Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-29 / 305. szám

6 Csütörtök, 1978. december 29. TSbb alumínium Inotáról — növekvő export Az tnotai Atumínlumkohó az idén harminc tonnával több kohóalumíniumot és kö­zel kétszáz tonnával több készárut — alumínium hu­zalt, szalagot, tubustárcsát — állít elő a tervezettnél. A gyár a szocialista export tel­jesítése mellett több termé­ket szállít a tőkés országokba BZ előirányzottnál. Képünkön: tuakótömbök a gyár udvarán. Hatvanéves a magyar kommunista ifjúsági mozgalom Sajtótájékoztató a MESZÖV-nél A Fogyasztási Szövetkeze­tek Csongrád megyei Szö­vetségéhez tartozó ÁFÉSZ­ek, takarékszövetkezetek, la­kás- és garázsszövetkezete* ez évi működésének tapasz­talatait, valamint a jövő ev­re kitűzött feladatokat is­mertette tegnap, csütörtökön délelőtt Ocskó Imre. a MÉ­SZÖV elnöke a sajtó mun­katársaival. Elmondta, hogy a megyé­ben már nincs olyan család, amely valamilyen módon — például vásárlóként, eladó­ként, termelőként, lakástu­lajdonosként — ne lenne érdekelt a szövetkezeti moz­galomban. Ez egyben azt a megnövekedett feladatot is illusztrálja, mely a lakosság ellátásában a szövetkezeteK­re hárul. Az ötödik ötév® terv első három ®ztendeie­ben a fogyasztási szövetke­zetek több-kev®ebb sikerrel valósították meg a tervek­ben rögzített célkitűzéseket. Áruforgalmuk a tavalyi 2 milliárd 991 millióról idén várhatóan 3 milliárd 275 millió forintra növekszik. A vendéglátóiparban valame­ly®t csökkent a forgalom, a tavalyi 554 millió helyett idén 545 millió forint® for­galomra számíthatnak. A nyereség a tavalyi 121 mil­lióról idén várhatóan 117 millió forintra csökken. E néhány számadat is Jelzi: 1979-ben a megye fo­gyasztási szövetkezeteinek majd minden működési te­rületen fokozottabb erőfe­szítéseket kell tenni, hogy teliesíthrasék a rájuk há­ruló feladatokat. A szövet­kezeti mozgalomnak részt kell vállalnia a népgazdaság egyensúlyi helyzetének meg­szilárdításában. emelni kell az alapellátás színvonalát. A gazdálkodás eredményessé­ge, a nyereség növelése ér­dekében szükség van az egyesült szövetkezetek szer­vezeti kereteinek. tartalmi munkájának erősítésére, va­lamint az árutermelő, a fel­vásárló és az érték®ítő te­vékenység összehangolt, tervszerű feil®ztésére. Ezért a jövőben a MÉSZÖV elnöksége nagyobb gondot fordít a szövetkezetek kö­zötti színvonalbeli különbsé­gek kiegyenlítésére, felszá­molására. Többek között az érdekeltségi rendszer meg­gondoltabb, következetesebb alkalmazásával, a vesztesé­g® tevékenységi formák megszüntetésével kívánják e célt elérni. Terveik vannak arra. hogy az árubeszerzés egyszerűsítésére, a válasziek bővítésére olyan egységes szövetkezeti hálózatot hoz­nak létre, mely közvetlenül az iparral áll kapcsolatban. A beruházásokat — ugyancsak a gazdálkodas eredményessége érdekében — saját kivitelezésben Kí­vánják a jövőben meevalo­sitani. 1979-ben például D®zken élelmiszerüzletet. Csongrádon bisztrót, papír-, írószerboltot. Nagylakon cukrászdát, pr®szót. Kiste­leken motelt építenek. A takarékszövetkezetek működéséről szólva OCJKÓ Imre elmondta: 1979-ben a takarékállomány további növekedésére számítanak. A lakás- és garázsszövetke tek a terveknek megfelelően végezték el a reájuk háruló feladatokat, további cél a kisebb lakásszövetkezetek egyesítése Így ugyanis olyan javító-karban tar ó társulások megalakítására nyílik lehetőség, amelyek vállalni tudják a korábban épült lakások tervszerű kar­bantartását Befejezték a mélyszántást Minden őszi betakarítású növény érése késett az idén, mégis adósság nélkül, tiszta lappal kezdhetik az új évet a Csongrád megyei állami gazdaságok. A tavaszi növé­nyeknek kijelölt területen: mintegy 15 ezer hektáron befejezték a mélyszántást. Sorrendben elsőnek a hód­mezővásárhelyi, majd a gor­zsai, a felgyői. a szegedi, a derekegyházi és a pankotai gazdaság traktorosai teli®í­tettek feladatukat A korábbi ®ztendőkhöz kép®t jelentős többletmun­kát okozott a nagy mennyi­ségű kukoricaszár marad­ványaina!? bedolgozása a ta­lajút. A betakarítás ugyanis Nemzedékek találkozója Hat évtizeddel ezelőtt — 1918. december 30-án — mondta ki a reformista szo­ciáldemokrata párttól való elszakadást az Ifjúmunka­sok Ország® Szövetsége, s ezzel létrejött Magyaror­szágon a kommunista ifjú­sági mozgalom első szerve­zett ereje. Az évfordulóra emlékez­tek, és az eltett hatvan ev küzdelmeit idézték föl teg­nap, csütörtökön délután az újszegedi KISZ-vezetőképző központban megtartott nem­zedékek találkozóján a kom­munista ifjúsági mozgalom régi aktivistái, a felszaba­dulás utáni ifjúsági vezetők, a KISZ-t 1957-ben újjászer­vezők. A meghívott vendé­geket Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottsá­gának első titkára köszön­tötte. majd méltatta azoK­nak az ifjúkommunistáknak az érdemeit, akik a legne­hezebb időszakban, a fehér­terror, a Horthv-fasizmuf idején álltak helyt. A ben­sőség® hangulatú ünnepsé­gen ott volt Szögi Béla, s megyei pártbizottság osz­tályvezetője, valamint a KISZ megyei bizottságának és apparátusának tagiai. a vár®i és a járási KISZ-bi­zottságok titkárai. A Rad­nóti Miklós irodalmi szín­pad összeállítását követően dr. Dáni Mihály emlékezett vissza a két világháború közti mozgalmi munkára. dr. Szél Éva pedig az ellen­forradalom után újjáalakult ifjúsági szövetség életéről beszélt. Az ünnepség a veteránok és a fiatalok baráti beszél­getésével zárult. Alig egy hónapja ünnepel­tük a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalaku­lásának 63. évfordulóját, s december 30-án újabb jubi­leum-a, a KIMSZ megalaku­lásának 60. születésnapjára emlékezünk. 1918. október 30-a, a pol­gári demokratikus forrada­lom győzelme és november 24-e, a KMP megalakulása volt a kommunista érzelmű, és a baloldali szociáldemok­rata ifjúság akaratából meg­született kommunista ifjúsági mozgalom előzménye. A KIMSZ (Kommunista Ifjú­munkások Magyarországi Szövetsége) elfogadta a KMP ®zmei-politikai vezetését, és csatlakozott a kommunista párthoz. Megalakulását kö­vetően széles körű agitációs és prppagandamunkát fejtett ki a fiatal munkások között, tagiai pedig népszerűsítették a KMP nolitikáiát, részt vet­tek a párt által szervezett tüntetésekben, terj®ztették a kommunista saitó termékeit 1919 első napjaiban — mi­közben szolidaritást vállaltak a letartóztatott kommunista vezetőkkel — ..mi nem le­szünk kizsákmányolt prole­tárok" jelszóval szerveztek nagyszabású tüntetést Először legálisan A Tanácsköztársaság győ­zelmének kikiáltása után a kommunista ifjúsági mozga­lom virágzásnak indult A KIMSZ megindította közpon­ti lapját az Ifjú Proletárt amely minden vitatott kér­désben a kommunisták és a baloldali szociáldemokraták mellett foglalt állást Az if­júsági szövetség taglétszáma szinte napok alatt 120 ezer főre emelkedett melynek kétharmadát az ifjúmunká­sok alkották. A KIMSZ egyik legnagyobb érdeme, hogy el­sőként írta zászlajára a mun­kás- és parasztifjúság szövet­ségének jelszavát. Ez alatt az idő alatt nem kevés dolga akadt a szövetségnek. Jelen­tős szerepe volt a dolgozó fiatalok sérelmeinek orvoslá­sában, a tanoncoknak a Köz­oktatásügyi Népbiztosság ha­táskörébe helyezésében, azok­nak a rendeleteknek megal­kotásában, amelyek szabá­lyozták a tanulási és munka­viszonyukat, megtiltották bántalmazásukat, elbocsátá­sukat, és felemelték órabérü­ket. Különös gondot fordított a KIMSZ a szegény sorsú fiatalokra, ösztöndíjban