Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-07 / 288. szám

1078. (ÍPcemW 7. 5 Műemlékvédelem kÖZMŰVClOdésrÖl városképvédeGem I E,nSkségi «/« «, w, n^mnái A kultúra — az Idegen rzavak és kifejezések szótára szerint — „Az emberi társa­dalom által létrehozott anya­gi és szellemi javak; ennek egy adott korszakban való jellegzetes állapota..." Avagy civilizációnk és műveltsé­günk. H Az utcák és terek e tágan értelmezett emberi kultúrá­nak megannyi tárgyi lenyo­matai. Az építészet és tárgy­alkotás révén társadalmi, gazdasági, szellemi életünk anyagba, kőbe. vasba, fába merevedett médiumai, városi életünk részei. Az utcák és terek kultúrája fogalmain át az emberi településhez, a városhoz jutva felmerül a kérdés: m!t értünk ebben az összefüggésben, város és kü­lönösképpen mit városkép alatt? Arisztotelész még így fo­galmazott: ..a város célja, hogy lakóinak boldogságot és biztonságot nyújtson". Ma pedig már az is elhangzik — kissé sarkítva a magunk te­remtette környezet problé­máit: — „a váras szükséges rossz". Sajnos, a mai városi kör­nyezet sok esetben semmiféle rokonságban nincs az ugyan­azon a helyen levő. társa­dalmakon keresztül kialakult várossal, sem a szellemiek, sem az anyagiak terén. Ha mindezt nem mint egy-egy korszak keresztmetszetét vizsgáljuk, hanem történelmi folyamatosságában, mint egy­másra épülő és egymásból keletkező megújulást, akkor a megszokott fogalmakon, meghatározásokon kívül más. ra is rányílik szemünk. M'nden új kihívás a régivel szemben. Mégis, a régiből keli következnie! Ha az át­alakulás során létrejött új úgy mond ellent a réginek, hogy annál rosszabb vagy csak részeiben jobb, de egé­szében nem. akkor a tör­vényszerűvel van valami baj. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy a szerves folytatásban van szakadás. Erre ébreszte­nek az építészetről folytatott beszélgetésekben ma már közhelynek számító önvizs­gálatok is; „magunknak építjük, unokáink is látni fogják". Egyre több sző esik épített környezetünk és az ember viszonyáról, a környe­zetben élő ember igényeiről. Ma az országban sokfelé ut­cáink, tereink kultúrájáról városképünk védelméről be­szélünk. függésben a gazdasági és kulturális vonzáskörzetében levő községek. Iámét Granasztóit idézve: „E teljesség útérzésén át jö­vünk ' rá, hogy a külső és belső várcskép, a városszi­luett, a részleges vagy össz­városkép. vagy csak az utca­tér különféle nézetei egy-egy összefoglalói a valóságnak." A város tehát egyszerre, egé­szével hat ránk, csak egészé­ben lehet és szabad megér­teni, összefüggései alapján megismerni, és ugyanezzel a teljességtudattal, sőt igény­nyel lehet védeni, fejleszteni. S itt nagyon fontos a vé­delem és a fejlesztés egysé­ge. Ma a fejlesztés tartalma a középtávra irányú' ó prak­tikus gcn-dolkodás. Ez érte­lemszerűen nélkülözi a vé­delem fontos szempontjait. Az építési, városrendezési gyakorlatban és törvények­ben a meglevő értékek vé­delme csak mint parciális kérdés szerepel. Erre csak a műemlékvédelemben van le­hetőség, s így szükségszerűen elszakad a fejlesztésre orien­tált kérdésektől. A „védelem" kérdésének a fejlesztésben való megjele­nése. beépülése lehetővé ten­né, hogy „szemléletünk fej­lettségét ne az új épületek térfogatával és magasságával bizonyítsuk, hanem azzal, hogy ezt éppen a városkép­alkotás terén megszüntetjük". Ma a városépítési gyakorlat­ban a szanálás egyértelműen lebontást, eltávolítást je'ent. Pedig van más tartalma ls a szónak: gyógyítás, orvoslás. A műemlékvédelemtől el­térően védendő értékeink alapvető ismérvei is különbö­zők. Míg a műemlékvédelem­ben egyértelműen a művé­szeti, történe'mi. művelődési, kulturális, néprajzi értékek fontosak, addig a város-, il­letve városképvéde'emben ezek az alapvető értékkate­góriák nincsenek egzakt mó­don meghatározva. Csongrád megye közművelődésének helyzetéről tár­gyaltak tegnap, szerdán délelőtt a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának elnökségi ülésén. A titkárság tanács­kozó termében megtartott értekezleten ott volt Végh Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa. A közművelődés ered­ményeit áttekintő írásbeli tájékoztatót dr. Müller József né, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője egészítette ki és válaszolt az elnökség tagjainak kérdéseire. Sok olyan régi városunk van, amely je'entős és város­képi szempontból' egységesen és együttesen épített műem­lékekkel, számottevő műem­léki környezettel nem ren­delkezik. De utcákat, tereket alkotó, önmagukban és egyenként különösebb érié­ket nem képviselő házaik, házsoraik hordozzák a város egyéni arculatát, karakterét. Vannak városszerkezeti, ut­cahálózati. telepítési alapele­meik, vagyis körvonalazható alapértékeik. E városok közül azok a szerencsések (bár erre igazán , a jövő válaszol), amelyek! „elkerülték" a városközpont átépítésének veszé'yét. Sze­rencsés ez annyiból, hogv ma reálisabb a lehetősége a városképvédelemnek. Sokat jelenthet, ha a rekonstruk­ciós területek átépítésinek alapelveit, városképvédelmi szempontjait meghatároz­zuk-e vagy sem. Lőrincz Ferenc A megye közművelődési helyzetét a sajátos gazdasá­gi és társadalmi adottságok­ból kiindulva tárta fel az előadó. Kiemelte a telepü­lésszerkezet jól Ismert el­lentmondásait, az iparoso­dással végbement társadal­mi átrétegződés jellemzőit, a lakosság életkor és nemek szerinti megoszlásának sajá­tosságait, az iskolázottság színvonalának mutatóit. Mindezekből következnek ugvanis a legfontosabb köz­művelődési feladatok: arra kell törekedni, hogy mind többen fejezzék be általános Iskolai tanulmányaikat (most az aktív korosztály 30 szá­zalékának nincs meg az általános iskolai végzettsé­ge), bővíteni kell a dolgo­zók szakmai tudását, felkel­teni az önművelés és a szo­cialista életmód alakításá­nak igényét. Az öt közművelődési há­lózat — a múzeumi, a levél­tári, a könyvtári, a mozi­üzemi és a művelődésiott­hon-hálózat — tevékenysé­gének áttekintésén kívül foglalkoztak az elnökségi ülésen a gazdasági egysé­gekben, a vállalatoknál és az üzemekben folytatott közművelődési tevékenység­gel; a honismereti mozga­lom fejlődésével, melynek sikereiért különösen pokat tettek a népfrontbizottságok. Dr. Müller Józsefné a kérdésekre válaszolva tájé­koztatott a tervidőszak kul­turális beruházásairól. El­mondta többek között, hogy a könyvtár-levéltár építésé­hez 1930 végéig felhasznál­ják a tervezett pénzeszkö­zöket, elkészül a szegedi, a szentesi és a csongrádi if­júsági ház, a makói múze­um. Beszélt arról, hogy a közművelődés szakemberei közül pillanatnyilag sokan hiányoznak, a javulást a főiskolai képzéstől várják. A megye színházi kultúrá­jának javítását a differen­ciáltabb, színvonalasabb műsorpolitikával, a Szegedi Nemzeti Színház mindhá­rom tagozatának megerősí­tésével lehet elérni. Az öt város lakosságának igényei több tájelőadással, markán­sabb, az igényekhez igazo­dóbb műsorválasztással elé­gíthetők ki. Végh Gyula hozzászólásá­ban arról beszélt, hogyan tudnának segíteni a nép­frontbizottságok az általános műveltség iránti igény eme­lésében, a városi értelmiség további aktivizálásában, a megyében különösen sok dolgozó nő általános és szakmai tudásának emelésé­ben. Molnár Sándor, a nép­front megyei titkára a bi­zottságok kiemelt feladatai közé sorolta a politikai is­meretterjesztést, az állam­polgári jogok és kötelessé­gek mélyebb megismerteté­sét; a honismereti mozga­lom, a helytörténeti munka, az olvasó népért mozgalom, valamint az amatőr művé­szeti együttesek támogatá­sát; a felnőttoktatás felada­tainak megoldását. vala­mint több segítséget a sza­bad idő jobb felhasználásá­hoz. Javasolta a népfront közművelődési bizottságának létrehozását. Az elnökségi ülésen meg­vitatták a jövő évi munka­tervjavaslatokat. Molnár Sándor átadta Kulcsúmé Kiss Piroska városi nép­fronttitkárnak a békemoz­galom kitüntető jelvénvét, amelyet az Országos Béke­tanács a IX. magyar béke­kongresszus alkalmából ado­mányozott. Kiállítás az építőipar új anyagaiból Az Idén 53 újfajta építő­anyag kapott alkalmassági bizonyítványt és felhaszná­lási engedélyt az Építőipari Minőségvizsgáló Intézettéi és az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumtól. Eze­ket az új termékeket mutat­ják be azon a kiállításon, amely szerdán nyitotta meg kapuit a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában. A klál'í­tás egyúttal jelzi azt is. hogy növekedett az építő'par .hát­országa" ipari bázisa, mert nemcsak az ÉVM építőanyag­ipari vállalatai, hanem a korábbinál nagyobb számban vegyipari, faipari, textilipari gépipari vállalatok és szövet­kezetek, valamint mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek és tanácsi vállalatok is je­lentkeztek újdonságokkal. A kiállítást december 16-tt tektnthetlk meg az érdeklő dők, naponta délelőtt 10 órá­tól dá'után G óráig a Buda­pesti Műszaki Egyetem aulá­jában. Jövőre* Granasztói Pál szerint „a városkép lényegét az a be­nyomás teszi, amit a város egészének látása tesz a szem­lélőre". Ebben az egészben | benne van a terepalakulat, i a táti fekvés és a város ki-! fej'ődásét meghatározó tár-' sa ialml változások térbeli következménye is. Ugyan­ilyen fontosak maguk a ko.tkrét emberi művek, al­kotások, falak, házak, azok részei és egésze, a házak színei, a középületek, házte­tők és tornyok, az utcai kis architektúrák, a város szi­luettje, az utcák vonalveze­tése. a település jellegzetes szerkezete, a tömöttség vagv lazaság, a telek-, út- és vasúthálózata, ellátó rendsze­rei, a parkok zöldje, a ker­tek, a virágok, a rend és tisztaság, a csend vagy za­josság, a városlakók kedves­sége. a diákok, a gyermekek és a történelem is. De bele­tartoznak a város határa, közeli és távoli külterülete', az erdők, a vizek, a hegyek vagy a síkság, a temető, a kirándulóhelyek, sőt. tágabb értelemben, de yele össze­Speciális osztályok €5 gimnáziumban Az 1979—80. tanévtől gim­náziumainkban általánossá válik a fakultatív rendszerű képzés. Bár ebben a képzési formában minden eddiginél nagyobb szerep jut a tanulók képessége kibontakoztatásá­nak, az Oktatási Minisztéri­um azonban ennek ellenére továbbra ls működtetni fog­ja az eddig jól bevált, külön is tehetséget kívánó mate­matika II., a testnevelési és az ének-zenei osztályokat Is­mert előttünk, hogy életünk­ben egyre nagyobb szerep jut a természettudományos képzésnek, ezért az Oktatási Minisztérium a kiugróan te­hetséges gyerekek érdekében még négy országos beiskolá­zású természettudományi osz­tályt is szervezett. A négy osztályból kettő Szegedre került. A miniszté­rium döntése szerint — az illetékes szervekkél történt megbeszélés alapján — Bu­dapesten az Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium­ban speciális fizika és komp­lex természettudományos osz­tály, a szegedi Radnóti Mik­lós Gimnáziumban pedig spe­ciális biológia és kémia tago­zat nyílik az 1979—80. tanév­től. A felvétett minden tagoza­ton felvételi vizsga előzi meg, melynek időpontjáról az ál­talános iskolák még időben tájékoztatást kapnak. A spe­ciális tagozatok nyitására a két iskola már megkezdte a felkészülést Óvodák a járásban Bővítették az épületeket — Több gyereknek jutott hely A szegedi járásban az Idén 31 óvodába 2 ezer 273 gyere­ket vettek föl. 219-cel töb­bet, mint tavaly. Néhol fel­vételi bizottságok döntöttek, kinek jusson hely a közös­ségben. A nagyközségekben szükség is volt erre, mert sokkal több volt a jelentke­ző. mint a hely. Sándorfal­ván 47-en, Kisteleken 38-an, Mórahalmon 26-an nem ju­tottak be az óvodába a rászo­rulók közül. A járás 25 köz­ségében 300-nál több gyerek maradt otthon helyhiány miatt Hogv sok-e ez, vagv kevés, ezt mindenki maga dönti el. A tanács szemszögéből biztos kevés, hiszen jobb az átlag, mint az országos, a szülő sze­mével nézve viszont sok, mert éppen az ő gondján-baján nem segít a közösség, s gyer­meke eggyel növeli a kima­radottak létszámát. Márlegel­ték a felvételi bizottságok, hogy lehetőleg azok a gyere­kek maradjanak otthon, ahol az anya házitartásbeii, vagy gyes-en van. Keseregnek a domaszékiek, mert községükben még nem épült föl a várva várt óvoda. Ügy tervezik, az ötödik öt­éves tervben tető alá kerül az épület. Szatymazon viszont az öröm üthet tanyát, noha a kettőből egyet csináltak. Az előrelépésre úgy nyílott lehe­tőség, hogy a volt iskola épü­letébe költözhetnek az eddig szétszórtan működő óvodai csoportok. Bakson átalakítot­ták az épületet, s most már a cigánycsoport is odaköltö­zött. Igaz, hogy később sze­relték be a vízcsapot és kés­ve rakták le a műanyagpad­lót, de a jobb később, mint soha elv alapján 25 hellyel gyarapodott az óvoda. Némi javulás Sándorfalván is ész­revehető, hiszen a Dózsa György utcában fölújították az elavult létesítményt. Rőszkén, a Kossuth Tsz bútorokat vett a gyerekek­nek, hogy enyhítsen az óvo­dák anyagi gondján. Puszta­mérgesen kijavították a tetőt, így szeptembertől jobb kö­rülmények között kezdhették a munkát az óvónők. Előfordul, hogv délutánon­ként szaporodnak az óvónői teendők. így például Csenge­lén, Bakson és Kisteleken, ezért a tanács végrehajtó bi­zottságához fordultak segítsé­gért. Nem sokáig kell már mér* gelődniük a mórahalmi anyu* káknak. mert az idén elkezd­ték építeni a 75 gyermeknek elfoglaltságot adó épületet. Vulkánok és sivatagok Nyilvános előadóülést ren­dez a Magyar Földrajzi Tár­saság szegedi osztálya hol­nap, pénteken délután 5 óra­kor az Ady téri egyetem TTK-előadójában. Dr. Sze­derkényi Tibor egyetemi do­cens, aki néhány évvel ez­előtt geológiai-óceánoló.ttai tanulmányúton vett részt Ausztráliában, Üj-Zélandon ás a Polinéziai szigetvilág­ban, vetítettképes előadást tart a jelenleg is észlelhető Vulkáni tevékenységről és ezek gazdasági kihatásairól — helyszíni megfigyelései alapján. Ezután dr. Márton Gyula geológus színes diaké­pekkel és eredeti magneto­fon-felvételekkel illusztrált előadásában kalauzolja az ér­deklődőket „Mongóliától a szaúd-arábiai sivatagokig". Földtani kutatóexpedíció tagjaként majdnem öt évet töltött a Gobi-sivatagban. ugyanennyi ideig dolgozott Szaúd-Arábia sivatagjaiban; minthogy ismert a mongol és az arab nyelveket, e népek életformájáról, szokásairól, művészetéről, mai törekvé­seikről érdekes élményeket szerzett Bő kínálat A kiskereskedelem az erős novemberi forgalom után is változatlanul bőséges kíná­lattal, gazdag választékkal készül a karácsonyi csúcsra. A vállalatok a legnagyobb forgalmat dacember 10-re, ezüstvasárnapra és 17-re, aranyvasárnapra várják. A Centrum áruházak már be­hívták 600 nyugdíjasukat, s vasárnap a pultok mögé áll­nak az irodai alkalmazottak is. Valamennyi áruházban pótpénztárak, s mellettük kü­lön csomagolok gyorsítják a kiszolgálást. Ugyancsak kü­lön brigádokat szervezte!? az egves osztályok folyamatos utánpótlására. Valamennyi áruházban az ilyenkor kevésbé keresett részlegek összevonásával bő­vítették a játékosztályt, a Corvin áruház első emeletén kü'ön ajándékosztályt nyi­tottak. Újdonságként most hoznak forgalomba egyebek között divatos, olcsó flanell szok­nyákat, bakfisoknak szűk­szárú düftin nadrágokat. A férfiaknak egyszínű és min-. tás hazai és import ingeket ajánlanak. Tízféle színben kínálnak az áruházak hollqnd harisnyadarágot. Most kap­tak az üzletek 15 ezer URH­sávos japán zsebrádiót, 3000 csehszlovák és lengyel le­mezjátszót. Az ajándékosztá­lyok különlegességei: az in­diai rézdíszműáruk, a szov­jet és a lengyel borostyán di­vatékszerek. A Skála Áruházban a szo­kásosnál 20-szal több pénz­tár és csomagoló gyorsítja a forgalmat. A kiskereskedelmi vállalatok is bőséges válasz­tékkal, megerősített személy­zettel váriák az ezüstvasár­napi vásárlókat. Még ezüst­vasárnap is tart az OFOTÉRT kedvezményes vá3ára, ame­lyen egyes fényképezőgépe­ket, dia- és filmvetítőket, na­gvító®épeket és filmeket kí­ná'nak 20—-10 százalékkal ol­csóbban. Karáreonvi úidon­ságként most került fo-ga­lomba a japán Chinon '"M— III. típusú kisfilmes tükör­reflexes fényképezőgép. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents