Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-22 / 301. szám

Péntek, 1978. december 22. Közös karácsony Sásdoríalván A Sándorfalva nagyközségi közös tanács csütörtökön dr. Öcsai József tanácselnök vezetésével ülést tartott. A testület megvitatta a végrehajtó bizottság munkájáról készült beszámolót, meghatározta a jövő évi költségvetést, és elfogadta a fejlesztési tervet, valamint az 1979. évi tanácsi munkatervet. A közös tanács 1979-ben a költségvetésre 12.7 millió forintot irányzott elő. Ebből az összegből elsősorban a tanácsi költségvetésű intézmények i gazdálkodásának szinten tarj fását, de a közoktatás, kultúj ra és egészségügy területén ! színvonal-emelkedést tűztek kl célul. A közös tanács teMennyezetig érő, feldíszített fenyőfa várta a Rigó utcai és a Londoni körúti gyermekotthon lakóit tegnap délelőtt az Cttőrőházban. Hat patroná'ó közösség: a Volán Egység, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat Lenin, a Szegedi Paprika eldolgozó Vállalat Apr.lis 4., a ZÖLDÉRT Április 4. brfoád'a, valamint a Sze-edi B'oó-lai Központ biokémiai intézetének KTSZ-szerveze'o közösen rendezett karácsonyi ünnepséget a gyermekeknek, akik a Liszt fcrenc Zeneiskola tanárainak, a JA TE hallgatóinak műsora után ajándékokat kaptak patrónu3aiktól : rületén, tehát Sándorfalván 1 és Dócon az óvodás korú gyermekek túlnyomó többségét e! tudják helyezni, de az óvodák munka erő-ellátottsága nem megfelelő. Ezen a helyzeten is akarnak változtatni. A fejlesztésekre 3,4 millió forintot fordítanak, a legnagyobb beruházás tíz célcso-portos lakás megépítése. Török Misi a városban ff Méricskéfé$einkff története Őtszáx 6v — ötven mérce A művelődéstörténeti kutatások részeként a történészek levéltári adatok segítségével próbálják reprodukálni az elmúlt századok mérési típusait, mérőeszközeit és az idők során kialakult mérési módszereket Bogdán István tudományos kutató több mint egy évtizedes munkával hossz- és földmértékeink fejlődését követte nyomon egészen a XVI. század végéig. Ennek eredményeként gyt állapította meg, hogy fél évezred leforgása alatt csaknem ötvenféle mértékkel mértünk: IS hossz- és 33 földmértékünk volt. Kutatásai arra engednek következtetni, hogy eleink már a honfoglalás előtt is „méricskéltek". Hosszmértékük feltehetően csupán egy volt, az elnevezésében kissé félrevezető erdőöl, amellyel sok mindent mértek, csak éppen erdőt nem. Földmértékük viszont több ls lehetett, így a fűkötél-nyíl. az eke-, a kapa- és a kaszaalja. A honszerzés után ezekhez társult a szántónál az ödölő, rétnél pedig a vitorna. Középkori hosszmértékrendszerünknek szélei a skálája. Leggyakrabban használt tagjai a hüvelyk, tenyér, arasz, láb. rőf, lépés, öl. rúd, vég. A legkisebb egvség a „királyi ujj" volt (0 0195). legnagyobb a mérföld (kb. 8 km). Testvérmértékét stádiumnak hívták, amelyet azonban csak ritkán használtak, s bár nem tartozott a királyi mértékrendszerhez, országos mértéknek számított. Ez Idő táit hosszmértékein'' túlnyomó többsége az emberi lest valamely részéről kapta a nevét. Egy részük a test közvetlen és statikus alkalmazása, objektivizálása útján. másik részük a test teljesítőképessége, dinamikus mozgása, illetve annak természetes meghosszabbítása útján keletkezett. Mértékeink sokkig nem voltak egységesek: mindenkinek — volt rá eset, hogy magának a királynak is — a maga keze, lába, lépése, tenyere volt az egyedül Irányadó mérce. Rőfből is ki tudja. hány volt: budai, eperjesi, selmeci, pozsonyi; va'amenynyi más más nagyságú. Bogdán István kutatásai azt ls tisztázták, hogv egves mértékrendszerek funkciója időnként és helységenként Változott: volt például, ahol a rőffel nemcsak posztót, hanem földet is mértek. De számtalan másra ls haszná'• mértek vele gyertyát. szénaboglyát, épületet, még a hal hosszúságát is: az egyik legnépszerűbb mérési fajta volt. Idők során az icce is több mindenre volt alkalmas: Kőszegen a szőlő egyik földmértékeként használták. Ráadásul arra is akadt példa, hogy maga a szőlő volt földmérték, a szekeret pedig nemcsak szállításra, hanem rétmérésre - vették igénybe. Okleveleink arról is tudnak, hogy a tanya egykor nemcsak szállás volt, hanem „vízmérték" is. Régmúlt földmértékeinknek nagyon érdekes elnevezései voltak, amelyek jó része csak most került napvilágra: az ismert fertály, köböl, négyszögöl, hold mellett: kapaalja, likó, média, metl, oktál. £s kl tudta eddig, hogy a területnagyság megjelölésére ilyen szavakat használtak: veder, vereten. bánya, udilnlca, kormányföld, vítorna? Oláh Béla Záhony Épiil a fedett átrakó Akár két labdarúgópálya is elférne abban a fedett átrakóban, amelynek építését sz óesztendő utolsó heteiben kezdte meg Záhony és Eperjeske között a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat munkáskollektívája A MAV záhonyi átrakókörzete fejlesztésének 4. ütemében megvalósuló beruházás 250 millió forintba kerül, s várhatóan 1980 végére készül eL Faülfető fiatalok Egymillió facsemetét ültettek el az idén Szolnok megye fiataljai. Gondozták az üdülőparkokat és a lakóterületeket. Hozzájárultak a kulturáltabb környezet kialakításához. Csak a fölnőtt ember tud olyan bolondot kérdezni mindjárt az elején, félt-e, amikor belépett az irdatlan nagy kollégiumba. A hétfejű sárkánnyal is megvívna életre-halálra, miért félne? Mézeskaláccsal van kirakva az utcai fele ennek a háznak, amúgy ls bekívánkozott volna nézelődni. Most nyolcéves Mihály, kíváncsi inkább, de nem félős. Leginkább akkor nem, ha anyja-apja vele van, és a testvérének is mutatni kell, hogy ő a nagyobb. Semmiképpen , ne vigyenek haza rossz hírt Szatymazra. Életem legnyugodtabb beszélgető társára akadtam. Egyetlen szóval nem mondja, hogy ezt a kérdést tegyük félre, vagy arra csak az igazgatóság engedélyével felelhet; nem súgla, hogy ezt csak a notesz mellé mondja: belenéz mindig a szemembe, és várja, melyikünk unja meg előbb. Azt hiszem, miniig az igazat mondja, teljes meggyőződéssel. Hol jobb? Itt vagy otthon? Itt ls jó, meg otthon is. (Csak mögötte tudom meg, vasárnap délután igen elhomályosult a szemüvege, amikor visszahozta a család, nem győzte törülgetni. Jön a karácsony, készülődni ls jó lenne rá!) A legjobb barátok otthon maradtak, ez a legnagyobb baj — a Bitó Jani, a Kovács Sanyi és a Bitó Laci —de mégse olyan nagy haj, mert ha tehet, behívja őket jövőre. Kitől hallotta, nem tudom, de kinyilatkoztatja: „Azért is jobb itt, mert a városon jobban tanul a gyerek." Szerinte okosabbak is a városi gyerekek, de csak azért, mert többet tanulnak. meg azért ls, mert az otthonlak csak számtant tanulnak, a bentiek pedig matekot. Akkora különbség ez, hogy megéri a fáradságot. — Szereted a matekot? — Olyan nagyon nem. — Mit szeretsz? — Az írást. — Abból ötösöd van? — Csak hármas, mert szögletesek a betűk. Majd, ha meggömbölyödnek, akkor ötös lesz. A gömbölyödésröl nyugodtan átléphetünk a disznóvágásra, mert a disznó ls akkor jó, ha már gömbölyű. A világ legjobb dolga a disznóölés, mindig segített ls, ha csak hozzájutott, mégpedig nem akármit, nem a szaladj Megmenekülnek a madarak Három varjú őrködik a lombjavesztett fán, a többi tépi-szaggatja a téli etetőbe kitett fél borjút. A magasban keringő sasok hamarosan észreveszik az őrszemeket, s perceken belül 10—12 sas és va3y száz varjú fogyasztja békés egyetér.ésben az ember ajándékát. Gyakran látni mostanában ezt a megjelenését az új típusú — „aktív" — madárvédelemnek, amelyet az öt éve alakult, ma már 2000 tagot számláló Magyar Madártani Egyesület honosított meg az utóbbi időben. A magyar jogszabályok világviszonylatban is példamutatóan védelmezik a madarakat. A madarak nyugalmát azonban, ami pedig nélkülözhetetlen feltétele szaporodásuknak, mind erősebben zavarja az Iparosítás, az urbanizáció, a motorizáció, az erdőirtás, a korszerű agrotechnika stb., de főképpen a mindenhova behatoló zaj. Az utóbbi évtizedekben néhány madárfaj már végleg eltűnt az ország égéről. Vándorsólyom például már régen nincs, és az idén öszszesen hét pár réti sas kísérletezett nálunk a fészkeléssel, de eredménytelenül. Fogynak a császármadarak, a gyurgyalagok, külföldre csempésznek sólyom- és héjatojásokat, sőt flókákat stb. stb. Igaz viszont, hogy sikerült megállítani a gólyaállomány csökkenését, az alföldi rezervátumban pedig tovább szaporodik a hovatovább egyedülállónak számító túzokállományt, amelynek létszáma ma már meghaladja a háromezret. A nagy, kedvező fordulatot most az aktív védelem módszereitől várják. Az egyesület 27 csoportjának közreműködésével az ország számos pontján rakják ki a ragadozó és a magevő madarak élelmét a téli etetőkbe, amelyeknek környékén a szárnyas vadak mind nagyobb csapatai telepednek meg. A Ie'.kes madárbarátok a fészkelő fák törzsére a fáramászást megakadályozó vaslemezeket szerelnek, ahol pedig kevés a megfelelő faág, máshonnan hozott „alapanyagból" mesterségeden építik meg a fészket, igaz, távolról sem olyan ügyesen, mint a madarak. A ritka madarak fészkére őrség vigyáz. Az egyesületi tagok egyik csoportja nemrég vízzel árasztotta el egy réti sas tanyájának környékét, hogy senki se zavarhassa meg nyugalmát A megsérült, vagy a madártolvajoktól elkobzott szárnyasokat külön erre a célra létesített rehabilitációs telepen kezelik, hogy gyógyultan térhessenek vissza a szabadba. A túzokok különleges rehabilitációs telepén kel tető gépekkel és csaknem kilométeres rep'.e ővel gondoskodnak az összegyűjtött tojások keltetaiéről és a fiókák felneveléséről. Igaz, a mesterségesen felnevelt túzokok nem hajlandók elhagyni az embert a szabadságért, de a második generáció már tökéletesen vissza tud Illeszkedni a szabad élet körülményei közé. A madárbarátok külön csoportja vállalkozott a császármadarak védelmére. Mások pedig a méhészmadarakat, a gyurgyalagokat vették gondjaikba. Ezeknek fogyatkozó népét tudniillik nemcsak a növényvédő szerekkel fertőzött rovarok fogyasztása tizedeli, nemcsak a mézte-melők üldözik, hanem azok is. akik lakásdí»zül akarják kitömetni ezeket a nagyon szép. színes tollú Példányokat. Mert azért — sajnos — hazánkban sem tartozik mindenki a madárvédők táborába. Török Zoltán Ide. szaladj oda munkát bízták rá, hanem ő a húst vágta. mint akárki más. Idcn ebből a földi jóból nem veheti ki a részét, mert húst vesznek csak, disznót nem vágnak. Nem tanyai gyerek ő. a faluban laknak, ott ez a szokás inkább. Tanyán persze volt. hogyne lett volna, pícézni volt az apjával, és fogott is akkora halat — ha legalább annyira hinni lehet a mozdulatnak, mint akármelyik horgászénak —, volt az legalább félméteres, és természetesen ponty volt. A Tiszában jobb lenne, mert itt akkora halak is vannak, mint az asztal, de még nem volt ideje kimenni a horoggal. Fél füllel hallottam, hogy birkózni is szeret. Kiderült, ha okosabb is a városi gyerek, mint a falusi, semmiképpen nem erősebb. Nem verekedős fajta, de bántani ne merje senki, mert ráfizet. Ügy hirdették ezt a kollégiumot a sugárúton, hogy ide tehetséges gyerekek jönnek majd. Föl kell tennünk tehát a nagy kérdést: ki a tehetséges? Nyögvenyelős kérdés lenne ez, azt hiszem, akárki megbotlana benne, tekergeti is egy kicsit a fejét Török Mihály, aztán nem mond semmit Az biztos, hogy a legbutább nem lehet tehetséges. A lusta se. Ellenben, aki szorgalmas, aki könnyen tanul és nehezen felejt, az közel jár hozzá. A végén csak kikereikedik valami. akárki ráismerhet a tehetség eddigi legklasszikusabb megfogalmazására: aki olyat is kitalál, amit nem tanult. Mivel ő ezt még nem tanulta, mégis kitalálta, ha szögletesek is még a betűi, az esze viszont kerék, tehát itt van a helye. Nagyon jól van kitalálva ez a kollégium, sok szünetet — szabad időt — is beleépítettek, focipályája is van, és igazi pingpongasztala, csak az a baj. hogy tornaterme nincsen. Mászókötél lenne a legjobb, meg a bordásfal. Megpróbálom eltéríteni a kötélről: az a mászókötél lenne talán a legjobb, amelyiknek a fölső végén szarkafészek