Délmagyarország, 1979. január (69. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-04 / 2. szám
Csufortqk, 1979. január 4. Befejeződtek az üzemi próbák Sajóbábonyban, az É zak Magyarországi Vegyiművek új po iuretanüzemében. Az új létesítmény évente tízezer tonna műanyag habot gyárt, ame'ynek zömét a bútoripar használja fel. A me-növckcdctt termelési kapacitás lehetővé teszi a poliuretánimport megszüntetését. A képen: géppel szeletelik a a poliuretán babot ' Ax országgyűlés mérlegén Négy törvény, kormánybeszámoló, tizenhárom interpelláció Az állandó bizottságok 36 ülésükön éltek ellenőrzési jogukkal Négy törvényt hozott, kor- Két, a gazdálkodásunkat hogy a hozzászólásokban mánybeszámolót fogadott el meghatározó javaslatot is mintegy 130 javaslat hangplenáris ülésein az ország- törvényerőre emelt az or- zott el, amelyeket a Miniszgyűlés — ezt tartalmazza a szággyűlés. Elfogadta az 1977. tertanács a kormány tagjaitörvényhozásunk tavalyi évi költségvetés végrehajtá- nak elemzésre ajánlott. Ezt munkájáról az új év első sáról szóló jelentést és de- követően a képviselők a törnapiaiban elkészült mérleg cember végén jóváhagyta az vényes határidőn belül váA 352 tagú parlament amel- idei állami költségvetést, laszt kaptak a választólett az ülésszakokon több mi- Nagy érdeklődés és számos kerületüket vagy a nagyobb niszteri beszámolót is meg- hozzászólás kísérte az állam- közösséget, az egész országot vitatott, s a képvselők 13 al- háztartás 1979. évi terveinek érintő indítványaikra kai ómmal éltek interpellá- kimunkálását, jóváhagyását összesen 13 " interpellációt cios jogukkal. A plenáris ülésen felszólaló nyújtottak be a miniszterekAz országgyűlés március- képviselők valamint a terv- hez a plenáris üléseken: a ban tűzte napirendjére - az és koltsegvetesi bizottság képvi.scI6k többek között alapelvként a fogyasztoi er- tagjai egyaránt egyetertettek Debrecen hő- Komló vízdekvédelmet szem előtt tar- abban hogy a népgazdasági ellátásának 'jövőjéről kértó — belkereskedelmi tor- egyensúly javitasahoz elen- dezték meg az illetékes vényjavaslatot, amely még a gedhetetlen a Központi Bi- tárcák vezetőit Interpel múlt században készült régi zottság ülésén elfogadott ]aciót nyújtottak' be a kedtorvényt és számos kiegeszi- gazdasagoolitrkai koncepcio vezményes MAV-igazolvátó rendelkezőt váltott feL vegrehajtasa nyok érvónyesítésének egyA javaslat elokészitese — Fontos állomása volt a szerúsítésére, a környezetatiop azt a parlamenti ál- parlamenti munkának az védelmi törvénv gyorsabb lando bizottság eloadoja is 1975-ös országgyűlésen elfő- végrehajtására, a Pest rnemegallapitotta — jól jellé- gadott kormányprogram gyei villanyhálózat fejlesztémezte kozeletuigk es törvény- végrehajtásának megvitatása, sére, és a közüzemi' díjak hozásunk szüntelenül eroso- A Minisztertanács elnöke számlázásának, beszedésének no demokratizmusát. A ter- expozéjában ismertette bei- korszerűsítésére is. A megvezetet 19 megyeben és a ég külpolitikánk eredmé- oldást jelző válaszokat az fovárosban 28 társadalmi fo- „yeit, az V. ötéves terv vég- internellálók és az ország rumon vitattak meg a nép- nehajtasának főbb tapaszd- m™Uá!ók ** orszagfront szervezésében. A la- latait, a gazdaság és a tár- S:/Űlés egyaránt tudomásul kosság véleménye alapján sadalóm fejlődésének' jel- vette került például a javaslatba lemzőit. A kormány munká- Az év krónikájához tartoaz idegenforgalmi szolgalta- járói készített számvetéshez zik, hogy az időközi választásokról szóló rendelkezés, s a Minisztertanács több tag'a tásokon négy ú j képviselőt, ugyancsak a tarsadalmi ré- ágazatának eredményeiről és két új állandó bizottsági eltegek képviselői szorgalmaz- gondjairól készített beszá- nököt és egy titkárt választék az alkatrészellátás, vala- mólóval adott kiegészítést, tottak. Az állandó bizottsámmt a karbantartás és a ja- Külügyminiszterünk szocia- gok 61 ülést tartottak a két vitás kötelezettségeinek erő- i;s+a építőmunkánk szem- .ülésszak között Rirmin.Sat sítését. A tervezethez az őrszem- .ülésszak között. Harminchat szögéből elemezte a nemzet- tanácskozáson éltek ellenszággvűlés kereskedelmi, va- kftzi feltételeket, ismertetve őrzési jogukkal, saját kezlamint jogi, igazgatási és Magyarországnak a békát, a deménvezésű napirendi pontiga zságugvr bizottsága egvut- biztonságot, az enyhülést és ként vitatták meg területük les ülésén megfogalmazott 11 a nemzetközi együttműkö- aktuális kérdéseit. 23 eszmemódosító javaslatot is be- dést szolgáló külpolitikáját, cserén nedig a plenáris ülésnyújtottak. A törvényt és a Diplomáciánk vezetője és a szak előkészítésével foglalváltoztatásokat a tavaszi felszólaló képviselők is alá- koztak. Az 1973. évi 14 kiülésszak részvevői egyhan- húzták: Magyarország nő- helyezett ülés közül tízet vigúlag elfogadták. vekvő nemzetközi tekinté- déken tartottak s ^k^r, a Ugyancsak alapos élőké- lyét a belpolitikában és a f^ J*™^ ezítő munka, a jogászok és gazdaságban elért eredmé- tanácskozásokon a kepvise& társadalom képviselőinek nyek alapozzák meg a vllők az országos tapasztalatokkal vetették egybe a helyi széles körű vitája jellemezte , az új büntető törvénykönyv Ja®"311- , , , , , , . kimunkálását is. A szociális- Az országgyűlésnek adott eredményeket és gondokat ta Magvarország a társada- beszámolójában hosszabb lom érdekeit szolgáló, a tör- időt tekintett át a köziekevényeinket tiszteletben tartó dés- és postaügyi, valamint állampolgárok biztonságát az oktatási miniszter. A köztovább erősítő javaslathoz lekedéspolitikai koncepció több módosító indítványt végrehajtásának tapasztalaterjesztett elő a josrí. igazra- tai és továbbfejlesztésének tási és'igaz.sá.T'i'on bizottság, tervei, valamint okta'ásnoli6 ezeket á ,.T. Ház tagjai" tikánk tizenhárom évének ugzanzsak megszavazták. A eredményei nagy visszhangot mini"teri expozéhoz ka*-- váltottak ki az őszi ülésszacsolódva s-ólaH fel a legfőbb kon. A Legfelsőbb Bíróság ügyész, rámutatva, hogv az elnöke a joga'kalmazási gyári j törvénv he'yes vég-eb at- korlatról, az 1975-től végzett fását csak valamennyi bűn- munka tanulságairól tájékoz(ildöző. igazságszolgáltatási tatta törvényhozásunk tagszervezet és a társadalom jait. együttműködésével lehet biz- Az ülésszakok munkáját, a tcsttani. termékeny vitát jellemzi, (MTI) A noszlopi ember K i tudná megmondani, hányszor esik szó mostanában arról, hogy nem do'gozik mindenki úgy, ahogy kellene. Munka nélkül meg nem élünk, bajaink gubancából csak úgy tudunk kikecmeregni, ha mindenki elvégzi, ami rá vár. Sorolja a művezetőtől a gyárigazgatóig mindenki, milyen bajok vannak a munkafegye'emmel, és arra is mondanak példát, hogy veszi va'aki a kalapját, és arrébb áll, ha megkérik, legyen szíves, dolgozzon rende-en. Kap ő munkát máshol is, neki ne dirigáljanak! Persze, valójában nem munkát keres, csak munkahelyet, ahol fizetnek. Van ilyen is, tagadhatatlan, de orvosságot igen egyszerű lenne találni rá: másutt se fizessenek munka nélkül, egyszer csak nem tud arrébb lépni sehová. Engem meglepett egyik nagy vállalatnak a tavalyi rádiós bejelentése: áttérnek a munka szerinti fizetésre, és aki rosszul dolgozik, azt rosszul fizetik. Kolumbusz tojása nem volt egyszerűbb ennél. Van az éremnek persze másik oldala is. Miért nem dolgozik ez vagv az a brigád? Mert hiányzik két pöcök, és nincsen pocok felelős, aki idejében pótolja. Annyira földuzzasz'ottuk a tényleges munka hátországát. hocv nem találjuk meg benne a fe'e'őst. inkább elkezdünk objektív okokra hivatkozni. Nem c-úfo'ni akarom ilyen pöcökügyek emlegetésével azt, amit hivatalosan munkaszervezésnek mondanak — mert az az érzésem, csúfolni őket kevés. Orvosság kellene ide is, ugyanaz, ami amoda: aki rosszul dolgozik, azt rosszul kellene fizetni. Régi aratások jutnak eszembe mindig, ha munkaszervezésről beszélünk. Eszem ágában sincs visszaírnál!kőzni a kaszás aratást, dolgozzon csak a kombájn, és dolgozzon mindenhol gén, ahol dolgozhat de a példára azért jó lenbe oda'igvelni. Húszharminc kaszás is vágta némely táblában — még a téeszvilág eleién is — a búzát és nyomában hajlongott ugyanannyi marokszedő. Igaz, iroda1 mi alkotásban olvastam azóta, hogv valaki megelőzte az első kaszást, otyan erős és olyan öntuda'as vo't. de az i'ye mit hagvjuk az irodalmi bakiövé-ek tárházában, mint azt. hogv valaki pünkösdkor címeres kukoricában kergeti a szeretőjét. Az első kaszást nem lehetett megelőzni, mert néhány ember sarkába bele kellett volna közben kaszálni, de azért sem, mert ott mindig az állt aki legjobban kaszált Elgondolom, most hogvan csinálnánk, ha most is kaszával aratnánk. Kiemelnék a Iegiobbat, legyen ő a művezető, vagy a brigádvezető, és ne dolgozzon, csak irányítson, és képviselje a többit. Dolga persze így is lenne, verné a fejét a falba, hiszen a határidőt neki mondanák meg, és az objektív okokról szóló jelentéseket is neki kellene megírnia, hogy most kaszakő nincsen, eső viszont van. Nem hiszem, hogy le nem állna az aratás emiatt. A Bakony erdejében dolgoztam diákkorom minden nyarán. Nem akarok dicsekedni, de mi igyekeztünk megelőzni saját korunkat, és néha szerettünk volna csak annyit dolgozni, mint egy mostani söröző brigád. Jött az öreg Lipovics, erdészi minőségben, akkor úgy csattogott a fejsze, ahogy kellett, de ha ő leült a bokor alá — azt hiszem, minden erdész szeret leülni —, kerestünk bokrot mi is magunknak. Négy vagy öt napig is játszottunk így egymással, amíg új munkavezetőt nem kaptunk. Beharangozták előre, most reszkessetek, emberek: a lelket kihajtja belőletek. Régi őrmesterek unokájának gondoltuk, és latolgattuk, milyen „ellenrakétát" indítunk, ha fizetett nyugalmunkat háborgatni akarja. Jött a noszlopi ember, mindenkivel kezet fogott reggeli hat órakor, és csak annyit mondott: na, emberek, dolgozzunk. Képzeljék el, fogta a fejszét, és ő is dolgozott. Reggeltől estig! Nem ült le a bokor alá, csak délben. Nem kiabált ő egyet se, cak néha-néha visszanézett. Három ember másnap nem jött az ő brigádjába — bandának mondtuk akkor — dolgozni. Keresett olyan erdőt, amelyikben nincsen noszlopi ember. Akárhogy csavargatom a fejemet, amikor a munkafegyelem körmönfont problémáit hallgatom, a kaszás is, meg a favágó is eszembe jut. Hány o'yan irányítónk van, aki ékesszólóan el tudja mondani, mit és hogyan kellene dolgozni, de ő nem vesz szerszámot a kezébe. Naponta látom, csőfektetőknél, útbontóknál, itt-ott, hogv dolgozik három ember, és ott áll mellettük a „fele'ős". Régen pallérnak mondták volna, de mi finomabbak vagyunk, hiszen képzettségénél fogva is több amannál. Szinte megsajnálom: itt a nagy hideg, és csak áll. Nézi, hogyan dolgozik a többi. Ha kirojtolódzna a szája a nagy dirigálásban, a három ember akkor sem tudna annyit dolgozni, mintha ő is kezébe venne valamit Minden példa sántít Aki azt mondja, eltévedtem a célozgatással, biztosan igaza van. Az ara'ás, meg a favágás nehéz volt ugyan, de egyszerű. Most bonyolultabbak a föladatok, most kell egy olyan ember, aki mindent képes átfogni figyelemmel is. és irányítani is tud. Biztosan igaz, de kontrám nekem is van. Sokszor akarunk iránvítani, amikor egyszerűen vezetni kéne. Tartok tőle. vannak, akik e két foga ham különbségét nem érzik. Tévedés lenne azt hinni, hogy csak a fizikai munkánál van ígv. Olyan hierarchiája alakult ki egv-eev hivatalban a szervezésnek és irányításnak, hogv könnven belegabalyodik. aki járatlan benne. Van, aki do'gozik. ,és van. aki irányít És van. amikor nem do'gozik senki, mert a főnök — hogy a Lipovics erdész példájánál maradjunk — keresett magának egy hűvös bokrot T artok tőle. emberekről és munkakörökről egyre nehezebb bebizonyítani, hogy fölöslegesek. Pedig előbb-utóbb bele kell vágnunk. Ha egy esztergályosnak gyöngébb esztergályos lesz a főnöke, száz okot kitalál, hogy most ezért vagy azért csorbult ki a tolómérce. Ha viszont jobban tud esztergálni, nem szabadna fö'öileges teendőkkel eltiltani attól a munkától, amit legjobban szeret. Hiszen azért lett esztergályos. Az én favágóm meg a síkköszörűs között lehet akkora különbség, hogy nem vállalná egyik sem a testvériséget. Az aratók első kaszása is tétovázna a mostani nehéz helyzetek között. De ha előbbre akarunk jutni, vissza kell lépnünk oda, ahol már voltunk: nem lazsálni, hanem dolgozni! Nem így: dolgozzatok, emberek! Inkább így: na, emberek, dolgozzunk! Ha bonyolult a munka, akkor is: dolgozzunkl Horváth Dezső Munkásgyíilés a Ganz-MiWAG-ban Megkezdődött a GanzMÁVAG 10 éves rekonstrukciós programja. Már megtervezték a legfontosabb gyártási folyamatokat, s a múlt hetekben üzembe helyeztek több nagy teljesítményű, korszerű szerszámgépet. Minderről a gyár vezetői számoltak be szerdán a vasúti járműgyárban megtartott munkásgyűlésen. Könyvtár a szállóban A szigetvári Oroszlán Szál- vek révén megismerkedheslóban könyveket kaphat a senek a történe1 mi múltú vendég, ha elalvás előtt ol- várossal, az 1563-os hősi várvasni kíván. A várbaráti kör védelemmel. A hadvezér és saját gyűjteményéből letéti költő Zrínyi Miklós életékönyvtárat helyezett el a vei, tetteivel. A vendégek a szállodában, mégpedig első- szálloda portáján megtekintsorban Szigetvárhoz fűződő he lik az ajánló jegyzéket és kiadványokat. A kezdemé- a szobakulccsal együtt átvenyezés célja ugyanis éppen hetik a kiválasztott olvasniaz, hogy a vendégek aköny- valót is, (MTI) Kiterjesztik a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot A SZOT elnökségi ölése A szakszervezeti jogsegély- ságban sokkal több dolgozó szolgálat kiterjesztése mel- kért, illetve kapott segítsélett foglalt állást szerdai ülé- get, olyanok is, akik idegensén a SZOT elnöksége. Az kedtek a hivatalos eljáráeddigi kedvező tapasztalatok soktól, akik nem veszik szíalapján a már korábban ki- vesen, ha ügyüket jegyzőjelölt vállalatokon túl az könyvbe rögzítik. A jogseidén fokozatosan újabb gélyszolgálat munkája túlmunkahelyeken szervezik nyomórészt polgári ügyekre meg a jogsegélyszolgálatot terjed ki, de növekszik a önállóan vagy több vállalat munkajogi, társadalombizszámára közösen. tosítási kérdések aránya is. A SZOT elnöksége elé ter- Ezenkívül sokan vették jesztett beszámolóból kitűnik: a dolgozók helyeslik és igénylik a jogsegélyszolgálat munkáját, amely hozzájárult a törvényesség me igénybe a jogsegélyszolgálatot államigazgatási ügyekben is. A SZOT elnöksége azt is megállapította, hogy a jogsegélyszolgálat egyik legnaszilárditásához és egyúttal gyobb gondja a szakembererósítette a dolgozók jog- képzés, ezért ezt a jövőben biztonságát is. Mór 1977-ben fejleszteni kívánják. Szervetöbb mint 1500 helyen szer- zett okta ási formában az vezték meg a jogsegély- ELTE jogi továbbképző intészolgálatot, több mint két és zete ad szakmai képesítést, fél millió állampolgár szá- illetve seg'ti a továbbképmára. Csaknem 150 ezer zést. Ezenkívül — az ágazati üggyel foglalkoztak, legalább szakszervezetek szeryezésé. . „ .. , , , ben — mind gyakoribbak a is a jegyzökönyvek nyilván- továbbképző tanfolyamok, tartása szerint, de a való- konzultációk. 4