Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-18 / 14. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! EMAGYARORSZAB MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 69. évfolyam 14. szám 1979. január 18., csütörtök Ára: 80 fillér A minőségjavítás érdekében Űi üzem a Szegedi Konzervgyárban Amennyire a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői sikertelen év után nemegyszer joggal hivatkozhattak a mostoha időjárásra, úgy a „belőlük élő" konzervgyárak szakemberei is magyarázhatják a termelési terv — udvariasan mondva — szerényebb teljesítését. Kevesebb zöldség, gyümölcs termett, kevesebb jutott a gyárnak, kevesebb nyersanyagból viszont nem lehet több árut előállítani. Az alapképlet világos még akkor is, ha egyes részletein vitatkozhatnának a szakemberek. A kedvezőtlen év végül is azt jelentette a Szegedi Konzervgyárnak, hogy több mint 103 millióval maradiak le az 1978-ra előírt tervek teljesítésétől. A múlt évi nyersanyaghiányt legszembetűnőbben a paradicsom mutatja, amelyből a felvásárlásra tervezett négyezer vagonnyi mennyiség helyett csupán háromezer került a konzervgyárba. Ezt a kiesést igen szerény mértékben, de ellensúlyozta, hogy paradicsompaprikából viszont jelentős mértékű többlettermés volt. Arufelesleg ebből a zöldségféléből nem keletkezett, a gyár minden felajánlott mennyiséget átvett a termelőktől, akik részben e'őtisztitás után szállították Szegedre. Ebben az időszakban szinte paradicsompaprika-kampányt rendezve teljes erővel átálltak a feldolgozásra, s lecsónak, salátának, pürének készítették el a paprikát, amelynek elsősorban az NSZK-ban jó piaca van. Szeged — és hal. Ezt a gondolattársítást az útikönyvekhez szoko t ember természetesnek érzi, s elcsodálkozik. ha azt hallja, a Szegedi Konzervgyár bajait tetézte, hogy tavaly halból is kevesebbet dolgozhattak fel. Pedig így igaz. még akkor is. ha a bedekker-gondolkodásnak teljesen megfelelő tényt mellé írjuk: az országszerte közkedvelt szegedi halászléből a tervszett mennviség elkészült EUentmondásról szó sincs, a magyarázat abban rejtik, hogy a konzervgyár legtöbb halkészítményéhez tengeri halra van szükség. Tavaly a tengeri hal importja vérszegényebb volt, s egyúttal a hazai „haltermésből" sem jutott elegendő a gyárba, mint azt Rósa László főmérnök elmondta. A gondok ellenére és közepette azonban a vállalat dolgozói és szakembergárdája nagy erőfeszítéseket tett a minőség javítása érdekében. Mind munkaszervezéssel, mind belső fejlesztéssel, géps-ítéssel igyekeztek a feldolgozást, áruelőállítást ko-szerűsíteni. Sikerült elérni, hogy a beérkező nyersanyag a korábbi években felvásáro'taknál jobb, feldolgozásra alkalmas minőségben, tisztábban kerüljön a gyárba. Növelték a te-me'ékenységet és egyben sok munkás átirány'tását is lehetővé tették az üvegzáró gépek beállításával. A Szegedi Konzervgyár az 1979-es évben a tavalyinál tíz százalékkal nagyobb termelési értéket irányzót' elő. Ez pontosabban annyit tesz, hogy a tavalyra tervezettet kívánják elérni. A gazdaságosság a fő kérdés ebben az évben is, épp ezért a konzerviparban elkezdődött az exporttermékek értékelemző felülvizsgálata, a szegedi gyárban pedig ugyanezt végzik a belföldi termékek gazdaságosságát, korszerűségét ellenőrizendő. Várhatóan ennek hatására megszüntetik egyes konzervek gyártását, így például a vagdalt hús fölött is megkondul a vészharang. Nem úgy a töltöttkáposztakonzerv esetében, amely a múlt évben „rajtolva" meghódította a külföldi piacot, s az idén csak azért nem készítik a tavalyi száz vagon dupláját (ennyire is lenne vevő), mert nincs rá kapacitás. Ennek mégváltoztatása érdekében tett — eddig eredménytelen — erőfeszítéseket a gyár vezetése. A termelés növelését segíti elő az a beruházás, amely az idén fejeződik be: paradicsomfeldolgozó épül. Az új üzem részben már a tavalyi szezonban is termelt, s 1979 első félévében teljes kapacitással indulhat benne a munka. Ekkor az 1977. évi mennyiségnek a háromszorosát dolgozhatják fel. A szegedi termékeknek 70 százalékát exportálják, s érdekességként emlftő, hogy a 45-féle kész'tményük közt több olyan is van, amely valamelyik országban nagy közkedveltségnek örvend, a hazai fogyasztók viszont nem rajonganak túlzottan érte. Ilyenek például a paradicsompaprikából készült saláták az NSZK, az NDK és Csehszlovákia boltjaiban, a Szovjetunióban pedig „sláger" az uborka- piros paradicsom összeállítású kevert saláta. A szegedi csemegeuborkát viszont mindenütt egyformán kedvelik. Idehaza viszont a legkeresettebbek a paradicsomkészítmények, a halászlé, a zöldbab és a zöldborsó konzervek. Ünnepi tanacsiilé* Ullés nagyközség lett A megyei tanács 1979. január elsejével Ullés községet nagyközséggé, tanácsát nagyközségi közös tanáccsá nyilvánította. Ebből az alkalomból tegnap, szerdán az üllési művelődési házban a nagyközségi közös tanács ünnepi ülést tartott. Az ünnepségen többek között részt vett Tóth Szilveszterié, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, dr. Perjést László, a Csongrád megyei tanács elnöke. Nagy László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, Jáhni László, a szegedi járási pártbizottság első titkára, dr. Kiss Imre, a szegedi járási hivatal elnöke és ott volt a nagyközség otszággvűlési képviselője, luratovics Aladár is. Az ölést Nyáriné Tajti Anna, Üilés nagyközségi közös tanács elnöke nyitotta meg. majd dr. Perjési László nondott ünnepi beszédet. Elöljáróban szólt az ál•nmigazgatás korszerűsítéséről, 1 a tanácstörvény jelentőségéről, a településfejlesztés eredményeiről. Hangsúlyozta. hogy a széles körű de* < ' A gyorsan fejlődő üllésen kétszintes társasházak is épülnek Téli energiaellátásunk Intézkedések ésszerűbb takarékosságra Energiafogyasztásunk csúcsidőszaka a tél, amelynek első felében a szélviharok miatt vezetékszakadások okoztak ugyan átmeneti üzemzavarokat, ellátási nehézségeket, de energiahiány miatti korlátozásra nem volt szükség. Az országos energiagazdálkodási hatóságtól kapott felyilágosítás szerint a hideg évszak második felében is kiegyensúlyozott ellátásra lehet számítani, feltéve, hogy az időjárás sern teremt a szokásostól lényegesen eltérő, szélsőséges helyzetet. Villamos erőműveink a folyamatos ellátáson túl általában egyhónapos tüzelőanyag-készlettel rendelkeznek, s az ország távfűtő műveinek tartalékai is megfelelő biztonságot nyújtanak a zavartalan fűtésre és melegvíz-szolgáltatásra. Energiaellátásunknak több mint a fele az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vállalatain múlik, amelyeknek dolgozói példamutató alapossággal készültek fel a télre, s a hideg ellenére folyamatosan, tehát szombaton és vasárnap is teljesítik, sőt túlteljesítik napi terveiket, s így megfelelő mennyiségben és minőségben zavartalanul látják el gázzal és feldolgozott kőo'ajtermékekkel, üzemanyaggal és tüzelőolajjal az ország erőműveit, üzemeit, a járműparkot és a háztartásokat egvaránt. Szénbányászaink a terven felüli szombat-vasárnapi munkával seg'tsé"et nvúitanak ahhoz, hogy az imppriból átmenetileg lassabban érkező tüzelőanyagot hazai termékkel pótolhassák a TÜZÉP-telepek. Szükség esetén a lakosság zavartalan ellátása érdekében az állami tartalékokból is gondoskodnak a pótlásról. Hazai erőfeszítéseinken túl energiaellátásunk stabilitását az alapozza meg, hogy a Szovjetunió — amely energiaimportunknak mintegy 90 százalékát adja — a leghidegebb napokban is zavartalanul, az ütemezés szerint szállította és szállítja az energiahordozókat, a villamos energiát, a földgázt, a kőolajat és a kőolajtermékeket egyaránt. Már megkezdődött az orenburgi földgáz üzemszerű szállítása is a KGST-országok közös beruházásában építe't vezetéken. Ebben az évben 1,8 milliárd köbméter földgázt kapunk az orenburgi vezetékrendszeren át Hazai energiatermelésünk növelésének lehetőségei szűkösek, s így a szükségletek kielégítésében mindinkább a behozatalra kell támaszkodnunk. Ebben az évben már meghaladja az 50 százalékot az ország energiaimportja, s a következő években és távlatban ls a felhasználás bővülésével tovább nő ez az arány. A nemzetközi és a hazai prognózisok szerint tovább növekedik az energiahordozók világpiaci ára, s az energetikai be-uházások költsége egyaránt. Ezért népgazdaságunk alapvető érdeke, hogy é'szerű takarékossággal csökkenjen az energiaigény növekedési üteme. Ennek érdekében több központi intézkedésre is sor kerül. Egyebek között az idei népgazdasági tervben előirányzott feladatoknak megfelelően kidolgozzák az ország 50 nazyvállató'ának éves energiafelhasználási tervét. Az országos ene>"*iagnzdálkodási ható-ág több fontos intézkedés előkész'tétóre dolgoz ki javaslatokat. Sok lehetőség mutatkozik az elektromos energia é-sze-űbb. takarékosabb fe'.hasznátasára. Különösen sok energiát pazarol az elektromos fűtés. Egy kilowattóra elektromos energiából — amit, az erőművek általában 3000 kalória felhasználásával állítanak elő — a felhasználó elektromos fűtőberendezése már csupán 860 kalóriát hasznosít melegítésre az áramte mrlésben és -szállításban keletkező veszteségek miatt. Am a fogyasztási igények ellátása érdekében minden újabb kilowattóra előállításához és továbbításához még az igény kie'égítése e'őtt hét évvel 50 ezer forint beruházás szükséges. Ezért új rendelkezést kész'tenek elő, amely szerint felülvizsgálják az elektromos fűtőberendezések gyártását, forgalmazását. Intézkednek arról is, hogy a vállalatoknál és intézményeknél megszüntessék a hősugárzók alkalmazását és más energiahordozóval Váltsák fel az elektromos fűtést. A tanácsokkal közösen intézkedést készítenek elő arról, hogy a közbiztonság és a járműforgalom biztonságának vészé1 yeztetése nélkül a közvilágítás egy részét korábban kikapcsolják, s ne egész éjszaka legyenek teljes fényárban az áruházak és kirakatsorok sem. A világításhoz szükséges áram takarékosabb felhasználása érdekében vizsgálják a nyári időszámítás bevezetésének lehetőségeit is. Az ésszerűbb takarékosságra a távfűtés is sok lehetőséget kínál. A jelenlegi követelmény az, hogy minimum 20 fokos hőmérséklet legyen a távfűtéssel ellátott lakások szobáiban. Az energiatakarékosság természetesen nemcsak néhány központi intézkedésen múlik, és nem is kampány'eladat. Egész társadalmunknak fontos érdeke: az ésszerű takarékossággal hozzájáruljon a felhasználás mérsékeltebb növeléséhez, amellyel az ellátás is lépést tarthat, hogy energiahiány ne akadályozza e'őrehaladásunkat, s ne kerüljön sor kényszerű korlátozásokra. (MTI) centralizáció eredményeként több mint kétszáz hatósági jogkörrel növekedett a tanácsok önállósága és a községi tanácsok nagy része kapott elsőfokú építési, ipari, kereskedelmi jogosítványt. A megye 41 községi tanácsa között 31-nél helyben intézi a lakosság építési ügyeit. A területszervezésben országosan is történtek változások, megszűnt kilenc járás, kilenc település városi, míg tíz község nagyközségi rangot kapott Ezt követően beszédében kitért arra, hogy mit jelent a nagyközségi rang. Szólt arról, hogy a nagyközségi szervezet szélesebb körű önállóságot és nagyobb hatáskórt biztosít. Ennek révén lehetőség nyílik árra. hogy a lakosság kommunális szükségleteit városi színvonalat megközelítőén lássák el és a helyi, területi erőforrásokat tervszerűbben, hatékonyabban használják fel. Csongrád megyében 1970-től nyolc kiemelt település kapott nagyközségi rangot, így Üllés a kilencejik. A nagyközségek intenzíven fejlödnek és szerepkörüknek megfelelően biz1 rsitják a lakosság ellátását. Ez a településszervezeti for:Tia bevezetése szabályozóiam hatott Csongrád megve településfeilesztési politiká'ara is Ezt követően ie^emezte Ullés—Forráskút közös tanácsú nagyközség helyét és szereiét a megye ta• iácshálózatában. Üllés és Forráskút lakóinak száma 5600,' és mindkét helyen a lakosság többsége a mezőgazdaságban doigozik. Amíg Forráskúton a mezőgazdasági jelleg csaknem egyértelmű, addig Uliésen a mezőgazdaságban dolgozók aránya ma már 60 százalék alatt van. Biztos megélhetést ad a Haladás Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. amely eddig négy ukalommal nyerte el a Kiváló Szövetkezet címet. A Két község határában működő téesz termésátlagai meghaladják a tájkörzet átlagát. A megyei tanács elnöke foglalkozott Üllés fejlettségi szintjével, szólt arról, nogy a nagyközség összevont rendezési tervvel ren'elkezik. és most készítik a telepszerű társasházépítéstiez a tervdokumentációt. A község fejlődési szemponttóból kiemelkedő jelentőségű a több szintes szövetkezeti társasházépítési akció megszervezése. Ehhez kedvezőek a feltételek. A kiépített gázhálózat vezetéke » nagyközségben megközelíti a nyolc kilométert. Egyébként a belterületen a gázvezeték kiépítettsége 57 százalékos, s a lakások 80 százalékában gázzal fűtenek. Jól halad a villamosítás is, a villannyal ellátott lakások aránya Üllésen 75. Forráskúton 60 százalékos. A fejlődés szempontjából jelentős volt a IV. ötéves terv beruházásai, amikor is elkészült több mint 8 kilométer vízvezeték-hálózat, átadták a 25 férőhelyes óvouaL Elkészült Forráskúton az orvosi rendelő, az óvodai konyha, az iskolai könyvtár, bővítették a gyógyszertárat. Az V, ötéves terv eddigi időszakában kétmillió forintos költséggel Üllésen hidroglóbuszt építettek, amelyhez a megyei tanács 1,2 millió forint támogatást nyújtott. A lakosság egyre szelesebb körben kapcsolódott be a községooKtikal célkitűzések megvalósításába. A két községben tavaly a társadalmi munka értéké 13 millió forint volt Javult a kereskedelmi ellátás Is, az elmúlt öt évben hálózatfejlesztésre. -ko-szerűs'tésre 7,3 millió forintot fordítottak. Megfelelő a Közlekedési helvzet. az utak aliapota kielégítő, személyes teherszállítás feltételei elfogadhatóak. A közművelődést mindkét helyen jól működő és felszerelt művelődési házak biztosítják. A megyei tanács elnöke r.emcsak az eredménvekrö) hanem azokról az elképzelésekről is beszélt. amelvek garantállak a település további dinamikus fejlődését. A nagyközséggé való nvilvgn.'lás a lakosság érdekejt szolgália. és a két település, Je elsősorban Ullés fejlődé séi mozdítja elő. Végül dr. Perjési László a nagyközségi tanács elnökének átadta a megyei tanács alapító oklevelét. A tanácskozáson felszólalt Dudás Kálmán megyei tanácstag, Ocskó Lajos. a község közös pártvezetőségi tlíkára. valamint Martinuss lózsefné pedagógus. Sándor Tibor, a forráskút-üllés Haladás Tsz elnöke. Juhar László iskolai gazgató — va '•amennyien tanácstagok — és az eddigi eredmén'-ekrő szóltak. Juratovics Aladi hozzászólásában az összefő gös sikereit méltatta. A nagyközségi közös ta nács a megváltozott hely'etnek megfelelően rendeletben módosította és kiegeszitette a szervezeti és működési szabályzatot (