Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-18 / 14. szám

Intézkedések a közületi személygépkocsik számának csökkentésére ötezer szolgáltatókocsit „leállítanak", ezzel háromezerrel csökken a közületi szervek személygépkocsi-állománya, szűkítik a nyugati gyártmányú kocsik használatának jogcímeit, anyagilag is ösztönzik a magánautók hivatalos célú felhasználását és szigorúbban büntetik a közületi kocsik jogtalan használóit. Ezekben foglalható össze a Minisztertanács múlt tv végi döntése, amely módosította a közületi gépjárművekről szóló korábbi jogszabályt. A közlekedés- és postaügyi miniszter és a munkaügyi miniszter ezzel kapcsolatos, rövidesen megjelenő rendeletét ismertette szerdán Tőzsér István, a KPM főosztályvezetője. A Minisztertanács politikai ós takarékossági meggondolásokból 1972-ben szaoályozta a közületi szervek személygépkocsi-használatát. Az akkori rendelet elérte célját, hiszen lényegében megszűnt az állomány indokolatlan gyors ütemű növekedése, s a közületi személyautók száma 7700-zal csökkent Ez mástel milliárd forinttal csökkentette az üzemeltetési költséget. Az intézkedés ezenkívül lehetővé tette több ezer gépkocsivezető átirányítását más területre és megteremtette a feltételeket a magángépkocsik hivatalos célú igénybevételére. Az 1972. évi rendelkezés elvei a gyakorlatban beváltak. A végrehajtásban azonban adódtak fegyelmezetlenségből és a szabályok megszegéséből eredő hiányosságok. Ezenkívül időközben a feltételekben is végbementek bizonyos változások, így szükségessé vált a korábbi rendelkezések módosítása, újabb követelmények meghatározása. 1 A módosítás most rendet teremt a szolgáltató-gépkocsik körében. A jogszabály előírja: hagyományos szolgáltató-gépkocsit a jövőben kizárólag baleseti helyszínelés, egészségügyi, közegészségügyi készenlét, gépjárművezetőképzés és közúti ellenőrzés céljából lehet tartani. Ezekhez a feladatokhoz a jelenlegi 7403 szolgáltatókocsiból 2400ra lesz szükség. A fennmaradó ötezer hagyományos szolgáltató-személygépkocsiból kétezer a már említett normám'dcsításra használható fel, illetve miniszteri tartalékkánt áll rendelkezésre. A rendelkezés szerint háromezer hagyományos szolgáltató-személygépkocsi hatásági jelzéseit 1979. de-ember 31-ig le kell adni: ezeket az autókat ériékesítik. Minden olyan leadott szolgáltatókorsi helyett, ame'v a közületi szerv gépkocsiállományát véglegesen csökkenti, az illetékes miniszter egyszeri esetben soron kívül két személyautót utathat ki olyan dolgozóknak, akiknek murtkaköre szükségessé teszi a személyi tulajdonú gépkocsi rendszeres használatát. Azoknak a közületeknek, amelvek a lakossági szolgáltatásukkal összefüggő feladataikat is döntően magángépkocsik bekapcsolásával tervezik ellátni, az átálláshoz ugyancsak biztosítják dolgozóik részére a szükséges gépkocsikat. Az eddiginél nagyobb érdekeltséget teremtenek a személyi tulajdonú gépkocs'k nagyo' b ará-vú közületi célra való igénybevételéhez. Ennek érJ-ké'ren az 1972-ben megá'ianított kilométerenként! 2 forintról 2,70 forintra emelték a kiküldetésre magángépkocsival utazóknak járó térítés díját. A megváltozott körülményeket figyelembe véve a felügyeleti szervek felülvizsgálják az eddigi átalánydíjak összegét is, amelyet ugyancsak rendeznek majd. A sok helyen eddig is alkalmazott gyakorlatot — amely szerint a hivatalos kiküldetésre saját kocsival utazó dolgozó vasúti tarifa elszámolására jogosult —most az új rendelkezés is szentesíti, vagyis lehetőség van utazási téritésként a jegy csatolása nélkül a vasúti költség felszámítására. A módosított jogszabályba ugyancsak bekerült: közületi szerv lakásépítkezéshez és költözködéshez saját dolgozói rendelkezésére bocsájthat kedvezményesen üzemi tehergépkocsit, azonban — a korábbiaktól eltérően — a feltételeket és a használati díj összegét