Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-30 / 306. szám

4 Szombat, 1978. december 30.' Á harcban nem szabad megállni... fiatalokról Szegedi veteránok I^fiataloknak Hogyan, milyen eredménnyel? Szövetkezeti pártfóruinon az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása ' Hogyan, milyen eredmény­űvel hajtották végre a Hege­di ipari szövetkezetekben a párt Ifjútágpolitikai határo­zatát ét az ifjúsági törvényt? „Hosszú szendergés után új élet tört be a konyháról nyíló kicsi szobába, ahol a magyarországi ifjúmunkások központi titkársága talált szállást. A háború borzal­mai, t a vele járó gazdasági nyomorúság felismertették az ifjúmunkásokkal, hogy csak forradalmi tűzzel átha­tott nagy szervezet hozhatja meg a megváltásukat..." tgy emlékezett a magyaror­szági kommunista ifjúsági mozgalom születésére Lékai János, az Ifjúmunkások Or­szágos Szövetsége központi vezetőségének titkára. ké­sőbb a Kommunista Ifjú­munkások Magyarországi Szövetségének elnöke. Hat­van esztendeje, november végén alakult meg az IOSZ, de alig egy hónap múlva a kommunista ifjúmunkások, szembeszállva a szervezet A fiatalokat vezető mun­kakörbe állítani az ipari szö­vetkezetekben is felelősség­teljes elhatározás. Szakérte­lem, politikai felkészültség, Erről számoltatta be a váró- előnyös emberi tulajdonságok jobboldali szociáldemokrata •i pártbizottság ifjúságpolitl- nem mindig találkoznak egy- szárnyával, régi nevüket azon személyben, egyazon megtartva,' kommunista szö­sullyaL Vezető beosztást el- vétséggé szervezték soralkat, nyerni ma mar magasak a követelmények, mégis azok Mostanában sok helyen birtoklására kell ösztönözni sokan emlékeznek a hatvan a fiatalokat. Hol kell ezt el- év előtti eseményekre. a kezdeni? Váljék általános zászlóbontásra, a hat évti­gyakorlattá az ipari szövet- zed harcaira, a hazai kom­kezetekben a fiatalok kisebb munlsta és munkásmozga­vezető állásba való kinevező- lom nemzedéki stafétaváltá­se. Ennek végrehajtásában salra. Gyakran mondogat­elsó számú a szerepe a párt- juk, hogy a ma fiataljait a és a KISZ-szervezeteknek. jelen érdekli, kevésbé bú Elsősorban ők ismerik köz­vetlenebbül azokat a fiata­lokat, akiket alkalmasnak ta­lálnak felelős munkakor be­töltésére. kai bizottsága az ipari szö­vetkezetek pártbizottságának titkárát, Tóth Lászlót. A ta­nácskozás házigazdái Márta Ferenc, a tervezőszövetkezet elnöke és Nádor László, a szövetkezet párttitkára vol­tak, székházuk tanácskozó­termében. Szegeden 27 Ipari szövet­kezet működik és 9 ezer 200 dolgozót foglalkoztat Az ez évi termelési értékük meg­közelíti a 2 milliárd forin­tot A termékek Jelentős ré­sze a belkereskedelembe áramlik, de mintegy 400 mil­lió forint értékben külföldi piacokon ls vevőkre talál­nak. A szövetkezetek tevé­kenységében a lakosságnak nyújtott szolgáltatások érté­ke meghaladja a 80 millió forintot Fejlődésük igen di­namikus az ötödik ötéves tervben, évente mintegy 10 százalékos. A foglalkoztatott dolgozók közül mintegy négy­ezren harminc éven alullak. Három szövetkezet kivéte­lével mindenütt van párt­alapszervezet. 1975 óta, ami­kor megalakult a szövetke­zeti pártbizottság, 84 új párt­taggal gyarapodott a kom­munisták sora. Számuk ma 573. KISZ-szervezet 26 szö­vetkezetben működik. A tag­létszám 664 Az újonnan fel­vett párttagok 65 százaiéica harminc éven aluli. Közülük 25-en KISZ-aJánlással kerül­tek a pártba. A fiatal párt­tagok aránya — a szövetke­zeti KISZ-bizottság létrejöt­tével ls — ugrásszerűen meg­nőtt, 11,3 százalékról 20,9 szá­zalékra. A számok hiteles tükrében várkodnak a múltban. fi­gyelmük nem pásztázza a távoli jövőt sem. Pedie a múlt tanulságainak megérté­se nélkül a jelen feladatai is nehezebben oldhatók meg, de a történelmi leckéket, a tananyagokát a jelmonda­tokat és a példákat a szemé­lyes élmények, az eayéni sorsok hitelesitik.,. Ezért is hangzott el a ta­nácskozáson: a közeljövőben több lesz-e az ipari szövetke­zetekben a harminc éven aluli vezető beosztású dolgo­zó? Az is elhangzott, hogy erősíteni kell a KISZ szerve­zettségét, a KlSZ-alapszerve­zetek párttaggá nevelő tevé­kenységét s ebben a mun­kában a pártalapszervezetek legyenek ösztön-^H^H zőbbek. A munkában kitűnt KISZ mai vezetői, irányítói, fiatalok erkölcsi elismerése Hetyke legénytollak és de­ugyancsak része a párt ifjú- res bajszok, modern frizu­sagpolitikal határozatának, rák és hagyományos hajvi­Ennek végrehajtásában több- seletek. utolsó divat szerin­nyire adósak az ipari szövet- ruhák, és szerény oltö­kezetek part- és gazdasági nyök- azonban közös, a .x, CJJ , ,,„,,,„ szemekben megbúvó tűz, a vezetői. Eddig ugyanis kevés flgyelem> az érdeklődés fiatal vagy Ifjúsági brigád lángjai, a találkozás öröme. kapott magasabb kitüntetést, X szegedi munkásmozga­lom harcosai, veteránjai kö­rülülik a piros drapériával letakart asztalt. Közöttük a jóllehet voltak és vannak, akik ezt megérdemelték vol­na. Dr. Dánt Mihály Darvas József szavait idézi: Az úton néha vissza-vissza kell tekinteni, hogy ne téved­jünk el. A mostani hatvan­esztendős jubileum jó alka­lom, hogy azok, akik végig­lel a kezünkben Gödre men­tünk, ahol a sok közös já­ték, sportverseny és kultu­rális bemutató között kis csoportokban beszéltük meg a teendőket. S hoztuk haza a munkásmozgalmi dalok tömegeit terjesztettük, taní­tottuk az itthoni fiatalok­nak. Érdekes és komoly fel­ádatokat végeztünk, segítet­tük a pártot, részt vállal­tunk az Ifjúság felvilágosí­tásában. Amikor nemrégen úttörők kerestek fel. s én egy régi dalt idéztem: Bur­zsuj. a proletárt meg ne ha­laszd .. „ a gyerekek nem tudták, mi az, hogy burzsuj, azt sem értették, mit jelen­tett, hogy édesapámat in­ternálták. Ez részint öröm számunkra, hiszen harcunk beteljesedését láthatjuk benne. Am úgy érzem, a mai gyerekeknek, a mosta­ni fiataloknak is meg kell tanulniuk, hogyan harcol­tak, milyen körülmények kőzött dolgoztak azok. akik a legtöbbet vállalták, a leg­nehezebb körülmények kö­zött" Lengyel Mária a gyermek­barát mozgalom emlékeit eleveníti föl. Elmondja, hogy iskolaszünetben a prollgye­rekekre vigyáztak a Tisza­parton és a sok játék, dalo­lás és szórakozás közben megtanították őket arra, hová is tartoznak tulajdon­képpen. A rigmusok, a csasztuskák sem öncélú ver­selgetések voltak, mint pél­dául id. Dáni János sorai: „Üdvözöljük a Danit/AM tornára tanít / ihajla l / Nem lesz nehéz a dolga, / hajlunk mi a jó szóra / csuhajla! / Dani bácsi ígérjük, / hogy jó tanítványok leszünk / ihajla! /Izmos lesz majd a karunk/ dacos az akaratunk / csuhaj­lal" ld. Krajkó András, aki a délvidéki kommunista mozgalom végrehajtó bizott­ságának tagja volt az ille­gális munka nehézségeit ecseteli. Péter Jánosné el­mondja, hogy bár egy cso­portban dolgozott id. Kraj­kó Andrással, nem is ismer­te, csak egy lebukás utáni tárgyaláson találkozott vele. Krajkó András mosolyogva meséli, hogy „nőcsábásznak" tartották, mert karonfogva sétált a titkos találkozóra elvtársnőivel, s azt is el­mondja, hogy 1944 októbe­rében, a Szeged felszabadu­lását követő napokban azért tudott a város olyan hamar talpra állni, azért tu­dott a párt legálisan föllép­ni, mert nagyszerűen kiépí­tett bázisa, tömegbefolyása volt Az egyik legidősebb veterán, a 84 éves Bodnár Lajos arra hívta fel a mai fiatalokat, hogy keressék meg őket a mozgalom ve­teránjait. hisz sok tanulsá­gos mondanivalójuk lenrte számukra. S figyelmeztetett is: „a harcban nem szabad megállni.. Mit jelentett és mit je­lent kommunistának lenni?! — erről beszéltek a minap a KISZ városi bizottságán szegedi veteránok. Egyszerű és keresetlen szavaikból, őszinte megnyilvánulásaik­ból egyértelműen kiderült, hogy kommunistának lenni életforma. Olyan életforma, melynek lényege, hogy tar­tozni kell valahová, hogy a hűség végigkíséri az ember életét, hogy nem mindegy, egyenes gerinccel élem-e le életemet megalkuvások nél­kül, úgy, hogy mindig szembe tudjak nézni önma­gammal!!! A mai fiatalok nem Isme­rik a háborút, nem ismerik az internáló táborokat a csendőrtollakat, a kardlapok suhogását. Beleszülettek a békébe, de tudják, hogy a stafétabotot, melyet előde­iktől kaptak, meg kell őriz­ni és tovább kell adni. To­vább kell építeni ezt a „fé­lig kész világot". T. I* „Apu hozta a gyárból" Behasadt az osztálynönyv lapja. — Gyerekek, kinek van átlátszó ragasztószalagja? — kérdezem. Feri pattan Is ki a pad­ból, hozza a gurigát. Ami­kor vissza akarom adni, nagylelkűen nekem ajándé­kozza. — Úgyis van otthon még tizenöt. Majd magyarázólag hoz­záteszi : — Apu hozza az Irodából. Az egykori madárlátta ke­nyér mai változata ez. Apu vagy anyu valami apróság­gal kedveskedik a csemeté­jének — a munkahelyérőt Ha irodában dolgozik, no­tesszal, radírral, ceruzákkal. Ha műhelyben, valami apró szerszámmal. Ha földeken, a szövetkezet kukoricásából néhány zsenge csövet vagy a háztáji kertben nem ter­mő gyümölccsel. Sokan nem is érzékelik, milyen nagy kárt okoznak ezzel, milyen ferde szemlé­let alakul kl a gyerekben. Történetesen az, hogy a kö­zösből elhozni nem bűn, a mindenkié egy kicsit szabad préda. Az osztálytárstól el­csenni a ceruzáját, nagy vét­ség, de a műhelyből elhozni egy szerszámot nem. mert ott észre sem veszik, van ott úgyis elég. A szülő akkor csodálko­zik el igazán, amikor a gye­rek is követi a „jó" példái. S mondjuk az óvodában a kötényébe rejt egy kis játé­kot, és otthon diadalmasan előhúzza. Vagy a kisiskolás hazahozza a színes krétát, esetleg valamilyen eszközt a napköziből. S ha nyilvánosságra keriil egy-egy ilyen eset. maga a szülő csodálkozik a legjob­ban, hogy honnan tanulhatta ez) a gyerek. Pedig nyilván­való, hogy honnan. A. X. Az MSZMP Szeged városi bizottságának ifjúságpolitikai bizottsága azzal zárta ülését, éuék kommunista m0zga­ho«y a tanácskozás Igen ,om legnehezebb id6szakát, látni, hogy napjainkban már eredményes, hasznos volt. Az akik 6rzik testükön a csend­jelentő. gazdasági szerepet ifjúságpolitikai határozat drök kardlapjainak nyomát, végrehajtásában nemcsak el­Megűjulóban az ifjúsági dalosmozgalom töltenek be az ipari szövet­kezetek Szegeden, s a moz­galmi életben ls tényezővé váltak az ott dolgozó párt­és KISZ-tagok. A tanácsko­záson elhangzott kérdésekre adott válaszokból mégis az derült kl, hogy a nagy fej­lődés ellenére sincs minden rendben a párt Ifjúságpoli­tikai határozata, az ifjúsági törvény végrehajtásában ott ahol sok az objektív nehéz­ség. Tíz szövetkezetnek pél­dául nincs még véglegesen kialakított telephelye, kor­szerű munkahelyekkel, szo­ciális és kulturális berende­zéssel. A KISZ-szervezetek létszámban ls ezekben a szövetkezetekben a leggyen­gébbek, noha a fiatalok mun­kája, eredménye ott van a gazdasági mutatókban. Az utóbbi években történ­tek lépések afelé, hogy meg­üresedett vezető munkakö­rökbe fiatalokat nevezzenek ki. A szándék dicséretes, a végrehajtás azonban csak megközelítően eredményes. Mindössze három szövetke­zetben tölt be első számú ve­zetői posztót harminc éven aluli fiatal, s közülük egy nő. Igaz, a főkönyvelők so­rában 15 nő van már, ugyan­akkor műszaki vezető egy gines § szövetkezetekben, Ismerésben részesült az ipa­ri szövetkezetek pártbizott­sága. Újabb feladatok telje­sítésére is kapott ösztönzést, a többi között, hogy terüle­tén a pártszervek nagyobb figyelmet fordítsanak az If­júsági törvényből adódó so­ros feladatok végrehajtására. L. F. a kínzások bélyegeit el­mondják életüket, felidézzék küzdelmes napjaikat „Mint az ifjúmunkás mozgalom egyik szegedi küldötte. 1938­ban részt vettem a KIMSZ kongresszusán — meséli Dáni Mihály. — Persze az akkori kongresszust nem úgy kell elképzelni, mlnt a mostaniakat. Megbízó levél­Csak butaság Kóbor Angelika egynap­in: — Csakl Egy hete: — Csak. csak. csak, csak. csak. csak csak Egy hónapja: harminc csak. A Televízió XIII. csatot — Csak. 1 A hajó imbolygott, a matróz a nőt nehezen tud­ta átpréselni a kajüíabla­kon, de végre megvolt ve­le, s bekattintotta az ab­lak vörösréz kampóját. Whiskyt töltött magának. nála veűlZdét^deUtUkl megkönnyebbülve Ivott tud a leglényegtelenebb do. Angelikát egy hét multa logról leglényegteleneobe't kifogták a tengerből. Ázott mondani. Kóbor Angélika fázott sirt nedvesen cso­haióutat P°Qott- ehcs és szomjas najouiai ^ Röotön egy kajütbe ... , kísérték. Azt mondta, nem - kérdezte megy — Miért? — húzta föl földközi-tengeri nyert. — Szeretsz? a fekete, őrjöngő viharban az első matróz, aki tíz ....„ , ,,, . napja ostromolta Angeli- szemöldökét a kapitány. kát, — Csak — mondta Kó­— Szeretlek. bor Angelika boldogan. — Miért? 8®- D­Aki szereti a fiatalok kö­zös énekét s hangversenyek­re jár, esetleg maga is éne­kel valamelyik együttesben, tanúja lehetett annak, hogy a rádió éneklő ifjúsági hangversenyei sem a Dalo­soknak, sem a közönségnek nem nyújtottak valódi él­ményt. Nem is nyújthattak, hiszen nem azért szervezték. A rá­dió számára készítendő hangfelvétel volt a cél, s a cél eleve meghatározta a többi körülményt is. Nem­csak a szó szoros értelmé­ben véve gépiesen — a rá­dió felvevőgépeinek aláren­delve — zajlottak ezek a hangversenyek; ritmusuk, hangulatuk is gépies volt. A gyerekeknek katonásan, pisszegés nélkül, szigorú időrendben kellett fölvonul­niuk a színpadra, szorongva kellett énekelniük, mert ha nem sikerül a felvétel, hosz­szú évek munkája veszítheti el értelmét, s a végén leg­feljebb föllélegeztek, de nem örülhettek igazán, hiszen teljes bizonytalanságban várták a döntést, amelyre csak hetek múltán számít­hattak. Igazi mozgalommá nem válhatott ez az Éneklő Ifjú­ság. Az iskolai éneklő közös­ségek többségét nem vonzot­ta, s azok közül is, akik egyszer belekóstoltak, nem egynek örökre elment a kedve attól, hogy ismét vál­lalkozzék a szereplésre. Sok-sok bírálat, vita s a .valóságos helyzet elfogulat­lan felmérése után határoz­ta el a Kórusok Országos Tanácsa, hogy megreformál­ja az ifjúsági dalosmozgal­mat Az Éneklő Ifjúság módo­sított rendszerében a Kóru­sok Országos Tanácsa új szervezeti kereteket dolgo­zott ki az ifjúsági dalos­mozgalom számára. A mozgalom gazdái a me­gyei kórusszervezetek es az ifjúsági szövetség megyei szervei lesznek, hiszen ők ismerik legjobban saját ha­gyományaikat, lehetőségei­ket, együtteseiket. A Kóru­sok Országos Tanácsához ezekben a hetekben sorra érkeznek az értesítések az egyes megyékből, hogy ala­kulófélben vannak, vagy már meg ls alakultak az ifjúsági dalosmozgalom irá­nyító stábjai, amelyekben helye van a megyei tanács művelődésügyi osztályveze­tőjének, a megyei KISZ­bizottság kultúrfelelősének, a KÓTA-titkárnak. a vezető ének-zene szakfelügyelőnek és minden mozgalmi vasv zenei szakembernek. aki rzfvflevének érzi az Éneklő Ifjúság talpra állítását. Alapvető célia a módosí­tott rendszernek, hogy a kó­rusok tagjai örömmel éne­keljenek, sehol másutt meg nem szerezhető élményt kapjanak az Éneklő Ifjúság rendezvényein. Tömegeket akarnak mozgósítani, de úey, hogy a mércét nem állítják lejjebb. A művészi színvo­nal és a széles társadalmi bázis egységének biztosítéka lehet, hogy két egymással párhuzamos vágányon jelöl­ték ki az utat: ünnepi, fesz­tivál jellegű kórusttalálkozó­kat is rendeznek, s vetélke­dőket, versenyeket is. A fesztiválokon megszerezhe­tik a közös éneklés élmé­nyét azok is, akik nem sze­retnek vagy valamilyen ok nál fogva nem akarnak ver senyezni, a vetélkedőkön pe dig mindenki előtt megnyi lik a különböző babérok megszerzésének lehetősége. A rádiós szereplés nem a legfőbb elérendő cél lesz, hanem csupán az egyik ter­mészetes következménye a kiemelkedő művészi teljesít­ménynek. A legjobbak ezen­kívül hanglemezfelvételen, jutalomtáborozáson, orszá­gos vagy nemzetközi kórus­találkozókon vehetnek részt. Ezeken a versenyeken vá­lasztják ki az országos diák­napokon szereplő kórusokat is, de a diáknapi szereplés­re olyan kórust is meghív­hatnak, amely „csak" a fesz­tivál jellegű találkozón éne­kelt szépen. A középiskolás énekkarok számára már ebben a tan évben életbe lépett az ú forma, s minden iel arr. vall, hogy az ifiúsági dalos mozgalom valóban megújul. Az Éneklő Ifjúság módo­sított rendszerét a következő tanév elejére kidolgozzák az általános iskolás kórusok számára ls. B. B. 4 t

Next

/
Thumbnails
Contents