Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-30 / 306. szám
4 Szombat, 1978. december 30.' Á harcban nem szabad megállni... fiatalokról Szegedi veteránok I^fiataloknak Hogyan, milyen eredménnyel? Szövetkezeti pártfóruinon az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása ' Hogyan, milyen eredményűvel hajtották végre a Hegedi ipari szövetkezetekben a párt Ifjútágpolitikai határozatát ét az ifjúsági törvényt? „Hosszú szendergés után új élet tört be a konyháról nyíló kicsi szobába, ahol a magyarországi ifjúmunkások központi titkársága talált szállást. A háború borzalmai, t a vele járó gazdasági nyomorúság felismertették az ifjúmunkásokkal, hogy csak forradalmi tűzzel áthatott nagy szervezet hozhatja meg a megváltásukat..." tgy emlékezett a magyarországi kommunista ifjúsági mozgalom születésére Lékai János, az Ifjúmunkások Országos Szövetsége központi vezetőségének titkára. később a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének elnöke. Hatvan esztendeje, november végén alakult meg az IOSZ, de alig egy hónap múlva a kommunista ifjúmunkások, szembeszállva a szervezet A fiatalokat vezető munkakörbe állítani az ipari szövetkezetekben is felelősségteljes elhatározás. Szakértelem, politikai felkészültség, Erről számoltatta be a váró- előnyös emberi tulajdonságok jobboldali szociáldemokrata •i pártbizottság ifjúságpolitl- nem mindig találkoznak egy- szárnyával, régi nevüket azon személyben, egyazon megtartva,' kommunista szösullyaL Vezető beosztást el- vétséggé szervezték soralkat, nyerni ma mar magasak a követelmények, mégis azok Mostanában sok helyen birtoklására kell ösztönözni sokan emlékeznek a hatvan a fiatalokat. Hol kell ezt el- év előtti eseményekre. a kezdeni? Váljék általános zászlóbontásra, a hat évtigyakorlattá az ipari szövet- zed harcaira, a hazai komkezetekben a fiatalok kisebb munlsta és munkásmozgavezető állásba való kinevező- lom nemzedéki stafétaváltáse. Ennek végrehajtásában salra. Gyakran mondogatelsó számú a szerepe a párt- juk, hogy a ma fiataljait a és a KISZ-szervezeteknek. jelen érdekli, kevésbé bú Elsősorban ők ismerik közvetlenebbül azokat a fiatalokat, akiket alkalmasnak találnak felelős munkakor betöltésére. kai bizottsága az ipari szövetkezetek pártbizottságának titkárát, Tóth Lászlót. A tanácskozás házigazdái Márta Ferenc, a tervezőszövetkezet elnöke és Nádor László, a szövetkezet párttitkára voltak, székházuk tanácskozótermében. Szegeden 27 Ipari szövetkezet működik és 9 ezer 200 dolgozót foglalkoztat Az ez évi termelési értékük megközelíti a 2 milliárd forintot A termékek Jelentős része a belkereskedelembe áramlik, de mintegy 400 millió forint értékben külföldi piacokon ls vevőkre találnak. A szövetkezetek tevékenységében a lakosságnak nyújtott szolgáltatások értéke meghaladja a 80 millió forintot Fejlődésük igen dinamikus az ötödik ötéves tervben, évente mintegy 10 százalékos. A foglalkoztatott dolgozók közül mintegy négyezren harminc éven alullak. Három szövetkezet kivételével mindenütt van pártalapszervezet. 1975 óta, amikor megalakult a szövetkezeti pártbizottság, 84 új párttaggal gyarapodott a kommunisták sora. Számuk ma 573. KISZ-szervezet 26 szövetkezetben működik. A taglétszám 664 Az újonnan felvett párttagok 65 százaiéica harminc éven aluli. Közülük 25-en KISZ-aJánlással kerültek a pártba. A fiatal párttagok aránya — a szövetkezeti KISZ-bizottság létrejöttével ls — ugrásszerűen megnőtt, 11,3 százalékról 20,9 százalékra. A számok hiteles tükrében várkodnak a múltban. figyelmük nem pásztázza a távoli jövőt sem. Pedie a múlt tanulságainak megértése nélkül a jelen feladatai is nehezebben oldhatók meg, de a történelmi leckéket, a tananyagokát a jelmondatokat és a példákat a személyes élmények, az eayéni sorsok hitelesitik.,. Ezért is hangzott el a tanácskozáson: a közeljövőben több lesz-e az ipari szövetkezetekben a harminc éven aluli vezető beosztású dolgozó? Az is elhangzott, hogy erősíteni kell a KISZ szervezettségét, a KlSZ-alapszervezetek párttaggá nevelő tevékenységét s ebben a munkában a pártalapszervezetek legyenek ösztön-^H^H zőbbek. A munkában kitűnt KISZ mai vezetői, irányítói, fiatalok erkölcsi elismerése Hetyke legénytollak és deugyancsak része a párt ifjú- res bajszok, modern frizusagpolitikal határozatának, rák és hagyományos hajviEnnek végrehajtásában több- seletek. utolsó divat szerinnyire adósak az ipari szövet- ruhák, és szerény oltökezetek part- és gazdasági nyök- azonban közös, a .x, CJJ , ,,„,,,„ szemekben megbúvó tűz, a vezetői. Eddig ugyanis kevés flgyelem> az érdeklődés fiatal vagy Ifjúsági brigád lángjai, a találkozás öröme. kapott magasabb kitüntetést, X szegedi munkásmozgalom harcosai, veteránjai körülülik a piros drapériával letakart asztalt. Közöttük a jóllehet voltak és vannak, akik ezt megérdemelték volna. Dr. Dánt Mihály Darvas József szavait idézi: Az úton néha vissza-vissza kell tekinteni, hogy ne tévedjünk el. A mostani hatvanesztendős jubileum jó alkalom, hogy azok, akik végiglel a kezünkben Gödre mentünk, ahol a sok közös játék, sportverseny és kulturális bemutató között kis csoportokban beszéltük meg a teendőket. S hoztuk haza a munkásmozgalmi dalok tömegeit terjesztettük, tanítottuk az itthoni fiataloknak. Érdekes és komoly feládatokat végeztünk, segítettük a pártot, részt vállaltunk az Ifjúság felvilágosításában. Amikor nemrégen úttörők kerestek fel. s én egy régi dalt idéztem: Burzsuj. a proletárt meg ne halaszd .. „ a gyerekek nem tudták, mi az, hogy burzsuj, azt sem értették, mit jelentett, hogy édesapámat internálták. Ez részint öröm számunkra, hiszen harcunk beteljesedését láthatjuk benne. Am úgy érzem, a mai gyerekeknek, a mostani fiataloknak is meg kell tanulniuk, hogyan harcoltak, milyen körülmények kőzött dolgoztak azok. akik a legtöbbet vállalták, a legnehezebb körülmények között" Lengyel Mária a gyermekbarát mozgalom emlékeit eleveníti föl. Elmondja, hogy iskolaszünetben a prollgyerekekre vigyáztak a Tiszaparton és a sok játék, dalolás és szórakozás közben megtanították őket arra, hová is tartoznak tulajdonképpen. A rigmusok, a csasztuskák sem öncélú verselgetések voltak, mint például id. Dáni János sorai: „Üdvözöljük a Danit/AM tornára tanít / ihajla l / Nem lesz nehéz a dolga, / hajlunk mi a jó szóra / csuhajla! / Dani bácsi ígérjük, / hogy jó tanítványok leszünk / ihajla! /Izmos lesz majd a karunk/ dacos az akaratunk / csuhajlal" ld. Krajkó András, aki a délvidéki kommunista mozgalom végrehajtó bizottságának tagja volt az illegális munka nehézségeit ecseteli. Péter Jánosné elmondja, hogy bár egy csoportban dolgozott id. Krajkó Andrással, nem is ismerte, csak egy lebukás utáni tárgyaláson találkozott vele. Krajkó András mosolyogva meséli, hogy „nőcsábásznak" tartották, mert karonfogva sétált a titkos találkozóra elvtársnőivel, s azt is elmondja, hogy 1944 októberében, a Szeged felszabadulását követő napokban azért tudott a város olyan hamar talpra állni, azért tudott a párt legálisan föllépni, mert nagyszerűen kiépített bázisa, tömegbefolyása volt Az egyik legidősebb veterán, a 84 éves Bodnár Lajos arra hívta fel a mai fiatalokat, hogy keressék meg őket a mozgalom veteránjait. hisz sok tanulságos mondanivalójuk lenrte számukra. S figyelmeztetett is: „a harcban nem szabad megállni.. Mit jelentett és mit jelent kommunistának lenni?! — erről beszéltek a minap a KISZ városi bizottságán szegedi veteránok. Egyszerű és keresetlen szavaikból, őszinte megnyilvánulásaikból egyértelműen kiderült, hogy kommunistának lenni életforma. Olyan életforma, melynek lényege, hogy tartozni kell valahová, hogy a hűség végigkíséri az ember életét, hogy nem mindegy, egyenes gerinccel élem-e le életemet megalkuvások nélkül, úgy, hogy mindig szembe tudjak nézni önmagammal!!! A mai fiatalok nem Ismerik a háborút, nem ismerik az internáló táborokat a csendőrtollakat, a kardlapok suhogását. Beleszülettek a békébe, de tudják, hogy a