Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-31 / 307. szám

kooperációs fegyelem ei+utésére, a a kül- és öelker®kedelrrá vállalat­tokkal való együttműködés javítá­sára, a szigorúbb gazdálkodási fel­tételeknek megfelelő vállalati belső irányítási rendszerek kialakítására. O A megyei székhelyű építőipa­ri szervezetek átlagosan mint­egy 5 százalékkal növelték terme­lésük volumenét. Ezen belül ki­emelkedett a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat (15 százalék), valamint a Szegedi Építőipari Szö­vetkezet (12 százalék). Elsősorban vezetési hiányosságok miatt nem teljesítette tervét a CSOMIÉP. Megbízások hiányában csökkent a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat termelése is. Az építőipari kivitelező szerveze­tek tevékenységében a hatékonyság javítását szolgáló törekvéseket je­lezték: — a korábbi évektől eltérően változatlan fizikai dolgozó létszám mellett a termelékenység növelé­sével bővült a termelés; — a kivitelező szervezetek eredményesen törekedtek a lakás­építési terv teljesítésére. Néhány területen nem értük el Célkitűzéseinket: — a minőség javításában, az épí­tőipari kapacitáshiány mérséklésé­ben, a dekoncentráltság csökkentésé­ben, néhány időszakosan jelentkező anyaghiány csökkentésében. A tervezőszervezetek teljesít­ményértéke átlagosan 7 százalékkal emelkedett, s ez lehetővé tette egyes területeken a korábbi feszültségek enyhülését. A kivitelezés tervellá­tottsága a lakás- és kapcsolódó lé­tesítményeknél javult, a mezőgazr dasági beruházások megvalósítását azonban az elégtelen tervezői ka­pacitás miatt továbbra is gondok jellemzik. © A mezőgazdaságban a kitű­zött termelésnövekedést az átlagosnál kedvezőtlenebb időjárás miatt nem sikerült teljes egészé­ben megvalósítani. A termelés ösre szességében 1,5—2 százalékkal nö­vekedett. Az állami gazdaságok, háztáji és kisegítő gazdaságok a tervezett termelésnövekedést elér­ték, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben viszont nem. A két fő­ágazat közül — a tervnek megfe­lelően — az állattenyésztés fejlő­dött dinamikusabban. A mezőgazdasági szervezetek gaz­dálkodásában az alábbi tendenciák a jellemzőek: — javult a mezőgazdasági mű­velésű földterület hasznosítása, csökkent a parlagterület nagysá­ga, meggyorsult az elhagyott ro­mos tanyák felszámolása. A me­zőgazdasági földterület azoban to­vább fogyott; — a növénytermelés vetésszere kezete alapvetően az irányelvek­nek megfelelően változott Növe­kedett a napraforgó, a kender, a lucerna és csökkent a lédús ta­karmányok területe. A kukorica vetésterülete 4 százalékkal emel­kedett, de a tavaszi belvíz miatt kisebb az előirányzottnál. A szán­tóföldi zöldség-növények terület­növekedésével együtt a szerkezet jobban igazodott az igényekhez (csökkent a káposzta, zöldség-. fyökér, ^-.-ekedett a zöldborsó ás a paradicsom vetésterülete). A növénytermesztés hozamai a búza, a napraforgó, a fűszerpapri­ka és a paradicsom kivételével meg­haladták az előző évi eredményeket Rekord átlagtermés volt kukoricá­ból és cukorrépából. Jelentős volt az állattenyésztés fejlődése. Az állomány kisebb mér­tékű gyarapodása mellett számot­tevően növekedett az állati termé­kek hozama és felvásárlása (8—10 százalék). A tervet meghaladó volt a tehen- és kocalétszám növekedé­se, döntően a kisgazdaságokban. A juhállomány tervet megközelítően (10 százalék) nőtt Valameunyi állatfajnál tovább ja­vult az állomány minősége, terme­lőképessége. Ennek eredményeként a sertéshústermelés 10 százalékkal, a baromfihús-termelés 5—6 százalék­kal volt több az előző évinél. Az egy tehénre jutó tejtermelés 10 szá­zalékkal növekedett, s megközelíti a 3 ezer 400 litert. Szerény a fejlődés a takar­mánygazdálkodás területén (siló­kukorica, lucerna termesz! és, rét-, legelőgazdálkodás). Az abraktakar­mány-felhasználásban és a mellék­termékek hasznosításában azonban továbbra is jelentősek a tartalékok (répafej-, kukoricaszár-felhasználás). Tovább javult a mezőgazdasági nagyüzemek anyagi-műszaki bázi­sa. Jobb feltételek alakultak ki a korszerű termelési eljárások alkal­mazására (nagyobb termőképessé­gű fajták, korszerűbb technoló­giai eljárások, tápanyagvizsgálaton alapuló talajerő-gazdálkodás). Fel­gyorsult a különböző állattenyész­tési telepek rekonstrukciója, vala­mint az üvegházak, szárítók és tá­rolók építése. Az ültetvénytelepítés a tervezett­nek megfelelően alakult (szőlőt kö­zel 400, gyümölcsfát 370 hektáron telepítettek.) A komplex belvízrendezési prog­ram keretében ütemesebbé vált a melioráció megvalósítása. Jobban hasznosították az együtt­működésekben, integrációkban rejlő lehetőségeket. Altalánossá vált —a főbb munkák optimális időben tör­ténő elvégzése érdekében — a me­zőgazdasági nagyüzemek egymást segítő tevékenysége. Tovább növe­kedett a termelési rendszerek sze­repe (az iparszerű termelési rend­szerek a nagyüzemi szántóterület­nek 47 százalékát teszik ki). Előre­lépés történt a gyepgazdálkodásban (10 tsz mintegy 7 ezer ha terület­tel csatlakozott a termelési rend­szerhez). A szőlőtermelés és bor­gazdaság vertikális integrációjának megvalósítására kezdeményezték a megyei rendszer jóváhagyását és a gyümölcstermesztésben egy alköz­pont kialakítását. Együttműködést hoztak létre a Juh- és hízómarha- tartás fejleszté­sére Szentes térségében. A háztáji, és kisegítő gazdaságok termelése a mezőgazdasági nagyüze­mek és az ÁFÉSZ-ek sokirányú se­gítségnyújtásával tovább fejlődött. A lakosság friss zöldségellátásának biztosítására közel 2 ezer ha-al nö­velték a zöldségtermö területet. Hí­Bősertés-termelésük a nagyüzemre két meghaladóan — 20 százalékkal — növekedett. * A mezőgazdaság általános fejlő­dése mellett nem megfelelő ütem­ben mérséklődött az indokolatlan differenciáltság. A gazdaságok egy részénél a termelési szerkezet nem igazodott megfelelően az adottságok­hoz. A tervet meghaladó termelés, va­lamint a forgalmazó szervezet hiá­ny® felkészültsége miatt akadozott a felvásárlás. (A ZÖLDÉRT részéről késett a szabványkövetelmények megismertetése, nem volt ütemes a burgonya és a vöröshagyma átvétele.) Nem értük el a tervezett szintet a nyersáruexport növelésében. A termékek exportra történő előkészí­tését a technikai felszereltség hiá­nyosságai mellett az érintett nagy­üzemek érdektelensége is hátráltat­ta (korai burgonya, káposztafélék, vöröshagyma stb. esetében). O A közlekedési ágazatban a te" herszálh'tási teljesítmények el­maradtak a tervezettől (a vasúti szállítások mennyisége I százalék­kal csökkent, a közúti áruszállítás volumene 4 százalékkal növekei dett). Akadozott a vasúti fuvarozá­si igények kielégítése. A teherkocsi­ellátás feszültségeit növelte, hogy a fuvaroztatók árufogadási és -rako­dási készsége nem volt megfelelő, A lakossági fuvarozási szükségle­tet általában kielégítették. A rako­dás-gépesítés bővült, de az igények­től elmarad. Külön gondot jelent az anyagmozgató és rakodógépek alkatrészellátásának és javításának alacsony színvonala. A korábbi évek tendenciáinak megfelelően tovább csökkent a vas­úti személyszállítás, ugyanakkor di­namikusan emelkedett a közúti ága­zatban. Kismértékben javult a sze" mélyvonatok, valamint a távolsági autóbuszok menetrendszerűsége. A helyi járatoké továbbra is kedvezőt­lenek. Nem mindig kielégítő a jár­művek tisztasága. Az utazási feltételek javulásában Jelentős szerepe volt az autóbusz­park bővítésének és korszerűsítésé­nek, (vár®i helyi járatok, munkás­szállítás), a szegedi villam®közleke­dés fejlesztésének, valamint a lép" csőzetes munkakezdés bevezetésének. A postaforgalmi tevékenységet nö­vekvő tendencia jellemzi. A postai fejlesztéseket — döntően kivitelezői kapacitás hiányában — lassú ütem­ben valósították meg. A tervezett 5 kisp®tahivatal felújítása megtör­tént, viszont nem kezdődött el • mórahalmi és a pusztamérges! pos­taház építése, valamint a Szeged L Postahivatal korszerűsítése. O A nagy- és kiskereskedelmi forgalom dinamikusan fejlő­dött A kiskereskedelmi értékesítés a tervezettet és az ország® átlagot meghaladóan, 10 százalékkal bővült Szerkezete jobban igazodott a fo­gyasztói kereslethez. A korábbi évektől eltérően a legdinamikusab­ban az állami kereskedelemben nőtt az értékesítés. A kiskereskedelmi forgalom ala­kulására a következő főbb tendenci­ák hatottak: — bővült az árukínálat és kor­szerűsödött m szerkezete. Ehhez jék a dolgozók munkateljesítmé­nye, a végzett munka minősége. A jövedelmek reálértékének biz­tosítása nagy felelősséget ró a ter­melő- éa forgalmazóvállalatok költséggazdálkodására, árpolitiká­jára; — a szolgáltatások ez évben is 6—7 százalékkal bővülje­nek. Alapvető feladat az ellátott­ság minőségi jellemzőinek javí­tása, a területi különbségek fel­számolása, az új szolgáltatási for­mák elterjesztése. A tanácsok ked­vezményekkel segítsék elő az ipar­engedélyek kiadását, a területileg, illetve szakmailag indokolt igé­nyeknek megfelelően; — gondoskodni kell a szolgálta" tási tevékenység technikai feltéte­leinek javításáról. így a mindszen­ti szolgáltatóház bővítésének, a nagyáruházhoz (Szeged) kapcsolódó szolgáltatólétesítmények megvaló­sításának gyorsításáról. Fejül kell vizsgálni a szeged-móravárosi szol­gáltató komplexum megvalósításá­nak helyzetét; — a lakás- és kommunális ellá­tás javítása érdekében az anyagi erőforrások koncentrálásával, a la­kosság társadalmi munkájának szervezésével el kell érni a szín­vonal-emelkedés eddigi ütemének fenntartását. 1979-ben 4 ezer 700 lakás — ebből 2 ezer 212 célcso­portos lakás — megépítése mellett legalább 250—300 munkáslakás építésére kell törekedni. Ennek ér­dekében új szervezési formák vállalati szervezésű építkezések bevezetése is indokolt. Ebben a MÉSZÖV vállaljon nagyobb sze­repet. A megyei tanács dolgozzon ki átfogó programot a családi ház építéséhez szükség® telekbiztosi­fásra; — ütemesen valósítsuk meg az ivóvízellátás biztonságának Javítá­sára tervezett intézkedéseket, va­lamint a szennyvíztisztítással ősre szefüggö beruházásokat E munká­latokat elsősorban Szegeden kell szorgalmazni; — a földgázprograrn ütemes foly­tatásával számolva, a vezetékes gázfogyasztók száma 3 ezer 500­zai, a propán-bután gázfogyasz­tás pedig az igényekkel össz­hangban bővüljön. A tanácsi szer­vek koordinálják, ösztönözzék a földgázszolgáltatás bővítése terén meglevő lehetőségeink jobb hasz­nosítását, kiemelten kezeljék Kis­telek földgázhálózatba történő be­kapcsolását; — az egészségügyi, szociális te­rületen: fejezzék be a deszki 140 ágyas kórházi pavilon építését. A bölcsődei férőhelyek száma leg­alább 165-tel bővüljön; — a kulturális ágazat fejleszté­sét szolgáló létesítmények közül fejeraék be a csongrádi és a szen­tesi ifjúsági házak építését Való­suljon meg 775 óvodai férőhely, valamint 50 általános iskolai tan­terem építése; — az ifjúsági és tömegsport fej­lesztésére — társadalmi összefo­gással — kerüljön sor újabb sport­udvarok, pályák, tornatermek épí­tésére; — a munkahelyi körülmények a gazdaság tejlődesével párhuzamo­san javuljanak, Ennek érdekében & Szakszervezetek megyei Tanácsa a vállalatokkal közösen készítsen feladattervet. • A megyei munkaerőhelyzet egyensúlyának javítása érde­kéből gyorsabb és eredményesebb intézkedésekre van szükség; — javítani kell a munkaerő-gaz­dálkodás szervezettségét. Csak a területfejlesztési tervben kiemelt, progresszív ágazatok fejtesztéseí kapjanak támogatást A városokban engedélyezett létszámfejlesztések­kel együtt gondoskodni kell több területen a létszámcsökkentés le­hetőségeiről, a nem gazdaságos kis létszámú telephelyek megszünte­téséről; — a munkaerő-elosztás, valamint a szakképzés jobban igazodjon a technikai fejlődés, valamint a ter­mékszerkezet korszerűsítése által támasztott minőségi követelmé­nyekhez. A vállalatok, szövetkeze­tek tegyenek intézkedéseket a dol­gozók szakképzettségüknek megfe­lelő foglalkoztatására; — az illetek® tanácsi szervek szerezzenek érvényt az ipartelepek létesítésével és fejlesztésével kap­csolatos jogszabályok megtartásá­nak; — a bérgazdálkodásban a kere­setek differenciálása igazodjék a teljesítményekben kialakult kü­lönbségekhez. Váljon általánossá a műszaki normákra és a minőségi követelményekre alkalmazott bé­rezés; — az anyagmozgatási feladatok ellátásának javítása e terület fokozottabb gépesítésével, maga­sabb fokú szervezettségével biz­tosítható. A vállalatok táriák fel az anyagmozgatás korszerűsítésé­nek tartalékait, kis beruházási igénnyel bíró komplex rend­szerek alkalmazásának tehetőségét. Ehhez az Anyagmozgatási és Cso­magolási Intézet szegedi irodája, valamint az MTESZ nyújtson se­gítséget; , — a hasznos munkaidőalapot elsősorban a szervezettség növelé­sével, a munkafegyelem megszilár­dításával, a munkanormák szélesí­tésével, a munkaerő megtartá­sával kell emelni. Kiemeh feladat a munkaidő veszteségeinek mér­séklése (állásidők csökkentése, ér­tekezletek racionálisabb szervezé­se, az oktatással Járó munkaidő­kiesések indokoltságának vizsgá­lata). A szocialista munkaveraeny se" gftse elő a gazdaságpolitikai célok megvalósulását Ennek érde­kében a párt- és gazdasági vezetés minden vállalatnál, szövetkezetnél időben tűzze ki azokat a célokat, amelyekkel várhatóan a vállalati feladatok teljesíthetők. Az év® nunka verseny-célkitűzések Irányul­janak a gazdaságosság fokozására,a termékszerkezet korszerűsítésére, a versenykép® termékek exportjának növelésére, valamint a szállítási szer­ződések pont® teljesítésére. E célok elér csere való törekvést jellemezzék a munkaszervezés, takarék® anyag­éá energiagazdálkodás terén meglevő belső tartalékok fokozottabb feltárá­sát szolgáló vállalások, s az ehhez fűződő érdekeltség megteremtése A jelentősebb beruházásokat meg­valósító vállalatoknál « versenymore gaíom segftse eTS a létesítményei tervszerű üzembe helyezését A bri­gád- és egyéni vállalásokban kap­jon nagyobb szerepet a termékek, szolgáltatások minőségének javítá­sa. Általa ban növekedjék a vállalá­sok teljesítésével összefüggő fele­lősségérzet, A műnk a versenyt irá­nyító szervek operatív intézkedések­kel gondoskodjanak a vállalások megvalósulását akadályozó tényezők elhárításáról, a magasabb fokú szer­vezettség megteremtéséről. Töre­kedjenek kocaptexbrigádak alakí­tására, működtetésére, az újítómoz­galom tartalékainak feltárására. Tá­mogassák a Tanácsköztársaság meg­alakulásának 60. évfordulójának megünneplésére a SZOT és KISZ KB felhívása nyomán kibontakozó kezdeményezéseket A dolgozók kez­deményezései, javaslatai és az elért eredmények kapjanak az eddigiek­nél nagyobb nyilvánosságot és el­ismerést. • A beruházási tevikenység nagyságrendje 1979-ben elő­reláthatóan mérséklődik. Oj beruhá­zások indítására csak szűk karben nyílik lehetőség, összesen 7.1—'7,3 milliárd forintos beruházási színvo­nallal kell számolnunk: — megkezdődik a Tisza IIL Vízlépcső kiemelt nagyberuházás előkészítése; — a célcsoport® fejlesztések a középtávú területfejlesztési terv­ben előirányzót; lakásépítés, egész, ségügyi és kulturális e.Látás, va­lamint az energetikai rendszerek bővítésének időarány® feladatait tartalmazzák; — a megvalósuló vállalati fej­lesztések döntőéi az ipar. építő­ipar és közlekedés teljesítőképes­ségének fokozását, a termelési struktúra korszerűsítését szolgál­ják A folyamatban levő beruházási munka csomópontjai az alábbi ki. emelt létesítmények: — Szegeden: Északi Tisza-híd, a nagyáruház, DOMUS Áruház, a 150 ágyas kórházi pavilon és a 624. sz. Szakmunkásképző Iskola, szo­ciális otthon, megyei KÖJAL-szék­ház. gyógyszertári központ. AFIT­géo jármúszerviz, a MAY konténer terminál építése, a Kábelgyár re­konstrukciója, a Szegedi Nyomda új üzemének építése, a Nemzeti Színház rekonstrukciója, az OKGT PB-tárolója, valamint szénhidro­gén-termelés, a Vasöntöde öntő­kapacitásának bővítése, a Magyar Villamosművek 400 kV-® alállo­másának építése, a KSZV zsák­gyártásának bővítése, a DEFAG furnér gyártásának fejlesztése, vala­lamint a Felszabadulás és Ü.i Élet Tsz üvegházainak építése; — Hódmezővásárhelyen: autó­busz-pályaudvar építése, a FIM Alföldi Porcelángyár «aniterg\ ár­tás rekonstrukció n, a HÖD1KÖT gépi rekonstrukciója, az ATEV üzemházának, valamint a Tangaz. daság szarvasmarhatelepének épí­tése; — Szentesen: az Ifjúsági Ház, a TV II. program feltételeinek meg­valósítása, Tisza-híd, autóbusz-pá". lyaudvar építése a Baromíifeldol-j gozó Vállalat és a KONTAKTÁ üzemének rekonstrukciója, a Tej-

Next

/
Thumbnails
Contents