ré­szesitették a rászoruló egye­temi és főiskolai hallgatókat, megteremtette a diákmenzá­kat, a diákotthonokat és üdü­lést szervezett a rossz egész­ségi állapotban levő tanulók­nak. A KIMSZ tevékenységének központjában — csakúgy, mint ma az ifjúsági szövet­ségnek — a fiatalok «zmei­politikai nevelése állt. Fő fel­adatául a proletárdiktatúra ügyének szolgálatát tűzte ki. Tevékenységének már első napjaiban szél®ítette kap­csolatait a nemzetközi téren is, Szamuely Tibor volt az, aki az első szálakat fonta a KIMSZ és a lenini Komszo­mol között. Hétköznapi forradalmi tet­teik röviden summázva sze­repelnek itt Végrehajtásuk során voltak viták, de e vi­ták szülték az eredményeket is. Ám egy dologban nem vi­tatkoztak a KIMSZ leik® tagjai. Abban, hogy amikor veszélybe került a Tanács­köztársaság, fegyvert fogtak, úgy indultak megvédeni azt Az Ifjú Proletár 1919 áprili­sában így írt: „Ha kell, vé­rünk hullásával, utolsó lehe­letünkig vívjuk és álljuk a harcot de elnyomottak, ki­zsákmányoltak többé nem le­szünk I* Illegalitásban A Tanáraköztársaságot ke­gyetlen fehérterror váltotta fel. a KIMSZ-esek pedig ille­galitásba szorultak. S bár legjobbjaikra állandóan le­csaptak a haladás ellenségei, megölték Krammer Sándori, a KIMSZ egyik alapító tag­ját, letartóztatták Kri®zl Já­nost az MSZMP ifjúsági cso­portjának akkori vezetőjét és több más KIMSZ-vezetőt, a baloldali ifjúsági csoportok töretlenül tovább működtek. Munkájuk nyomán gyűlések, sztrájkok, leventelázadások sorakoztak egymás után, ame­lyeket újabb letartóztatások és gyilkosságok követtek, melyeknek áldozatául esett Lőwy Sándor, a KIMSZ KB titkára, Sallai Imre, Fürsi Sándor és Kilián György is. Mindez együttvéve sem törte meg a magyar kommunista ifjak hitét és bátorságát, melynek szám® tanújelét adták előbb a spanyol sza­badságharcban, majd a má­sodik világháború leleplezé­sében és a német fasizmus­tól való megszabadulás har­cában. Az ifjúkommunisták akciócsoportjai röplapokat nyomtattak és szórtak, me­lyeken hirdették, hogy él a Fejlődő nagyközség Tanácsülés Kisteleken csaknem mindenütt késedel­met szenvedett, s a kom­bájnok után nedv® kukori­catarló maradt hátra, amit nem lehetett felégetni, ha­nem mechanikailag kellett összeaprítani, több műve­lettel leszántani. A nehéz körülmények ellenére jól el­münkéit magágyba kerülhet majd a kukorica, a cukor­répa és a többi tavaszi nö­vény. Addig is akad meg teendő, elsősorban a belvi­zektől visszatérően látoga­tott területeken. A kedvező enyhe időjárást kihasználva m®t levezető árkokat mé­lyítenek, hogy szabad utat készítsenek a téli—tavaszi csapadékvizek lefolyásának. Tegnap, csütörtökön Kis­teleken, a művelődési ház­ban ülést tartott a nagyköz­ségi tanács. A testület meg­vitatta és elfogadta a tanács és az intézményei jövő évi költségvetését és fejl®ztési tervét, és a nagyközségi ta­nács 1979. évi tennivalóit. Tudomásul vette a végre­hajtó bizottság következő évi munkatervét is. Az idei ®ztendőt eredmé­nyesnek ítélte a testület, a lakásépítés kellő ütemben haladt, fejlődött a nagyköz­ség kereskedelme, árufor­galma nőtt. A jövő évi fejlesztési ala­pot 22 millió forintban ha­tározták meg. Célcsoport® lakásépítésre 11 millió fo­rintot költenek. Befejezik a Kossuth utcában a négy­emeletes tanácsi bérlakásom építését, lerakják a hét munkahelyes szakrendelő plapját, elkészítik a helyet a húsz állami lakásnak, ki­sajátítási és beruházási ter­vet készítenek. A Temető sor folytatásában utcát ala­kítanak, s családi házak épí­tésére adnak telkeket. Októ­ber elejére elkészül a gáz­vezeték első szakasza. Üi ta­rifát szabott a tanácsülés a vezeték® gáz bevezetésére. Emelték az út- és közmű­fejlesztési hozzájárulás ösz­szegét. A mostaninál többet for­dítanak a közvilágítás kor­szerűsítésére, m községren­dezésre, a park®ításra. a köztisztaság javítására és a könyvtár fejlesztésére. A gazdasági ágazat kiadása 18 százalékkal több l®z. mint az idén. A belvízelvezető csatornák javítására 247 ezer forintot költenek. Az egészségügyi ágazai kiadása majdnem tíz száza­lékkal növekszik 1979-ben. s továbbra is fő cél marad a' alapellátás szinten tartása. A művelődésre kevesebb pénzt terveztek, mint annak előtte, mert a gimnázium és p®taforgalmi szakközépis­kola január l-től a megyei taná® vb irányítása alá ke­rül. A művelődési ház Jövő­re 467 ezer forintból gazdál­kodik. párt és él az ifjúsági moz­galom. A német megszállás után kibontakozott fegyver® partizánharcból is aktívan ki­vették a részüket. Ezekből az időkből maradt a maiak­nak emlékül Braun Éva, Kulich Gyula, Pataki István, P®ti Barnabás, Ságvári End­re halhatatlan neve. Az egységért A német katonák csizmái még hazánk földjét taposták, amikor 1944. december 14-én az MKP kezdeményezésére megalakult a MADISZ, a Magyar Demokratikus Ifjú­sági Szövetség, s kiadta a jelszót: Teremtsük meg a munkás-paraszt-értelmiségi magyar ifjúság egységét. Az akkor kiadott „Egységbe if­júság" jelszó értelme még ma is élő, érvényes. Az ezt követő időszakban egészen 1950-ig politikai harc folyt az ifjúság megnyeréséért, egymást váltották a külön* böző ifjúsági rétegszervezo tek meg- és átalakulásai, új­jászerveződései, míg 1950­ben az MDP központi veje­tőségének februári határoza­ta következtében létrejött o Dolgozó Ifjúság Szövetsége,? DISZ, mely szövetség helyre, állította a magyar ifjúság mozgalom szervezeti, politi­kai egységét A DISZ ha tesz" tendős tevékenységében, az ifjúsági mozgalom fejlődésé­ben az eredmények és a hi­bák együtt jelentkeztek. Az utóbbiak azonban nem ho­mályosíthatják el a DISZ ér­demeit, történelmi, politikai jelentőségét Az 1956-® ellenforradalom zűrzavar®, majd folyamato­san tisztuló időszakában a pártszervezetek ösztönzésére a kommunista fiatalok kez­deményezték a szocializmus­hoz hű ifjúsági erők össze­fogását. Már éltek, s iavá­ban működtek az úibél létre­jött különböző Ifjúsági ré­tegszervezetek, amikor az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1957. március 16­án nyilvánosságra hozta ha­tározatát „Az ifjúság neve­lésének néhány kérdéséről és a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség megalakításá­ról". A határozat kimondta: „A KISZ a párt ifiúsági tö­megszervezete, amely a párt közvetlen vezetésével és irá­nyításával. a szervezeti ön­állóság fenntartásával mű­ködik." így jött létre 1957. március 21-én, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség. Létrehozása jelentős po­litikai tett volt mert egyér­telmű állásfoglalást jelentett a párt, a proletárdiktatúra, a proletár internacionalizmus mellett az ellenforradalom­mal, a revizionizmussal szem­ben. Októberre már a KISZ I. ország® értekezletén J? idejére, 180 ezer fiatal tömö­rült az ifjúsági szövetség zászlaja alá. A KISZ „Hűs^g a néphez, hűség a párthoz" és „Együtt az ifjúság töme­geivel a szocialista Magyar­országért" jelszó jegyében szervezte a fiatalokat annak a követelménynek megfele­lően, amelyet Kádár János elvtárs Így fogalmazott meg: „A KISZ-nek az ifjúság minden lényeg® kérdésével foglalkoznia kell.. „ de a KISZ elsősorban az ifjúság szocialista forradalmi, politi­kai szervezete." A ma több mint 800 ezer fiatalt tömörítő ország® szö­vetség, mint a párt ifjúsági szervezete és a fiatalok ön­tevékeny politikai tömegszer­vezete a társadalom elisme­rését és megbecsülését, az ifjúság bizalmát élvezi. Méri Mi kló*

Next

/
Thumbnails
Contents