Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-10 / 291. szám

Vas^rnnn, 1978. <*«*/»r,i!»er 19­Dí'.. Afrika, Namíbia Mamv felszólalás az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés plená­ris illésén a namíbiai kérdés vitáján tegnap felszólalt Hol­lai Imre nagykövet, Magyar­ország állandó ENSZ-képvi­•elője. Elítélte a dél-afrikai szu­ronyok árnyékában megren­dezett egyoldalú namíbiai vá­lasztásokat, amplyek ellenté­tesek az érvényben levő ENSZ-határozatokkal. Rámutatott, hogy Dél-Af­rikát a nyugati hatalmak mesterkedései segíti Namíbia megszállásában, most pedig egy bábkormány létrehozá­sában. Ez utóbbival kapcso­FAFELL A latban elítélte a Biztonsági Tanács öt nyugati tagálla­mának rendezési tervét. .Fel­hívta a figyelmet arra, hogy a namíbiai kérdés megoldá­sának egyetlen lehetőségét az ENSZ-közgyűlés 9., rendkí­vüli ülésszakán, illetve a Biztonsági Tanácsban hozott határozatok képezhetik. Le­szögezne: a Magyar Népköz­társaság ezután is következe­tesen támogatja a namíbiai nép harcát, és mindent meg­tesz, hogy mielőbb hatékony szankciókat vezessenek be a dél-afrikai rezsim ellen. u- - : RADIOTELEX mm MMmtlfl NDK—NSZK TÁRGYALÁS Lezajlott Berlinben a hét végén az első hivatalos ta­lálkozó dr. Mlchael Kohl, az NDK új külügyminisz­ter-helyettese, és Günter Gaus, az NSZK állandó NDK-beli képviseletének ve­zetője között Kohl, aki a két német állam közötti alapszerződés életbe lépé­se óta az NDK állandó NSZK-beli képviseletének vezetője volt a közelmúlt­ban lett külügyminiszter­helyettes, s többek között az NDK—NSZK kapcsolatok is a hatáskörébe tartoznak. BLUMENTHAL BUKARESTBEN Cornel Burtlca román mi­niszterelnök-helyettes kül­kereskedelmi és nemzetközi gazdasáigl együttműködési miniszter pénteken megbe­széléseket folytatott Mlchael Blumenthal amerikai pénz­ügyminiszterrel. A megbe­széléseken a két ország ke­reskedelmi-gazdasági kap­csolatainak bővítéséről volt KZÓL TÍZMILLIÓ MUNKANÉLKÜLI Tízmillió amerikai volt novemberben munka nél­kül, Illetve kényszerült ar­ra. hogy részíoglalkoztatott­ként dolgozzék — közölte pénteken az Amerikai Mun­kaügyi Minisztérium. A teljesen állás nélküliek szá­ma 5,9 millió, s 3.2 mil­lióan voltak kénytelenek rö­vidített munkaidőben dol­gozni. BÉBI A TANKBAN A görög hadsereg harc­kocsijában hozta világra gyermekét a 28 éves Thalia Kourpalldou. Amikor meg­kezdődtek az asszony szü­lési fájdamai, férje autón akarta kórházba szállíta­ni, de a kocsi a nagy hó­ban elakadt, mire a görög hadsereg egyik alakulatához fordultak alkalmas Jármű­ért Egy harckocsi el is in­dult a vajúdó nővel, a be­havazott úton a város fe­lé, de mielőtt odaért vol­na, az asszony egy leány­gyermeknek adott életet. A szülésnél a Jármű legény­sége bábáskodott. '• MEGSEMMISÜLT FILMTEKERCSEK Több mint nyolcmillió mé­ter hosszú törtépelmt ér­tékű fUmszalajok égtek el Amerika "országos film­archívumának raktárában, ahol a Pearl Harbor ellen a második világháború ideién végrehajtott japán lé­gitámadást megörökítő hír­adófelvételeket ls őrizték. A támadás 37. évfordulóján keletkezett tűz oka eddig Is­meretlen. Az archív um szakembere! szerint a ká­rok felbecsülhetetlenek. TORPEDÓ SIDNEY STRANDJÁN Gyakorlatozás közben vá­ratlanul irányíthatatlanná vált egy ausztrál hadihajó­ról kilőtt torpedó. A ve­szélyes szerkezet Sydney strandja felé vette útját A parti őrség cápafigyelőszol­gálata hangosbeszélőn isme­retlen veszélyes test köze­ledtére figyelmeztette a fürdőzőket, napozókat, akik pánikszerű gyorsasággal igyekeztek elhagyni a stran­dot A torpedó áttörte a cá­pák ellen épített védőhá­lót. de csodával határos módon emberi sérülés nem történt VENDAGJATÉK AGRIGENTÖBAN A szicíliai Agrigentóban szombaton este véget ért az ötödik Pírandello-fesztivál, amely az Idén a kaposvári Cslky Gergely Színház tár­sulatát ls meghívták két egyfelvonásos bemutatásá­ra. A dunántúli 6zínház mű­vészei a „Férfi virággal a szájában" és ,.az Alom" cí­mű darabot adták elő. Ara{af-:nterjű Camp Dávid után „Az izraeli megszállás tör­vényesítésének" minősítette és ismét határozottan eluta­sította a Camp David-i meg­állapodásokat Jasszer Araíat, a Palesztinai Felszabadítás! Szervezet végrehajtó bizott­ságának elnöke, a Monté Carló-l rádiónak és a vidéki francia sajtó képviselőinek Bejrútban adott Interjújában. Camp Dávid nem oldotta meg a palesztinok egy ne­gyedének problémáját, s az a célja, hogy Jordánlába, Szírlába, Libanonba, Egyip­tomba, Irakba és számos más országba szórja szét a palesz­tin népet — mondotta Ara­fat Arra a kérdésre, hogy a PFSZ bizonyos feltételekkel kész lenne-e Izrael állam de facto elismerésére, a PFSZ vezetője így fogalmazott: „Iz­rael talán fél egy kis palesz­tin államtól, amikor a zsidó állam az egész arab világot fenyegeti?" Hozzátette, hogy Izrael a legfejlettebb fegy­verek birtokában van, ezért a PFSZ-nek kell garanciákat kérnie." A PFSZ vb elnöke közölte, hogv a palesztinai nemzeti tanács következő ülésén be­számol a Palesztinai Felsza­badítás! Szervezet képviselői és bizonyos izraeli erők kap­csolatairól. A palesztin nem­zeti tanács tavaly határozta el, hogy érintkezésbe lép a Palesztina területén, vagy annak határain kívül műkö­dő haladó zsidó szervezetek­kel * Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter pénteken Kai­róba és Jeruzsálembe utazott, hegy megpróbálja rávenni Egyiptomot és Izraelt a bé­ketárgyalások folytatására. Az amerikai diplomácia ve­zetője úton a Közel-Kelet felé, egy napra megszakítja útját Londonban. Vance-t közvetlenül elutazása előtt fogadta Carter elnök. Diplomáciai források sze­rint Vance javasolni fogja: amennyiben mégsem lenne remény a békeszerződésre, december 17-ig, ebben az esetben egy hónappal hosz­szabbítsák meg a tárgyalá­sokat. r-i ' H fl D Az emberi j harminc éve 1948. december 10-én az ENSZ Európában, Párizsban tartott közgyűlése háromévi szövegező munka után elfo­gadta az Emberi Jogok Egye­temes Nyilatkozatát: az ilyen Jogokat felsoroló elsó nem­zetközi okmányt. Ez lett az emberi jogok napja, de a mostani, harmincadik évfor­duló az eddigieknél teljesebb, ünnepélyesebb visszatekin­tésre ad alkalmat. A deklaráció, mint közgyű­lési határozat, csak az aján­lás erejével bírt, de azóta klasszikussá vált, alkotmá­nyok és nemzetközi megálla­podások — mint a helsinki záróokmány — hivatkoznak rá. Azóta létrejött az embe­ri jogokat összefoglaló két nemzetközi szerződés is, amely ratifikációira nézve már kötelező: a polgári (sze­mélyi) és politikai jogok, va­lamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok egyezség­okmánya. 1968-ban fejeződött be szövegezésük, s csak 1978-ban léptek életbe, tehát már az enyhülés korszaká­nak termékei. Fiatalságuk miatt még nem olyan ismer­tek, mint a deklaráció, de jelentőségük annál nagyobb is lehet Idővel. Eddig már 52 állam ratifikálta és vala­mivel több aláírta a két egyezségokmányt Hazánk és az európai szocialista orszá­gok az első ratlfikálók közt voltak, több fejlődő, illetve el nem kötelezett tőkés or­szággal együtt Az európai tőkés országok Jelentős része először arra hivatkozott, hogy a Jogokról külön nyugat­európai egyezménye van, vagyis ebben is „tömböt" al­kot de az egyezségokmányok térhódítását látva később mégis csatlakozott. Az Egye­sült Államok hosszas viták után csak tavaly írta alá a két szerződést s a ratifikálás még húzódik a kongresszus­ban. Az emberi Jogok fogalmu­kat tekintve különösen vé­dett, kiemelt jogok, amelyek az emberek legfontosabb lét­feltételeit védik. A nagyszá­mú jog és kötelesség közt ezek az állam és az állam­polgárok viszonyának leg­alapvetőbb kérdéseire vonat­koznak, ezért biztosftá3uk a XVIII. századi forradalmak óta elsősorban az országok saját alkotmányainak, törvé­nyeinek feladata. Nemzetközi jogi védelmüket a népek a második világháborús antifa­siszta koalícióban, a hácik minden eddiginél nagyobb embertelenségel láttán hatá­rozták el. Ezt. tükrözi az 1948-as deklaráció felépítése is, amely először a fasiszták által legdurvábban megsér­tett jogokat sorolja fel Az egyenjogúságot fajra, nemre, vallásra, véleményre és szü­letésre tekintet nélkül, az élethez való jogot, a kínzás, megalázó bánásmód, az ön­kényes letartóztatás és fog­va tartás tilalmát. Az egyez­ségokmányok kötelezően biz­tosítják ugyanezt, de részle­teznek olyan további jogo­kat is, mint például az ál­lampolgárt megillető jogor­voslat, a fellebbezéstől a bí­rósághoz fordulásig, a szak­szervezetben és a közügyek­ben való részvétel. Főleg a szocialista országok követe­lésére a szerződések tartal­mazzák az alapvető gazdasá­gi, szociális és kulturális jo­gokat, Így a munkához és tanuláshoz való megkülön­böztetésmentes jogot. Az ál­lamok kötelezettséget vállal­nak e jogok fokozatos, de gyors fejlesztésére saját tör­vényeik útján. Szólnak az alapvető politikai, vélemény­nyilvánítási jogokról és azok legszükségesebb közérdekű korlátairól is. A nemzetközi védelem el­sősorban nemzetközi együtt­működést jelent e Jogok vé­delmében, fejlesztésében, a tapasztalatok kicserélésében. Tehát nem egyoldalú táma­dást, önkényes számonkérést, amely a többi állammal szemben rontaná a nemzet­közi kapcsolatok már elért szintjét is. Ezt hangsúlyozta most a Varsói Szerződés leg­főbb testületének novemberi moszkvai nyilatkozata is, amely az eddigi hasonló do­kumentumoknál nagyobb ter­jedelemben, külön fejezetben foglalkozik az emberi jogok kérdésével. Kijelenti, hogy a szocialista országok' betart­ják vállalt kötelezettségei­ket, az együttműködés hívei, miközben visszautasítják az illetéktelen beavatkozási Azt jelenti ez, hogy az emberi jogokra vonatkozó egyezményeknek nincs sem­milyen ellenőrzésre^ betar­tásra vonatkozó mechaniz­musa? Ahhoz, hogy teljesen hatékony lehessen egy ilyen nemzetközi rendszer, kétség­telenül a nemzetközi kap­csolatok és a bizalom je­lenleginél nagyobb fejlettsé­gére van szükség, de mégis kialakult bizonyos mechaniz­mus. A személyi és politikai jogok egyezségokmányának megvalósulására 1977 óta egy külön bizottság ügyel, amely tizennyolc szocialista, tökét és fejlődő országbeli tekinté­lyes Jogászból áll. Rendsze­resen je'entáseket kap az or­szágoktól, a jogok megvaló­sításáról, a bekövetkezett haladásról. Ezt megvitatja; nem Ítél el országokai de ál­talános tanulságokat levon, azokra felhívja a világszer­vezet figyelmét. A gazdasági jogok megvalósulásával a világszervezet Gazdasági és Szociális Tanácsa foglalko­zik, és változatlanul műkö­dik az ENSZ-ben 1945-ben létesített Emberi Jogok Bi­zottsága, amely fontos poli­tikai vitáknak, valamint az új megállapodások előkészí­tésének színhelye. E jogilag szabályozott, az államok szu­verenitását tisztelő fórumok működése kevésbé látványos, mint a propaganda felületes kampányai. Mégsem teljesen eredménytelen. Az erkölcsi és presztízs­szempontok ma nem lebecsü­lendő erőt Jelentenek. Fi­gyelembe kell vennie az új helyzetet a dél-afrikai és a rhodésiai fajüldöző rendsze­reknek, a chilei junta pedig hosszú huzavona után ls nemrég kénytelen volt been­gedni az Emberi Jogok Bi­zottságának ténymegállapító csoportjál Kulcsár Téter Tóth Béla Móra Ferenc betuósvényein 29. Az aut^eor az Appel rakparton haladt a város­háza felé Ezután dördültek el a végzetes lövé­sek. Az eszméletlen trónörökös párt kísérete a konakhoz vitte, ahol azonnal bezárták mögöttük a kapukat. Az udvari cselédség az emeletre vitte az eszméletlen trónörököst, aki még akkor hör­gőt,. s nejéi teljesen eszméletlen állapotban. Amikor a szerzetes-rendfőnök föladta az utolsó kenetet, még éltek. A merénylet 10 óra 35-kor történi a trónörökös 10 óra 45-kor kiszenvedeti Nejének szíve még 15 percig dobogott A merénylő gimnazista Princlpet súlyosan megsebesítve fogták el üldözői — A király — A felség az Ischl-1 nyári lakában kapta fél 12­kor a szarajevói esemény első híreit. A király mélyen megrendüli reszketni kezdett és köny­nyezett Pár percnyi hallgatás után töredezett szavakat mondotl — Rettenetes, rettenés, nekem minden rossz­ból ki keli vennem a részem. Őfelsége néhány percre visszavonult a hír után, de hamarosan magához tért, s estig fogad­ta a katonai és kabinetirodák funkcionáriusait és híreit. A leüti megrendülés dacára a király állapota kívánnivalót nemi hagy maga utén. Móra egvlk szivarról a másikra gyűitott, a fe­jét se emelte föl, míg a táviratok szűk híranya­gain buzgólkodott, hogy olvasható formába önt­se. És mikor kész vagvunk a rendkívülivel, még Panka ls szalad le vele az utcára. Engel Vilmos meg Tömörkény a Dugonics térre néző ablakok­ban állnak, s figyelik a fölzaklatott kedélyű tö­megek zavaros kiálti-alt. Katonaviselt létükre ők mái katonának látják a tömeget. De nem be­szélnek róla. Tömörkény szokott nyugalmával fogja literes zöld üvegéi olyan aprólékos gonddal töltögeti kis vastag szájú poharába a bori mintha most azon fordulnának meg a sö­tét Jövőjű sorsok. Hajszoltuk a harmadik rendkívüli kiadási amivel úgv négy óra körül már újra szaladoz­tak az alkalmi rikkancsok az utcákon. Kakuszl Géza nyomdászlnas, Barta Pista Inas, Panka meg Lippai Pista és a szokásos rikkancsi had szórták sebesen a több ezres példányszámot az érdeklődő tömegeknek. Alig győzték össze­kapkodni az értük járó krajcárokat Mi élveztük a számonkénti hajtást. Mert szó szerint hajtottuk. Kézzel hajtódott a rotációs gép, ahogy a többi is. Oreg, kiszolgált katonák, Balázs Lajosok, Boró Gáborok álltak a kukorica­morzsolóhoz hasonlító lendkerekeknél, s mint jó idomított bivalyok, darálták kifelé a rendkívülit Jött le a hír a redakclóból, hogy ma már több lapot nem nyomunk, mehetünk haza. A Tiszán éppen regattaverseny folyt, ezrek nézték, katonazene szólt de mivel a katona nem politizál, a hozzájuk eljutott rendkívüllk híreit nem vették tudomásul, öt óra körül kapták a telefont hogy álljon meg a menet A kávéházak zenekarai is elnémulnak, s a nagy csöndben íöl­visít a tömeg: Háborút háborút büntető expe­díciót Szerbia ellent Hogy ts mehetnénk ml haza Ilyen Izgatott pil­lanatokban. Térülünk, fordulunk a hírek forrá­sánál, a szerkesztőségnél kötünk ki. A telefon állandóan mondja a holnapra való rendkívüli hí­reket. — A merénylet nem a trónörökös személyének szólt, még kevésbé vele levő feleségének, hanem annak a gőgös nagyhatalmi politikának, amivel a monarchia rabságban tartja a Balkán népeit Ezt bizonyítják azok a forradalmi tüntetések, amiket az osztrák katona-tag alig tud elfojtani Morztirban, Travn'kban, Trebinylében, Zavido­vlcsban, Szarajevóban ostromállapotot hirdettek ki, me-t a szerb kereskedők üzleteit kirabolva, fölgyújtogatják, a szerb ajkúakat gyilkolják. Paslcs szerb miniszterelnök kormánya nevében sajnálatát és részvétét fejezte ki a történtekért Jgv szakadt ránk a bizonytalanul sötét éjszaka. A hétfői rendkívüliben ilyen szalagcímek csurog­nak még össze: Ki lesz a katonai utóda Ferenc Ferdinándnak? Ml lesz a főhercegi árvák sorsa? Gyászol a csá­szárváros. A budapesti tőzsdén estek az árfolya­mok. Az új trónörökös Károly Ferenc Józsefi Koronatanács Bécsben. A monarchia hangulata Szerbia ellen fordul. Természetesen a világ lapjainak ls tetemes ré­szét a szarajevói események foglalják el. Szeged akkori öt napilapja is ezzel teríti be az olvasók asztalatait. A Naplóban költők munkálkodnak, kiknek fantáziáját nem csupán a háborútól való félelem lzgatia, de belelámnáznak gondolatukkal az események hátborzongató részleteibe is. Ezért a bádogos, szögletes távirati híreket olvasható folyékonyságúvá olvasztják föl. Természetesen a hatalom oldaláról ercsztgetik a hírfolyamokat Tömörkény sokáig hállg9t. Am gondolatban százszer is végigjárja a katomszolgálatában meg­l«mert „spanyolviaszországot". A benne levó szép tájakat, a szelíd törők, bosnyák lakosságot simo­gatja, akik fölött matt lángba borulóban van az ég is. Királyhoz, s a néphez hű szíve egyformán szerette a törököt, szlávot Július 2-án akadozó tollal frja soros vezér­cikkét, amiben idegenkedéssel toll sorok tenger­lenek elő. — A legfőbb hadvezetés, az uralkodó sem tud­hatja, mi lesz. Szerbiától vizsgálatot követelnek. Szigorút A boszniai börtönök megteltek gyanú­sítottakkal. A trónörökös halottakat a Viribus Unitus hadi­hajöS szállítja most az Adrián. Komor sötétség. Minek kellett nekünk Bosznia? — kiált fel a so­rok rejtő rengetegében. S ha ezt Tömörkény mondta, talán kevés em­bernek lehet annyi joga hozzá, akkor annak nagy oka van. Nem Bosznia kell nekünk, de önállóság, mások önállóságának tiszteletben tartásávall Ez a világ->s beszéd. A király m'nden rezzenését lesik a lapok Mit gondol, mire biccent igent, mire nemet. S talál­gatások. Ha haragszik, háború lesz. A tömegek háborúért ordítoznak. Mámoros, szívszorító üvölt 'zé', amiben az ész nem tud mozdu'ni. JúUus 3-án békehírek eiurognak Hchl­ből, ahol a király folytatja üdülését, s valami olyat köhentett kl a szőr közül, „hogy ő nem kívánja a háborút!" (Folytatjuk.) 4

Next

/
Thumbnails
Contents