Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-12 / 292. szám

2 Kedd, 1978. december 12. A Magyar Népköztársaság és a fejlődő világ Garai Róbert ku'ügym.fliszter-he'yettes nyilatkozata f> Budapest (MTI) A napokban magas szintű küldöttség járt Magyarorszá­gon a fejlődő világ két fontos országinak, Szíriának és Etiópiának vezetője. A nemzetközi találkozók, valamint a naponta érkező hírek, kommentárok is a fejlődő országok növekvő világpolitikai szerepét bizonyítják. Garai Róbert külügyminiszter-helyettes a Magyar Távirati Iroda munka­tarsár.ak kérdéseire válaszolva ismertette a magyar kor­mánynak a fejlődő országokkal kapcsolatos álláspontját, va­lamint a két- és sokoldalú együttműködés fejlődését Egye­bek közt a következőket mondotta: — Korunk forradalmi áramlatainak és fő erőinek egyike, a nemzeti felszabadi­tó mozgalom nagy sikereket ért el az elmúlt évtizedek­ben. Ázsia, Afrika és Latin­Amerika térségeiben 1945 ele­jén 30, 1960-ban 67 független, fejjődó ország volt, s számuk ma már 113. hozzájuk tarto­zik a Föld területének 50,1 •zázaléka, amelyen a Földla­kóinak csaknem fele, több mint kétmilliárd ember él. A nem kapitalista politikai, gazdasági, társadalmi átala­kulás szükségességét egyre több fejlődő ország Ismeri fel: haladó reformokkal for­málják Jövőjüket, s antlina­perialista külpolitikát foly­tatnak. Közülük megkülön­böztetett figyelmet érdemel­nek az új, szocialista irány­zatú országok. A Varsől Szer­ződés tagállamai a politikai tanácskozó testület 1978. no­vember 22—23-i ülésén hang­súlyozták, hogy ezekkel az államokkal a jövőben is fej­lesztik sokoldalú, elvtársi együttműködésüket. — A Magyar Szocialista Munkáspárt hosszú távú elvi politikájának, hazánk politi­kai és gazdasági érdekeinek megfelelően sokoldalú és di­namikus együttműködés ala­kult ki a fejlődő világ és a Magyar Népköztársaság kö­zött. Nyolc évvel ezelőtt 50, Jelenleg pedig 82 fejlődő or­szággal állunk diplomáciai kapcsolatban, s 34 nagykö­vetség, 38 külkereskedelmi kirendeltség, valamint mint­egy 100 vállalati képviseleti Iroda, illetve szervizkiren­deltség működik e térségek­ben. Az együttműködés kü­lönböző területein — család­tagjaikkal együtt — több mint háromezren tevékeny­kednek tartós kiküldetésben. A kapcsolatainkat szabályozó műszaki-tudományos, keres­kedelmi, kulturális, tájékoz­tatási, konzuli, turisztikai, légügyi, közúti, hitel- és más államközi szerződéseink szá­ma meghaladja a kétszázat — A politikai, gazdasági és más együttműködési lehető­ségek feltárását és fejleszté­sét szocialista építőmunkánk tapasztalatainak, valamint a legfontosabb nemzetközi kér­désekben kialakított állás­pontunknak a megismerteté­sét egyaránt hasznosan szol­gálják a magas szintű tár­gyalások. Az Elnöki Tanács elnöke 1970-től 17 fejlődő or­szágban járt hivatalos láto­gatáson, és 13 államfőt fo­gadtunk hazánkban a fejlődő világból. Az említett időszak­ban a Minisztertanács elnöke háromszor látogatott e tér­ségbe, és onnan nyolc kor­mányfő folytatott megbeszé­léseket Magyarországon. Mi­niszterelnök-helyettesek, il­letve, miniszterek vezetésével az elmúlt nyolc évben 86 magyar küldöttség járt a fej­lődő országokban, és 142 ilyen szintű delegáció tár­gyalt hazánkban. Nagyon Je­lentősek azok a kapcsolatok, amelyeket az MSZMP a fej­lődő országokban működő testvérpártokkal, a nemzeti demokratikus forradalmi