Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

WZDM MAGAZIN 98 Vasárnap, T978. december 17. honismeret! munka és a társadalmi közgondolkodás viszonyának elemzése több lehetőséget kínál. A közgondolkodás részeként a honismeretnek fontos feladata egy olyan reális múlt- és jelentudat kialakítása, amely nélkül a szocializmus fejlődése során mindinkább tervezhető jövő tudatos vállalása szegényebb lenne. fi szocialista közgondolkodásunkat és a honismeretet egyaránt lehet a hazáról kialakított ?k statikus egymásutániságának felfogni, hanem aszerint ér* tékelhetjük ezeket, mint dinamikus fejlődésünk fontos vetületét A közgondolkodás tartó Imáról Amikor a közgondolkodásról Csongrád megyében szólunk, természetesen országos tendenciákról beszélünk, bizonyos helyi tapasztalatokkal. Nincs ugyanis „Csongrád megyei közgondolkodás", hanem egy általános társadalmi folyamat van, helyi sajátosságokkal. A közgondolkodás a szocialista fejlődés sajátosságaihoz tartozik, hiszen az antagonisztikus osztálytársadalmakban társadalmi közgondolkodásról nem lehet beszélni. Az osztálytársadalmak uralkodó osztályának nem célja, hogy társadalmi közgondolkodás alakuljon ki. A legtöbb, amire törekszik, egyféle manipulált közvélemény, mely a Jelenség felfogásától lehetőleg nem jut el a lényeglátásig. Hiszen, ha társadalmi közgondolkodás alakul ki, annak nagyobb része objektíve eljut az osztálytársadalom ellentmondásainak felismeréséhez, következésképpen annak tagadásához. Ez pedig nem lehet az uralkodó osztály célja. Ma a kapitalista világban a munkásosztály és pártja az a politikai erő, amely az osztály-közgondolkodás fejlődése alapján a legnagyobb és egyre növekvő befolyásra tesz szert a tömegek körében. Mai hazai közgondolkodásunk néhány eleméről szólva szükséges utalni arra. hogy a közgondolkodás vizsgálatánál egyrészt számolni kell a feltételekkel, másrészt a neveléssel. Ha a feltételek és a nevelés összefüggéseit nem egységes folyamatként vizsgáljuk. akkor hibás következtetésekre juthatunk. Hiszen a feltételek nem automatikusan hatnak az emberi gondolkodásra, de a nevelés sem elegendő önmagában a közgondolkodáshoz. Ezért a teltételeket és a nevelést egységben tartjuk indokoltnak vázolni. A közgondolkodás és történelem A mai közgondolkodásról szólva a reális megítélés nem nélkülözheti a rövid történelmi visszapillantást, annak vizsgálatát, hogy mit örököltünk a közvéleményben, a társadalmi gondolatvilágban a felszabaduláskor. Ahogyan anyagilag lerombolt ország, félfeudális viszonyok maradtak ránk, az „ezernyi fajta népbetegség" sorában ott volt a Horthyfasizmus által a hivatalos politika szintjón támogatott nacionalizmus, sovinizmus, irredentizmus. A „hivatalos" közvélemény Nyugat felé kozmopolita, Kelet, felé nacionalia<« betolyásoltságú volt A Horthy-korszak Jellemzője volt a szovjetellenes propagan• Részlet a «zerzflnric a VI. OrKúgoí Honismereti Ataidém-tán elhangzott előadásáról. Megjelenés alatt a Honiam eret c. folyóiratban. A szocialista építőmunka és a társadalmi közgondolkodás fejlődése Csongrád megyében* da és politika. A város és a falu, a munkásság és a parasztság szembeállítására való törekvés éppúgy jellemző volt mint az értelmiség „osztályok felettiségének" hangoztatása, „az én házam, az én váram" önző, kispolgári életszemlélet hirdetése. Az ideológiai közvéleményt alapvetően a vallásos világnézet határozta meg. Ez a több évtizedes, sőt évszázados hatás a társadalmi gondolkodásra máról holnapra nem változott meg. Megváltoztatása a körülmények fejlődése, és a szocialista nevelés kibontakozása során válik valósággá. E mellett a „hivatalos" közgondolkodás mellett természetesen pozitív folyamatok ls kibontakoztak. A századfordulón tájegységünkön kialakult a viharsarki eszme, amely hagyományainak alkotó közkinccsé tétele során éppen a honismeret tehet sokat közgondolkodásunk formálásában. Hatvan évvel ezelőtt nálunk is zászlót bontott a Kommunisták Magyarországi Pártja, s ha rövid ideig is, da élt az első proletárhatalom, amely nemzeti történelmünk kiemelkedő eseménye. Megbecsülése nemzettudatunk fontos része. De szólnunk kell a két világháború közötti haladó erőfeszítésekről is, a