Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-20 / 16. szám

I Syom!»at, 1979. ianttár 20. Cselekvő összefogás a gyerekek nevelésében Úitörővezetők szegedi konferenciája Mijgegy 130 küldött és hatva?) meghívott vett részt az úttörővezetők Szeged vá­rosi konferenciáján tegnap, pénteken a Tisza-szálló hangversenytermében. Űt­törővezetők, iskolaigazgatók, pedagógusok, ifivezetők és a társadalmi szervek képvise­lői tették mérlegre az elmúlt három év munkáját, vitatták meg az úttörőmozgalom he­lyi eredményeit ós felada­tait. A tanácskozáson a me­gyei pártbizottságot Palotai Jcnőné munkatárs, a megyei tanácsot Vidéki Ferenc cso­portvezető képviselte. Ott volt Szántó Tivadar, a váró­éi pártbizottság osztályveze­tője. Csanádi Géza, a város! tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője, vala­mint Pódar Lászlóné, a me­gyei úttörőelnökség elnöke, Novákné Halász Anna, a KISZ városi bizottságának első titkára. Kulcsárné Kiss Piroska, a Hazafias Népfront városi titkára is. Bezdán István levezető el­nök köszöntő szavai után Borbola István városi úttörő­elnök fűzött szóbeli kiegészí­tést a Magyar Úttörők Szö­vetsége Szeged városi Taná­csának és Elnökségének be­számolójához. 1972 óta mintegy 48 száza­lékkal gyarapodott Szeged úttörő és kisdobos létszáma. A legutóbbi úttörftvezetői konferenciák óta eltelt há­rom esztendő alatt az okta­Cukorgyártás Az úttörővezetők szegedi tás é$ nevelés, az iskola és az úttörőmozgalom mindin­kább társadalmi üggyé vált. Fokozódott a gyerekekkel való törődés, s a társadalom cselekvő riszvétele gazdago­dó formákban, erősödő ha­tásfokkal érvényesült. A vá­ros 37 úttörőcsapatában Javuló feltételek között dol­gozhattak vezetők, úttörők. Az elemző beszámoló kitért az úttörőmozgalomra háruló nevelő feladatok mindegyi. kére, számba vette a társa­dalmi kapcsolatok szélesedé­Páger Antal E 80 Páger Antal épp hatvan évvel ezelőtt: 1919-ben lépett először színpadra, Székesfe­hérvárott. További pályafu­tása — tőmondatokban: két évad Kecskeméten, majd Pécs, Nagyvárad, Szeged és 1936 óta Budapest A fővá­rosban pedig: az Andrássy Úti Színház, majd a Belvá­rosi Színház és 1957 óta • Vígszínház. S ami szerepköreit illeti: táncos-komikusként kezdte, de hamar átváltott a pró­zára. Hat évtized alatt szinte mindent eljátszott, amit csak egy sokoldalú színész megformálhat. Urat és pa­rasztot, klasszikust és mo­dernet, pozitív és negatív figurákat egyaránt Feled­hetetlen Liliom volt, emlé­kezetes Dauphin a Szent Johannában, nagyszerű Bol­konszkij herceg a Háború és béke színpadi változatá­ban. Egyformán otthon volt Molnái Ferenc, Ibsen, Ko­dolányi János és Hunyadi Sándor színműveiben. S színpadi sikerei mellett mindmáig a legtöbbet fog­lalkoztatott filrnsz'nészek közé tartozik: 1932-től máig közel száz film és sok tu­catnyi tévéjáték főszerepét alakította. A felszabadulás előtt volt olyan év, hogy két-három magyar film főszerepét is alakította. Nem véletlenül: a neve garancia vojt arra, hogy a film közönségsikert arat. Ez pedig akkoriban ko­tánisem volt mellékes szem­pont. mert az akkori „pénz­emberek" pem szívesen reszkíroztak, ha nem látták biztosítva, hogy kamatostul visszakapják a befektetett ö'-szeget. Páger az elmúlt években is sok emlékezetes szerepet játszott. — „Húsz óra" és „Utó­szezon" című filmemben alakította a főszerepeket — mondja Fábri Zoltán. — Udvariaskodás nélkül kije­lenthetem: öröm volt vele dolgozni. Nemcsak azért, mert kiváló művész, aki nagy tudással, szakmai alá­zattal, tökéletes felkészült­séggel vesz részt a forgató­son, de még Inkább azért, mert egyfajta kisugárzása van, ami megtermékenyíti, inspirálja