pár­tokkal és mozgalmakkal ki­alakított. Ezek, valamint a társadalmi és a tömegszerve­zetek közötti együttműködé­sek jótékony hatásúak az ál­lamközi kapcsolatok fejlesz­tésére is. — Az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nem­zetközi szervezetekben ls szoros együttműködésre tö­rekszünk a fejlődő országok­kal. Álláspontjaink sok fon­tos nemzetközi kérdésben ta­lálkoznak. s ez lehetővé te­szi közös fellépésünket — A fejlődő országok sze­repe hazánk külgazdasági kapcsolataiben is növekszik. A magyar külkereskedelmi forgalomnak 1970-ten öt, je­lenleg pedig több mint nyolc százalékát adja az ezekkel az országokkal foly­tatott árucsere. A kilátások is kedvezőek, hiszen a fej­lődő országok a magyar gép­ipari és élelmiszeripari ter­mékek jó piacai, ugyanakkor a népgazdaságunknak na­gyon fontos nyersanyagok, mezőgazdasági termékek és energiahordozók forrásai. Kü­lönösen Irak, Algéria, Szíria, Kuvait, Líbia, India, Irán, Nigéria, Brazília és Peru szerepe jelentős a gazdasági kapcsolatokban. A kereske­delmi forgalom mellett ter­melési kooperációk létreho­zásával, vegyes vállalatok alapításával, általában a kor­szerűbb együttműködési for­mák kialakításával törek­szünk kapcsolataink további gazdagítására. — A fejlődő országok segí­tésében, helyzetük javításá­ban mi azt a hatalmas er­kölcsi-politikai támogatást tartjuk döntőnek, amelyet a szocialista világrendszer léte, a világeseményekre gyakorolt hatása, valamint a szocialis­ta országok és a fejlődő vi­lág összefogásán alapuló an­liimperialista harc jelent A kétoldalú politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok min­den területe sok segítőelemet tartalmaz. Jelenleg a mű­szaki-tudományos és kultu­rális együttműködések alap­ján, valamint a szakosított nemzetközi szervezeteken keresztül — több mint 700 szakemberünk tartózkodik a fejlődő országokban. Segíte­nek a gazdasági élet szerve­zésében, az iparosításban, az egészségügy, az oktatás, a mezőgazdaság és a tudomány fejlesztésében. A fejlődő or­szágokból jelenleg ezernél több fiatal sajátítja el a kü­lönböző szakmákat hazánk­ban. A kulturális együttműkö­dés 1970—1977. között a fej­lődő országokból érkezett 1800 ösztöndíjasnak a ma­gyar főiskolákon és egyete­meken szerzett diplomájá­ban kamatozott Az idén a fejlődő világ 64 államából 1400 ösztöndíjas és 242 aspi­ráns tanul Magyarországon. — A Magyar Népköztársa­ság a nemzetközi élet fontos tényezőjének tekinti az el nem kötelezett országok moz­galmát amely szerepet ját­szik a világ ügyeinek alakí­tásóban. A Magyar Népköz­társaság támogatja az el nem kötelezett országok imperia­listacllcnes harcát A külügyminiszter-helyet­tes a továbbiakban rámuta­tott: Az imperialista hatal­mak a fejlődő országok po­litikai és gazdasági függet­lensége megerősödésének akadályozására — különösen a haladó, mindenekelőtt a szocialista irányú fejlődés visszaszorítására — a klasz­szikus és az újgyarmatosító módszereket egyaránt alkal­mazzák. A fejlődő világ szin­te minden térségében bizo­nyítható, hogy az imperializ­mus és a helyi reakció éleszt­geti a sovinizmust, kiélezi a törzsi és nemzetiségi szem­benállást, területi vitákat és összeütközéseket szít. A szo­cialista közösség országai soKoldaiú politikai, diplomá­ciai, és katonai támogatást adnak az agressziótól fenye­getett országoknak, függet­lenségük és haladó vívmá­nyaik védelmére. Meggyőző­désünk azonban, hogy a fegyveres összecsapások el­lentétesek az újonnan felsza­badult országok népeinek ér­dekeivel, valójában a vissza­húzó erők, az imperializmus célját szolgálják. A Varsói Szerződés tagállamai politi­kai tanácskozó testületének legutóbbi, moszkvai üléséről kiadott nyilatkozata ezért állapítja meg: A béke és a biztonság megszilárdítására irányuló elvi politikájuktól vezérelve a tagországok kö­vetkezetesen feliépnek azért hogy az újonnan felszaba­dult államok közötti vitáka' — akárcsak a többi ország konfliktusát — békés, politi­kai úton, tárgyalásokkal ren­dezzék — mondotta befeje­zésül Garai Róbert Szovjet­iraki tárgyaiások C Moszkva (MTI) Hétfőn megkezdte tárgya­lásait Moszkvában Alekszej Koszigin, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, és Szaddam Husszein, az Arab Űj.iászü­ietés Szocialista Pártjának főtitkárhelyettese, az iraki köztársaság forradalmi pa­rancsnokság tanácsának al­elnöke. A kiadott közlemény sze­rint a felek elégedettek a szovjet—iraki kapcsolatok gyümölcsöző fejlődésével. Ez a fejlódes az 1972 áprilisá­ban Bagdadban kötött ba­rátsági és eg) üttműködés: szerződésen aiapuL Koszi­gin és Szaddam Husszein áttekintette a politikai, gaz­dasági és egvéb együttmű­ködés továbbfejlesztésének távlatait is. Mindkét részről megállapították, hogy rend­Klvül nagy jelentőségű az arab országok erőfeszítései­nek egyesítése, a Közel-Ke­let igazságos és tartós bé­\eje megteremtésének érde­dében. Tüntetések Iránban Amerika­és rendszerellenes jelszavak a Teherán (TASZSZ) Hétfőn Teheránban folyta­tódtak a monarchia megdön­tését követelő kormányelle­nes tömegtüntetések. Az amerikai sajtó jelentései szerint vasárnap magában a fővárosban mintegy kétmil­liónyian, Meshedben körül­belül egymilliónyian. Teb­rizsben hétszázezren. Iszfa­hánban pedig háromszázez­ren tüntettek. Hasonló tün­tetések zajlottak le gyakor­latilag minden nagyváros­ban. A fővárosban a sah­ellenes tüntetések feltűnően szervezettek voltak. Megfi­gyelők szerint ez arra vall, hogy a különböző ellenzéki áramlatok összehangolták akcióikat. A hatóságok uta­sítására a katonaság vasár­nap és hétfőn nem akadá­lyozta a tüntetéseket, de he­likopterekből állandó figye­lemmel kísérték a tüntető tömeget. A sah palotájához Közéleti napló MAGYAR—SZOVJET EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE Hétfőn Moszkvában meg­kezdődött a szovjet—magyar gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság elnöki találkozója. A találkozón Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, a magyar és Konsztantyin Ka­tusev miniszterelnök-helyet­tes, a szovjet tagozat elnöke áttekinti a két ország gaz­dasági együttműködésének időszerű kérdéseit. A megbe­széléseken részt vesz dr. Szű­rös Mátyás, hazánk moszk­vai nagykövete. SZEKÉR GYÜLA VARSÓBAN Hétfőn délután Varsóban megnyílt a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság 16. ülés­szaka. A tanácskozáson részt vevő magyar küldöttséget Szekér Gyula, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatá­nak elnöke vezeti, aki teg­nap érkezett a lengyel fő­városba. A lengyel tárgyaló­delegáció élén Jozef Tejchma miniszterelnök-helyettes áll. Piotr Jaroszewicz. a len­gyel Minisztertanács elnöke tegnap fogadta Szekér Gyu­lát. vezető utcákat harckocsik; csapatszállító páncélozott járművek, katonai tehergép­kocsik torlaszolták el, és ka­tonák őrzik. A tüntetők táblákat vit­tek a következő feliratok­kal: „Le a zsarnoksággal!" „Golyókkal és kivégzésekkel nem lehet elfojtani a sza­badságért és a függetlensé. gért küzdők hangját." „Ame­rikaiak, takarodjatok Irán* ból!" Teherán egyik főterén ha­tározatot szövegeztek meg. amely mindenekelőtt a sah eltávolítását, továbbá a po­litikai foglyok szabadon bo­csátását, a politikai emig­ránsok hazatérésének lehe­tővé tételét, az alapvető de­mokratikus szabadságjogok, köztük sztrájkjog szavatolá­sát és az iránj gazdaságra gyakorolt külföldi befolyás megszüntetését követelték. Karim Szandzsabi. az el­lenzéki nemzeti front veze­tője kijelentette: az iráni polgárok a tüntetéseken ha­tározottan értésre adják, hogy az elmúlt napokban tapasztalt súlyos megtorlá­sok ellenére is követelik a diktatúra, a despotizmus és a korrupció rendszerének megszüntetését. HAZAÉRKEZETT ALGÉRIÁBÓL A MAGYAR VlZÜGYI KÜLDÖTTSÉG Hazaérkezett Algériából a magyar vízügyi delegáció, amely Vincze Józsefnek, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesének vezetésé­vel tárgyalásokat folytatott a vízügyi, talajjavftási és környezetvédelmi miniszté­rium vezetőivel a vízügyi kapcsolatok továbbfejleszté­séről ENSZ­nyilatkozat # New York (TASZSZ) Az ENSZ közgyűlésének politkai bizottsága felhívást fogalmazott meg arról, hogy ki kell terjeszteni a nem­zetközi feszültség enyhülésé­nek folyamatát a világ minden térségére, lehetővé téve ezzel a nemzetkőzi problémák igazságos és tar­tós megoldását, valameny­nyi állam részvételével. E« a felszólítás része a bizott­ság egy határozatának. A testület megvitatta, hogyan hajtották végre a nemzetkö­zi biztonság erősítéséről 1970-ben, szovjet kezdemé­nyezésre jóváhagyott ENSZ­nyitatkozatot. Tóth Béla Móra Ferenc betuósvényein 30. A döbbenet terhei alől szabaduló, felocsúdó Móra tudatosan igyekszik tárgyilagos lenni. Ko­ronás fők életbiztosítási üzletei című eszmefutta­tásában elmondja, hogy olyan hír jár, mely sze­rint a trónörökös harmincmillió koronára bizto­sította volna az életét. Ez nem hihető. Ilyen óriási összeg után akkora járulékot kellett volna fizetni, hogy azt Ferdi­nánd hatalmas vagyona sem bírta volna el. De talán olyan bolond biztosító vállalat sem akadt volna, aki merényletek esetére is érvényes szer­ződést lett volna képes kötni, hiszen manapság a koronás fők körül az ilyen baleset foglalkozási ártalomnak minősül. Érdekes és fájdalmas is figyelni, hogy milyen tisztán látott meg helyzeteket a politika egyre zavarosodó hullámzásaiban, és mégis hogy meg tud ő maga is zavarodni az utcán üvöltöző, há­borút követelő tömeg hangulatainak szétcsapódó pocsolyáitól. A háborúpárti és általa mindig is utált Tisza miniszterelnökkel dudál egy zenekar­ban úgy július 10-e táján: — Csontjainkba Is beleette magát a kérdés, ml lesz ezzel az országgal? A közös miniszterta­nács azt nyilatkozza, hogy több rendőrt külde­nek a szerb határra, s azzal el van rendezve min­den. De hát ebbe nem szabad belenyugodni. Hi­szen Itt a pillanat, amikor a jogos háborút a szerbekkel való leszámolásra ki lehet robbantani, s a történelem előtt igazoltak vagyunk, mert há­borút kezdtünk az ő bűneik miatt. A pincenyomdában megborzohgunk ezektől a disszonáns mórai hangoktól. Annyira félne, hogy a háború veszélyeivel is összeszelídülne? De hát mitől fél? — vetődik fel a szervezett nyomdai munkások összejövetelein a kérdés. Fél a szláv elözönléstől, félti kicsi magyar szi­getünket a nagy szláv tengertől. Másnap azért mintha vigasztalásul tenné, tisz­tázott képekkel jelentkezik, s nyugtatja meg őt féltő riadt gyülekezíünket, s így ír vezércikket Kutya a sövény mögött címmel. — Vilmos, a németek császárja szeretné föl­tárna",zlani a szent szövetséget, ami Metternich idejében, a magyar 48-as forradalom leverésében olyan jó szolgálatot tett A császár látja, hogy esteledik világszerte az imperátori hatalmaknak, s azt hiszi, hogy ezt a napot, az alkonyodót meg lehet állítani az égen. S ha dragonyosai összeve­tik vállukat más uralkodók* milicistáinak vállai­val. nyakát lehetne szegni a nemzetközi liberaliz­musnak, amely oly hirtelen nőtt fel, mint a me­sebeli óriás. Mi. Mórát szerető, fiatal nyomdászok megdöb­benve láttuk, hogy példaképünk és nevelő bá­tyánk élete fája kétfelé hasadva hurcolja im­már gondalatainak kétféle gyümölcsét Az egyik ág a liberalizmusban fogant szabadkőmflvesi hittel, királygyűlölettel, 48-assággal zamatos gyümölcsöket hordoz. A másik ág hirtelenjében kisarjadt vadhajtásai a háborús hisztéria hatá­sára. uszítástól pöttyes, Tiszáék szájíze szerint való mérges termé-eket növeszt. Ették az olvasók ezt ls. Sőt követelték. Mert Móra az eltévelyedé­seit is olyan gusztu-os formában tudta asztalra tenni, hogy azon nem érződött a mérgezettség. Ez az állapot eltartott valami jó másfél évig. Addig hitt, hitte Tisza Pistát, aki odanyilatkozott, hogy csak lemegyünk a szerb csárdába patrul gyanánt, csönáöt csinálunk, s mire lehullanak a fákról, a levelek, mindenki otthon van, nyugodt, békés családi hajlékában. Ez a dajkamese erős győzelmi reményekkel ol­togatta el Móra emberséges aggodalmát, a józan korszalcában buzgón, hívőn kimondott hitvallá­saival ellentétben. Akkor nagyot bicsaklott benne a bizodalmunk. Lehet, hogy nem ő az oka csupán, hanem mi ma­gunk is. Fájt, hogy tévedtünk, hiszen mi a csal­hatatlant, az előre mindent tisztán látót, megér­tőt szerettük benne. Fájlaltuk, hogy beállt az urak énekkarába vezérszó'amot fújni. Sokáig nem értettük zavarodottságát Tömörkény hallgat. Két hónapja, ha bejön a szerkesztőségbe, füstje, gondolatai felhőjében ücsörög. Előtte a zöld üveg. Ha némely hozzáin­tézett kérdésre azt válaszolja: hmm, akkor már bőbeszédűnek számit. És a Naplónak egv sor frást nem ad. Dolgozik pedig. Nem ad, talán mert nincs gusztusa hozzá, vagy mert jobb lapok köz­lik írását Nem Ismerjük az új laptulajdonos, Engel Vil­mos úr meg a közötte levő megegyezést hogy ki mikor pihentet ki mikor húz. Vagy, hogy kinek mihez, milyen időnontban húz jól a tolla. Móra meg csak politikát ír, amióta kiütött a sza­rajevói esemény sistergós istennyilája. S azt is idegesen. Tömörkény harmadnap a trónörökös pár sorsa fordulása után nyugodtan vallomáso­zik a Pesti Naplóban a tanyai iskolákról. — Most van az ideje kint a tanyákban az is­kolavizsgáknak, a tanítók hordják be a különbö­ző esetek hírét amik ilyenkor történni szoktak. Hogy mennyire másképp szolgál a tanyai gye­rek észjárása, mint a városié milyen mások a megfigyelései. Üjabban a tanítók egy évben egy­szer behozzák őket ide, városi csudálatosságokat látni. Házakat amikben egymás tetején laknak az emberek, s kocsikat, amelyek maguktól mön­nek.u (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents