Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-04 / 2. szám

6 Csütörtök, 1979. január 4. Olimpiai hírcsokor Innen ­onnan t. HOLLANDI*, i.,23. MAGYARORSZÁG A Francé Football világhí­rű francia szaklap elkészítet­te az európai labdarúgó-vá­logatottak legújabb rangso­rát. Az első helyen a világ­bajnoki ezüstérmes Hollandia áll, Olaszország, és a holtver­senyben 3 Anglia és Lengyel­ország előtt. A listán összesen 31 ország szerepel, Magyar­ország a 23. helyet foglal ja el. BAJNOKHOZ MÉLTÓAN... Az NSZK-ban túrázó ma­gyar bajnok és kupagyőztes Tatabánya férfi kézilabdacsa­pata ötödik mérkőzését a hazaiak bajnokával, a Dan­kersennel játszotta, és 12-7-es félidő után 19-18-ra győzött. A tatabányaiak góldobói: Ka­ló (8), Pál (5), Flasch (3), Bá­bos, Bognár, Básti. BIZTOS SZOVJET GYŐZELEM Svédországban befejeződtek a junior (20 éves korig) jég­korong-világbajnokság cso­portselejtezői, kialakult a két négyes csoport. Az 1.—4. he­lyért a svédek és a finnek, Il­letve a szovjetek és csehszlo­vákok játszanak. A négyes döntő első fordulójának ered­ményei : Svédország—Cseh­szlovákia l-l. Szovjetunió— Finnország 4-2. ( BARTALOS Z. ÉS LELE A NEVEZETTEK LISTÁJÁN A Magyar Kézilabda Szö­vetség vezetői elküldték a február 22-én kezdődő spa­nyolországi B csoportos férfi kézilabda VB szervező bizott­ságának a magyarok neve­zési listáját. A listán szerepel a Szegedi Volán két játékosá­nak, Bartalos Zoltánnak és Éiele Ambrusnak a neve is. Kosátlabda A vitorlásversenyek hely­színén, Tallinban, az észt fő­városban az olimpiai játékok kezdetéig felújítják a régi városrészt A restaurációs munkában a helyi mesterek mellett lengyel szakemberek is részt vesznek. • , Moszkvában az idén Auszt­ria, Magyarország, az NDK, Olaszország, Lengyelország, az Egyesült Államok, a Né­met. Szövetségi Köztársaság, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Japán filmesei készítettek olimpiai témájú filmeket. Finnország televíziós filmfor­gató csoportja jelenleg már a második dokumentumfilmet készíti a moszkvai olimpiá­ról. * Az olimpiai .szabályoknak megfelelően, az 1980-as olim­pia eseményeinek megörökí­tésére két fotopoolt hoznak létre. A Nemzetközi Olimpiai Pool — a monopol csúcsszer­vezet — munkáját — sor­rend szerint — az UPI hír­ügynökség képviselője koor­dinálja. 24 fotóriportert irá­nyít majd, akik valamennyi verseny színhelyére belépési engedélyt kapnak. A nemzet­közi pool látja el fotókkal a tagjait, azok pedig az ügyfe­leiket A TASZSZ irányításá­val működő Nemzeti Olim­piai Fotopoolnak is 24 fotó­riporter dolgozik majd. A TASZSZ biztositja a szovjet sajtó számára a fotókat, és árusítja azokat az akkredi­tált külföldi újságíróknak. A poolok kicserélik fotóanya­gukat. * A leningrádi „Vibrátor" egyesülés az olimpiai játékok kezdetéig 1700 masszírozóké­szüléket gyárt a sportolók ré­szére. A vibrációs-vákuumos készüléket — amelynek első mintapéldányai már elké­szültek az egyesülés labora­tóriumában —, Nyikolaj Va­sziljev lakatos készítette. Az új „elektronikus masszőrl" valamennvi sportág képvise­lői használhatják. * Ismeretessé vált az 1980. június 28-án megnyíló olim­piai falu postai címe. A „119 361, Moszkva, Olimpiai Falu" címre már ma is ér­keznek postai küldemények az adminisztratív személyzet