Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-10 / 291. szám

Vasárnap, 1978. december 10. íl Rekonstrukció a Belvárosban A turistacsoport el van ragadtatva, hogy ilyen szép, meg olyan gyönyörű. Pest után a legrendezettebb magyar város, hangsúlyozza egy idős ember. Közben más várost ls említenek. Sokáig nem tudnak megegyezni, de végül ls Szegedé, pontosabban a Belvárosé a pálma. Ha a Nagykörúton belüli részt képzetéiben kiemelnénk. Szeged elvesztené varázsát, tájét. A Belvárostól Igazán Szeged Szeged. Ag épülete - hangulata, a tér, aa utca, homlokzatképzés adja meg azt a karaktert, ami hónyzik más megyei városból. De ez természetas is, nem biztos, hogy jó lenne, ha minden település mint két tojás, úgy hasonlítana egymásra. Határvita Szeged belvárosa báját és sajátosságait két dolognak köszönheti. A múlt századi nagy árvíznek, mert azután alakították kl sugaras-köru tas szerkezetét, s megteremtették a XX. századi modem város alapjait. Másrészt: az unokák folytatták a tudatos építkezést, s az elmúlt három évtizedben a Belváros fejlesztése megkülönböztetett figyelmet kapott. A cél az volt —» s jelenleg sem változott —, hogy a régi városképet őrizve, védve (a Nagykörúton belül) épüljenek az ÚJ házak. Intézmények. Az is megfogalmazódott. hogy az épületek ne uniformizáltak, hanem stílusukban is hangsúlyozott „objektumok" legyenek. Korunk egytk nagy vitája, hogy a régi stílushoz hogyan lehet Illeszteni a mai építészetet. Európában ez a törekvés szinte irányjattá vált, és Itthon is kezd meghonosodni. A városrendezésben — hazai tapasztalat — egyre több helyen azzal hívják fel a figyelmet, hogy a régit és az újat sikeresen ötvözik. Miről van szó? Senki nem várhatja, hogy a tervezők olyan eklektikus épületeket álmodjanak, amelyek a múlt század végén, a XX. század elején formálódtak. De a mai építészet anyagaiból, az üvegből és betonból ls lehet a történeti városképhez Illő házakat felhúzni. Azt hiszem, senki nem kifogásolja — vagy biztosan kevés ellenzője van —, hogy a szegedi postapalota a város szivéből nőtt kl. Ugyanis a megyei tanácsházával. az olajos- és DÉLÉP-irodahézzal most már olyan új épületegyüttest alkot, amely kitűnően illeszkedik a városközpont régi épületeihez- S ez nemcsak a reprezentatív külső rrüatí van. A megfelelő térképzéssel, a külső felület megtörésével, tagolásával mozgakv-asak ezek az épületek. Nem unalmas dobozok, nem tükörsima házak. S a mozgalmasság — ami a tér tagolódásából adódik — összekapcsolja a régi építészettel, a korábbi korok stílusajvai, amelyekre ez a tulajdonság joiiemző. így az utcának megmarad az agóraszerepe. A városlakók szívesen sétálnak. beszélgetnek, nézelődnek. Mellékesen jegyzam meg. hogy a panelépítészet nem attól szürke, hogy nem színesek a falak, hanem attól válik egyhangúvá, s ebben különbözik a korábbi építészettől, hogy a homlokzat egysíkú, nem tagolt. Nem akarom elvenni az építészek kenyerét, sem pedig vitát provokálni. Rövid fejtegetéssel azt hangsúlyoznám, hogy a Belváros rekonstrukciója milyen gondosságot, felkészülést, fantáziát követel. Érdekes módon a vita elsősorban amiatt van, hogy hol kezdődik s végződik a Belváros. Köztudott a szegedi ember „Széchenyi tér-centrikussága". Száz közül legalább kilencven ezen a gyönyörű téren igényelne vagy építene lakást. S itt látná szívesen a munkahelyét is. Következetesen úgy gondolkodik: a Belváros egyenlő a Széchenyi térrel, illetve környékével. Folyamatos fejlődés A tervezők és a városrendezés elvei szerint a kérdéses terület sokkal nagyobb. Az egyik legilletékesebb, a városi főépítész, Takács Máté megfogalmazásában: a Belváros a Nagykörút és Odesszai körút határolta rész, viszont a városközpont a Lenin körút és a Tisza közötti terület. Az elmúlt három évtized alatt a Belvárosban hétezer lakás és hetvennégy intézmény épült. (Összesen 250-300 hátban található mindez.) A rekonstrukcióra jellemző néhány mozzanat. Szegeden 1965-ig elsősorban csak a Belvárosban építkeztek. Az emeletráépítések és a folyamatos lakáskarbantartót miatt elkerülhetővé vált, hogy egy-egy tömbre rászabadítsák a buldózereket, s így helyükön nem kellett új lakótelepeket kialakítani. Az a veszély is fenyegetett, hogy mivel az épületek többsége közel egyidős, egyszerre robbannak le. s egyszerre kell újat építeni. A tervszerű felújítás ' nak köezönhetően szerencsére ez nem következett be, és a rekonstrukció a legideálisabb körülmények között folytatódott. A foghíjak — üres telkek — vagy egy-két ház lebontása után felszabadult terület beépítése lehetőséget adott, hogy a Belváros folyamatosan fejlődjön. A folyamatos építkezés körülményei továbbra ls fennállnak. Szinte nincs olyan tömb, ahol ne lenne foghíj, vagy a héz állapota miatt előbb-utóbb ne kelljen elkezdeni a bontást. A Belváros építkezésében ez garantálja a változatosságot, és a sokszínű fejlődés hosszú l'V? biztosított. Tudni kell, hogy az építő vállalatok nem tolongnak az Ilyen munkáért, több ok miatt sem. Körülményes a fölvonulás, nehezebb megszervezni a munkát, és a nagyobb vállalatok — mint például a DÉLÉP — a tömeges lakásépítésre rendezkedtek be. A kisebbek — építőipari szövetkezetek — pedig a lakáskarbaptartásra, -felújításra. Marad a CSOMIÉP, a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat, de kapacitásuk szűkös. Sokszor a tanács hosszú Ideig próbálja meggyőzni valamelyik vállalkozót, hogy fogadja cl a megrendelést. Már néhány éve a tömbrekonstrukció miatt szívesebben vonulnak fel az éoítők a Nagykörúton belül ts. A Nemestakács utcai és a Honvéd téri tömbben az eddiginél nagyobb léptekkel halad a városrendezés, úgy, hogy az esztétikai követelményeknek is eleget tesznek. Ki tudja? Hogy az elmúlt három évtized tervezői közül kinek a nevére emlékszik majd az utókor, vagy esetleg kinek a nevét írják fel a falra, azt természetesen ma még nem lehet tudni. De a három évtized elegendő ahhoz, hogy legalább a kortárs, a szemtanú Ismerje el az eredményeket. Nem végeztem közvélemónykutatást, lehetséges, hogy sok városlakó máa nevet és épületet mondana. Elsősorban szakmai véleményt tolmácsolok, amikor megemlítem Borvendég Bélát, aki az Oskola utcai rekonstrukciónak a szellemi atyja. Nagy János a Hungária Szálloda és környékének, Pazar Miklósné a Lenin körúti irodaháznak, Tarnai István és Tarnal László a számos gyönyörű közintézménynek, Darvas Imre a Kazinczy utcai lakóháznak, Kovácsházi László a Dóm téri orvosbiokémiai intézetnek tervezője. Természetesen még több nevet lehetne felsorolni, hiszen a Belvárosnak több büszkesége van. A mai ember talán jobban tudja, hogy ki volt Lechner vagy Vedres István, mintsem Ismerné a váro3Íormálás mai mestereit Lehet hogy ez így természetes? Pénz és pénz Bizonyára volt olyan, aki eltöprengett azon, mennyibe kerülhetett eddig a Nagykörúton belül az építkezés. Nehéz hivatalos számvetést kimutatni, mert az építőanyagárak többször ls változtak. Hozzávetőlegesen azonban ki lehet számítani, hogy milyen értékű az a nemzeti vagyon, ami már a szocialista építés produktuma. Ha mai áron lakásonként átlagosan 500 ezer forintot számítunk — mert van 700 ezer forintos otthon is —. akkor a Belvárosban a lakásépítés 3 és fél milliárd forintot tesz ki. A közintézmények építési ára körülbelül 1,5 milliárd forint, a közmüveké körülbelül 5 millárd. A legfontosabb útvonalakat az utóbbi években teljesen felújították, ez történt a gáz- és villanyvezetékekkel, és a vízhálózat nagy részét is átépítették. Csak a szennyvízcsatorna a régi. Ehhez még hozzávehetjük az intézmények másfél milliárd forintos és a lakóépületek többszáz milliós felújítását. Nagyon hozzávetőlegesen a belvárosi rekonstrukciónak 12 milliárd forint mai értéket számíthatunk. Az összehasonlítás miatt jegyzem meg: a hatezer lakásos Tarján teljes építési költsége — ebben a közművesítés is benne van — 3 milliárd farint» Nyilvánvaló, a Belváros volt — és lesz — Szeged legnagyobb és legjelentősebb építkezési területe, A rekonstrukció terve 18-30 évre előre megszerkesztett, de ef elképzeléseket ötévenként felülvizsgálják. A terv biztosítja a Belváros örökös fejlődését é» megújulását. Túlságosan fárasátó lenne egy évtizedre előre egy képzeletbeli utazást tenni, hogy milyen színekkel lesz ékesebb a körutak határain belül a város. Elegendő néhány év és kiderül, 9 rövid idő alatt is mennyi minden történik. Újabb építkezések Már .jövőre valóra válik az a tervezői álom, hogy Szeged főutcája a Tisza. A partfalépítés befejezésével a Kárász utca mellett a Tisza-part lesz a másik sétálóutca. Elképzelhető, é3 a körvonalakból kitűnik, hogy a Domus, Illetve a nagyáruház milyen jól kiegészíti és fokozza a környező házak építészeti hatását. Megkezdték a Dóm téren a könyvtár és levéltár alapozását, amely újabb büszkesége lesz a városnak. A VI. ötéves tervben tovább terebélyesedik a klinikai tömb. A Centrum áruház mögött pedig egyszintes régi ü'tetházak helyén újak épülnek. És számolni kell azzal, hogy a második Tisza-híd átadása után Ülszeged még dinamikusabban fejlődik. A Tisza bal partján az elmúlt néhány esztendő. alatt több intézmény épült, illetve most ls épül (megyei tanács oktatási központja, megyei KörAL). A VI. ötéves tervben az új híd környékén 5-10 szintes házakban 700 lakás kap helyet. A Bal-fasor és az Odesszai körút sarkára 400 személyes ko'iégtum kerül. Az Odesszai körút—Középfasor között 'és a Rő-sa Ferenc sugárút két oldalán a Holt-Msroslg irodák, Intézmények létesülnek. Ar. e'köveF'ezendő évek nagy étetke-ésclnek s-'nhe've lesz a két hfd és a Gyap'as Pál utca közötti terül-t. Itt üdülők, gyógyszállók. fü-dőmedeneék épü'nek. A SZOT ígérete s-erlnt a VI, ötéves tervben elkésrtü egy háromszáz helyes gyógyszálló és oktatási központ. Ha az Idő óriás eslzmálával csak egv arasznyit lénünk. akkor Is látszik, hogy a Belváros hagyományainak kitaposott ösvényén szépül tovább. HALASZ MIKI OS Ancsa startja A

Gyoroa—Körösiadány közötti útról rövid elágazás vezet a sorompóig. Az úttorkolatnál tábla: Körösi Állami Gazdaság mezőgazdasági repülőtere, Ha csak úgy véletlenül csöppentem volna oda, tán még meg is mosolygom a tábla szövegét... Minek ez a nagyzolái, egy darabka gyep, sima rét miatt? Ám Kékesi László, a gazdaság termelési igazgatóhelyettese addigra már felvilágosított: az elnevezés helytálló. Az ország első, szilárd burkolatú kifutópályáját, tehát igazán repülőtérre emlékeztető felszállósávját építették meg. . , — És látunk majd gépet ls a betonon? Startot meg leszállást le. közelről? — Gép van, beton nincs, — De hát épp jaz előbb mondta, hogy az ország első, sallArd burkolatú... — Mert nem betonból van. Aszfaltból. Kérdőjel lehet az arcomon. — Kiszámoltuk: betonból 15 millió lenne, a mi aszfaltunkból 4 millió az ára a húszszor négyszáz méteres szalagnak. Egyéb előnyei mellett őzért la válási-, tottuk az aszfaltszőnyeget. A Körösök vidékén a talaj meglehetősen agyagos, csúszóe, esős időben a növényvédő szolgálat repülői nem mindig tudtak felszállni. — De hát az aszfalt is csúszik t — Ez nem. A Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat emberei olyan szemcsés szerkezetű aszfalttal terítették be — 18 centiméter vastagon — a leszéllósávot, amely elnyeli a csapadékvizet, s még a hó is hamarabb elolvad rajta. A lecsorgó vizet csőrendszer gyűjti össze, s vezeti el, távolabbra. A víznyelő aszfaltsáv másik érdekessége, hogy alá — Dániában gyártott — nyomáselosztó szövetet, úgynevezett Üebertexet terítettek, amelyen keresztül a víz felülről leszivárog, de a talajból fölfelé nem. A vfzzéró, nyomóselosztó textíliának köszönhető, hogy a kifutó nagyobb gépeket, a növényvédő AN—2-eseken kívül árvízvédelmi és mentőszolgálati gépeket is fogadhat. S nem kell hozzá különleges alapozas, kis túlzással azt ls mondhatnánk: e négyszáz méteres kifutópályát szőnyegszerűen fel lehetne göngyölíteni. (Ugyanezzel a szemcsés aszfalttal burkolták a 47-es út két éa fái kilométeres szakaszát, Hódmezővásárhely és Kopáncs között. Akik gyakran Járnak arrafelé, emlékezhetnek: ha másutt áll is Tömbrekonstrukció a Nemes takacs a teában a csapadékvíz az úttesten, azon a szakaszon mindig száraz az aszfalt.) A dolog hát egyszerű: Ambrus Balázs, a gazdaság igazgatója és helyettese tervezget, segítőtársakat keresnek ós találnak, aztán kivitelezőt l» — és november elejére elkészül a repülőtér. Az első számításokat februárban írták le — a „kihordási idő" így épp kilenc hónap volt. Ebből az építkezés: mindössze hat hét. S a haszna? — Ami forintban kifejezhetetlen: errefelé sok a rizstermelő gazdaság, s van olyan rizskártevő, amely ellen ha 24 órán belül nem védekezünk, aztán már majdnem hiába. És a „földi" gépekkel nem ls győznénk olyankor az iramot. A műtrágyázást — a tovaszl kukorica, napraforgó alá — már télen elvégezzük, s időben, kora tavasszal megkezdhetjük a gabonafélék vegyszerezését is. A repülőgépes ütemezéssel időt nyerünk, meg a műtrágya értékcsökkenését is megakadályozhatjuk. Az aszfaltburkolatú kifutó révén megnőtt a repülésre alkalmas napok száma is, kilencvenszázalékos a valószínűsége, hogy évente 47 százalékkal. S a gép. amely eddig összesen 380 órát tölthetett a levegőben, most 621 óráig mütrágyázhat, permetezhet. — A nővónyvédő szolgálat 52 brigádja számára hasznosak lehetnek az itteni tapasztalatok t— s talán épp ezért karolta fel tervünket — amelyet azóta szabadalmaztattunk — az AGROBER is. A gyomai agrokémiai központnak ez a repülőtér lesz a bázisa, a kifutó mellé az AGROBER műszaki fejlesztési alánjából kapott kétmillió forintból építhettünk hát műtrágyatárolót is. — Kétmillió az AGROBER-től, négy az Útépítő Tröszt műszaki fejlesztési elánjából — meg ls volt hát a szükséges hatmillió. A Körösi Állami Gazdaság a földmunkákat és a kábelá t.hel vezést vállalta. Ez így egész jó üzlet a gazdaságnak... — És példa lehet a többleknek. A tervek készek, gazdasávossági számításaink megismerhetők — remélhetőleg lesznek követőink. A megtérülési idő — népgazdasági szinten — 1,68 év a renülőtér esetében. Ha a szociális énületet, a csatlakozó utat. a műtrágyatárolót ls hozzás-ámítluk: 2 óv és 9 hónao. Csuoán abból, hogy a gépek több Időt tölthetnek a levegőben, egymillió forinttal növekszik a gazdaság á-bevétele. A leszállópályát ugyanis használhatják a környező gazdaságok is: a gyomai Oyőzelom és az Alkotmány, a dévaványai Aranykalász és a Lenin Tsz, valamint a mi gazdaságunk összesen 30 ezer hektárnyi termőföldjén végzi majd a repülőgép a vegva-e-es gyomirtást, permetezést, műtrágyázást. Köztien megiön Ancsa is. A lártynév ne tévesszen meg senkit: vezetője becézi így az AN—2-es típusú gépet. Közeledik az aszfaltsávhoz, sebessége csökken aztán zökkenés nélkül gurulni kezd felénk. Nyílik az altó. s míg feltöltik — megtankolják — a gépet újabb adag műtrágyával, azt latolgatjuk fiatal vezetőjével, hányszor tud még felszállni a hóesésig. Kenderesen, Gyomától 40 kilométerre ugyanis már szakad a hó, rádiójukon azt ts hallották, sorra jelentkeznek a nyugatdunántúli brigádok: abbahagyják a munkát, elromlott az idő. Aztán újra felpörög Ancsa motorja, ráfordul arra a táblára, ahol a két jelzőőr zászlókkal mutatja, merre kell haladnia, hol kell folytatnia a műtrágyaszórásl. — ö nem a mi pilótánk, kölcsön kaptuk a szomszédból. A gazdaság repülőgép-vezetője ugyanis néhány nappal ezelőtt koccant a kocsijával. Nem találta a magasaági kormányt-r.. - — PALFY KATALIN