munkásság, a parasztság. az értelmiség legjobbjainak antifasiszta megnyilvánulásairól. Ezeket sok minden sajátossá tette, de közös volt bennük a felelősségvállalás a jövőért, a nemzetért. A felszabadulást követően a pozitív örökség folytatása, a negatív örökség visszaszorítása határozta meg feladatainkat. Az első évtized nagy lendületet, nagyszerű eredményeket hozott, ugyanakkor ebben az időszakban ismeretes jobb- és áibaloldali elhajlások, majd az 1956-os ellenforradalom nem kevés problémát is okoztak a közgondolkodásban. Az ellenforradalom leverése után immár több mint két évtizede folytatott következetes politika, a közgondolkodás szempontjából visszavonhatatlan változá- . sokat hozott Ennék során a történelmi értékek reális becsülése, a mai feladatok megoldására való ösztönzés az alapvető. A munkásosztály és pártja vezette munkásparaszt szövetségen alapuló népi nemzeti egység az egységes szocialista közgondolkodás kialakításának alapvető körülménye és meghatározója. Az államosítást követően a szocialista mezőgazdaság megteremtése, megszilárdítása, az értelmiség megnyerése a szocializmus ügyének, kedvező társadalmi viszonyokat teremtett a szocialista közgondolkodás alakításához. Ezen az úton mintegy két évtizede töretlenül haladunk, és az eredmények jól mérhetők a mindennapokban. A közgondolkodás átalakítása természetesen nem konfliktusmentes. Különböző időszakokban lehet találkozni nemkívánatos ideológiai véleményekkel, állásfoglalásokkal, de ezek pozíciói a marxizmus—leninizmus társadalmi hegemónfájának megteremtése során folyamatosan visszaszorulnak. Az elmúlt évtizedekben sokat tettünk a reális múlttudat megteremtéséért. Megyénkben különösen jó a helyzet. A kettős honfoglalás Immár történelmi értékű jelképe — Pusztaszer — a mi megyénkben van. A honalapítás és a felszabaduláskor a második honfoglalás, a parasztság földhöz juttatása Itt vált szimbólummá. Az utóbbi években mind szélesebb körűen bontakozik ki az a munka, mely lehántja Pusztaszerről mindazt, ami talmi, és a szocialista hazaszeretet gazdagodó részévé válik. Megyénkben sokat tettünk a viharsarki múlt feldolgozása, értékeinek közkinccsé tétele érdekében is. Dokumentumok, tdsmonográfiák sora jelent meg. Ápoljuk a Márciusi Front Csongrád megyei — elsősorban makói — kapcsolatait a szövetkezeti mozgalom értékes hagyományait, becsüljük a haladó értelmiségi erőfeszítéseket. Megyénk az első felszabadult területekhez tartozik. Az első felszabadult magyar város Makó. Szegeden tette közzé az újjáépítés és a nemzeti újjászületés programját a Magyar Kommunista Párt itt bontott zászlót a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front A honismeret nem kii feladata ezeknek a nagy történelmi eseményeknek közkinccsé tétel*. A közgondolkodás gazdaságitársadalmi feltételei Hosszan lehetne sorolni azokat az eredményeket, amelyek megyénkben a felszabadulás óta eltelt évtizedekben a közgondolkodás körülményeiben, de egyben annak eredményeként ts kibontakoztak. Megyénk az ország legurbanizáltabb területei közé tartozik. A lakosság 69 százalékban városokban él, ugyanakkor 16 százaléka tanyán. Az iparban több mint 60 ezren dolgoznak. Az ipari munkások 43 százaléka szakmunkás, 38 százaléka betanított, 19 százaléka segédmunkás. Megyénk helyét az országos ipari termeiéiben jól jellemzi néhány számadat: nálunk termelik a magyar kőolaj 72; földgáz 59 százalékát; a gyorsmérleg 60; a falburkoló csempe 37; a háztartási porcelán 62; a gyufa 49; kenderfonál 71; szalámi 59; fűszerpaprika-őrlemény 45 százalékát. Megyénk a mezőgazdasági termelésben a harmadik helyen van. Az aktív keresők mintegy 30 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, az iparszerű termelési rendszer a szántóterület 39 százalékát fogja át A lakásépítés üteme az országosnál nagyobb, fejlett egészségügyi ellátás és kulturális feltételek jellemzőek. A szellemi dolgozók aránya 10 esztendő alatt 13 százalékról 22 százalékra emelkedett Tudományos, felsőoktatási intézményeink országos, illetve területi feladatokat látnak el. A két évtizede felújított szabadtéri Játékunk immár hagyományos része a magyar közművelődésnek. Itt jelenik meg egyetlen