kollektív szerződésben vagy belső szabályzatban kell meghatározni. A közületi gépjárművezetők létszámának további csökkentését szolgálja, hogy a vállalatok havi 1000—1800 forintos gépjárművezetői pótlékot rendszeresítenek azon dolgozóik — nem gépkocsivezetőik — részére, akik a vállalati személygépkocsit, autóbuszt, tehergépkocsit maguk vezetik. Általános szabályként ismétli meg a rendelkezés azt az előírást, hogy közület üzemi személygépkocsiként tőkés országokból beszerzett, illetve szocialista országokban reprezentatív célokra gyártott autót nem tarthat üzemben. A jogszabály szerint ilyen gépjárművek' használatára csak a Külügyminisztérium, valamint — állományának felére — a Külkereskedelmi Minisztérium jogosult, más minisztériumok, közületi szervek, vállalatok ilyen típusú általános célú gépkocsikat nem tarthatnak. Indokolt esetben egy-egy ilyen kocsi engedélyezhető olyan, a népgazdasági szinten legkiemelkedőbb állami intézményeknek, trösztöknek, külkereskedelmi joggal rendelkező „A" kategóriájú vállalatoknak, szövetkezeteknek, amelyek tevékenységéhez az feltétlenül szükséges. A Minisztertanács rendelkezése szerint mindazon szervek, amelyek a felsoroltak alapián nem jogosultak nyugati kocsi üzemeltetésére, valamint ha e gépjárműveiknek kora a kilenc évet meghaladja, kocsijaikat 1980. december 31-ig kö'elesek leadni. A nyugati gyártmányú kocs'k helvett Lada 1500-a* és 1600-as típusú autót vásárolhatlak az érintett szervek, vállalatok Fog'alkoznak azzal, ho®v a közületi szervek protokolláris személygépkocsi-igényének kielégítésére bérelhető renrezentatív kocsiparkot hoznak létre. A közületi személygépkocsi-állomány fénntartási kölfs4geinek csökkentéséhez fűződő néngnzdasági érdek érvényesítését is több rendelkezés szolgálja.- így például előírták, hogv a nagyobb gépkocsiállományt fenntartó közületi szerveknél a személygépkocsik taxirendszerű üzemeltetését kell megteremteni. Megvizsgálják azt is, hogy a lakás és a munkahely közötti kocsihasználatot milyen írtadon lehetne üzemi gépkocsikról taxira „átváltani". Végül a rendelkezés szerint a közületi személygépkocsik jogtalan hcsz-.á'a'ának az ed digtaél szigorúbb, a kilométertől függően fokozatosai" emelkedő — 5—15 forint — büntetési díjakkal igyekez nek elejét venni. A közületi szervek gépjárműveiről szóló módosított jogszabály február X-én lép hatályba. (MTI) Németh Károly fogadta Milos Jakest Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta a hazánkban tartózkodó Milos Jakest, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének póttagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Stefan Bodnár, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivő'e. (MTI) Új kotróható Szerdán befejezték az észak-magyarországi vízügyi igazgatóság tiszalöki hajójavító üzemében az óránként harminc köbméter iszap kiemelésére alkalmas úszó csatornakotró összeszerelését egy eve a Munkaerő-gazdálkodási akcióprogramot készített 1978ra a Szegedi Ruhagyár a megyei és a városi pártbizottság állásfoglalása alapján, valamint a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő üzemi pártszervek irányelvei szerint. Alapvető föladatként jelölték meg a meglevő munkaerő megtartását, és hatékony foglalkoztatását, a kiés belépések mérséklését, a munkahelyi légkör javítását, az anyagi ösztönzők céltudatosabb alkalmazását. Sikerült-e mindezt megvalósítani? A program végrehajtását a ruhagyári pártbizottság állandó figyelemmel kísérte, S erről a vállalatvezetőket is beszámoltatta. Az alapszervezetek sokat segítettek a tennivalók ismertetésében, a munkaerő-gazdálkodás ellenőrzésében és a dolgozók közérzetének javításában. A központi gyár pártszervezetei például fölhívták a figyelmet arra, hogy a jelentős, de helytelenül alkalmazott anyagi ösztönzés rontja a közhangulatot, és a munkások kilépéséhez vezet. A szakszervezeti bizalmiak hálózata és az üzemi KISZ-bizottság is eredményesen mozgósított a föladatok végrehajtására. Kiemelendő, hogy a ruhagvári dolgozók igen aktívak voltak a különféle fórumokon is, több hasznos javaslatot tettek a folyamatos munka, az egyenlőtlen terhelésű reszortok fölül vizsgálata, a vidék-, ről bejárók munkaidő-kedvezményének újraértékelése, a rosszul dolgozók felelősségre vonása végett. E sokrétű tevékenység hatására mérséklődött tavaly a létszámcsökkenés, hatékonyabbá vált a foglalkoztatás. Mintegy 140 embert sikerült így helyettesíteni, ami többlettermeléssel is járt. Az exportöltönyöknél elért termelékenységjaJavult a párttaggá neveli) munka Szegeden A kommunisták gondja valamennyien közép-, illetve nemcsak az, hogy gazdasági- felsőfokú iskolában tanulnak, lag évről évre erősödjék az Az alapszervezetek pártápítő ország, hanem az is, hogy munkáját dicséri, hogy 1978milyen a párttagság utánpót- ban mindössze hat fölvételt lása, kiket veszünk föl a mun- kellett a felsőbb pártszervekkásosztály élcsapatának so- nek elutasítaniuk. Az alapraiba. Amint a Szeged városi szervezetek megértették, hogy párt-végrehajtóbizottság meg. az egyre növekvő fö'adatoállapította, hogy a pártszer- kat csak úgy tudiák elvágezvekben 1978-ban javult a ni, ha a társadalmi és gazpárttaggá nevelő munka, nőtt dasági tevékenységben kia tagfelvétel színvonala. A emelkedő férfiakkal és nőkPolitikai Bizottság 1974 jú- m á niusi hatarozata elsosorban ' , 1 az üzemi pártszervezeteket Termeszetesen iden isfoly„mozgatta" meg, s ezek főleg tatni kell a felelősségteljes a munkások körében értek pártépítést, külön figyelmet el figyelemre méltó eredmé- fordítva a 18-21 éves munnyeket. Annál ertekesebbek , , ..,, , ezek a tények, mivel a párt- kásif^akra és diakokra, a ba jelentkezők iránt társa- műszaki és az agrárértelmidalmi fejlődésünknek megfe- ségre. A nevelő munkának lelő követelményeket támasz- céltudatosnak és folyamatostottdk nak kell lennie, ezért a pártszervezetek fokozzák tovább az ajánlók felelősségét! • Rendszerint a pártcsoportok, az alapszervezetek, a KISZ-szervezetek, sőt néha a szakszervezeti bizottságok, a inunkásőrök is kezdeményezik a tagfölvételt. A fiatal, 30 éven aluli munkások rendszerint tartózkodóbbak, dehr a pártba lépéssel kapcsolatban megkérdezik őket. szívesen fogadják, sokan örülnek, hogy méltónak tartják őket a párttagságra. Az érteimiségiek és az alka'mazottak körében viszont jellemzőbb a? egyéni kezdeményezés. Jobban érzik felelősségüket az ajánlók is, tudják, hogy munkájuk korántsem ér véget a tagfölvétellel. A felvettek nagy többsége igen tevékeny, rendszeres társadalmi munkát végez valamelyik tömegszervezetben, a lakóhelyen. vagy a gyárban Életmódjuk, munkájuk, aktivitásuk példaadó, egész egyéniségükön látszik, hogv kommunisták akarnak lenni. Tavaly Szegeden 626-an léptek be az MSZMP-be. s ez a szám haiaz7a az 1976. és az 1977. évi fölvételeket. Külön "rom. hogv ezúttal is a nagyüzemek voltak a fölvételek fő forrásai: a munkások 58 százalékát Itt vették föl a pár* soraiba. A minőség javuló sát jól mutatja az. hogv a® új párttagok között továbv 'avult a középiskolások és 'iplontasok aránya. A fölvettek többsége r KISZ-ben a sza' szervezetekben végzi poü*ikai munkó ját, de sokan tevékenvked nek a szocialista brigádokban is. Sajnos, az új belépők 9,5 százalékának nincs állandó megbízatása, ők azonban Közös pályaudvar rekonstrukciója A felvételi épület rekonstrukciójával megkezdődött a murakeresztúri vasútállomás korszerűsítése. Magyar—jugoszláv államközi megállapodás alapján Murakeresztúron alakítják lei a két ország legújabb közös vasúti határállomását. Célja a földközitengeri kikötők felé irányuló és az onnan érkező vasúti rakományok továbbításánál? meggyorsítása, a szállítási veszteségidők csökkentése. A MÁV jelentős ráfordítással korszerű biztosítóberendezésekkel felszerelt, nagy befogadóképességű rendezőpályaudvart épít Murakeresztúron, amely akár 20 vonatpárt is fogadhat. A közös határállomás kia'okítása jelentősen enyhíti a nagykanizsai pályaudvar zsúfoltságát, mert ezután a tranzitvonatoknak ott kell megállniuk. Trolivezetők az oktatóteremben A Sz te ír Ktz c' c.lé -..Cél en lanti ér e Irrn Vállalat Külső Pu!z utcai o'-ta'ón l.cz m.'g az április "3 ín ú • !t~a irtlu'ó f.c tk vc~c ő ~ek (an'o'j'ania. Llmó'cti isrre-c r k ír e zerre 6' ez a EXV szakemberei is hoz"- * járu'nak. r> már ven zereii ok'r.'ójuk is: Gombos Mária maga i™ me~*amilt trolit vere'nl, hogy taníthasson. Leendő troiiveze'ők, fórra'misíált, gar'z mesterek ülnek a padokban — néhány hét múlva pedig Budapesten, a BKV kocsijainak volánja mögött. Gyakorlati tanfolyamukat ugyanis a társvállalatnál rendezik meg, s ott tesznek majd forgalmi vizsgát is yárban vulás 23.2, az esőkabátoknál 19 százalékos. Munkanap-fényképezéssel vizsgálták a műszakon belüli veszteségidőt. Megállapították, hogy a gyártószalagoknál nincs baj, itt közel 100 százalékos volt az időkihasználás. Ellenben a vasalóteremben, a rajzoló szabászoknál, a kelléktárt dolgozóknál 3,7—5 százalékos időveszteséget tapasztaltak, amit új követelmények fölállításával csökkentettek Elég jelentós az olyan dolgozók száma, akik távozási engedéllyel több órára kiesnek a termel ásbőL Sajnos, a munkafegyelem megsértését a vezetők — munkaerőhiány miatt — gyakran elnézik, illetve nem vonják felelősségre a mulasztókat. Tavaly csak hat embert bocsátottak el fegyelmivel a ruhagyárból. Különösen a két műszakos műhelyekben nehéz „megállítani" a munkaerőt. A gyesről visszajövő asszonyok közül sokan csak egy műszakot vállalnak — ilyenek 144-en vannak jelenleg. A megtartás érdekében a gyár 200 forint albárletidíj-hozzájárulást ad vidéki dolgozók részére. A gycs-t megszakító két műszakos női dolgozók havi 600 forint anyagi támogatásban részesülnek, s kisgyermekeik elhelyezésének gondja is megoldott a vállalati bölcsődében. Szorgalmazzák a nyugdíjasok foglalkoztatását is, jelenleg negyven 60 évnél idősebb ember dolgozik a gyárban. Az 1979—80-as esztendő feladatai megkövetelik, hogy a Szegedi Ruhagyár gazdaságszervező és politikai munkájának középpontjában továbbra is a gazdaságos termékstruktúra kialakítása, az export dinamikus növelése álljon. A hosszú évek óta tartó munkaruhagyártás megszűnik, a felszabaduló kapacitással értékesebb, nagyobb arányú szakmunkát igénylő exporttermékeket kell gyártani. Ennek érdekében igyekeznek minél több szakmunkást foglalkoztatni, illetve képezni. Tavly nyáron már 28-an tettek sikeres szakmunkásvizsgát, ebben a tanévben pedig 66 férfiszabó és öt mechanikai műszerész folytatja tanulmányait. A ruhaipari szakközépiskolában az elmúlt két évben 57-en tanultak, vagy fejezik be tanulmányaikat. Az 1977. évi központi intézkedések jelentős bérfejlesztést tettek lehetővé a fizikai munkakörökben. Bevezették a műszakpótlékot, ennek azonban elmaradt munkaerő-megtartó hatása. A nő. dolgozók — elsősorban csa. ládi gondok miatt — viszolyognak a két műszakoa munkarendtől, inkább vállalják a kevesebb keresettel járó egy műszakot. Ennélfogva elég jelentős a gyáron belüli fluktuációs igény is, ezért az úgynevezett létszámszerkezeti arányok inkább csak adminisztratív módszerrel biztosíthatók. A helyzet javítása ériekében szükséges, hogy a pártás társadalmi szervezetek tovább seg'tsék a gazdaság-vezetőség céljainak elérését. Tovább kell javítani a munkakörülményeket. a szalagmunka szervezését, a vidéki gyáregységeknél a nagyobb arányú szakmunkásképzést, az üzemióvoda-bővítést. Nem nélkülözhető a vezetők munkájának értékelésekor az akcióprogram végrehajtásának ellenőrzése sem.