stafétabotot, melyet elődeiktől kaptak, meg kell őrizni és tovább kell adni. Tovább kell építeni ezt a „félig kész világot". T. I* „Apu hozta a gyárból" Behasadt az osztálynönyv lapja. — Gyerekek, kinek van átlátszó ragasztószalagja? — kérdezem. Feri pattan Is ki a padból, hozza a gurigát. Amikor vissza akarom adni, nagylelkűen nekem ajándékozza. — Úgyis van otthon még tizenöt. Majd magyarázólag hozzáteszi : — Apu hozza az Irodából. Az egykori madárlátta kenyér mai változata ez. Apu vagy anyu valami aprósággal kedveskedik a csemetéjének — a munkahelyérőt Ha irodában dolgozik, notesszal, radírral, ceruzákkal. Ha műhelyben, valami apró szerszámmal. Ha földeken, a szövetkezet kukoricásából néhány zsenge csövet vagy a háztáji kertben nem termő gyümölccsel. Sokan nem is érzékelik, milyen nagy kárt okoznak ezzel, milyen ferde szemlélet alakul kl a gyerekben. Történetesen az, hogy a közösből elhozni nem bűn, a mindenkié egy kicsit szabad préda. Az osztálytárstól elcsenni a ceruzáját, nagy vétség, de a műhelyből elhozni egy szerszámot nem. mert ott észre sem veszik, van ott úgyis elég. A szülő akkor csodálkozik el igazán, amikor a gyerek is követi a „jó" példái. S mondjuk az óvodában a kötényébe rejt egy kis játékot, és otthon diadalmasan előhúzza. Vagy a kisiskolás hazahozza a színes krétát, esetleg valamilyen eszközt a napköziből. S ha nyilvánosságra keriil egy-egy ilyen eset. maga a szülő csodálkozik a legjobban, hogy honnan tanulhatta ez) a gyerek. Pedig nyilvánvaló, hogy honnan. A. X. Az MSZMP Szeged városi bizottságának ifjúságpolitikai bizottsága azzal zárta ülését, éuék kommunista m0zgaho«y a tanácskozás Igen ,om legnehezebb id6szakát, látni, hogy napjainkban már eredményes, hasznos volt. Az akik 6rzik testükön a csendjelentő. gazdasági szerepet ifjúságpolitikai határozat drök kardlapjainak nyomát, végrehajtásában nemcsak elMegűjulóban az ifjúsági dalosmozgalom töltenek be az ipari szövetkezetek Szegeden, s a mozgalmi életben ls tényezővé váltak az ott dolgozó pártés KISZ-tagok. A tanácskozáson elhangzott kérdésekre adott válaszokból mégis az derült kl, hogy a nagy fejlődés ellenére sincs minden rendben a párt Ifjúságpolitikai határozata, az ifjúsági törvény végrehajtásában ott ahol sok az objektív nehézség. Tíz szövetkezetnek például nincs még véglegesen kialakított telephelye, korszerű munkahelyekkel, szociális és kulturális berendezéssel. A KISZ-szervezetek létszámban ls ezekben a szövetkezetekben a leggyengébbek, noha a fiatalok munkája, eredménye ott van a gazdasági mutatókban. Az utóbbi években történtek lépések afelé, hogy megüresedett vezető munkakörökbe fiatalokat nevezzenek ki. A szándék dicséretes, a végrehajtás azonban csak megközelítően eredményes. Mindössze három szövetkezetben tölt be első számú vezetői posztót harminc éven aluli fiatal, s közülük egy nő. Igaz, a főkönyvelők sorában 15 nő van már, ugyanakkor műszaki vezető egy gines § szövetkezetekben, Ismerésben részesült az ipari szövetkezetek pártbizottsága. Újabb feladatok teljesítésére is kapott ösztönzést, a többi között, hogy területén a pártszervek nagyobb figyelmet fordítsanak az Ifjúsági törvényből adódó soros feladatok végrehajtására. L. F. a kínzások bélyegeit elmondják életüket, felidézzék küzdelmes napjaikat „Mint az ifjúmunkás mozgalom egyik szegedi küldötte. 1938ban részt vettem a KIMSZ kongresszusán — meséli Dáni Mihály. — Persze az akkori kongresszust nem úgy kell elképzelni, mlnt a mostaniakat. Megbízó levélCsak butaság Kóbor Angelika egynapin: — Csakl Egy hete: — Csak. csak. csak, csak. csak. csak csak Egy hónapja: harminc csak. A Televízió XIII. csatot — Csak. 1 A hajó imbolygott, a matróz a nőt nehezen tudta átpréselni a kajüíablakon, de végre megvolt vele, s bekattintotta az ablak vörösréz kampóját. Whiskyt töltött magának. nála veűlZdét^deUtUkl megkönnyebbülve Ivott tud a leglényegtelenebb do. Angelikát egy hét multa logról leglényegteleneobe't kifogták a tengerből. Ázott mondani. Kóbor Angélika fázott sirt nedvesen csohaióutat P°Qott- ehcs és szomjas najouiai ^ Röotön egy kajütbe ... , kísérték. Azt mondta, nem - kérdezte megy — Miért? — húzta föl földközi-tengeri nyert. — Szeretsz? a fekete, őrjöngő viharban az első matróz, aki tíz ....„ , ,,, . napja ostromolta Angeli- szemöldökét a kapitány. kát, — Csak — mondta Kó— Szeretlek. bor Angelika boldogan. — Miért? 8®- DAki szereti a fiatalok közös énekét s hangversenyekre jár, esetleg maga is énekel valamelyik együttesben, tanúja lehetett annak, hogy a rádió éneklő ifjúsági hangversenyei sem a Dalosoknak, sem a közönségnek nem nyújtottak valódi élményt. Nem is nyújthattak, hiszen nem azért szervezték. A rádió számára készítendő hangfelvétel volt a cél, s a cél eleve meghatározta a többi körülményt is. Nemcsak a szó szoros értelmében véve gépiesen — a rádió felvevőgépeinek alárendelve — zajlottak ezek a hangversenyek; ritmusuk, hangulatuk is gépies volt. A gyerekeknek katonásan, pisszegés nélkül, szigorú időrendben kellett fölvonulniuk a színpadra, szorongva kellett énekelniük, mert ha nem sikerül a felvétel, hoszszú évek munkája veszítheti el értelmét, s a végén legfeljebb föllélegeztek, de nem örülhettek igazán, hiszen teljes bizonytalanságban várták a döntést, amelyre csak hetek múltán számíthattak. Igazi mozgalommá nem válhatott ez az Éneklő Ifjúság. Az iskolai éneklő közösségek többségét nem vonzotta, s azok közül is, akik egyszer belekóstoltak, nem egynek örökre elment a kedve attól, hogy ismét vállalkozzék a szereplésre. Sok-sok bírálat, vita s a .valóságos helyzet elfogulatlan felmérése után határozta el a Kórusok Országos Tanácsa, hogy megreformálja az ifjúsági dalosmozgalmat Az Éneklő Ifjúság módosított rendszerében a Kórusok Országos Tanácsa új szervezeti kereteket dolgozott ki az ifjúsági dalosmozgalom számára. A mozgalom gazdái a megyei kórusszervezetek es az ifjúsági szövetség megyei szervei lesznek, hiszen ők ismerik legjobban saját hagyományaikat, lehetőségeiket, együtteseiket. A Kórusok Országos Tanácsához ezekben a hetekben sorra érkeznek az értesítések az egyes megyékből, hogy alakulófélben vannak, vagy már meg ls alakultak az ifjúsági dalosmozgalom irányító stábjai, amelyekben helye van a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetőjének, a megyei KISZbizottság kultúrfelelősének, a KÓTA-titkárnak. a vezető ének-zene szakfelügyelőnek és minden mozgalmi vasv zenei szakembernek. aki rzfvflevének érzi az Éneklő Ifjúság talpra állítását. Alapvető célia a módosított rendszernek, hogy a kórusok tagjai örömmel énekeljenek, sehol másutt meg nem szerezhető élményt kapjanak az Éneklő Ifjúság rendezvényein. Tömegeket akarnak mozgósítani, de úey, hogy a mércét nem állítják lejjebb. A művészi színvonal és a széles társadalmi bázis egységének biztosítéka lehet, hogy két egymással párhuzamos vágányon jelölték ki az utat: ünnepi, fesztivál jellegű kórusttalálkozókat is rendeznek, s vetélkedőket, versenyeket is. A fesztiválokon megszerezhetik a közös éneklés élményét azok is, akik nem szeretnek vagy valamilyen ok nál fogva nem akarnak ver senyezni, a vetélkedőkön pe dig mindenki előtt megnyi lik a különböző babérok megszerzésének lehetősége. A rádiós szereplés nem a legfőbb elérendő cél lesz, hanem csupán az egyik természetes következménye a kiemelkedő művészi teljesítménynek. A legjobbak ezenkívül hanglemezfelvételen, jutalomtáborozáson, országos vagy nemzetközi kórustalálkozókon vehetnek részt. Ezeken a versenyeken választják ki az országos diáknapokon szereplő kórusokat is, de a diáknapi szereplésre olyan kórust is meghívhatnak, amely „csak" a fesztivál jellegű találkozón énekelt szépen. A középiskolás énekkarok számára már ebben a tan évben életbe lépett az ú forma, s minden iel arr. vall, hogy az ifiúsági dalos mozgalom valóban megújul. Az Éneklő Ifjúság módosított rendszerét a következő tanév elejére kidolgozzák az általános iskolás kórusok számára ls. B. B. 4 t