van. Aki most se kerül egyet gondolattan az otthoni tájon, az nem ls harmadikos gyerek. Elneveti magát, és azt mondja, 6 fészekért nem menne föl sehová, de madarat fogni azért fölment a disznóól tetejére a Tatáéknál. A verebet akarta csak, de ahogy ott ül a tetőn, és vár, hogy majd csak jön, rászállt valami a vállára. Odanyúl, hát egy fecske volt. A világ legszebb fecskéje. Nem bántotta, mert a fecskét talán még a buta ember se bántja, csak megsimogatta. Arca minden rezdülésén látszik, egy ember most hiányzik a kollégiumból. Hazaruccant madarat fogni. A gólyát is megfogná, csak azért, hogy egy kicsit foghassa. Attól nem kell félni, hogy megkoppintaná a kezét a hosszú csőrével, mert legelőször a nyakát kapná eL Jó otthon, hej, de nagyon jó! Ebédet is rendel, mire hazamegy. A karácsonyi ebéd pedig legyen egy nagy-nagy tányér bableves, sonkával, meg rakott krumpli legyen hozzá. Igazad van, Misi, karácsony ide, karácsony oda, most én is hazagondoltam. Még a kutyát ki ne hagyjuk, mert az néha bejön a kollégiumba is. Azt álmodta a minap is, hogy jöttek a betörők, de Cézár, a világ legbátrabb kutyája mindet megfogta. A valóságban nem lehetne ide behozni, mert ahány gyerek itt van, anynyifelé futhatna, azt pedig A nem akarja. Játszottunk öt percet avval a gondolattal, hogyan kellene átalakítani Szegedet, hogy a szatymazi embernek ls jó legyen. Éppen úgy jó minden, ahogy van, ne bántsunk semmit, ez lett a végső következtetés, C3ak az autóknak mondjuk meg, hogy ne rohanjanak olyan eszetlenül, mert baj lesz belőle. És ha hó esik, ne legyen csúszós az út, mert abból is baja lesz az autósnak. A villamos nagyon jó, mert lassan jár, de nem lenne vezetője semmi pénzért se. A mozdony az igazi. Az nem városban bóklászik, hanem kinn a határban, és úgy megy, mint a villám. Mi más lehetne egy tehetséges gyerekből, ha nem mozdonyvezető. A vasút mellett laknak, volt is már igazi mozdonyon, ö adta a gázt, a papája barátja pedig fékezett. Aludni viszont itt lehet jobban, mert nem zajong a vonat. Mindegyikre nem ébred föl otthon se, csak ha gyors jön, mert az jobban csühöL Kimondom már, mire ment ki a játék. Ha mindenáron az otthoniakról akart volna beszélni, akkor kiötli az ember, nem jól érzi magát a kollégiumban. Ha viszont nem akar, akkor odajutunk a gondolattal, hogy nagyot vétettünk, mert a családi kötelék rogyadozlk-szakadozik. A kedves mama és papa minden aggodalmát értem ós átérzem. Bár nem ismerem őket, biztosra veszem, sokáig forgatták fejükben a gondolatot, amíg elhatározás lett belőle. Kimondhatatlanul nagyra becsülöm azonban Igyekezetüket, hiszen azt hallom, hárman jönnek érte mindig, és hárman ls hozzák vissza. Ha a távollét ritkítaná a családi köteléket, hét végén újra erősítik. Ha jön a szünet, Török Misi úgy megy haza, mintha mindig otthon lett volna. Hatalmas nagy kívánsága: egy tányér bableves. Természetesen jólesik leírni, hogy Itt is jól érzi magát. Horváth Dezső Az építők szakszervezete központi vezetőségének ülése Az építők munkájának eredményeként az idén országosan több mint 301 ezer ember jutott új lakáshoz, hiszen ebben az évben 93 ezer új otthon épült, 3001rel több a tervezettnél — állapította meg az Építő-, Fa-, és Építöanyagipari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének csütörtöki ülésén tartott beszámolójában Podina Sebő, a szakszervezet titkára. Hozzáfűzte azonban azt is, hogy Budapesten sok nehézség akadályozta az építők munkáját, nem sikerült teljesíteniük az előirányzatot, pedig Jó néhány megyei ÉVM vállalat ls segített. Az építők az ötévea terv első három évében as időarányosnál nagyobb arányban, az ötéves lakásépítési feladatok 61 százalékát teljesítették. A központi vezetőség a beszámoló alapján á tekintett" az építúk ez évi munkájának tapasztalatait és megtárgyalta a jövő évi feladatokat, a szakszerveze 1 munka fejle»ztésének tsnniva'óit. hogy több segítséget nyújthassanak a gazdasági, hatékonyv előirányzatok teljesíh •z. (MTD t