Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-18 / 14. szám

é Csütörtök, 1979. kuuiár 18. • ————n ff Nemcsak kézilabdázásból áll a világ" Beszélgetés dr. Bérezi Mihállyal, a Volán SC elnökével Asztalitenisz Szuper Liga­mérkőzésen Vereség G csehszlovák válogatottól Szerdán Miskolcon, a sportcsarnokban telt ház előtt került sor a Magyaror­szág—Csehszlovákia asztali­tenisz Szuper Liga-találko­zóra. Az asztalitenisz-csatában a magyar csapat vereséget szenvedett, elsősorban Jó­nyer István indiszponált já­téka miatt Eredmények: Orlowski—Klampár 0-2 (-14, -21); Dvoraczek—Jónyer 2-1 (-16 17. 14); Uhlikova— Oláh 1-2 (-17 12. -11); Or­lowski, Pansky—Jónyer, Klampár 2-1 (-17, 16, 17); Orlowski, Uhlikova—Jónyer, Szabó 2-0 (13, 19); Dvora­czek—Klampár 2-1 (19, -12, 20); Orlowski—Jónyer 2-0 (13, U). A Szuper Liga-mérkőzés végeredménye: Csehszlovákia—Magyaror­szág 5-2. Kosárlabda MHK Hegyei előselejtező A Csongrád megyei TSH Kosárlabda Szakszövetsége január 28 és február 28. kö­zött bonyolítja le az MNK megyei előselejtező mérkő­zéseit. Az egyesületek egy női és egy férficsapatot indíthat­nak — az NB Il-es egyesü­letek részvétele kötelező —, a megyei bajnokok áz orszá­gos selejtező első fordulójá­ban kacsolódnak be a küz­delembe. A mérkőzéssoroza­tot a nevezett csapatok szá­mától függően körmérkőzé­ses, vagy egyfordulós kiesési rendszerben rendezi a szövet­ség. A sorsolás január 23-án délután 5 órakor lesz a TSH­ban. Nevezési határidő: 1979. január 22. Városunkban, de határa­in tűi, Csongrád megyében és az ország más területein is legtöbb sportembernek, a szurkolóknak a Szegedi Vo­lán SC-ről szinte csak a ké­zilabdázás jut eszükbe. Leg­többjük hajlamos arra, hogy a kézi labdások ió vagy gyengébb eredményei alap­ján ítélje meg a sportklub munkáját, amin nem is le­het csodálkozni. A velük szemben támasztott elvárá­sok, igények érthetően ma­gasak, hiszen az elmúlt há­rom évben halmozódtak a sikerek, általuk pedig hat­ványozódott népiszerűségük. Mégsem volna helyes, ha csak az ő eredményeiket te­kintenénk értékmérőnek, és mondanánk véleményt az egyesületben végzett mun­káról. A Volán SC belső életéről, a szakosztályok — asztalitenisz, kézilabda, mo­torsport, tömegsport — munkájáról dr. Bérezi Mi­hállyal, a klub elnökével beszélgettünk. — Elöljáróban szeretnék eloszlatni egy tévhitet, még­pedig azt, hogy engem csak a kézilabdacsapat sorsa ér­dekel. Nem így van, mond­hatom azt is. nemcsak kézi­labdázásból áll számomra a világ. Nekem szívügyem a többi sportág is. Mást ne említsek, a tavaly Szege­den lebonyolított, a kezdet­től közel húszezer fiatalt megmozgató II. Volán Spar­takiád tömegsportverseny — Szegedről ezerötszázán vet­tek részt — valamennyi számát figyelemmel kísér­tem, érdekelt, milyen ered­ményeket érnek el vállala­tunk dolgozói. — A közel kétszáz ver­senyzőt számláló klubnak mik a tervei, célkitűzései? — Véleményem szerint egy egyesület vezetésének tisztában kell lennie, mire képesek, erőik milyen nagy­ságú és nehézségi fokú fel­adatok megoldására elegen­dőek. Csak olyan célokat szabad megjelölni, amelyek a reális lehetőségek számba­vételével elérhetőek. Ehhez megfelelő emberekre, anyagi bázisra van szükség. Mi sze­rencsésnek mondhatjuk ma­gunkat. erkölcsileg, anyagi­lag erős Volán vállalat áll mögöttünk. A több ezer fős kollektíva társadalmi te­kintélyével ls biztosítja, r.ogy jó sportot csináljunk. Nemes megnyilvánulása volt a dolgozóinknak a Naoos úti pályánk megépítéséhez nyújtott önzetlen segítsége; három szakosztályunk lelt ott otthonra. Elképzelésünk — mindent meg is teszünk érte —, hogy a három szak­osztályunk valóban minősé­get képviseljen. A kézilab­dázók mellett a salakmoto­rosoknak és a crossozóknak az országos élvonalat kép­viselők közé kell vereked­niük magukat, de az asztali­teniszezőknek is megvan a lehetőségük, hogy ha nem is NB l-es szinten. NB-s színvonalon képviseljék egyesületünket — A klub a vállalat spor­tolóit nemcsak versenyző­ként tartja számon... Hall­hatnánk erről is? — Természetesen. Igen fontosnak tartom, hogy sportolóinkkal magánember­ként is foglalkozzunk. A já­tékosok sikereket „szállító" évei gyorsan elillannak, to­vaszállnak, következnek a szürke hétköznapok. A vál­lalat gazdasági vezetőieként arra is kiterjed figyelmem, hogy a játékosok a verseny­zes mellett készüljenek az életre is, szakmát szerezze­nek. Nálunk szinte kötele­ző a továbbtanulás, az ön­képzés. a szakmai munká­ban minőségi szinten való részvétéi. Büszkék vagyunk rá, jóleső érzéssel tölt el bennünket, hogy az aktív sportolástól visszavonuló versenyzőink megtalálják helyüket a vállalatnál, meg­becsült dolgozókként vesz­nek részt a munkában. Sportolóinkkal kapcsolatos törekvéseink között fő he­lvet foglal el az a célkitűzé­sünk, hogy olyan testileg­lelkileg kiegyensúlyozott embereket neveljünk, akik a társadalomban, az élet különböző területein is megállják helyüket. — Soortegyesületünk te­vékenysége harmonikusan illeszkedik vállalatunk éle­tébe, mivel eredményeink lói propagálják bázisszer­vünket és viszont. A kitű­nőnek minősíthető összhan­got, további fokozását lé­nyeges politikai feladatnak tekintjük, mert elsősorban ebben rejlik sikereink tit­Ka. Mint ízig-vérig sport­ember. mint a klub elnöke m. mást mondhatnék, eddig is mindent megtettünk — ezután sem lesz másként —. hogv terveinket maradék nélkül megvalósíthassuk — fejezte be nyilatkozatát dr. Bérezi Mihály, a Volán SC tinöke. Teke Az NB I tavaszi sorsolása Balatonfüreden a Szegedi Dózsa ' A Szegedi Dózsa NB II­es labdarúgó-csapata tegnap új színhelyen, Balatonfüre­den készül a tavaszi idény­le. Szerdán reggel 19 játé­kos — Tóth. Makai, Pozsár, Ződi, Bíró, Magyar, dr. Emódi, Nagy. Pócsik. Pipicz, Csomor. Laiinyi, Németh, Szamosszegi, Kanász, Kun, Mohácsi, Szabó L., Szabó Cy. —, valamint dr. Remé­nyik László vezető edző. Széli József pályaedző. Te­mesvári Mihály technikai vezető és Piófcer Sándor gyúró kelt útra. Elutazásuk előtt dr. Re­ményik Lászlótól érdeklőd­'•"'ok a csanat programjáról. Január másodikán kezdtük az alapozást, itthon tíz edzést tartottunk. A ta­pasztaltak szerint, úgy ér­zem, kellő alapot kaptak a játékosok a további mun­kához. Kisebb-nagyobb sé­rülések előfordultak, főként a kemény talaj miatt. de ezek szerencsére nem ko­molyak. Füreden az első héten az e-őgvűjtést foly­tatjuk, hétfőtől azonban egyre nagyobb szerep jut a labdának, a formába hozó időszak következik. Lekötöt­tünk edzőmérkőzéseket is, reméliük az időjárás nem szól közbe, tudunk maid játszani. Január 30-tól is­mét Szegeden készülünk a rajtra. Férfiak I. forduló, I. 27—28.: Pá­pai Vasas—DÉLÉP, FTC— MOM, Csepe'—Sopron, Győri Richards—BKV Előre, Pécsi Gáz—Szolnoki MÁV, Saba­ria—Postás SE. II. forduló, II. 3—4.: Pos­tás—Pécsi Gáz, Szolnoki MÁV—Győri Richards, BKV Előre—Csepel, Sopron—FTC, MOM—Pápai Vasas, DÉLÉP —Sabaria. III. forduló, II. 17—18.: Pá­pai Vasas—Sopron, FTC— BKV Előre, Csepel—Szolnoki MÁV, Győri Richards—Pos­tás, Pécsi Gáz—Sabaria, DÉLÉP—MOM. IV. forduló, TI. 24—25.: Pé­csi Gáz—DÉLÉP, Sabaria— Győri Richards, Postás— Cseoel, Szolnoki MÁV—FTC, BKV Előre—Pápai Vasas, Sopron—MOM. V. forduló, 1*1. 10—11 : Pá­pai Vasas—Szolnoki MÁV, FTC—Postás, Csepel—Saba­ria, Győri Ririiards—"ácsi Gáz. MOM—BKV Előre, DÉLÉP—Sopron. VI. forduló, in. 17—1''.: Győri Richards—DÉLÉP. Pécsi Gáz—Csenel, Sabaria— FTC, Postás—Pánai Vasas. Szolnoki MÁV—MOM, BKV Előre—Sopron. VII. forduló, m. 31—IV. t.: Pápai Vasas—Sabaria. FTC— Pécsi Gáz, Csepel—Győri Richards. Sopron—Szo'noki MÁV. MOM—Postás, DÉLÉP —BKV Előre. Vni. forduló, IV. 7—8.: Csepel—DÉLÉP, Győri Ri­chards—FTC, Pécsi Gáz­Pápai Vasas, Sabaria—MOM. Postás—S ^nron. Szolnoki MÁV—BKV Előre. IX. forduló, IV. 14—15.: Pápai Vasas—Gvőri Richards, FTC—Csepel. BKV Előre— Postás, Sopron—-a'raria, MOM—Pécsi rtáz, DÉLÉP— Szo'noki ÍVTÁV. X. for'rló, IV. ?1—•V5 : FTC—DÉT.,Ép. Csen" - Pánai Vasas. Gvőri Richa-c's— M°M, Pé-sj r-áz—"-tai-on. 'Sa'raria—RT<"V «"ő-e, Postás o,-,tn-,ki MÁV. XL forduló I". 28—2" • Pánai Vara*—F*"C =-"nokl M ÁV—^a^a-ia BKV Kőre— Pé~si Gáz, Son-nn G"őri Fi-hards, MOM—Csepel, DÉLÉP—Pos'ás. Nők I. forduló, I. 27—28.: Pos­tás SE—Békéscsabai Előre Snar acus, Épftők SC—Ka­nizsa sör, BKV F.'őre—Gvőri Richards, SZEOL AK— Kecskeméti MÁV, Győri Lenszövő—FTC, Bakony Ve­gyész—Kőbányai Porcelán. II. forduló, IL 3—4.: K. Porcelán—Győri Lenszövő, FTC—SZEOL AK, Kecske­méti MÁV—BKV Előre, Győ­ri Richards—Ép'tők SC, Ka­nizsa sör—Postás, Békéscsa­ba—Bakony Vegyész. III. forduló, II. 17—18.: Postás—Győri Richards. Éoí­tők SC—Kecskeméti MÁV, BKV E'őre—FTC, SZEOL AK—K. Porcelán, Győri Len­szövő—Bakony Vegyész, Bé­késcsaba—Kanizsa sör. IV. forduló, III. 24—25.: Győri Lenszövő—Békéscsaba, Bakony Vegyész—SZEOL AK, K. Porcelán—BKV Elő­re, FTC—Éo'tők SC, Kecs­keméti MÁV—Postás, Győri Richards—Kanizsa sör. V. forduló, III. 10—11.: Postás—FTC. Építők SC—K. Porcelán, BKV Előre—Ba­kony Vegyész, SZEOL AK— Győri Lenszövő, Kanizsa sör —Kecskeméti MÁV, Békés­csaba—Győri Ricbards. VI. forduló, III. 17—18.: SZEOL AK—Békéscsaba. Győri Lenszövő—BKV Előre. Bakony Vegyész—Építők SC K. Porcelán—Postás, FTC— Kanizsa sör, Kecskeméti MÁV—Győri Richards. VII. forduló, III. 31—IV. 1.: Postás—Bakony Vegyész, Építők SC—Győri Lenszövő BKV Előre—SZEOL AK, Győri Richards—FTC, Kani­zsa sör—K. Porcelán. Békés­csaba—Kecskeméti MÁV. Vin. forduló, IV. 7—8.: BKV Előre—Békéscsaba. SZEOL AK—Éritők' SC, Győri Lenszövő—Postás, Ba­kony Vegyész—Kanizsa sör, K. Porcelán—Győri Ricbards, FTC—Kecskeméti MÁV. IX. forduló, IV. 14—15.: Postás—SZEOL AK, Ép'tő'c SC—BKV Előre. Kecskeméti MÁV—K. Porce'án. Gvőri Richards—"akony Vegyész. Kanizra sör—Gvőri Lenszö­vő BéVésc-a'ra—FTC. X. for'uló, IV. 21—n ­Ép tők «C—Sékéssn^g BKV B'"re—Postás SZEOL AT<"— Kanizsa sön Oyö ö Lenszövő —Győri Richards. Bak^nv Vegyész—"ecsekméti MÁV. K. Po-"".' 'n— FTC. XI. forlu'ó, IV. 28—29.: Postás—Éoítők SC, FTC— Bakony Vegyész, Kecskeméti MÁV—Győri r enszövő. Gvő­ri Richrds—SZEOL AK, Ka­nizsa sör—BKV Előre, Bé­késcsaba—K. Porcelán, 4 A Pamír kék köve Mareo Polo, a vakmerő velencei világutazó így em­lékezett vissza pamíri tar­tózkodására: „Ebben az or­szágban olyan kövek van­nak. melyekből azúrfesték állítható elő: mégpedig nagyszerű azúrfesték, a leg­jobb a világon ..." Marco Polo hét évszázad­dal ezelőtt utazott a mesz­szi tájakra, a pamiri azúr híre azonban még ennél is régibb. Ebből készült tár­gyakat találtak az egyipto­mi fáraók temetkezési he­lyein, ilyen kövekbe vés­ték bűvös varázsigéiket az ókori India és Babilon pap­jai. a ..világ tetejéről" szár­mazó élénk kék színű kö­vecskékkel ékesítették a kí­nai mandarinok díszsapká­it, viselőik kivételes ér­demeinek jeléül. A. J. Fersz­man akadémikus szerint a lazurit olyan kő, amely a földi civilizáció egész, hosz­szú történetén végigvonul. A pamíri lazurit arról is ismert, hogy már réges-ré­gen alkalmazták a festészet­ben. Ebből készítették a ter­mészetes ultramarin festé­ket. amelyet előszeretettel használtak a reneszánsz mes­terek. E festéknek köszön­hető. hogy mindmáig nem halványultak el Raffaello és Perugino, Michelangelo és Leonardo da Vinci. Tiziano és Bottieelli képeinek bá­mulatos égszínkék színár­nyalatai ... A XVIII. században a bokhara! és az afgán ke­reskedők nagy tételekben szállították a pamíri lazu­ritot Oroszországba, ahol ez­zel a becses kővel a fejlődő Pétervár palotáit ékesítet­ték. És bár Grigorij Per­mikov orosz mesterember a Bajkálon túl hamarosan felfedezte e kék kő lelőhe­lyét. a „világ tetejéről" szár­mazó lazurit iránti kereslet cseppet sem csökkent: szi­bériai társa nem volt any­nyira élénk színű, és mint II. Katalin cárnő meg­állapította — nem is volt olvan szép. Az emberek azonban ne­hezen fértek hozzá a pa­míri drágakőhöz. Csak a legelszántabb kutatók ju­tottak el nyomban a glecs­cserek és a hólepte hegy­csúcsok között, öt kilomé­ter magasságban meghúzó­dó Ljadzsvar-DarMg. a Kék Szakadékig. A XIX. szá­zadban pedig az odavezető egyetlen ösvényt kőomlás temette be, és igy egyálta­lán' nem lehetett a becses kő lelőhelyéhez hozzáférni. A pamíri kék kőhöz veze­tő utat a szovjet geológusok tárták fel újra. 1930-ban a pamíri—tádzsik expedíció kicsiny csapata felkapasz­kodott a Ljadzsvar-Darához. Ujabb egy év múlva teve­ösvényt vágtak, s megkez­dődött a nagyszerű nyers­anyag elszállítása a lenin­grádi Orosz Drágakövek Tröszt feldolgozó üzemébe. A gazdag lelőhely kiak­názásának minőségileg új szakasza kezdődött a hat­vanas években, amikor a pamíri helikopterpilóták megnyitották az idevezető lé­gi útvonalat, a helyszínre szállították a szükséges fej­tési berendezéseket. Míg a lazuritot azelőtt csak az omladékokból nyerték, most lehetőség nyílt arra, hogy hozzáférjenek a legfontosabb lelőhelyekhez. A kitermelt lazurittömböket helikopte­reken szállítják el, s ék­szereket, dísztárgyakat ké­szítenek belőle. (BUDA­PRESS—APN) Imponáló kulturális eredmények A forradalom győzelme óta eltelt húsz esztendő alatt Ku­bában a kultúra rendkívül dinamikusan fejlődött. Ez közvetlen eredménye annak a kormánypolitikának, amely az alkotó tevékenység vi­rágzását hivatott előmoz­dítani, annak minden meg­nyilvánulásában. Arrr.ando Hart Davalos, Kuba kulturális minisztere a Prensa Latina hírügynöksé­gének adott interjújában hangsúlyozta, hogy a forra­dalom nemcsak a kultúra fejlődésének kedvező feltéte­leit teremtette meg, hanem olyan művészeti és irodal­mi potenciált is. amely 1959. előtt nem létezett. Az országban egész sor kultu­rális intézmény jött létre. Ezeknek az intézményeknek az a rendeltetésük, hogy elő­segítsék a munka további kibontakozását. így a kul­túra kérdéseivel foglalko­zó népi tanács hivatott ösz­szehangolni a különböző tár­sadalmi és tömegszerveze­tek, valamint a kulturális minisztérium erőfeszítéseit. Létrejött a zene fejlődését tanulmányozó Jose Marti Központ, a műemlékvédelmi nemzeti bizottság. Létszámá­ban megerősödött a kubai írók és művészek szövetsé­ge. amelynek tagozatai egyes tartományokban már meg­alakultak. más tartományok­ban pedig a jövőben fog­nak megalakulni. A kubai kulturális mi­iszter kitért az Amerikai Otthon egyre bővülő tevé­kenységére. Ez annak a nagy tekintélynek köszön­hető amelyet ez az intéz­mény húsz Av alatt az egész Latin-Amerikában kivívott. Az Amerikai Otthon nagy ielentőségű nemzetközi köz­ponttá vált A kultúra területén a ku­bai forradalom jelentős si­kere volt a nemzeti szia* játszás létrehozása. Nem­zetközi tekintélyének bizo­nyítékai például azok a dí­jak, amelyeket a kubai film­művészek különböző feszti­válokon kaptak. A kiadói tevékenység ls fejlődik. Guantanamóban például megnyílt a Jüan Ma­rinello nevét viselő nyom­dakombinát, amelyet évi 20 millió könyv kibocsátására terveztek. Ez és más kiadó­vállalatok milliós példány­számokban jelentetnek meg könyveket, hogy kielégít­sék a lakosság legszélesebb rétegeinek szükségleteit és érdeklődését. Kubai forma­tervezőket és grafikusokat magas díjakkal tüntettek kl nemzetközi kiállításokon éa vásárokon. Az országban mind na­gyobb méreteket ölt és tö­kéletesedik a népi alkotó, művészet is. A diákok, mun­kások. parasztok százezrei fejlesztik adottságaikat a művészet minden ágában: festészetben, tánctan. szín­házművészetben. zenében, éneklésben stb. Jelentősen kibővült a művészeti okta­tás. tökéletesednek módsze­rei és nrcramiai. Az Alirin A'orsó vezeté­ke olatt #"ó kubai n°m-=ti Kalett kii1 ön ffove'taot ér­őmmel. A br'rít s'*''"? kö­rű r p'*„j-iirf vívott ki rr*" ek ma ffCk Szfr-vora,/val. Mindezek a kultnr*'is si­kerek nemcsak K' ba n.m zetközi tekinté!' et öregbí­tettek. de nagyban hozzá­járultak ahho- is hogy a kis Karib-tenteri ország szoros kulturális kapcsolato­kat építsen ki a szocialista országokon kívül Latin­Amerika, Ázsia és Afrika sok fejlődő országával is, (BtTD A PRESS—PRENSA LATINA).

Next

/
Thumbnails
Contents