Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-20 / 299. szám

4 ÍSzerda, 1978. december 20. 3 Munkahelyük a világpiac Gyógyszerkereskedők M indenki tudja, hogy a gyógyszer külön­leges áru. Más mint a kenyér, a ruha, vagy az építőanyag. A fejlesztők és a gyártók, a patiku­sok és a külkereskedők munkája, gondja sem a szo­kásos. A kipróbált és ismert gyógyszerek tömeggyártása, ét tékesitése bevált receote­ket. pontosan körülírt sémá­kat követ, de minden ere­deti. új termékért meg kell járni a Kálvária-hegyet. Évente átlagosan 10—12 valóban eredetinek mondha­tó gyógyszerújdonság szüle­tik a világon. Vegyészek és gvógvszervegyészek kezdik a munkát A tapasztalatok szerint nem kevesebb mint 10 000 új molekulát állíta­nak eló. amíg közülük egyet­len vegyületet gyógyászati célra alkalmasnak találnak. Ha már megvan az új ve­gyület és szabadalom védi, akkor még további 6—8 év szükséges az új, eredeti gyógyszer kifejlesztéséhez, törzskönyvezéséhez. A kü­lönböző laboratóriumi, ké­miai fizikai, mikrobiológiai vizsgálatok, az állatkísérle­tek. a klinikai kutatások nemcsak időt pénzt is igé­nyeinek. Egyenként átlago­san 8—8 millió dollárt. Egyebek között pl. a szigo­rú előírásoknak megfelelően 20 generáción át — egéren, tengerimalacon és szükség esetén kutyán, vagy maj­mon — ellenőrzik: az új gyógyszer nem okoz-e mag­zati károsodást Tilos reklámozni Miután kész és kiDróbált az eredeti készítmény, be­vezetése, a propaRanda még tovább! 1—1,5 millió dollárt felemészt. Az új gyógyszere­ket ugyanis a nagyközönség Kóreoen reklámozni tilos. Az orvosokkal kell azokat meg­ismertetni. Ezért a forga­lomba hozatalt megelőzik különböző tudományos ta­nácskozások és értekezések, valamint rendszeres. szer­vezett ovosi látogatások. A piaci munka döntő és költ­séges része e sajátos propa­ganda. A gvógvszerfogvasztás vi­lágszerte egyenletesen évi a—c százalékkal növekszik, fügsetlenül a konjunkturális ingadozásoktól, fgv az ár­robbanást követő világgaz­dasági válság hatását lénye­gében nem érzékelte e gyf gyszer-külkereskedelem. Igaz a verseny e sajátos pia­con már előzőleg Igen erő­sen kiéleződött. A Kon tér­ién és más szerek körül tá­medl nemzetközi botrányok szolgáltak ürügyül a 80-as évek végén a gyógyszerfej­lesztés és -propaganda meg­szigorítására. Az intézkedé­sek a multinacionális válla­latok monopol helyzetének megszilárdítására, a gyen­gét b versenytársak kiszorí­tására vezetett Két mázsa jegyzőkönyv Jellemző pl., hogy az egvik új magvar gyógyszer NSZK-beli engedélyezéséhez Kockázatvállalás. Helytállás. Versenyképesség. Kezdeményezés. Üjítás. Re/rénszerüen visszatérő sza­vak. A való ág nem ismer varázsigéket, ezért a jó jel­szavak is olykor üresen csengenek. Becsüljük tehát azokat, akik munkájukkal példát mutatnak, a szavak­nak értelmet, tartalmat adnak. az egészségügyi hatóságok­hoz. benyúttott dokumentá­ció (klinikai jegyzőkönyvek, laaoratóriumi vizsgálatok) anyagainak súlya elérte a 2 mázsát. Itt Jegyezzük meg, hogy az új magvar gyógy­szerek ki fejlesztéseben NSZK-beli és amerikai szakemberek is részt vesz­nek. Közreműködésük első­sorban a hazai szűkös klini­kai kutatókapacitásokat bő­víti. A külföldi masvar vál­ls'aiok és érdekeltségek má­sik fontos feladata a gvógy­szerDrooaganda. Példaként említjük, hogy a gvógvszer­ér'tkesftésre létesített indiai —magyar vegves vállalat 400 dolgozójából 100 az or­vosok felkeresésével foglal­kozik. Tájékoztatták őkel az újdonságokról, és ajánlják azok alkalmazását Az új gyógyszerekért fo­lyó harcban a piacért a hírnévért a haszonért folvó éles verseny tükröződik. Az újítás létkérdés. A magvar gyógyszeripar 70 külföldi licencet vásárolt az utóbbi években. A más országok­ban értékesftett hazai gyár­tási eljárások és technoló­giák száma együttesen ha­sonló nagyságú. A Medimpex gyógyszerkf­nálatában rendszeresen — így jelenleg is — található új és eredeti magyar készít­mény. A Chlnoin találmá­nj'a a Deprenyl—MAO—B. a Pa/ kinson-kor therápiájá­ban, az Idős korban fellé­pő idegrendszeri betegségek­nél, a kéz remegésénél al­kalmazható eredményesen. A CAVINTON, a Kőbányai Gyógyszerárugyár eredeti Készítménye agyi értágitó. Az Egyesült Gyógyszerve­gyészeti Gyárban kifellesz­tett Sanegyt új vérnyomás­csökkentő gyógyszer. A Gyógyszerkutató Intézetben az idegfeszültséggel és vege­tatív zavarokkal járó meg­be'egedések orvoslására dol­goztak ki gyógyszert, Gran­daxin néven. Világpiaci helyzetünk szilárd Miközben a gyógyszergyá­rak tömege kerül csődbe vi­lág/serte, a magyar ipar megszilárdította világpiaci helyzetét. Hazánk a gyógy­szerexportban az egy lakos­ra jutó kivitelt tekintve Svájc után a második, ab­szolút értékben pedig a 10— II. a világ ranglistáján. A nemzetek közötti teljes gyógyszerforgalom 5 száza­lékát magyar készítmények sikítják. A fogyasztást messze meghaladó mérték­ben. átlagosan évi 20 száza­lékkal nő a magyar gyógy­szerek vásárlása a legigé­nyesebb piacokon. Hogyan sikerült? A mód­szereket elemezni, a ió ta­pasztalatokat általánosítani és széles körben hasznosíta­ni zellene. de az informáto­rok — dr. Toldi Ferenc ve­zé-igazgató-helyettes és dr. Gyulai Péter főosztálvveze­tő-helvettes — tartózkodóak A Medimpex — mondiák — kizárólag külföldre dolgozik a hazai közönség előtt szí­vesebben népszerűsítik a gyárakat. A múlt egyébként is /-.yitott könyv, izgalmat, tltkct. bizonytalanságot csak a lövő hordoz. Arra keresik a választ, mi lesz 1990-ben. Hogvan bő­vülhet a magyar gyógvsze­reK piaca az eddigi ütem­ben? A készülő távlati terv szerint a jelenlegi 22 ország helyett. 35—40-ben működik ma. d tudományos és keres­kedelmi iroda 1990-ben. A maRvar érdekeltségű külföl­di gyógyszergyárak száma a jelenlegi 2-ről 20-ra emelke­dik. A visszaszámlálás logi­kája szerint napjainkban kell felfedezni azokat az új és eredeti vegyületeket amtlyek a 80-as évek vé­gén a korszerű gyógyszerek hatóanyagaivá válnak. A Medimpex távlati ter­velt is a gyógyszeriparral teljes összhangban készíti Közösen gondolkodnak, együtt, összehangoltan csele­kednek. Közös kasszába ke­rül minden nyereség. így, összefogva erősebbek és messzebbre látnak. Kovács József Vita a mel ól 2. A változás évei A tegnapi cikkből az is ki­olvasható, hogy tudunk mi is olyan mereven lenni, mint a cementből és kavicsból ön­tött beton. Az is elhangzott, hogy sok tapasztalat gyűlt össze. Melyik tapasztalat a legfontosabb? Azt hiszem, a legapróbbat is mérlegre kell tenni, mert eldobni sorozat­ban újjászülető nagy veszte­séget jelent. A magunk sza­kállára emeljük csak ki a sorból, hogy a tanulás évei alatt kitalálták az építészek, lehet a nane'ból mást is. az eddiginél jobbat is csinálni. Sőt tovább is léptek, hiszen a gondolat szeret rögtön lán­colattá, szép füzérré kapcso­lódni. Ha lehet, akkor le­gyen kötelesség is kihozni mindent ebből az ú.1 és igen szapora építési módból. Ter­mészetesen addig takarózha­tunk most is. ameddig a ta­karónk ér, de lehetőleg ne szabjunk olyan takarókat, amelyek alól tíz év múlva, nyújtózkodás nélkül is, kilóg a lábunk. Szerepel a tervekben a szegedi házgyár rekonstruk­ciója. Kézenfekvő a lehető­ség: ha mindenképpen cse­rélnünk kell a sablonokat, akkor cseréjjük ki ne csak újakra, hanem másfajtákra is. Első látásra is jó a gon­dolat, de ha körültűzdeljük más érvekkel, akkor kitűnik, megint ott vagyunk, ahonnan ez a beszélgetés elindult Le­maradással indultunk — ezt mondta a tervező —, a hat­vanas évek szempontjai sze­rint dolgoztunk. Ha befeje­ződik valamikor, nyolcvan­négyben a rekonstrukció, me­gint azokat a szempontokat veszi figyelembe az építőipar, amit már mo6t is tudunk, sót öt-hat évvel ezelőtt is tudtunk. Pedig mást nem te­hetünk, a rekonstrukció első lépésénél tudnunk kell, mit akarunk. Mielőtt arra a következte­tésre jutnánk, hogy itt Ú1ra becsavarodtunk, mondjuk ki, hogy jó elképzelések szü­iet'ek a közbeesö időszakra is. Az egyik: ha már most tudjuk, hogy valami nem egészen jó, ne gyártsuk to­vább sorozatban. A másik: ha új megoldásokat terve­zünk. amit lehet, próbáliunk ki az átmeneti Időszakban. Radikális változtatásra ugyan nincs lehetőség. de néhány új tipus addig is beiktatható. Az eddigi nyomós érveket nem körözi le. de igen erő­sen alátámasztja az a tény. hogy mind előbbre haladunk a Belváros rekonstrukciójá­hoz. Szép városunkba kár lenne behozni azokat az épületformákat, amelvek ne.n ragadtatnak el bennün­ket kint sem. Mire számíthatunk az át­meneti időszakban? Kérem, ne nevessenek most. mert bármilyen könnyű is viccet faragni belőle, ó-iási lépés­ről van szó. Megkísérli az ípPőipar. hogy olyan háza­ka: épít, amelyek heteseső alatt se á-mnk be igaz. hogy ezt a régi jó építőmesterek nagyon jól tudták, a gyári technológia mostanáig adós vele. Nem vigasztalhat ben­nünket az a cáfolhatatlan tény sem. hogy nem va­gyunk hátrább mint a töb­bi házgyár környéke, hiszen ott is beáznak a tetők. Az egyik tervező szavai szerint, ha kicsit görbe lesz a fal, attól még fgl marad, de a tetőnél a selejtszázalék csak nulla lehet Még mindig tart az inte­lem, hogy őrizzük meg ko­molyságunkat: ferde tetők­kel akarják az esővizet és az olvadó hó levét levezetni a házakról. Sok-sok szem­pont szóit a lapos tetők mel­lett, de vagy a szigetelő­anyag nem volt jó vagy nem jól rakták föl. Dúl a vita a gyártók és fölhasz­nálók között, ölre nem men­tek még, de pörre igen Akármelyik nyeri is, a tető akkor ls beázik. Azt hallot­tuk, a számítások szerint ta­lán a ferde tető sem lesz drágább mint eddig a la­pos volt Harmincéves lesz KGST-évforduló előtt A KGST — amelynek 10 szocialista ország az egyen­jogú tagja — januárban ün­nepli fennállásának 30. év­fordulóját. „A gazdálkodási szférában három évtized alatt a kölcsönös szállítások egyeztetésétől eljutottunk az integrációs intézkedések táv­lati tervezéséig" — jelentette ki a KGST-ról szólva Alek­szej Koszigin szovjet minisz­terelnök. Az 1971-ben elfo­gadott Komplex program már kézzelfogható eredmé­nyeket hozott, elősegítette a gazdasági együttműködés korszerűsítését, a gvártás­szakosítás és kooperáció fej­lesztését, fontos létesítmé­nyek közös építését, a KGST­tagországok tervkészítésének koordinálását. A KGST-országokban gyor­suló ütemben fejlődik a gép­ipar. Ennek az ágazatnak a részesedése 1976-ban a tel­Társadalmi törvények és bíróságok A Német Demokratikus Köztársaságban a munkaügyi döntőbizottságok a szocia­lista jogszabályok megszilár­dítását szolgáló tevékenysé­gük negyedszázados múltját ünneplik az idén. Az ország­ban jelenleg több mint 25 ezer üzemi kollektíva által megválasztott t<5r*ndalmi bí­róság működik, ezeknek mintegy 225 ezer tapasztalt, élenjáró dolgozó a tagja. A német munkásmozgalom történetében először 1953 áprilisában tettek javaslatot szakszervezeti munkaüRvi döntőbizottságok megalakí­tására. melyek elsősorban munkaügyi viták intézésére voltak jogosultak. Ezután egyre növekedett az üzemi bizottságok jelentősége, míg 1968-ban — a területi vá­lasztmányi bizottságokhoz hasonlóan — társadalmi tör­vényekben rögzítették ezek szabályzatát. Ma már bűn­'•selekményekhen, kihágá­sokban. visszaélések esetén, iskolakötelezettség elmulasz­tásakor, valamint egyszerű iogi vitákban és újításokkal kapcsolatos kérdésekben döntenek ezek a szervezetek. (BUDAPRESS — PANORA­MA) jes, kölcsönös áruforgalom­ban elérte a 40,4 százalékot. A szakosítás elmélyítése eb­ben az ágazatban lehetővé tette az együttműködő orszá­goknak, hogy importszükség­letük több mint 50 százalékát egymás között, kölcsönös szállításokkal egészítsék ki. A munkamegosztás listája közel 6 ezer gépipari termé­ket sorol fel. Ebből kiindul­va egy sor KGST-ország je­lentősen csökkenti vagv be­szünteti azoknak a termékek­nek a gyártását, melyeket megkanhatnak partnereiktől. A KGST keretében a Szov­jetunió és Lengyelország gyártja az exkavátorok 95, a Szovjetunió és Magyarország az autóbuszok 80 százalékát. Az NDK-ból kerül ki a test­véri országok vasútjain köz­lekedő új személyvagonok 75 százaléka. Bulgária a villa­mos emelők és targoncák gyártására szakosodott, e ter­mékeinek 98 százalékát a partnerországoknak gyártja. A felsorolt példák a test­véri országok érdekeltségének csak egy kis részét jelzik a sikoldalú együttműködésben. | amely óriási méretekben va­lósul meg korunk gazdasági életében, kezdve az űrkuta­tástól az atomerőművek épf­j lésén keresztül a mindennapi kenyérig. A KGST nem zárt szerve­jzet, nem fordul befelé, több mint 60 nemzetközi gazdasá­Igi és tudományos-műszaki szervezettel tart kapcsolatot, mindenképpen elősegíti a Kelet—Nyugat közötti keres­kedelem bóyítését. A múlt évben a KGST és a Közös Piac országai közötti forga­lom elérte a 30 milliárd fo­rintot Kifejezetten a KGST volt a kezdeményezője a EGK-val kötendő, kapcsolatalkat sza­bályozó egyezménynek, amely kedvező körülményeket te­remtene a helsinki záró­okmány szellemében kialakí­tandó kölcsönösen előnvös és egvenrangú gazdasági együtt­működ é«hez. Az eltelt 30 évben a KGST tevékenységével egy olyan szervezet tekintélyét alaoozta meg, amely biztosíthatja minden tagország dinamikus fejlődését, sokoldalúan elő­segítheti az egyenlogúságon, kölcsönös előnyökön és a szuverenitás tiszteletben tar­tásán alapuló nemzetközi munkamegosztás kibontako­zását. Ebből az álláspontból kllrfdulva kezdeményezte a párbeszédet a KGST az EGK-val, tart kapcsolatot más gazdasági szervezetek­kel. A szocialista országok biztosak abban, hogy az eny­hülés folyamatát gyengíteni igyekvő imperialista és reak­ciós törekvések ellenére a békére és a nemzetközi együttműködés normalizálá­sára irányuló politika győze­delmeskedik. V. Naksrj-'kov (APN—KS) Az épületek külső képét leginkább az erkéllyel lehet változtatni. Több lesz a ki­ugró erkély és ennek több előnye is van. A városkép mellett az is jó szempont, hogy nem a lakásból re­keszt le egy darabot. Régi nótánk: miért szürke minden új ház? Természe­tesen megkérdeztük most is. Arra számítottunk vagy a tervező, vagy az építő meg­magyarázza majd, legjobb, ha szürke. Diplomáciarnyel­ven szólva teljes nézetazo­nosság alakult ki, mindnyá­jan epednek a színes háza­kért. Nosza rajta! — mond­juk mi erre. legalább az újakat fössük be! Az építők házánál is azt említettük meg csupán, ha a sajátju­kat tudják színezni, csinál­janak ilyet nekünk is. Világ­szép színes házakat tudná­nak gyári megoldásokkal is építeni, azt mondják, de nincs rá pénz. Egyelőre a simán maradó betonlapokat, a kiugró erkélyeket föstik majd. Mi többre vágyunk, és sokat várunk attól a föl­ismeréstől, hogy egy-egy háztömb esztétikai értéke éppúgy fontos, mint az, hogy ne fújjon át rajta a szél. Talán a Belváros sür­geti majd a szép színeket. Belső változások is várha­tók. A tonorgó kis konyhák helyett, visszakapva rangját, használható konyhákat ter­veznek. Lehet, hogy az elő­készítő és főző rész nem lesz nagyobb, mint a mos­tani, de csatlakozik hozza olyan szöglet, ahol egy asz­talon még a négytagú csa­lád is tud- együtt, egyszerre ebédelni. Azt is tervezik, szaporítják azokat a lakáso­kat, amelyekben több fél­szoba van. Korosztályok és nemek otthoni életmódja annyira eltér egymástól, mindenképpen figyelembe kell venni. A tervezők Igazgatója mondta, hogy kezd kiala­kulni a tervek készítői és azok megvalósítói között az összhang Kölcsönösen be­látták, hogy előre lépni csak úgy lehet, ha mindketten tudják, az a lépés jó, meg­oldható, sőt szükséges^ Együttes műszaki konferen­ciák sürgetik, hogy a ter­vezőknél fölhalmozott ta­pasztalat, a tanulóévek leg­nagyobb haszna, jusson el az építőkhöz ls. Sőt az is tudjon róla, aki a leckét föladja. Itt is társst keres magá­nak a gondolat, és elkezd rágódni, örülni lehet a ki­bontakozó összhangnak, hi­szen légvárat rajzolgat ma­gának az a tervező, amelyik nem veszi figyelembe, mire képes és mire hajlandó az építőipar. De ha a pillanat­nyi adottságok és kényszer­helyzetek hatására lemon­dana a tervező arról, hogy minden tudását, ötletét — bocsánat a szóért, de a já­tékát is ide értjük — bele­adja munkájába, akkor ha­talmas nemzeti értékeket fe­csérelnénk el Érzésünk sze­rint a szikrázó vita tovább­ra is hajtóerő marad, a fan­táziára pedig, ahogv követ­kező cikkünk utal majd rá, a betonkemény panel vilá­gában is szükség van. Horváth Dezső Harminc olimpiai űlvonal Az 1NTURISZT harminc turista útvonalat határozott neg. Az ol' -vgj «V ikra a Szovjetunióba érkező tu­risták felkereshe Ik a fe­kete-tengeri üdüiőhel"eket, a Baltikumot, Közép-Ázsiát és Közép-Oroszország ősi vá­rosalt, Szibériát, a Távol­Keletet. Az olimpiai játékok idejére az autós turistáknak 16 útvonalat terveznek (BU­D APRESS—APN) *

Next

/
Thumbnails
Contents