Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-22 / 301. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 68. évfolyam 301. szám 1973. december 22., péntek Ara: 80 fillér "».•< & • í ."' v"' ; ir * .F;/ i• V . JPY • Az országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetés! Uj büntető törvénykönyv — Interpellációk — Befejeződött a téli ülésszak Csütörtökön délelőtt az 1979. évi állatni költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját a Parlamentben az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elsj titkára, Lá-ár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Apró Antal megnyitója után az első felszólalj Trethon Ferenc munkaügyi miniszter volt. A többi között megállapította: — Nemcsak a jövő évi, hanem hosszú távú gazdasági feladataink teljesítéséhez is el:ngedhetetlen a foglalkoztatásban és a munlcaerő gazdálkodásban tapasztalható ellentmondások megszüntetése, a rugalmas alkalmazkodás a népgazdaság tényleges szükségleteihez, a megváltozott feltételekhez. Ezt a célt kell szolgálnia a bérpolitikának is — hangsúlyozta a miniszter, majd rámutatott: Társadalmunknak továbbra is alapelve a teljes foglalkoztatottság. Gondjainkat nem elsősorban a létszámhiány okozza, hanem az, hogy a meglevő munkaerőforrásokat nem hatékonyan használjuk fel. Mai heyzetünkben elkerülhetetlen a teljes foglalkoztatottság biztosításával összefüggő feladatok világos elhatárolása a központi irányítás és a vállalatok között A gazdálkodó szervek kötelessége a rendelkezésükre álló munkaerő ésszerű, hatékony foglalkoztatása, belső átcsoportosítása, a felesleges munkaerő felszabadítása. A központi feladat viszont a telies foglalkoztatottság biztosítása. A költségvetés vitájában felszólalt Lombos Ferenc Győr-Sopron megyei, Sándor Dezső Borsod megyei, dr. Radnai Éva Fejér megyei. Fülöp László Tolna megyei ors.zággyű'ési képviselő. Mivel a költségvetési javaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, az elnöklő Apró Antal a vitát bezárta A vitában felmerült kérdésekre Faluvégi Lajos pénzügyminiszter válaszolt. Megállapította, hogy az 1979. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájában a korábbiaknál sokkal nagyobb hangot kapott a népgazdasági összefüggések, a gazdaságpolitikai munka és a gyakorlat összetartozásának megértése. A vita arra is rávilág'tott: ez az é\ nagyobb gazdaságfejlesztési távlathoz, a VI. ötéves tervhez is kapcsolódik. Ez nem formális kifejezése az előretekintésnek, hanem alapos átgondolása anr.ak, hogy a nagyobb követelmények, erőíes/.itések a következő tervidőszak munkáját is megalapozzák. A pénzügyminiszter válaszát az országgyűlés eltogadta, majd határozathozatal Következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általában és részleteiben. az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. A napirendnek meg'elelcen ezután dr. Markója Imre igazságügy-miniszter tartotta meg beszámolóját. Dr. Földvári .József, Baranya megyei képviselő, a Btk.-ra vonatkozó törvényjavaslat bizottsági előadója szólalt föl ezután. A törvényjavaslat vitájában részt vett dr. Antalffy György Csongrád megyei képviselő, dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész, Fiala Tivadarné (Heves m.), dr. Nezvál Ferenc (Budapest), Bodogán János (Veszprém megye), Mátay Pál (Fejér megye), Ruisz József (Vas megye), dr. Juhász Tibor (Bács megye). A törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, ezért az elnöklő Apró Antal a vitát lezárta, és megadta a szót dr. Markója Imre igazságügy-miniszternek. Dr. Markója Imre azokra a hozzászólásokra válaszolt, amelyek az alapvető büntetőpolitikai elvek következetesebb és hatékonyabb végrehajtásával foglalkoztak. E kérdések közül az egyik legfontosabb — hangsúly ózta —, a szigor és a humánum témája. A humanizmus és a szigor tulajdonképpen egymásnak nem is ellentmondó fogalmak — mutatott rá a miniszter. A jognak, ígv a büntetőjognak is humánus céljai vannak, közülük a legfontosabb az emberek jó irányba való befolyásolása. Ezt t ibtségében humánus eszközökkel, erőszak alkalmazása nélkül éri el, de ha szükséges, a szigort, az erőszakot is érvényesíti, éppen a humánui célok megvnl •sítása é-dekében — mondotta többek között dr. Markója Imre. Határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság módosítási indítványait, majd — már ezekkel együtt — a büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot általánosságában és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Az interpellációkra adott vá'aszokat az interpelláló képvise'ők és az országgyűlés jóváhagyó'ag tudomá-ul vette. Az országgyűlés té'i ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget * Dr Antelffy Györgv felszólalását és az interpellációkat a 2. oldalon ismertetjük. Jogunk védelmi eszköze a társadalmi haladásnak Dr. Markója Imre beszéde Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter az új büntető törvénykönyv javaslatáról szóló előadói beszédében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a jog és az ehhez mindig kapcsolódó jogi kényszer a szocializmusban is egyik fontos szervezője és szabályozója a társadalmi-gazdasági folyamatoknak. Védelmi eszköze a társadalmi haladásnak, a megvalósult demokráciának, a biztosított emberi jogoknak ós egyben jelentós eszköze az állampolgári nevelésnek és tudatformálásnak is. A büntetőjognak és a büntetőjogi kényszernek különösen a társadal-m védelmében és az állampolgárok tudatformálásában van vitathatatlan szerepe. A büntetőjog egyébként a le-^i^cehh jogi eszköz az államhatalom kezében. s hőre a társadalom miiven mértékben kénytelen alkalmazni a jognak ezt az éles fereverét. az döntően a társáda'mi viszonvok fejlettté'étől. a t«rr.«ds>tom tudati és morális állapotától, nem utolsósorban a bűnözés helyzetétől függ. Emlékeztetett arra az 1950-es évek elején fel-felbukkanó felfogásra, amely a szocializmus építésével párhuzamosan és szükségszerűen, szinte automatikusan létrejövő eredményként fogta fel a szocialista embertípus kialakulását. E nézet alapján terjedt el az olyan ideológia is, amely szerint a szocializmusban, a társa1 almi-gazdasági viszonyok fejlődésével összhangban a bűnözés csökkenése is automatikus folyamat — Ma már — mondotta az igazságügy-miniszter — reális módon látunk és gondolkozunk ebben a kérdésben is. Döntő eredményként könyveljük el — és erre minden alapunk megvan —, hogy népünk többsége magáénak érzi és becsületes munkával híven szolgálja a szocialista rendszert, törvénytisztelő emberként él és dolgozik. — Ami pedig a bűnö'és helyzetét illeti — folytatta —, itt is büszkén val'unk arról a nagy fejlődésről. amelv a felszabadulás előtti állapotokhoz képest a bűnözés visszaszorításában. főként társadalmi gyökereinek kigyomlálása révén bekövetkezett. Bátran álljuk az összehasonlítást a mai tőkés országokkal is. Mégis, e téren sem vagyunk önelégültek. Tudjuk, hogy még jobban kell élnünk a szocialista társadalom adta lehetőségeinkkel, többet kell tennünk, mivel ezen az arcvonalon még hátravan az igazi frontáttörés. Korántsem tartjuk megnyugtatónak azt a helyzetet, hogy a bűnözés mórtéke az elműH másfél évtizedben lényegében azonos szinten mozgott — az ismertté vált bűncselekmények száma évente 120 000 körül alakult —, s hol kisebb, néhány százalékos csökkenésnek, hol pedig kisebb, szintén néhány százalékos emelkedésnek voltunk tanúi. A bűnözés elleni küzdelemben tehát további határozott erőfeszítésekre van szükség a nagyobb eredmény eléréséhez. — Ehhez viszont tisztán kell látni abban a nagyon fontos kérdésiben, hogy a bűnözés a szocializmusban is társadalmi jelenség. Ha pedig ez így van, kézenfekvő. hogv a jobb munka megkövetelésénél figyelmünk középpontjába a bűnözés okaként vagy fettételeként szereplő társadalmi jelenségek elemzését —. és ott, ahol szükséges és lehetséges — megváltoztatását. negatív következményeinek kiszűrését kell helyeznünk. Ilyen szemlélet mellett, talán meggyőzőbb annak hangsúlyozása, hogy a bűnözés elleni eredményes küzdelem elképzelhetetlen a társadalom legszélesebb körű összefogása nélkül. — Vajon — tette fel a kérdést a miniszter — a bűnözés társadalmi problémákért való kezdése és a társadalom felelősségnek felvetne art ielentené hőre nem értékp'n-™k fontosságinak megf°'<''ően a F»üntetőio" és a bünii'dözés szerepét? Korántsem! A büntető JOR igénybevétele. a következetes bűnüldözés, é« a színvonalas i?azságszo'?á'tatás szintén fontos résre a bűnözés elleni küzdelemnek. Sőt. szervesen kiegészítik á társadalmi védekezést és megelőzést annak igen lényeges láncszemei. Hiszen a büntetés célja sem más, mint — idézve az új büntető törvénykönyv javaslatát: a társadalom védelme érdekében annak megelőzése. hogy bárki bűncselekményt kövessen el. — Mindezek előrebocsátása után — zárta e gondolatsort az igazságügy-miniszter — úgy érzejn, megkísérelhetek választ adni arra a kérdésre, hogy miért tartjuk szükségesnek most, 1978-ban. a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában az új büntető törvénykönyv megalkotását? Vajon azért, mert valamiféle nagy bajok vannak a bűnözés körül? Vagy valamilyen oknál fosva változtatni kívánunk büntetőpolitikánkon? Eesetleg nem vált be a hatályos büntetőtörvényünk? Nem, szó sincs ilyen okokról. Egyszerűen azt szeretnénk, ha büntetőjogi szabályozásunk a lehetséges módon teljes összhangba kerülne a társadalmi, gazdasági és tudati viszonyainkban bekövetkezett változásokkal, meg jobban kifejezné említett és a gyakorlatban is bevált büntetőjogi elvcinket és büntetőpolitikai céljainkat, továbbá az eddigieknél korszerűbb, hatásosabb, a társadalmi fejlődéssel jobban összhangban álló eszköztárát teremtené meg a bűnözés elleni eredményesebb küzdelemnek. A továbbiakban vázolta a magyar büntetőjog fejlődésének történetét, majd rámutatott: E törvényjavaslat remélhető elfogadásával tulajdonképpen befejezzük az igazságügyi jogszabályok megújítását. Igaz — és ezt kötelességem jelenteni —, hogy az új büntető törvénykönyvvel össze'üggésben 1979 első félévében még néhány jogszabály megalkotására sor kerül. Ezek a jogszabályok azonban — terveink szerint — mind napvilágot látnak az új büntető törvénvkönyv hatályba lépése előtt. Azért javasoljuk. hogy az úi büntető törvény 1979. július 1ével lépjen hatálvba. mert szeretnénk, ha addig a bűnüldöző és igazságügyi apparátusok felkészülhetnének a törvény alkalmazására, az irányító szervek pedig minden feltételt biztosítanának ehhez, ide értve a végrehajtási jogszabályok megalkotását is. A büntető törvénykönyv célja, hogy védelm-t nyújtson a társadalomra veszélyes magatartásokkal szemben, neveljen a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására, a törvények tiszteletére. Elsődlegesen azt vizsgáltuk, hogy hazai viszonyaink —de a nemzetközi bűnözés helyzete is — létrehoztak-e olyan, a társadalomra veszélyes új jelenséget. melyei? büntetőjogi üldözése szükséges? Ilyen irányú vizsgálódásunk igenlő választ adott erre. Ezért tartalmaz a törvényjavaslat több új bűncselekményi meghatározást. így — döntően a nemzetközi összefüggések miatt — büntel tőjogi védelmet biztosi tunk a terrorcselekmények a muzeális értékek foszto gatása, rongálása. Illetve az ország területiről engedély nélkül történő kivitele el len. illetve tokozrek a ká bítészerrel és a kábító ha tású anvaookkal kan-solntos cselekmények büntetőjogi fenyegetettségét Viszont mindenekelőtt az itt' honi veszélyhelyzetek felismerése miatt védjük bün« tetőjogilag is az emberi köirw nyezetet, természeti értékeinket, műemlékeinket é* más fontos érdekeinket — Ezt követően annak ar elemzését végeztük el. hogy vajon minden, a jelenlegi büntető törvényünkben szabálvozott magatartásforma eléri-e azt a veszélyességi fokot, ahol már eíkerü'hetetlen a büntetőjogi felelősségre vonás. Az elemzés azt mutatta. hogy egyes esetekben itt is indokolt a változtatás igénye. Szakkifejezéssel é'.ve, helyzetünk megen ?edi hogy egy lépést előre tehessünk, a dekrimina'izáció útíán azaz egyes magatartásokat, bár — veszélyesek a társa-tatomra — kiiktassunk a büntetőjogi (Folytatás a 2. oldalon.)