrmnűzeíS!íaa> KX ."S rtT" ÍTZTri ' muzeumala- (^tanlui a n«sy gonddal és anyagi 61pít6jiira- üsye; hivatalaból fölmentik, dozatokkal összehordott, küIgy a halála 75. évforduló- ? a2t soba többet vissza nem lönüs értékű könyvtór. ján kapunk tollra, Reizner kap a- AVbgy ,/ böcsületre méltó emlékezete csak af okt/lan bűn' t -t,tt »(..,„,hődés nem. A végén nem tére fölvilágosultabb volt az tiszteleten. tu<Jták g szeged,ek gem h(yly átlagpapnál, 48-as szabadságösei a török utáni Idők el- ő lopott-e kabátot, vagy tőle harebeli szerepléséért bujdoiparlalanodott városának be- lonták a kabátot, ami ma sem sott is, de egy szabadkőműnépesítésére a 16. században mindegy, a köztudat abban a ve* az szívfájdalmasan sok települtek ide Bádenből. nagy katasztrófából kavaró- volt az adományozónak. Ezért Szegedi volt. ami önmaeá- do« fejetlenségben már nem Is szenvedett Reizner szemreban nem nagy' kunszt. A Ll- fékezett Reizner erénveire, hányásokat megpróbáltató liom utcában született, a ház netóni bűnére, fsak annvlra, megalázásokat ma is ott áll, s tanúskodik, J™™ volt annak valami ka- Amikor végre végleges föSzülőapja bognármesterként bátügve. Ennyi elég volt ah- dél borul a működő Somogyiforgatta a faragóbárdot, ami hoz- ho*v a? "teára csöppen- könyvtár fölé, Reizner szellenem nagv szégyen, de fiát -1en n 32 év/s- keoességei. be- ml műhelvt teremthetett bentöbbre látta már a faragó- vsü'ete r/vén 1obb ®°rs™ éf- ne magának, szülővárosának, tőkénél, taníttatta a kegyes- demps fiatalember. Valaki Elnyeri a monográfia megfrárendiek oskolájában, azután a odaígérte neki a Somogyi Ká- sóra szóló megbízatást. ŰJ jogakadémián. Korén fölcsil- roly által felajánlott majdn- ellenségei támadnak. Lenné* lanhatott elmebeli tehetsége, „, könyvt4rnok, stallumát. A nek urak: 8ktk be",nck mert 21 éves korában már már a készbe, s tán lmitulaijegyzősködlk a szomszéd Pocsolyákban még a oombl- nák a városMstőrla me.gírámegyékben, és a tollat mint nátor igneusok, a kecskehé- sát Rciznert nem lehetett közíró forgatja a tanfelügye- kák és varongyosok fújták már kitenni, csak megvádcllői fogalmazó. nem nagy bizalomra gerjesz- nl liftre. Hogy salabnkTudományos újdonságok Az Akadémiai Kiadó gdfcdozásában megjelent a XVIII. századi materialistaateista filozófus. Holbach munkája: A természet rendszere, a természeti és erkölcsi világ törvényei. Újdonság Marx György tanulmánya: Életrevaló atomok (Atomfizika biológusoknak). A könyvesboltokba került a Biológiai lexikon befejező, negyedik kötete S—Z. (Főszerkesztő Straub F. Brúnó.) A Korunk tudománya sorozat publikációja Hauser Arnold emlékezése: Találkozásaim Lukács Györggyel. A Szociológiai tanulmányok e havi kötete Hanák Katalin írása: Társadalom és gyermekvédelem. Teslvéreivetemek együtt* működési megállapffdása A József Attila Tudo- mus, továbbá a neveléstudományegyetem meghívására mányok szakembereinek három napra Szegedre látó- együttműködése az ifjúság grtott a Greifiwr'di Ernst- kommunista nevelése és képMoritz-Arndt Egyetem rek- zése hatékonyabb formáinaic tora, Werner Imig profesz- kialakításáért, szor és a Nyelvtudományi a vendégek ellátogattak a Intézet igazgatója, Leo Har- szegedl Orvostudományi tung professzor. A testvér- Egyetemre is. Itt dr. Petri egyetem képviselői tárgyalá- Gábor professzor, rektor és sokat folytattak a JATE rek- dr. László Ferenc professzor, torával, dr. Antalffy György Bz MSZMP egyetemi bízottDrofesszorral és dr. Székely tógának titkára fogadta őket. Sándor tudományos főműn- a tárgyalásokon áttekintetkatárssal, az MSZMP egye- ték az együttműködési szertemi bizottságának titkárá- késben foglaltakat és megaz eredményes vaL A két egyetem rektora áll ították együttműködési munkatervet . , . , ,. .. Irt alá. Ebben kiemelt helyet fejlődést, valamint jóvahagykapott a marxizmus—leniniz- tók az idei programot Ki volt Kalapos Vince? Haróti Lajos legizgalmasabb drámájáról", feszengve sikerült szót válta ff Történelmi korokból és napjaink valóságából szülte, váltakozón, eddigi drámahőseit Marótl Lajos. Amikor jó másfél esztendeje a szegedi Kisszínház mutatta be, Léner Péter rendezésében, az a maguk idején megtették, amit tőlük Várt és kért az a r- iá. .•• aa—h. ország, dm akik kütönböző - Az Egy valós törtenetét okah^ól társadalml-gazdasánetben nunk. Ezek a meghatározó tulaj- tő nászi nótájukat. Reizner ter, botcsinálta történész, rédonságok élete végéig éltető bfzhatott azonban, mert vé- vlsztl aSerre XKÍIZÍ gIgvárta a kön^ári fölajál- hivatkozva írta a történetünnak kanyargós útja. kozásoktól a leszállításig ter- ket. A szegedi nagy árvíz előtt Jedö több évnyI ldöt türelem- A nyomtatásban rászórt okhét évvel már városunk al- me'. kicsi tiszteletdíjakon a talan vádaktól meg is kesejegyzője 25 éves fejjel, és ez donátor Somogyi házának redlk. Előbb lélekben bátorkomoly karriernek számít, de pincéjében, sajton és kényé- talanodlk el, aztán a fizikai rak" ak.kh0mTndeng5íéUSTabí: re" leltúrozva a maJdanI mlv°1Wban «" a slr rálát tárgyává teszik, még- könyvtárat, pedig ellenséges indulatoktól a szegénységhez akkor vezérelve. • nagy türelemre volt szük8ég. pedig Dolgos ember. Amit szép- és Reiznernek ez is benne ket- A békebeli évtizedekben nek, nemesnek, szülővárosa volt a hozományában Pa- folyt el munkás élete, s mégis amwíironáMdaVÖ8Ak Dugonics-' naszkodott ugyan az ö'regúr hogy megkurtítva a fölösleszoborblzottság mozgatója, rigolyáira, a huzatos pince hántásoktól. Élete utolsó Évekig perselyez, buzgólko- egészségre ártalmas voltára, éveiben még bevették volna dlk az „eszmén", amíg az az évekig tartó vekzatúrákrn 82 Akadémiába, és tiszteletd® a2ért csak könyvtár lett' ho" csinglllngikkel kedvesmeT'tó jeSző emtri jó abból, ahogy lassan a száz- kedtek volna neki. Elfordult tulajdonságai. A szenvedélyes évesség bizonyítja, hiszen an- a vilugl hiúságoktól, nem jeügyszeretet és a hozzá való nak a falai között kaparász- lent me3 a számára rende értelem, vonzalom, kellő erő szuk össze a közművelődési ünnepségeken, a végkifejlet sikeréig. Ezen palota első könyvtárnokának Munkája sok generáció emfigyelemre méltó tulajdonsá- emlékezetére készülő rová- lékezetében életben tartja gai teszik alkalmassá arra, sunkat. még a nevét funddtor. Hogy clforrásokat, vegyes kritikai visszhang lel . ., ., ., . i gi eieiunK aiuinr ZnetSlZ TAuat gégéivé váltak. ti a,a a m—a a aaa a mai magyar drámatermésEgy válás történetét, az ér- bcn> máso,c fanyalogtak: érelm.ségl létforma napra- teImiJé(7l zgörtölődéí, lombikkészen aktuális kisanalízlsét, MÜlcménv. még Jobbadán egy darabos 7zcrr3ként tartották számon. - Mindannyian tudjuk - kapc30iatok révén Is hozzá0 , a Oordano Bruno tömködte komótosan fW« juthattam. Természetesen nml.íre alakját megidéző Az utolsó —, nincs azonos súlycsoport- ' -avodl esetei írtam mer utáni fkának budapoati. ban a Kötól^rajz^Málg is ^ ve'Sro 'alUfmSlanná ?Curaíe« /lkerle vált emberek kicserélése foMarót, clo^ör^elens Icmatikáj. Je^bb. ^.ot lyB?T1atban van, távolról sem gl életünk anakronisztikus — Tény, édesapám 1957től haláláig a győri vagongyár főmérnöke volt, s a darabhoz szükséges ismeretekhez kétségtelenül családi Győr már eljátszotta akkor h^ /hhez A kriUka két- , m|1 , é támaszt a Vénasszonyok nyarát, Orcusága nem Izgatott külo- veroté-sel szemben a tár amit az író „házi használat- ^btan hiszen úgy^tamxsz- fadalom. szeretném hlngsúl ban" a maTO MmsWdMIu- teltem, volt közanségstke.e, , . nem 8ztán dul ötvenhét WVZ • dókválfcisrél van szó., hanem oui. utvennet eves Rprape »„s darabját .aüvcgo^ Mfwt Vchfit megpiszkált valnmít. apni] h mMnövetcedtelr ,r ls köszön el az árnyékvllágtól. rkszbnt, hogv Péter vi- melyrtfl Valamennyien tud- a .«.mh«f kövi! iksév' pedig nem élt háborús Idő- szonylág rövid Idő leforgása Juk. rétegprobléma ugyan, telménvek alatt' újabb alkotását segíti de létező, s eszerint ls ke- «"nenyeita szegedi klss-ínházi desz- zeltük. DrámnÍrónak Illik — Hogyan került éppen kákra. a Közélrtrajzot, Igen- hozzászoknia, 1ön a hideg ls, Szegeire a Közéletrajz? hogy a nagy tragédia évében, 1879-ben már ő töltse be a városi főjegyzői tisztet. Nagyon első soros beosztása ez már az akkori városnak, hiszen harmadik, negyedik embere a magistrátusnak, azaz a város vezetésének. Ebben a minőségben, mint hites első embere a bajba jutottaknak, élelmiszer-segélyezéssel foglalkozott a hivatala ügykörében, s itt vádolódott meg, hogy rosszul bánt volna a rábízottakkal. mégpedig önös érdekekből indíttatva. A szegedi nagy árvíz az örökkön zajongó világ különösen csöndös évében érte a szánakozásra mindig kész szívek millióit A katasztrófa hírére szánakozástól hajtva őrületes mennyiségben, számolatlanul érkeznek Szegedre a könyöradoményok pénzben, élelemben, ruházati, használati tárgyakban. Az Ugyan vándorolgatott a Tóth Béla kezett színpadon) lezárt ügy. mégha evidens semmitmondó mele" .!•:• . fuWhképpen _ A válás sikere után Lénmes szuKségünk vallverege- ner Péter öj darabot kért A tavaly írt Dante-monodrá' mát és Plafonról szólót már — A Válásban szerevei egy elígértem. Viszont Léner bizonyos Menyhért elvtárs: makacsnak bizonvult, addig Kovács János játszotta. Fon- piszkált, míg előhúztam a tos és magas beosztású em- fiókom aljáról Kalanos Vince ber, kellő hatalommal és !l> százoldalas masszáját. »»'! F-uo-"" » M-mm-1fMtA-Aj..-t „ »I Tclsíett neki, biztatott, norizálása rendkívüli energiát ^"^teUuel a dolgok el- 8zogatott E1 Is készültem egy rendezéséhez, akár azon az hosszabb példányával, ami áron ls. hogy személyes ér- hamarosan a Színház című dekeit se tévessze szem elöl. folyóirat mellékleteként lát napvilágot, ezzel Indftla a csak kinőtte az egydrómás s-erzők öltönvét. A Hevesi Sándor téren Sinkovtts Imre tő kórusokra, Dantéja viszi sikerre estéről dicséreteiere. estére A számkivetettet, Marótl jó másfél órás monodrámáját (Sínkovits teljesítménye lebilincselő, súgó nélkül, pusztán a darab memore emészt föl, a szerző érthetően beszél róla őszinte elragadtatással), s a szakmáÜgyvédjelöltek vetélkedője Szombaton befejeződött Sze- védjelölt lett. A második dígeden a Békés és Csongrád jat dr. Bite Ibolya szentesi megyei ügyvédjelöltek első ügyvédjelölt, a harmadik díalkalommal megrendezett Jog- jat dr. Pintér Ferenc szegedi esetmegoldási versenye. A ügyvédjelölt kapta. Több kükétnapos találkozón a tanul- löndíjat és jutalmat is átadmányalkat nemrég befejezett tak a szombat délutáni ünnepélyes eredményhirdetésen. fiatal jogászok a polgári jog és a polgári eljárásjog témaköréből írásban és szóban oldottak meg különféle feladatokat. A neves jogászokból álló zsűri, dr. Kemenes Bélának, a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezetőjének elnökletével értékelte a versenyt, amelyen adélalföldi ügyvédjelöltek szinte mindegyike részt vett. A vetélkedő első helyezettje dr. Kertész József szegedi ügyban nyílt titok, hogy Pia- ? ^zéletrajzban mintha az ü, royatát A ionról, az ókori bölcselőről ö 'iourá°; f' változathoz kénest néhánvúj szóló darabjának, Az állam- <stét beWltő drámává' -zületrtt, '^ldá,usl nak bemutatója előkészületi ~ Van benne valami bár üj% stádiumában tart a Vígszín- nwg Jtell memdanonv Kala- rflbot írtam jóllehet a sze. házban. Szorgalmas bábája újszürepek nagyjából megvoltak, s néhány dialógus ls. NoMagyar izzók 100 országban Az Egyesült Izzó Tungs- szerűbb technológiát alakít ram márkájú termékel mát kl. Bővítik az alkatrészgyártöbb mint száz országban ismertek, keresettek. A nagyüzem most továbbfejleszti a halogénlámpa-gyártó Sorokat, s új fénycsőgyártó berendezésekkel még kor-. tó bázist ls: egyebek közt megkezdik a wolframgyártó sor telepítését, s befelezik a fénycső-buraüzem fejlesztését (MTI) Házinyűlexporf pos Vincének, a munkásIgazgatónak története legrélöttjélnek Marótl~Lajos"'sze- ^bb da«bötletelm egyike, vembeé'elejéée'Teíeétem "be. reti nyomon kísérni drámái- OIyan"y'ra' veleJndult dt Léner nélkül biztosan el" .3 — A . „/„Z: n/l.t^M inno UnM . altatom a fiókban, bár így Is kétségek gyötörtek menet közben, kit érdekel majd Kalapos Vince. Aztán eszembe «. jutott Kovács János, aki tlkusabb utazni vonattal. így voltamjnegírnl, adtam végül Ideálu megte3tesítője lehet történt minap ls: próbaszü' l drámaírói pályám 1972-ben: az Utolsó utáni éjszaka rádióváltozatának nyomán a fővárosból, zhnankós "tél ajánIott szer25;'fst a/Ne,m" lévén, fárasztóbb bár prak- Zet[' 8 mive/ akko,r képtf®" ls a színháznak a Giordano 6r- blztosan bejönnek a Bruno drámát. nézők, s 6 tényleg tud Ka— Mi akadályozta? lapos Vince lenni, hiszen a — Papírra vetettem ugyan Menyhért elvtársáról ismera vázlatot, de hiányzott a tem. Kovács maga ís tudta, színpadismeretem, s nem készül neki valami, sőt a éreztem magam eléggé érett- darab korábbi változatát is nek hozzá. Később Győr olvasta, ahonnan inkább a kért nyitó darabot a készülő főmérnököt szerette volna új színház avatására, addig- játszani, melynek modellje ra már nagyjából kialakult az édesapám lehet. A szebennem. de még mindig csak gedi bemutatón Ábrahámnak vázlatosan. Lamentáltam hívják, Mentes József alakítazon is. kell-e Győrnek egy- Ja. Vagylshát: úgy érzem, általán, ahol a helyi vonat- drámaírói pályám legizgalkozásaf' miatt esetleg óva- masabb darabját írtam meg 'tódnak tőle. Szegedre. Nem biztos, hogy Ismerem a kéziratot, ál- dramaturgiája Is a legjobb. alános problematikát fesze- hiszen újszerű, tehát a kiJet, napjainkban érzékeny és menetele kockázatosabb. A nyitott kérdést. Hogyan ítél- pénteki bemutató után legjük meg a vezető kádereket, a'óbbis okosabb leszek. akik fölött eljárt az idő, akik Nikolényi Istváa nak sorsát. Gyakran beül a próbákra, s tette-teszt ezt a szegedi Klsszínházban, ahová Négyszáz kilóval kezdődött. 1959-ben... Ma pedig évente tízmillió házi nyulat adunk el, jó áron, nyugati vevőknek. Az olasz, a francia, a svájci, s újabban a közel-keleti konyhák ked_venc fogása lett a Jóízű, zsírban és kalóriába szegény, fehérjében és ásványi sókban gazdag magyar nyúlhús. A sikeres külkereskedelem érdekében elŐ3zör Itthon kellett megkedveltetni a tenyésztést. A TERIMPEX. a Kisállattenyésztők Országos Szövetségével együtt, tízezrével bocsátott kt Ismertető füzeteket a gazdaságos nyúltenyésztésről, s diafilmeket juttattak el falura, a művelődési házakba. Ezután kezdődött országszerte a háztáji, majd a nagyüzemi nyúltenyésztés. Ma évente 23 ezer tonna — fele élő, fele vágott — nyúl kerül eladásra, még ezekben a téli hónapokban is hetente 8— 10, élő nyúllal telt kamion indul Olaszországba. Hazánkban ma 120 ezren foglalkoznak a jövedelmező nyúltenyésztéssel. Né'iánv nagygazdaság, mint a Környei és a Bikali AG. vagv a dunavarsányi és vaskút: tsz is korszerű házinyúltenyésztő telepeket hozott létre. u