a rendezőt. Ha az ő jelenetét forgattuk, bizto­sak lehettünk benne, hogy nem kejj jó néhányszor megismételni a felvételt, „egyből" kifogástalan. Ha e két filmemnek sikere volt itthon és külfö'dön, azt je­lentős mértékben neki is köszönhetem. Végül szólattassuk meg Marton Lászlót, a Vígszín­ház tehetséges, fiatal rende­zőjót. — Mondanom sem kell, mennyire drukkoltam, ami­kor először kerültem össze Téni bácsival, méghozzá vlzsgerendezéeemben. Én, a „zöldfülű kezdő", hogy uta­sítgassam ezt a nagy mű­vészt? — rémüldöztem a próbák kezdete előtt. De már az első delelőt' meg­nyugodtam. Egy pillanatig sem éreztette velem a kor­és felkészültségbeli különb­séget; mint ahogy színész­ként is ideális partnere fia­talnak, rnagukorúnak egy­aránt. Közismert arról, hogy esténként ő érkezik elsőnek a színházba, a színésztár­salgóban pedig ő a közép­pont: . ha belép, nyomban körülveszik kollégái, s kérik: meséljen. Ö pedig kifogyha­tatlan a Vidám, no meg ta­nulságos anekdotákban, ré­gi és mai tör'énetekben, s tulán még egy apróság, ami nagyon jellemző rá: amikor felkértem, hogy játsszon el egy nyúlfarknvi szerepet Fe­jes End -e i „Jő estét nyár!..." cfmfl színdarabjában, nyom­ban vállalta. Pedig voltak, akik arra szám tottak: meg­sértődik. vl-s-asdja... Páger Antal UO éves. Né­hány éve nyugdíjban van, de korántsem nyugalomban. Esténként fellep a vígszín­házban, s rövidesen két té­véfllm főszerepében láthrt­juk majd a képernyőn. Q. T. Aes «. Wnöor felvétele konferenciájának résztvevői sét és tartalmasabbá válását, az ifivezetői municát, a gyer­mek önkormányzati szervek tevékenységét, az új úttörős­módsserek hatékonyságát és kitért a személyi, anyagi ét tárgyi feltételek alakulására is. A különböző mozgalmak, akciók, szemlék, vetélkedők és rendezvények alkották a csapatok ós a városi szintű úttörőmunka keretet, melvek jól szolgálták « mozgalom céljait. A városban folyó úttörő­munka az elmúlt három esz­tendőben szervezettebb, haté­konyabb lett, erősödött. Ez nagyrészt az úttörővezetők lelkesedésének, helytállásá­nak, munkájuk tartalmi és módszertani gazdagodásának köszönhető. A beszámoló rá­mutatott a hiányosságokra, a gyenge pontokra is, A beszámolót tartalmaz és hasznot vita követte, mely­nek során többek között föl­szólalt Szántó Tivadar, Pá­dár Lászlóné és Csanádi Gé­za is. A városi párt- é* KISZ-bizottság minősítését Nóvák né Halász Anna ter­jesztette a konferencia elé. Ezután a küldöttek elfogad­ták a beszámolót és a hatá­rozati javaslatot. Az úttörő­vezetői konferencia megvá­lasztotta az új irányító szer­vét, a városi úttörőelnöksé­get, melv az elkövetkezendő négy évben Irányítja Szeged kisdobosainak, úttörőinek ér ittőrövezetőinek munkáját Kz eddigi Tanács és Elnök­ség helyett most tizenhárom tagú testületet választottak, mely első ülésén városi út­törőelnöknek Umét Borbola Istvánt választotta. A Kaposvári Cukorgyárban befejeződött a répa feldolgo­zása: a 85. kampány 138 nap­ja alatt 333 ezer 783 tonna répából 42 és fél ezer tonna cukrot készítettek. A répa cukortartalma jobb volt az előző évinél: meghaladta a 16 százalékot. A gyár 11 ezer tonnával több répát dolgo­zott fel és ezer tonnával több cukrot készített, mint a ta­valyi, ugyancsak 138 napos kampány alatt. Péntektől az úgynevezett utóiétisztítással folytatódik a munka, majd jövő héten a víztelenítést végzik el, és janyár 39-én hozzálátnak a karbantartási munkákhoz. Kiállítás Szovjet-ukrán grafikai és könyvkiállítás nyílt pénteken Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel megyei könyvtárban­A Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza segítségével ősz­szeállitott gyűjtemény tanú­sága szerint Ukrajnában Je­lenleg évente 9000 mü jele­nik meg és több mint ötszáz folyóiratot, kétezer újságot l adnak ki. Fehérben - a zöldről Ha most repülővel fölszáll­nánk a város fölé, vakító fe­hér, Csipkerózsika álmát al­vó vidék csillogna alattunk. S ha tanúi lennénk az ébre­désnek 7 A leolvadó ezüst mögül már szomorú-szürke színek bukkannának elő, s csak elvétve akadna meg sze­münk egy-egy üde, életet hir­dető zöld folton. Hazánkban normák szab­ják meg, mekkora, minden­nap fölkereshető zöldterület illgt meg egy-egy embert. Ed­dig — tíz éven át — nyolc négyzetméter „járt" volna egy lakosnak, E norma sze­rint 40—50 százalékban tu­dott eleget tenni az előírá­soknak a város. Két éve, 1077-ben azonban új rendel­kezés született, amely előír­ja: 19,5 négyzetméternyi köz­park. köztér kell, hogy jus­son egy lakosra. Szeged új általános rendezési terve már eszerint készült, ám a gya­korlat azt jelzi: korai volt a norma fölemelése. A terve­zésnél, a kivitelezéskor ugyanis a legnagyobb nehéz­ségek árán lehet a szemé­lyenkénti 8—10 négyzetmé­tert teljesíteni, erre van csak anyagi fedezet Szeged belterületén jelen­leg 79 hektárnyi gondozott Üget, park, közkert van. Ez a normának csak 33,5 száza­léka. Az új lakónegyedekben viszonylag rózsásabb a helyzet, a házakkal együtt parkok is épültek. A legzöldebb a má­sodik kerület, hisz ide tar­tanak a körtöltés menti er­dők, a Búvár-tó és a Vér-tó környéke is, s a leggzürkébb jelenleg a harmadik kerület. A távlati terv szerint — 210 ezer emberrel számolva — 410 hektár zöldterületet kellene teremteni 15 év alatt. Hogy bírjuk-e pénzzel, eper­tiával, azt a parkfenntartás 'elenlegi gondjai is sejtetik. A meglévő területeket tavaly 180-an gondozták, az Idén -sak 150-en fogiák, mert a Felszabadulás Tsz „vlsszi­vonta" 30-as csapatát. A parképítést pedig 80 ember végzi. A 10 négvzetméh-res norma teljesítéséhez is 250 Szeged zöldje régóta fog­lalkoztatja a tanács illeté­keseit, de kutatják a lehe­tőségeket a SZAB környe­zetvédelmi és urbanisztikai szakbizottságának tagjai is. Legutóbb együtt tanáeskos­tak a város zöldövezet} ter­véről. kölcsönösen gazdagít­va egymás ismereteit, gon­dolatokat adva a természe­tes környezet megóvásához, és újabbak kialakításához. parkfenntartóra, ugyanennyi parképítőre lenne szükség. No és persze, egy 100 hek­tárnyi faiskolára. Mi lesz hát a várossal, hagyjuk magunkat elszürkül­ni? Halványzöld reményt a Sancer-tavak környéke. A Szél utca és a Cserepes sor között húzódó apró tavak környékét korábban az olaj mentette meg a beépítéstől. Végül is a föltárásoknak kö­szönhető, hogy mégiscsak van Szegednek reményt keltő zöld része. Ez a 100—110 hektár fásított, erdósített terület ki­rándulóhelynek kiválóan al­kalmas. A sétautakkal szab­dalt tópartokon 1990-ig strand, állatkert épül a ter­vek szerint, s néhány sport­pálya. A munka természete­sen ezúttal is a környező la­kásépítésekkel egy időben — 1982—85. között — kezdődhet meg. S addigT Megelőző in­tézkedésekre van szükség, ne­hogy ugyanolyan sorsra jus­son ez a tórendszer és kör­nyéke, mint a Holt-Maros. Kutatók 1978 tavaszától vizsgálták a vízminőséget. Megállapították, hogy a Bá­nyató vizének összetétele a halaknak megfelel, öntözés­re azonban nem alkalmas, többek között azért, mert túl sós, tehát a növénytelepí­téskor ezt figyelembe kell venni: A tó medre a koráb­bi agyagkitermelés miatt lép­csőzetes és igen veszélyes, csónakázótónak nem ajánla­tos kinevezni. Az ornitológusok egy cso­portja is megvizsgálta, alkal­mas-e zöldterület kialakítá­sára ez a környezet. Megál­lapították: a hazai 333 ma­dárfajból 39 lelhető föl itt, S a Sancer-tavak partján 38 faj találja meg állandó otthonát Hogy nem több, onngk oka az is, hogy túl közel vannak a parthoz az épületek, za­varja őket a közlekedés zaja, és az ebtenyésztő telep lár­mája is. Megfelelő fák ülte­tésével ki lehetne rekeszteni az erdőből ezeket a zavaró hangokat. Nemcsak a mada­rak érdekében, hiszen gvak­ran látni itt nyulat és özet, sőt idetéved a körtöltésen túlról róka é« görény Is. Mindent összevetve: szegé­nyes, mesterkélt világ az élő­lényeknek a tó, az erdő azon­ban kinál természetes körül­ményeket A telepítéskor fő­ként bogyós növényeket, bok­rokat, ligeteket kell ültetni, hogy táplálékra és búvóhely­re leljenek az erdő lakói. Mestersége* odúkról, madár­etetőkről is lehetne gondos­kodni. És mi az erdész vélemé­nye? Sétáló-, kirándulóhely­nek alkalmas a Sancer-tavak környéke. A Medikémtáhea közel eső. két szennyezett ta­vat mielőbb föl kell tölteni, helyén esetleg vendéglő épül­hetne, megvédve ezzel is az erdő tisztaságát. A Cserepes sor mögötti, mocsaras terü­letet is föltöltésre kellene ítélni, s itt laza elh«ivezésű ligetek között sportpálva, iát­szótér várná a kirándulókat Alkalom kínálkozik arra is, hogv 8—10 méter magas szánkázódombot kapjanak itt a gyerekek. Még alszik a természet De télre tavasz jön és nvár, Év­ről évre. Csak mi el ne alud­junk, mert fölébredvén meg­eshet: már minden szürke körülöttünk. Chtkán Ágnes Tanuló szövetkezeti gazdák Szép hagyománya volt a magyar falvaknak, hogy a hosszúra nyúlt téli napokon és estéken, amikor kevesebb munkát kínált a föld, jutott Idő a tanulásra, könyvek, szakmai folyóiratok lapozga­tására. Bár sokat változott a falvak képe, s főleg a gazdálkodó ember, a terme­lőeszközök U, ám ez a ha­gyomány mindenképpen megmaradt, sőt egyre nép­szerűbbé válik. Ma már va­lamirevaló szövetkezeti gaz­da nem engedheti meg, hogy ne tartson lépést a fejlő­déssel. Ezekben a téli napokban 8 hivatalos szervek is igye­keznek tanfolyamokat, elő­adásokat szervezni, hogy a legfontosabb ismereteket el­sajátítsák a termelőszövet­kezetek, szalczöve'kezetek dolgozói. Január 15-én ötna­pos tanfolyam kezdődött a hódmezővásárhelyi állatte­nyésztési főiskolán, az el­lenőrző bizottságok elnökei é« elnökhelyettesei részére. Olyan fontos témákról hall­hatnak előadást, mint a mezőgazdasági szövetkeze­tek ellenőrzési rendszere, annak szervezete, aztán a módosított téeszlörvény, a külső szervek eilenő-zésl jogosultsága és kapcsolata a szövetkezeti belső ellenőr­zéssel, fejlesztési tervek stb, Ugyancsak a főiskolán január 23-én a döntőbizott­ságok elnökeinek és elnök­helyetteseinek is ötnapos tanfolyamot szerveznek. Ezen az aktuális és időszerű szö­vetkezetpolitikai kérdések mellett olyan előadásokat is hallhatnak a résztvevők, mint a tagsági és a munka­ügyi viták bírósági tanasz. talatai, a munkad'jazás rendszere és formái a ter­melőszövetkezetekben. szo­ciális juttatások és kedvez­mények, munkazrő-gazdá'ko­dás a téeszekben, munkaidő és pihenőidő. Február 5-én ismételten a főiskolán a háztáji bizott­ságok elnökeinek és elnök­helyetteseinek is rendeznek tanfolyamot. A Saneer-tő partján zöldülni fog a táj. ha elolvad a hő szegedi szervezete folyamatosan szervez SEGÉDMOTOR-KERÉKPÁR, MOTORKERÉKPÁR és SZEMÉLYGEPKOCSIVEZETÖI TANFOLYAMOKAT. A legközelebbi: 1979. február 7-én indul. A tanfolyam elvégzése saját motorkerékpárral és gép­kocsival is lehetséges. Vezetői engedéllyel rendelkezőknek gyakorló oktatást vállalunk. Jelentkezés, tájókostatás a kluWrodában, Kossuth L. sgt. 112., munkanapokon 8-tól 18, szombaton 8-tól 12 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents