Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-31 / 307. szám

2 Vasárnap, I9T8. éecember Tí~. Barcs városavató ünnepsége A Somogy megy*! Barcs saombaton zászlódísTtoe öltöz­ve ünnepelte a település vá­rossá avatásának napját. Az ebből az alkalomból rende­zett ünnepi tanácsülésen részt vett Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnökhelyettese és Bőhna József, a megyei ta­nács elnöke. Ott voltak So­mogy megye járásainak és városainak vezetői, valamint • helyt lakosság képviselői. A városi tanács pépteki alakuló ülésén megválasztott dr. Németh Jenő tanácselnök megnyitó szavai után Katona Imre tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács es a kormány üdvözletét és jókívánságait, majd méltatta Barcs fejlő­dését, amellyel kivívta a vá­rost rangra emelést Befeje­zésül s Jelenlevők nagy tap­sa közepette átadta a Barcs várassa nyilvánításáról szóló oklevelet s városi tanács ei­nökenek. Ezután Varga Péter Somogy megye, dr. Ress Zol­tán, Marcali váras tanácselnö­ke psdig s megye többi váro­sainak nevében köszöntötte Somogy legfiatalabb városá­nak lakóit Magyar diplomácia-1978 Üdvöztö távirat Ez az év ls eredményes volt a magyar külpolitika számára. A szocialista or­szágokkal tovább bővítettük politikai, ideológiai, gazda­sági és kulturális kapcsola­tainkat Az imperializmussal szem­ben álló országok harcának támogatásában most is erónkhöz mérten kivettük részünket és segítettük őket külső és belső problémáik megoldásában. Fejlődtek kapcsolataink a tőkésországokkal is. elsősor­ban gazdasági vonatkozás­ban. Fontos mérföldkő volt a kelet—nyugati közeledés i elmélyülésében Kádár Já­nos franciaországi látogatá­sa. Térképünk a hazánkat érintő csúcaszintű diplomá­cia főbb eseményeit ábrá­zolja. mm .'rutn//. RÁDIÓTELEX SUAKEZ TÉVÉBESZÉDE A parlamentet feloszlató ás s választásokat kitűző kormányrendelet után Adolfo Suarez kormányfő pénteken este rádió- és tévébeszédet mondott az ország lakossá­gának. A parlamenti válasz­tásokat március 3-án, a köz­ségtanácsi választásokat pe­dig április 3-ra tűzték ki Spanyolországban. A minisz­terelnök a döntést indokolva kijelentette, a lépésre az új alkotmány értelmében került sor, s csak így lehet a hely­zet megkövetelte erős kor­mányt megteremteni az or­szágban. ÜDVÖZLET A szombati Komszomolsz­kaja Pravda teljes terjedel­mében közli annak az üd­vözletnek a szövegét, ame­lyet a Lenini Komszomol Központi Bizottsága intézett a KISZ Központi Bizottsá­gához abból sz alkalomból, hogy 80 évvel ezelőtt bontott •/.ászlót a magyar kommu­nista ifjúsági mozgalom. Az üdvözlet tok sikert kíván a magyar fiataloknak az MSZMP XI. es a KISZ IX. kongresszusa határozatainak végrehajtásához, a fejlett szocialista társadalom építé­séhez. SZOVJET KRIJ1ÖTT8ÉG HAVANNÁBAN Orlgorlj Rorrmnovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga tagjának s leningrádi te­rületi pártbizottság első tit­kárának vezetésével megér­kezett Havannába az s szov­jet párt- és kormányküldött­ség, amely részt vesz a kubai forradalom győzelme 20. év­fordulóján tartandó ünnep­ségeken. JÓL FEJLŐDIK A VSZK ÉS INDIA EGYÜTTMŰKÖDÉSE Befejezte Indiában tett hivatalos látogatását Nguyen Duy Trinh, a VSZK külügy­minisztere. A vietnami poli­tikus megbeszéléseket foly­tatott Morardrst Deszai In­diai miniszterelnökkel, Ától Bihart Vadzspsjl külügymi­niszterré! ás több más vezető személyiséggel. Mint a hiva­talos sajtóközlemény rámu­tat, a felek a kétoldalú kap­csolatokról és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről cse­réltek véleményt A felek elégedetten állapították meg, hogy a két országnak a szo­lidaritás és a kölcsönös elő­nyök elvein alapuló barát­sága és együttműködése si­keresen fejlődik. A k/nat fenyegetésekre Vietnami válasz # Hanoi (MTI) A vietnami rádió pénteken erélyes hangú kommentárban utasította vissza a legutóbbi pekingi fenyegetőzéseket Kí­nai részről a napokban olyan kijelentések hangzottak el, hogy amennyiben „Vietnam folytatja területsértő akcióit", Peking megbünteti. Ezzel egyidejűleg az Űj Kína hír­ügynökség ismertette országa külügyminisztériumának ál­lásfoglalását, amely szerint a Spratley-szigetek Kínához tartoznak. Vietnam azt akarja, hogy a két ország határa a béke és a barátság övezete legyen. Ugyanakkor minden erővel megvédi hazája függetlensé­gét, területi integritását A határhelyzet bonyolultságá­ért, a feszültség további fo­kozódásáért a felelősség ki­zárólag a kínai felet terheli I— hangsúlyozta a vietnami | rádió kommentárja. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Losonczi Pál, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa elnöke; Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnöke üdvözlő táviratot küldött a kubai forradalom győzelmének 20. év­fordulója alkalmából dr Fidel Castro Ráz élvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnöké­nek, a Minisztertanács elnökének. Kedves Fidel Castro elvtársi A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a forradalom győzelmének 20. évfordulója alkalmából az MSZMP Központi Bizottsá­ga, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa, Minisztertanácsa és egész népünk nevében forró, elvtársi üdvözletünket ós szívből jövő jókívánságainkat küldjük ön­nek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Állam­tanácsának és Minisztertanácsának, a test­véri kubai népnek. A magyar kommunisták és népünk nagy megbecsüléssel tekint a kubai kommunis­ták és nép forradalmi vívmányaira és si­kereire. Ezek elválaszthatatlanul összeforr­tak a szocialista országok népeinek és más haladó erőknek a társadalmi haladásért a békéért és biztonságért folytatott világ­méretű harcával. Kuba internacionalista külpolitikája, töretlen szolidaritása az im­perializmus agressziói ellen küzdő forra­dalmi erőkkel, a kubai kommunisták har­ca a nemzetközi kommunista ée munkás­mozgalom egységéért méltón élvezi a vi­lág összes haladó erőinek megbecsülését. Meggyőződésünk, hogy az el nem kötele­zett országok 1979. évi, havannai csücskön-: ftrenciája kiemelkedő jelentőségű ese­mény lesz a mozgalom imperialistaellenes céljainak valóra váltósáért folyó küzde­lemben. Örömmel tölt el bennünket, hogy párt­jainknak és népeinknek a marxizmus—le­ninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló testvéri barátsága napról napra mélyül, és együttműködésünk az élet minden területén eredményesen szol­gálja a magyar és a kubai nép, az egész szocialista közösség érdekeit. Szívből kívánjuk önnek, a kubai kom­munistáknak és a kubai népnek, hogy to­vábbi kimagasló si kereket érjenek el ha­zájuk felvirágoztatásában, közös ügyünk, a béke és a szocializmus javára. Budapest, 1978. december 30. Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Blas Rocának, a Kubai Köz­társaság népi hatalmi nemzetgyűlése elnö­kének. Táviratban köszöntötte kubai part­nerszervezetét a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Orszá­gos Béka tanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. Sikeres esztendő • Moszkva (MTI) Az 1978-as év úgy vonul be a történelembe. mint amelyben tovább gyarapo­dott a Szovjetunió gazdasá­gi ereje, nőtt politikai te­kintélye, és hatása a nem­zetközi színiéren, rendkívüli mértékben erősödött a bé­kéért, a haladásért és a szo­cializmusért küzdő erők egysége — állapítja meg szombati vezércikkében a Pravda A szovjet pártlap kifejti, hogy a Szovjetunió a lenini elveken nyugvó kül­politikai Irányvonalának megfelelően, a XXV. kong­resszuson elfogadott prog­ram alapján szüntelenül a békéért és a nemzetközi együttműködés elmélyítésé­ért. a népek szabadságáért és függetlenségéért száll sík­ra. A szovjet párt és állam külpolitikájának egyik leg­főbb feladata a többi szocia­lista államhoz fűződő bará­ti kapcsolatok és a sokolda­lú együttműködés elmélyíté­se. A szocialista országok helyzetét és szerepét mél­tatva a lap megállapítja, hogy ezek az országok egy­más közötti kapcsolataikat az egyenrangúság, a szocia­lista internacionalizmus és a kölcsönös elvtársi segítség elveire építik. A legégetőbb nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban a Pravda L. I. Brezsnvev sza­vait idézi, amelyben a főtit­kár kifejtette, hogy a je­lenlegi körülmények között az egész emberiség sorsát érintő feladatok között nincs fontosabb annál, mint a teljes leszerelés megvalósí­tása, a fegyverkezési hajsza megfékezése. A láp kiemeli a Szovjetunió szerepét a feladatok megvalósításában. Az 1978-as év a nemzet­közi közvélemény, a külön­böző politikai pártok, tár­sadalmi szervezetek, szak­szervezetek által a béke vé­delmében kifejtett aktív te­vékenységének a jegyében telt el — állapítja meg a Pravda. Hazaérkezel! a magyar delegáció Algériából § Budapest (MTI) i ... i *, • Szombaton hazaérkezett Losonczi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács elnökének vezetésével a magyar kül­döttség, amely részt vett Al­gírban Huari Bumedien el­nök temetésén. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, Borbándi János, • Minisztertanács elnökhelyet­tese, Pozsgag Imre kulturális miniszter és Vida Miklós, as Elnöki Tanács tagja fogadta. Tóth Béla Móra Ferenc betűösvényein 42. Az olasz frontokon tflzérharcok, az oroszok­nál tüzérségi párbaj, a franciákkal szemben tü­zérségi tevékenység, amiről mostanában beszél­nek a lapok. De szerintem már csak olyan lát­fczatháború, mert a másik oldalról pápai béke­híreket hurcolnak közénk az újságok, és óriási be­tűkkel ezek mellett május 23-án, hogy kitört a kormányválság! Tisza holnap benyújtja a kabinet lemondását De mi nemcsak Tisza eltűnését lessük, hanem a háborúét is. Isonzón most dúl a legvéresebb csa­ta, amit az onnét hazakerült sebesültek egyene­sen Iszonyzónak neveznek. Móra is halálosan megunja mar ezt a hol ki, hol be állapotot, egyik oldalról a béke galambjai röpülnek, s a másikról ágyúkkal lövöldöznek rá. Június 18-án Tiszát ilyen szöveggel menü föl a király: — Kedves gróf Tisza. méltányolva lemondásának Indokait, Ont a magyar miniszterelnöki állásától kegyelmemben végleg fölmentem. Négyévi hü szolgálatáért köszönetet mondok, remélve, hogy tudását közügyeinktől továbbra sem vonja meg, s biztosítom Ont további kegyel­memről. Ezt követően kinevezik az új Esterházy-kor­mányt Ekkor mondja Károlyi Mihály szokatlan éles­ségü beszédét a háborúról Kiskunfélegyházán, ö az első vt;etó politikus, aki nem azt mondta, hogv ránk kényszsritették a háborút, hanem, amit a szocialisták. Igaz, hogy csak Stockholm­ban mertek kimondani: hogy ehhez a háború­hoz a nemzetnek semmi köze, hogy ezt a hábo­rút a bukott kormány bűnéül kell fölróni. Amúgy nyár van, ajtóink, ablakaink nyitva. Délelőttönként tucatnyi barát, kérelmező, ügynök keresi Mórát, s ő ezt nagy türelemmel állja. Be­köszön két ceruzaügynök, három aláírást gyűjtő, öt jóléti intézmény embere. Délután a rendőr­kapitány. A vendégek között legalább két nő. Móra ismert vagy ismeretlen hódolói. Nagyon ritkán Ilona asszony. Most éppen indulóban van Szatymazra, búcsúzni jött Mióta nem láttam, megsoványodott, s keserűségeinek vonása szája két szögletén mélyen fut az álla alá. Nyári ka­lapját annyira a szemére húzza, talán hogy a nap ne egesse, nem tudom kifürkészni tekintetét Állva lapoz bele újságokba, könyvekbe, félszeg pillantásokkal nézi Ferkó bátyámat a kalap alatt Ha nőszemély eket talál itt rájuk nem néz. Em­mit megpuszilgatja. Hetek óta Itt tanyáz a vidéken. Emmi érettebb, szebb is lett mióta nem láttam. Vigasztalan bánat ül két vidám szemében, ami akkor sem tűnik el, ha mosolyog. Mórával órá­kon át beszélget, nem tekinti, mennyi dolga is lehet annak. Míg az alagsori összenyitott szobák egyikében, hűvösön irkálom ezrével a cserépdarabok szá­mait és fixálom lakkal nagy csöndben, nem akarnám hallgatni őket, minden szavukat ér­tem. Zavarban vagyok. Nem beszélnek hango­san. nem is suttognak. Jövök-megyek, zörömböl­ni kezdek, hogy magamra hívjam a figyelmü­ket; jelen vagyok! Nem törődnek velem. Végül megkérdezem, hogy kimenjek-e? Móra szivaros kezével Int — Sajnos, nincs titkunk! Az árvagyerekek révén fölmerült kérdések kö­rül megy a szó. Aztán valamiféle válásról erege­tik a gondolat selymét, ami ellen Móra szokat­lan erővel tiltakozik. — Nem, nem tudnám megtenni. Egyszerre kel­lene letépnem magamról, erős mozdulattal. Nem megy! Szálanként letépdesni hosszadalmas, nincs bennem annyi kitartás. Ilona egyébként most is beteg. Nemcsak tes­tileg. Valamelyik este úgy törtem be rá, az ijedtségem adta erővel, a fürdőszobába. Elájult a kádban, s úgy belecsúszott, mar a szájáig ért a víz. Szigethynével alig bírtuk visszahozni az életbe. Mindennap csattog rajiunk susunk ostora. Panaszkodom? Magának olyan Jó elmondani, kedves. Maga megért engem. Talán azt is, hogy milyen sok minden érheti terveivel együtt Ferkó urat. s egyszercsak elpattan, mint egy nyomorult kis buborék. De maga, ugye, nem fogja felejteni, hogy legalább mint buborék, szépen szivárvány* lott és izzott néha. Magamról beszélek, maga akarta. Kérdezi, ml van Juhásszal, kedvenc költőjével? Épp Szalay újságolta, hogy újra fölvitték va­lamelyik pesti szanatóriumba, konstatálva rajta a kezdődő elmebajt Akik énnálam jobban isme­rik, azt tartják, hogy ki nem elégülő ambíció­jának betege. Ez is lehet, de nekem más elmé­letem van róla, s gondolom, ez az igaz. Azt hi­szem, ő a nő után való vágy, s a nőhöz való kö­zeledni nem mérés betege. Magamról? Nézzem rám, kedves. Olyan v®­gyök. mint az őszi levél, aki a fán van még, ds már kiszáradt Egész elfogytam, csupa fehér va­gyok, csupa ránc, rút kisöreg. Néha szégyellem, hogy fiatal ls voltam. Persze, amikor ilyen aranyos asszonnyal talál­kozom elfelejtem 38 éves koromat s fölforróso­dom. Ajánlom is, este, amikor vetkőzik, jól be­függönyözze az ablakot! Beleskelődhetek! És reg­geli ébredése utón tükre szeretnék lennt. Talpig látná magát bennem! Bizonyosan elégedetten mosolyogna azon, amit én mutatnék magáról a világnak. Duka Marci létemre, mint fiatal, itteni mun­kás, nem is tudom végét látni, hogy ki, miért tördeli le Móra ajtójának a kilincsét Hol a fe­ministák szövetsége, a katolikus nők egyesülete, a zsidó nők jótékonysági csoportosulása tömegei be. Az ingyen tej-akciótól a fogolyigénylési kére­lemig kopogtatnak az ajtóján. Olvasó, múzeum­látogató kettő-három ha bepottyan. Mórát tíz­percenként kirángatják a kutyanyelvek közül. Egyik Emmis napon, a szivarok sem a leg­jobban szeleltek, gyufával alig győztük, a csalá­di gyújtó is minduntalan elszöktette a benzint, a nem égett, tehetetlen türelmetlenség kapja köríiL Hogy egy ekkora embert ilyen apróságok téríte­nek el igazi útjairól? Még nem is láttam eddig ilyen ellehetetlenült állapotában. Írná a vezércik­ket, Lioyd George és Kórenszki címűt. Már a dá­tum 6s rajta, július 23. ' (Folytatjuk.j I

Next

/
Thumbnails
Contents