Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-31 / 307. szám

vtteleztet hátráltató — pénzügyi; terv- és kapacitáséi látási, szállí­tási problémák: — az összlakásépítés (4800— 4000) meghaladta az éves elő­irányzatot, ezen belül a tervet megközelítően alakul a célcso­portos lakásokra vonatkozó elő­irányzat is. A kapcsolódó létesít­ményeken belül megfelel® ütem­ben halad a házgyári óvoda- és bölcsődeépítés programja. Az egyéb tanácsi fejlesztéseknél több helyen Jelentós késedelem mutat­kozik (lakáskapcsolódó létesítmé­nyek, községi iskolaépítkezések, szegedi nagyáruház, szentesi Ifjú­sági Ház. makói kórhterekonsls rukció stb.). A beruházási tevékenységet to­vábbra is több probléma — terület­előkészítés hiányosságai, ütemtelen finanszírozás — jellemezte. A beru­házási koordináció súlypontját el­sősorban a feszültségforrások fel­Számoláséra irányítottuk. II. 1979. évi gazdaságpolitikai feladatok Az MSZMP KB 1978. december K-i határozatában megjelölt felada­tokat, s a népgazdaság egyensúlyi helyzetét figyelembe véve azzal számolunk, hogy a Jövő évben ne­hezebb feltételek között kell dol­goznunk. Ez valamennyi gazdálko­dó és irányító szervtől fokozott erőfeszítéseket követel. A központi dokumentumok, a megyei pártbi­zottság középtávú területfejlesztési irányelvei, valamint gazdasági épí­tőmunkánk eddigi tapasztalatai alapján meghatározhatók a további feladatok. A gazdaság egészét érin­tő célkitűzések között: — álljon a gazdaságirányító, a 6zervező és a politikai munka középpontjában a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, a gazdaságos termelés és export dinamikus növelése, a gazdaság­talan termelés visszaszorítása; — a területi és vállalati gazda­ságszervező munkában juttassuk érvényre azt a követelményt, hogy a gazdaságpolitikai célok elérésének alapvető módszere a gázdálkodás színvonalának eme­lése, amelynek tükröződnie kell a termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítésében, az üzem- és munkaszervezésben, a költség- és pénzgazdálkodásban, az ésszerű takarékosságban, a vevő!; és szál­lítók kapcsolatában, valamint a munkafegyelem javításában; — az ipari termelésben egy erőteljesebb szelekció valósuljon meg. Az iparvállalatok és szövet­kezetek a gazdaságos, a minden piacon értékesíthető export ter­melését fokozzák. Ennek érdeké­ban a jövőben gyorsítsák a mű­szaki fejlesztést, Javítsák a haté­konyságot a kooperációt a termé­kek minőségét; — minden területen alapvető­en a végrehajtásra összpontosítva a gyakorlat a jövőben az eddigi­eknél jobban szolgálja a gazda­ságpolitikai célkitűzések meg­valósítását. Fokozva a kezdemé­nyezést, az önállóságot, a felelős­ségvállalást. A kádermunkábaft arra kell törekedni, hogy növe­kedjék az ilyen típusú vezetők száma; — feladataink megvalósításá­ban további szemléletváltozás szükséges. Az egyoldalú mennyi­tégi szemlélet helyett egyértel­műen a minőségi és a hatékony­sági tényezők fokozottabb előtér­ét állítást a cél. Minden más fel­adatot ennek kell alárendelni. Erősítve minden szinten a köz­gazdasági szemléletet is, hiszen a hatékony gazdálkodás alapja a jó minőségű, gazdaságosan előál­lított termékek gyártása; — a hatékonyság, a minőség növelésével kapcsolatos célkitűzé­sek kidolgozása, a feladatok meg­valósítása során fokozottabb mér­tékben támaszkodjanak a tudo­mányos kutatások (műszaki, ag­rár, közgazdasági tudomány) ered­ményeire a megyei kutatóintéze­tek és a termelőüzemek közvetlen kapcsolatának bővítésével is: — az 1979. évi feladatok telje­sítéséhez nagyobb erőfeszítésre, fegyelmezettebb munkára, a jö­vedelmeknek és a teljesítmények­nek szorosabb összekapcsolására van szükség. Az életkörülmények nagyobb mértékű javulása attól függ, hogy milyen mértékben tud­juk a gazdálkodás minőségi kö­vetelményeit megvalósítani. A gazdasági építés tudatosságá­nak, fegyelmezettségének javítása érdekében: — a vállalatok, intézmények időben készítsék el éves tervei­ket, alakítsák ki a végrehajtást szolgáló hatékony Intézkedései­ket. Ezeket az üzemi demokrácia fórumain vitassák meg és igé­nyeljék a társadalmi szervek se­gítségét. Gondoskodjanak az éves feladatok hosszabb távra szóló célkitűzésekkel való összehango­lásáról, a VI. ötéves terv előké­szítésének megkezdéséről; — a tanácsi és egyéb állami szervek munkaterveikbe építsék be a gazdasági építőmunka segítésének súlyponti feladatait. A hatósági ügyintézés szín­vonalának emelésével és in­dokolt egyszerűsítésével, vala­mint a fejlesztési feladatok haté­kony koordinálásával járuljanak hozzá a gazdaság tervszerű fej­lődéséhez A tanácsok saját gaz­dálkodásukban. valamint az álta­luk irányított vállalatok. Intéz­mények tevékenységében érvé­nyesítsék a takarékos gazdálko­dás követelményeit, célirányosan koordinálják az üzemek és a la­kosság társadalmi munkaakcióit; — megyei tanács, valamint a Népi Ellenőrzési Bizottság koor­dinációjával folyó ellenőrzési munka biztosítsa a társadalmi érdele következett* érvényesülé­sét, a népgazdasági helvzethei alkalmazkodó vállalati magatar-i tás kialakulását. A gazdálkodó egységek érjék el a pénzügyi fe­gyelem javulását, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmét. A belső ellenőrzés által feltárt la­zaságokat minden szinten köves­se megfelelő intézkedés és fele­lősségre vonás. O Az Ipari termelőerők gazda­ságos hasznosítására alapozva Irányozzuk elő a termelés export­orientált korszerűsítését és bővíté­sét. A növekedést rendeljük alá a gazdasági szerkezet hatékonysági követelményekkel összhangban levő fejlesztésének. A termelés volume­nét ezért a népgazdasági átlagnak megfelelő — 3—4 százalékos — mértékben emeljük. Ezen belül át­lagot meghaladó termelésbővülésrt azámítunk: — a hazai nyersanyagot feldol­gozó — azt gazdaságosan export táló — élelmiszeriparban (hús, tej, tartósító ipar); a technikai rekonstrukciók^ kai fejlesztett — és így verseny­képes gyártmányokkal rendelkező — gép-, vegy- és építőanyag-ipari egységeknél (Szegedi Kábelgyár, Szegedi Gumigyár. KONTAKTA Szentesi G^ára. MAT Fémipari Vállalat, FÉG Makói Gyára); — konjukturális helyzetüké nél fogva — minden piacon el­adható — kedvező jövedel­mezőséggel exportálható termé- % kfk. illetve tőkés Importot he­lyettesítő gyártmányok esetében (ipari szövetkezetek, könnyűipari vállalatok gazdaságos exportter­mékei) ; — ahol a szocialista országok felé irányuló exportkontingen­sek kitöltése ezt szükségessé teszi (HÖDGÉP. METRIPOND). vala­mint a helyi adottságaink széle­sebb körű hasznosítását és a la­kosság Jobb ellátását biztosító szolgáltatóágakban (földgázszol­gáltatás, villamosenergia-szolgálta­tás, ipari javítótevékenység). Termeléspolitikai célkitűzéseink középpontjában a gazdaságos export fokozása, a nem rubelelszámolású exportértékesítés termelést megha­ladó — mintegy 10—12 százalékot — bővítése 611. Ennek alapját ké­pezze: — az export árualapok bő vitte aére létrehozott kapacitások opti­mális hasznosftfea, valamint M újabb beruházások (KSZV-nél, a Baromfifeldolgozó Vállalatnál) be­fejezése; — az exportra kerülő termelés ütemességének, minőségének a pia­ci igényekhez történő igazítása (könnyű- és élelmiszeripari válla­latoknál). A vállalatok, szövetkezetek gaz­dálkodásában el kell érni, hogy a központi elvonás erősödését nagyobb részben ellensúlyozzák a hatékony­ság javítását szolgáló intézkedések­kel: — a termelési szerkezet korsze­rűsítése érdekében a területi Irá­nyító, érdekképviseleti szervek kezdeményezzék a gazdaságosan nem hasznosítható telephelyek felszámolását. A gazdálkodó egy­ségek fejezzék be a termékszerke­zet minősítését, készítsenek javas­latot a gyártási ágakat érintő strukturális feszültségek rendezé­sére, a gazdaságtalan termelés csökkentésére; — a megyében működő ipari szövetkezetek vállaljanak nagyobb szerepet az állami ipar kooperá­ciós szükségleteinek kielégítésé­ből. Ennek szervezéséhez a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara helyi szerve, valamint a megyei KI­SZÍ) V nyújtson segítséget; — a megvalósuló új termelőka­pacitásokra, valamint a vertikális együttműködés további fejlesztésé­re építve törekedni kell az alap­anyagtermelés, valamint az élel­miszeripari feldolgozás összhang­jának javítására; — a vállalatok tökéletesítsék a a külkereskedelmi szervekkel való kapcsolatukat (információs Igé­nyek jobb kielégítése, piaci köve­telményekhez való rugalmas al­kalmazkodás, közös érdekeltségen alapuló szerződések és szervezeti formák kialakítása). A magánkisipar a korszerű szet> Vezési formák (munkafelvevőhelyek, szolgáltatóházak, szövetkezeti ipar­ral való együttműködés) alkalmazá­sával, a kisipari műhelyek technikai színvonalának javításával, valamint a nyugdíjasok és a munkaviszony­ban levők további bevonásával já­ruljon hozzá a növekvő lakossági szolgáltatási Igények kielégítéséhez, a szocialista ipar által gazdaságosan nem gyártható termékek, alkatré­szek kínálatának javításához. © Az építőipari szerelési tevé­kenység volumenét 9—7 szá­zalékkal indokolt növelni. A fejlő­dést a termelékenység azonos mér* tékű növelésével, a minőségi szín­vonal javításával kell biztosítani. A kivitelező munkában kiemelt fel­adat a megkezdett termelőberuhá­zások befejezése, a lakásépítési elő­irányzatok teljesítése, az exportban, valamint a lakossági ellátásban fon­tos létesítmények időbeni átadása, uz épületkarbantartás arányának emelése. A termelő tevékenység szervezésé­ben, a kapacitások fejlesztésében a vállalatok és a szövetkezetek töreked­jenek a Központi Bizottság 1978. ox­tóber 12-1 — az építőipar és építő­•nyagipar helyzetéről, Illetve tovább­fejlesztésének feladatairól szóló — határozatában megjelölt feladatok, követelmények következetes meg­valósítására. A beruházási feszültségek mér­séklésével el kell érni a megkezdett létesítmények kivitelezésének gyor­sítását, a befejezetlen termelési ál­lomány csökkentését. A kivitelező vállalatok és szövetkezetek ennek ér­dekében: — a kivitelezői kapacitások ösz­szetételét igazítsák jobban a be­ruházói igényekhez (vízvezeték, központifűtés-szerelés, burkoló- és bádogosszakmák, vázszerkezet-elő­állítás és -szerelés súlyának nö­velése) ; — további gépesítéssel, az eló­regyártás fokozásával is növeljék a befejező kapacitások teljesítőké­pességét (anyagmozgatás gépesíté­se a tanácsi építőipari vállalatok­nál, szakszerelőipari munka kls­gépesítése valamennyi építőipari egységnél). Kiemelt feladatkénl kezeljék a technológiai szakosodás erősítését; — növeljék az építőipart Wvite­lezőmunka koncentrációját; — javítsák a kooperációt a b*» ruházások megvalósításában köz­reműködőkkel; — emeljék a termelés szervezé­sének hatásfokát a számítógépes programozás kiterjesztésével (DÉ­LÉP, CSOMIÉP), az anyagi-műsza­ki előkészítés tervszerűbb elvégzé­sével (CSOMIÉP, építőipari szö­vetkezetek). Az építőipar előtt álló feladatok eredményes megvalósítása feltéte­lezi az ágazati tevékenység feltéte­leinek javítását. Ennek érdekében: — a műszaki fejlesztés Irányul­jon a házgyári rekonstrukció be­indítására, az új technológiai meg­oldások (építő—kémiai technoló­giák, korszerű épületszigetelés) alkalmazásának élőkészítésére; — az ipari háttér Javítását szol­gáló létesítmények mielőbbi üte­mes termelésével, a technológia korszerűsítésével fokozzák az épü­letfenntartási tevékenység terme­lékenységét (Szegedi Magas- éa Mélyépítő Vállalat, Szegedi Épí­tőipari Szövetkezet); — a technikai eszközök korszerű­sítésével párhuzamosan gondos­kodjanak a dolgozók, különösen • műszaki középkáderek képzett­ségének fokozásáról, a munkaerő összetételének a feladatokhoz tör­ténő igazításáról. — A tervezővállalatok teljesít­ményértéke 5—6 százalékkal emel­kedjék. A tervezőkkel szemben kö­vetelmény, hogy törekedjenek a la­kóház-felújításí tervek színvonalá­nak emelésére (Szegedi Tervező Szö­vetkezet) és a mezőgazdasági beru­házásokhoz szükséges tervezői ka­pacitás bővítésére. (AGROBER). © A megye mezőgazdasága *a országos ütemet meghaladóan növelje termelését (3—4 százalék­kal). A helyi sajátosságoknak meg­felelően, területenként differenciál­tan, a nagyüzemek 4—5 százalékkal, a kisgazdaságok 1—1,5 százalékkal termeljenek többet az előző évinél. A termelés növelését meghaladóan [ bővüljön az ágazat exportja. A Központi Bizottság 1978. már­cius 15-1 — a mezőgazdaság és élei- , miszeripar helyzetéről, valamint to- I vábbfejlesztéséről szóló — határo- ' zatával összhangban a gazdálkodás­ban adottságainkhoz még jobban igazodó termelésszerkezet kia'ir­tására van szükség. A gazdaságok együttműködésével növekedjék a ter­melés koncentrációja, erősödjék a költségcsökkentő tartalékok feltárá«a (üvegházak, fóliatelepek és állatfé­rőhelyek intenzívebb hasznosítása, termékek minőségének javítása, technológiák korszerűsítése). A ta­nácsok és a földhivatalok a földvé­delem és földhasznosítás továbbfej­lesztése érdekében szorgalmazzák a mezőgazdasági nagyüzemek egymás közötti földcseréit, intézkedjenek a hasznosítható földterületek terme­lésbe állításába. A nagyüzemek a szántóföldi művelésre nem alkalmas területeken fokozzák az erdősítést, gyeptelepítést. A növénytermelésben a kukorica vetésterülete 8—10 százalékkal nö­vekedjék. A tömegtakarmányt adó növényekből, silókukoricából az egy­ségnyi területre jutó hozam növelé­se a fő feladat. Az Ipari növények (kender, cukorrépa, napraforgó) ter­mésátlagának növelése me'lett a beltartalmi értékek javítására kell nagyobb gondot fordítani. A szántóföldi zöldségtermesztés­ben a lakossági igények, valamint az ipari alapanyagszükséglet bizton­ságos kielégítésére, az exportlehető­ségek maximális hasznosítására kell törekedni. Ennek figyelembevételé­vel a zöldségfélék vetésterülete a piaci igényekhez igazodjon. A szer­ződéses termelés váljon teljes körű­vé. Az állattenyésztésben érjük el az állomány további növelését. A ser­tés-, juh- és a szarvasmarha-ága­zatban az állomány tenyészértéké­nek növelésével, a tartási technoló­gia tökéletesítésével emelkedjenek a hozamok az önköltség csökkentése mellett A tejtermelés, baromfihús­és tojástermelés jobban igazodjék a feldolgozóipar, Illetve a lakosság szükségleteihez. Az egy tehénre ju­tó tejtermelés haladja meg a 3 ezer •00 litert A mezőgazdaság hosszabb távra szóló feladataival összhangban a megyei tájkörzetekben megvalósuló fejlesztések szolgálják az adottságok te a termelési tapasztalata' hasznosítását, a hagyományosan Jel­lemző kultúrák termelésének fej­lesztését: Makó környékén a hagy­mát, gyökér-zöldségféléket; Szentes térségében a hajtatott és szántóföl­di zöldségtermelést; Csongrádon vö­rös bort adó szőlőtermelő körzet ki­alakítását; Hódmezővásá rhe! ven a kalászosok és abraktakarmányok előállítását; Szeged és a szegedi já­rás területén szőlő-gyümölcs, fű­szerpaprika, burgonya, paradicsom fo egyéb zöldségfélék (retek, saláta, zöldpaprika stb.). Állattenyésztési ágazat feladata Makó és Szentes térségében a ser­tés- és juhtenyésztés, Hódmezővá­sárhelyen a szarvasmarha- fo ser­téstenyésztés, Szeged járásban •

Next

/
Thumbnails
Contents