részére, akik a már átadott 16 emeletes épületben ren­dezkedtek be. * Az Olimpia 80 Szervező Bi­zottsága oklevéllel tüntette ki az „Orosz nyelv" kiadásában megjelent, nyolc nyelvválto­zatú (orosz—angol, orosz— francia, orosz—német, orosz spanyol, angol—orosz, német —orosz, francia—orosz, spa­nyol—orosz) társalgási köny­vet. A kiadvány nemcsak a társalgásban segít, hanem szótárként is használható: az olimpiai programban szereplő valamennyi sportág alapvető szókincsét tartalmazza. * Szergej Obrazcov híres báb­színháza „Sport, sport, sport" címmel, látványos bábrevüvel készül az 1980-as moszkvai olimpiára. A próbák már megkezdődtek. * Moszkvában 145 építészeti emlék általános helyreállitá­sa folyik. A munkálatokat 1980-ban fejezik be. Az olimpiai program keretében a szovjet főváros 305 építészeti emlékét mutatják be a ven­dégeknek. * A tbiliszi gyümölcsszörpöt készítő üzemek az olimpia résztvevői számára „Iszindi" néven frissítőt bocsátanak ki. A frissítő a régi grúz lovas­játékokról kapta nevét, amely ma is népszerű a köztársa­ságban. A babérpárlatból és almaléből készült ital meg­szünteti a fáradtságot (BU­DAFRESS — APN) Újévi konfetti... Jackie Charlton, a Leeds United egykori kitűnő játé­kosa — altit termete, de ki­vált hosszú nyaka miatt egy­szerűen zsiráfnak becéztek — mesélte: — Egyszer egy gyerek lépett oda hozzám, hunyorogva felnézett rám, és megkért: — Legyen szíves, adjon nekem hat autogra­mot! — Jó, jó, de nem ér­tem, miért éppen hatot? — Tudja, a m^ga Bobby báty­ja, aki véleményem szerint is legalább hatszor jobb já­tékos, mint maga, azt mond­ta, hogy ő csak akkor ad nekem egy autogramot, ha előbb bemutatok neki hatot Jackie-től... „A kétéltű sportoló" cfm minden bizonnyal Jim Áz 1978. évi megyei bajnokság végeredménye FELNŐTTEK NÖK l. SZEOL II. 12 9 3 709-486 21 2. SZEOL I. 12 9 3 657-473 21 3. HVSE* 12 10 2 841-481 21 4. SZOTE 12 6 6 731-558 18 5. JATE 12 5 7 605-543 17 6 SZÉF 12 1 11 333-891 13 7. TK 12 1 11 335-809 13 FÉRFIAK 1. Postás 16 14 2 1522-1069 30 2 SZVSE 16 14 2 1544-1070 30 3. SZÉF 16 10 6 1053-1026 26 4. Vízügyi SE 16 8 8 888- 995 24 5. HVSE ÖF. 16 3 8 1241-1301 24 6. JATE* 16 8 8 970-1025 22 7. TK 16 5 11 1239-1383 21 8. SZOTE 16 1 15 950-1038 17 9. HVSE*** 16 4 12 666-1171 17 IFJÚSÁGIAK LÁNYOK 1. SZVSE I. 12 XI 1 968-404 23 2. Tisza-parti 12 8 4 518-482 20 3. HVSE* 12 9 3 708-411 20 4. SZEOL L 12 6 6 529:554 18 5. Ker. Vend. 12 4 8 309-510 16 6. Tömörkény 12 3 9 324-665 15 7. SZVSE 11. 12 1 H 379-709 13 FIÚK 1. SZEOL 12 10 2 779- 578 22 2. SZVSE* 12 11 1 1215- 544 22 3. Postás 12 8 4 949- 686 20 4. Radnóti 12 5 7 972- 952 17 5. HVSE 12 4 8 675-1083 16 6. Tömörkény 12 3 9 607-1160 15 7. Bebrits 12 1 11 534- 788 13 «»egyszeri ki nem állás miatt egy büntetőpont le­vonva. ••• = háromszori ki nem állás miatt három büntető­pont levonva, Peacockot, a kitűnő kanadai sportembert illeti meg. Mr. Peacock ugyanis nemcsak a jégkorongban, hanem a fo­ciban is klasszis képességű. Nos, ebből kerekedett a baj! A robusztus termetű, vas­fizikumú Peacock csapata egyik mérkőzésén a jégko­rongban megengedett „bodi­csekkel" szerelte ellenfelét, méghozzá a tizenhatos bün­tetőterületen belül, amiért bizony a játékvezető tizen­egyest ítélt A feldühödött játékos lélekszakadva rohant a játékvezetőhöz, és kézzel­lábbal hadonászva az orra előtt próbálta bizonygatni, hogy ő a szabályok által megengedett módon szerelte ellenfelét. A játékvezető azonban hajthatatlan ma­radt, mire a felindult játé­kos ököllel az arcába súj­tott A játékvezető, akinek ál­kapocscsontja eltörött, felje­lentette a magáról megfeled­kezett játékost Mr. Peacock a bíróság előtt, az utolsó szó jogán így vé­dekezett: „ ... minthogy én mind a jégkorongot mind a focit rendszeresen űzöm, ez­úttal, a tények által is bi­zonyítottan, a két sportot összecserélhettem. Meg vol­tam ugyanis győződve arról, hogy nem foci-, hanem jég­korongmeccsen veszek részt. Márpedig ott a bodicseket nem büntetik a játékvezetők; Mire rádöbbentem a valóság­ra, már késő volt Egyébként őszintén sajnálom a történ­teket ..." A bíróság nem fogadta el Mr. Peacock védekezését, és nem értékelte enyhítő körül­ményként megbánást mutató magatartását sem. Példásan kemény büntetéssel sújtotta. Sőt, anyagi kártérítésen felül még börtönt is kiszabott rá. • Ha a játékvezetők egyszer összegyűjtenék és fölsorolnák mindazt, amit sértések for­májában eddig a fejükhöz vágtak, abból alighanem szép kis könyvsorozat telne ki. Er­re azonban, sajnos egyelőre nincs lehetőség, másrészt pe­dig még várnunk kell. Egyik illusztris, fekete ruhás, mi­után úgy vélte, hogy végül is a lelátókon nemcsak a be­csületrend lovagiai ülnek, meg aztán a szurkolóknak a pénzükért bizonyos joguk is van, hát állta szó nélkül al­kalmanként, amit kaoott. Egyszer viszont, bármily hi­hetetlenül hangzik is, hő­sünk füle valami egeszen szokatlant fogott fel. Egy el­keseredett szurkoló csaknem kitöltve a teljes kilencven percet, azt kiabálta; Gerlice... Gerlice ITT Ger­lice... Ezt már ép ésszel nem le­hetett elviselni szó nélkül. Játékvezetőnk a vesztes csa­pat intézőjéhez fordult hát: — Nem tudná véletlenül megmondani, miért ordítoz­ták felém állandóan azt, hogy gerlice? Az intéző tanácstalanul tárta szét a karját, aztán, hogy mégis mondjon valamit, visszakérdezett: — Hát az is egy állat, nem?.., * Chilében — a jelenleg uralmon levő, diktatórikus katonai junta rémtetteit le­számítva — régebben ritka volt a halálos ítélet. Statisz­tikusok feljegyzései szerint 1891 óta mindössze 51 bű­nöst ítéltek golyó általi ha­lálra. Az 51. kivégzés alkal­mával az elítélt — külön ké­résére — labdarúgómezt vi­selhetett Az elítéltet Cesario Villa Munóznak hívták. A történet: Munózt egyszer egy turista megkérte, hogy házának kertjében üthesse fel sátrát Beszélgettek, s az utazó elmondta, hogy kocsi­jában ékszerek is vannak, hiszen ékszerügynök. Munoz nem tudta megállni, és ki­használva az alkalmat, egy kővel szétverte a sátorozó fejét. A holttestet kitette az országútra, majd jelentette hogy az 58 éves Meiert autó­szerencsétlenség érte. A nyo­mozás kiderítette a gyilkos­ságot, s a 32 éves, jól meg­termett gyilkost letartóztat­ták. Börtönbe került, és várt a halálos Ítéletre. A chilei börtönben a fog­lyok labdarúgócsapata vasár­naponként mérkőzéseket ját­szott, Villa Munoz beállha­tott és kiderült róla, hogy rendkívül tehetséges játékos. Amíg az ítélet, majd az íté­let végrehajtása késett Mu­noz Villából olyan kitűnő labdarúgó lett hogy még a Rangers csapatának vezető­sége is érdeklődött iránta, sőt kérvényezte, hogy a rab szigorú őrizet mellett de játszhasson a csapatában. A kérést nem teljesítették, de Villára mind többen figyel­tek fel, és hamarosan a bör­töncsapat mérkőzései nagy közönségsikert arattak. Elérkezett a kivégzés nap­ja. A gyilkos arra kérte az igazgatót hogy mezében áll­hasson a sortűz e'.i. A bör­tönigazgató eleget tett a ké­résnek, és így a világtörténe­lemben először előfordult egy kivégzés, amelynek során az elítélt labdarúgómezben állt a ki végzőosztag ele... „Itt minden kiállítási tárgy unikum. Minden da­rab távoli századok ajándé­ka, még akkor is, ha nap­jainkban készült." Gyakran hallani ezt a Szovjetunió­ban a népi iparművészeti és háziipari termékek kiállítá­sain. A népi iparművészek a Szovjetunióban általában szövetkezetekbe tömörülnek. Az országban jelenleg több mint ötszáz szövetkezet mű­ködik. Vezetőinek legfőbb gondja, hogy megőrizzék és továbbfejlesszék a hagyo­mányokat anélkül, hogv „fu­tószalagszerű" termelés ala­kulna ki a szövetkezetekben. Belorusszia ősidőktől hí­res szalmafonó népművésze­téről. Az egyetemes művé­szettörténet egvik ritkaságá­vá vált a szalmából font „Cári kapuk" alkotás. A fa­lusi lakosság körében elter­jedtek a szalmából készült játékok. Litvániában és Lettországban a borortván­megmunkálás művészete a legelterjedtebb. Nyakékeket, gyöngysorokat, gyűrűket és brossokat készítenek speciá­lis műhelyekben, természe­tes és préselt borostyánból. A legismertebb és a leg­sokrétűbb talán az orosz népművészet. Az ősi ikon­festő művészet talaján új életre keltek a lakkminiatú­ra-festészet nagv szentélyei, Paleh, Mszter, Holu. Kirov és a valamikori Viatka. a mai Tula körnvékén elter­jedt az élénk színekkel, kü­lönlegesen festett agyagjáté­kok készítése. Napjainkban cek a figurák már nem el­sősorban gyermekjátékok, hanem színes, plasztikus dí­szítőelemei a lakásoknak. (APN) Közlekedési apróságok Fehér sapkás úttörőrend­5rök terelgetik a forgalmat reggelente a Hősök kapujá­nál. Tevékenységük abból áll, hogy egy tárcsával elébe állnak az autóknak, hogy a tér felől érkező gyalogosok szabadon trappolhassanak át a zebrán. Tisztában is vannak feladatuk fontosságával, szi­gorú ábrázattal tartják vesz­teg a felszaporodott gép­kocsisort. Mielőtt elöntene a mosta­nában elterjedt megtakarítá­si lelkesedés, hogy lám, az áldozatkész úttörők közleke­dési lámparendszert takarí­tanak meg a városi tanács­nak, szögezzük le: szükség­megoldás ez, méghozzá nem is veszélytelen szükségmeg­oldás. Az úttörők nyilván iskola­társaik veszélytelen átkelését biztosítják. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy özönle­nek a gyerekek, felnőttek az Aradi vértanúk teréről, a tárcsás kis rendőrök pedig egészen addig tartóztatnák a járműveket, míg az összes gyalogos el nem fogy a jár­dáról. Miután ez reggeli csúcsforgalomban1 nem kö­vetkezik be, a járműveze­tőknek egy idő után elfogy a türelmük, hiszen ők is sietnének a klinikák irányá­ba. Kikerülve a tányérsap­kás emberkét, óvatosan át­csúsznak a gyalogosok közt. A járművek úgy kapnak szabad utat. hogy az úttörő felszalad a járdára, és hagv­ja szabadon folyni a forgal­mat. A gyalogosok ugvanúgy áramlanak, mint eddig, az autók pedig többé-kevésbé erőszakosan igyekeznek át­bújni köztük. Az úttörők vezetői, az is­kola tanárai felismerték, ve­szélyes kereszteződés a Lenin körú+é és az Április 4. útiáé. Hozzátehetjük, nem is csak reggelente, hanem a ko'lé­giumok és a menza közelsé­ge miatt a nao jó-észében. Az úttörőrondőrök igve'-eze­te nem oldia meg ert a problémát Nem is az ő fel­adatuk. * Marx tér, hetipiac hajna­lán. A barqmfipiacon nincse­nek bérelt helyek, és lehet zöldséget, gyümölcsöt is árul­ni. Megérkeznek az első áru­sok, kipakolnak, leparkiroz­nak az Élelmiszeripari Fő­iskolával szemben. Befér vagy tíz autó. A legjobb par­kírozóhely a Marx tér kör­nyékén. Közel van a piac­hoz, és nem kell parkolási díjat fizetni. Újabb piacozók érkeznek. Második sort nyitnak a par­koló kocsioszlop mellett. Szabálytalanul. Akadályoz­zák a forgalmat. Sokféle em­ber kujtorog a Marx téren, jogos hát, hogy mindig van rendőr is. Hogy mit néz el, mit nem, az szuverén joga a hatóságnak. Elnézik például, hogy a zöldségkupecek £ity= tyet hánynak mindenféle műszaki előírásnak, földet sepri a kocsijuk kipufogója, úgy megrakják járművüket. A kupecek erős oszlopai a kereskedelemnek, nélkülük talán meginogna az élelmi­szerellátás szilárd épülete. Sok az állandó arc a fe­ketepiacon. Aki rendszereser jár a buszpályaudvarra, az is fölismeri a legjobban menő farmercsempészeket. Ha nem is háborítlatanul, de azért biztos mederben folyik az üzletük. A parkolásért sem szólnak a piac végében. Az út köze­pén kipakolni kényszerülő kocsikat küldik csak arrébb, ne akadályozzák a buszok, más autók forgalmát ökei sem büntetik, ha a vezető nem hőbörög, megússza fi­gyelmeztetéssel. EH guru! a Pulcz utcába, visszacipeli a portékáját, keresztül vonszol­ja az élelmes koránkelők ko­csnai közt, és már árulhat >is. Sok bajuk van az embe­reknek, nehéz köztük rendet tartani. * Elhatároztam, leszokom a borravalózásról. Az elhatáro­zás az érdekeimből követke­zett, mivel csak adni szok­tam, kapni a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyem alapján nem. Ügy láttam hozzá, mint a nagyhatalmak a fegyverke­zési hajsza csökkentéséhez. Eldöntöttem, hogy nem ter­jesztem ki újabb foglalkozá­si ágakra a borravaló ado­mányozását. Ezután sem egészítem ki például a par­kolóhelyi díjbeszedők fizeté­sét. A Széchenyi téri parkoló­helyen négy kemény forin­tért egv órán át élvezheti a jámbor autós a parkírozás gyönyörűségeit. Ne hasonlít­gassuk most más parkolóhe­lyek díjszabásához, ne emle­gessük, hogv az urbanizáció­nak ez a csücske már a jövő századot idézi, végül is ez nem népszavazás, akinek nem tetszik, az másutt par­kol. A parkolóhelyet gyak­ran igénybe vevő jugoszláv turisták nem is zúgolódnak, leróják a taksát, és elszéled­nek a közeli üzletekbe, gyer­mekholmit vásárolni. Honi kötekedők keserítik inkább a díjbeszedőket, akik közt — ügy látszik, felszálló ágban a szakma —, egészen fiatalokat is találni. Beállok két esik közé. a díjbeszedő sehol. Elmegyek dolgomra, visszajövök, papirt találok az ablaktörlő alatt, rá van írva, hogy fizessek. Keresem a közeget, akinek fizethetnék, el van foglalva a sor más iá végén. Utána járulok a négy forinttal, mert törvénytiszte­lő ember vagyok. A pénzt elveszi, de jegyet — úgyis indulni készülök —, csak ké­résre ad, mintha elfelejte­né... Tanács István

Next

/
Thumbnails
Contents