gyermekirodalmi folyóiratunk, * Kincskereső. A közgondolkodás feltételeinek, eredményeinek ezek fontos mutatói. Hasonlóan fontos azonban, hogy az elmúlt évtizedek során a magyar—szovjet barátság népünk nemzeti ügye lett, megteremtettük a marxizmus—leninizmus dinamikus hegemóniáját Jó ütemben haladunk a nők gyakorlati egyenjogúságának megteremtése terén. Igyekszünk csökkenteni a felnövekvő Ifjúság nevelésének esélykülönbségeit Az alkotó munka tisztelete, megbecsülése meghatározója a munkának. Ilyen körülmények között fejlődik a közgondolkodás, a tettekben megnyilvánuló szocialista életmód. Közgondolkodás és életmód Megyénkben ls csökken a termelés társadalmi időalapja, és növekvő szerepet kap a műveltség, a szellemi tőkebereuházás, a becsületes munka. A tudományostechnikai forradalom, a tudomány termelőerővé válásának gyorsulása ma még nem olyan fokon része a közgondolkodásnak, amilyen mértékben ezt a gazdasági és a társadalmi fejlődés igényelné. Sokat kell még tennünk azért, hogy a „hogyan éljünk?" kérdésben a „hogyan dolgozzunk?" legyen az egyik alapvető tényező. Ügy tapasztaljuk, hogy nagy emberi alkotó tartalékok vannak még a munka terén, amelyet felszínre hozni közös feladatunk. Egy olyan egészséges tehetségkultusz megteremtése szükséges, amely a végzett munka szerint oszt elismerést Az elosztásnál időnként tapasztalható egyenlősdiségre való törekvés nem lehet a szocialista közgondolkodás része. Fontos az is, hogy életszínvonal-szemléletünk realitás tartalmát megfelelően érvényesítetik. A közgondolkodás fontos része a közösségi magatartásra nevelés. Mindenekelőtt értékelnünk keli azokat a nagyszerű eredményeket, amelyek állampolgáraink gazdagodó közöseégi magatartását mutatják. Társadalmunk mind több területen vállal kollektív felelősséget az egyénért Társadalmi létbiztonság, a törvényesség, a teljes foglalkoztatottság, az ingyenes egészségügyi ellátás, a gyes, a gyermekin tézmények és lakások építése jelzik, hogy társadalmunk nemcsak „szívére", de „vállára" te veszi az egyén számos terhét gondját Ha megnézzük, hogy a társadalom tagjai hogyan vesznek részt törvényes kötelességükön túlmenően a közösségi munkában, akkor itt is sok pozitív példáról adhatunk számot Hiszen sokan vállalnak közhasznú társadalmi munkát * szocialista brigádok tartalmi munkája gazdagodik. A kommunista szombatok szép eredményeket hoznak, a fiatalok az építőtáborokban, az őszi betakarításoknál eredményesen közreműködnek, az önkéntes véradómozgalom immár teljesen Ingyenesen, szépen fejlődik. Az állampolgárokat is tehát mindinkább a szocialista közösségi magatartás jellemzi Éppen ezzel a tendenciával vilik mindinkább leküzdhetővé az a kispolgári magatartás, amely még nem ritkán fellelhető. Ennek anyagi elemel éppúgy veszélyesek, mint a politikai kispolgáriság. A közömbösség, a beképzel tség, a kapkodás, az irreális követelések támogatása, mind olyan kispolgári magatartásformák, amelyekkel szemben politikai eszközökkel szükséges a harcot felvenni. A nevelőmunka hatásosságának a téren is sok tartaléka van még, A szocialista közgondolkodásunkban nem ellentmondások nélkül alakul a szocialista családi élet, a magánélet tisztességének súlya és jelentősége. Mi elutasítjuk a család perspektívátlanságáról vallott polgári nézeteket. Hiszen igazi funkcióját csak a szocializmus viszonyai között tudja kibontakoztatni. Ügy látjuk, hosy az utóbbi évtizedekben a családi élet feltételei gyorsabb ütemben fejlődtek, mint a szocialista családi életre nevelés. Ez utóbbiban néhány éve tapasztalható változás. Ez szükséges is, hiszen a javuló feltételek nem szilárdítják automatikusan a családi kapcsolatokat A válások száma a körülmények javulásával párhuzamosan nem csökkent hanem növekedett Demográfiai helyzetünk nem alakult a kívánt mértékben. Nőtt az állami gondozott gyermekek száma. A családban olykor „megfordul" « közgondolkodás, és a termelés — elosztás fogyasztás sorrendje fordítva alakul. Vannak irreális szülői nézetek a gyermek tehetségéről. A nők bekapcsolása a társadalmi termelésbe és a közéletbe nem hozta mindig magával az otthoni „új munkamegosztást". A kettős neveléssel még mindig találkozunk, pedig már a mai szülők növekvő aránya a mi társadalmunkban nevelődött Ez pedig egy idő után nevelésünk önkritikája. Sokat kell még tenni azért, hogy a mai gyermekekben azt a szülőt te neveljük, aki holnap partner lesz az iskolai oktatónevelő munkában. A szocialista közgondolkodás néhány tényezőjéről szóltunk, nem a teljesség igényével, Inkább a problémakör továbbgondolásóra ösztönözve A megtett út nagyszerű eredményei nem csökkenthetik a holnapért érzett felelősségünket Közgondolkodásunkban mind meghatározóbbak a szocialista elemek, de még nem kevés ettől elütő megnyilvánulással találkozunk. Az eredményeit a tapasztalatok megadják a problémák megoldásának útját ás módját is. A történelemben a jövőről sokféle kép alakult ki Sok évezredes múltja van a jövő útja kereséseuek Delphoitől a futurológiáig; Voltak nagy álmodozók, a jövő megsejtői, nagy utópisztikus szocialisták. A társadalmi jövő tudatos megtervezése azonban csak a marxizmus—leninizmus alapján lehetett. Ehhez szüksége* a szocialista társadalomépítés tapasztalata, a szocialista fejlődé* nemzetközi tendenciáinak elemzése. Napjainkban, a fejlett szocialista . társadalom építésének mai szakaszában hazánkban is már mindinkább elmondható József Attila szavaival, hogy „a tudatos jövőbe" látunk, és ennek alapján tudjuk formálni a közgondolkodás irányát te. Hazánkban az MSZMP XI. kongresszusa pártunk programnyilatkozatában mintegy két évtizedes konszolidált fejlődés tanulságai alapján másfél-két évtizedes társadalmi jövőtervet fogadott eL E jövőterv jelenben adódó, de sok szempontból a múltba gyökerező törekvéseinek közgondolkodássá fejlesztésében sokat tehet a honismeret Hiszen a honismeret nevéből adódóan ismereteket gyűjt, feldolgozza és továbbítja azokat Mindezt azonban olyan formában, hogy a „Hass, alkoss, gyarapító, s a haza fényre derül" szép gondolatát segíti megvalósítani. KONCZ JANÓK Borsi János emléke H

ódmezővásárhely forradalmi munkásmozgalmának kiemelkedő személyisége, Borsi János, 100 éve született. 1878. december 18-án, zsellércsalád gyermekeként látott napvilágot. Születése egybeesik n hódmezővásárhelyi munkásmozgalom kibontakozásával. Elemi iskolái elvégzése után a kőműves mesterségei tanulta ki. Mindössze 16 éves volt a kőművesinas. amikor részt vett 1894-ben a Szántó Kovács János által szervezett és irányított agrárszocialista megmoz.dulásban. Ezért a magyar királyi bíróság az ifjú forradalmárt, a „fiatal suhancot" egyhavi fogházra Ítélte Borsi János a század végén — a börtönből való szabadulása után — részt vett a Hódmezővásárhelyen működő ács- és köművessegédek önképző egyletének munkájában, erősítve annak forradalmi szellemét 1902-ben már az építőipari munkások sztrájkját szervezte, és részt vett követeléseik megfogalmazásában is. 1904-ben jelentős szerepet töltött be az építőmunkások helyi szervezetének megalakításában, melynek 1908-tól elnöke volt. Ezt a tisztséget négv évtizeden át viselte, utána pedig élete végéig tiszteletbeli elnöke volt a szervezetnek. 1907-ben belépett a szociáldemokrata pártba, 1918-ban, a polgári demokratikus forradalom idején a mozgalomban végzett eredményes munkásságának elismeréseként, tagla lett a helyi nemzeti tanács végrehajtó bizottságának, ahol először elnökhelyettesi, majd elnöki funkciót töltött be. A Tanácsköztársaság kikiáltása után, 1919. március 23-án Borsi János a négytagú direktórium tagja lett. Amikor a francia és jugoszláv egységek megszállták Hódmezővásárhelyt és Makót, Borsj Jánosnak üldöztetés, családjának állandó zaklatás lett az osztályrésze, öt éven át, hamis igazolványokkal, Bujdosó János álnéven Budapesten, Illegalitásban élt. Ilyen körülmények között is hü maradt elveihez, és az újságíróknak kijelentette, hogy „Szocialista voltam és vagyok ma is, szocialista, aki előtt nincs egyéni érdek, csak a köz. általános érdeke." A vásárhelyi szociáldemokrata pártszervezet rendszeres kapcsolatot tartott a központtal. A fasiszták — hogy elejét vegyék a baloldali erők szervezkedésének — több szociáldemokrata vezetőt, köztük Borsi Jánost is internálták, Ricsére. Kiszabadulása után a Békepárt sajtótermékeinek és röpiratainak terjesztése vádjával ismét bíróság ele állították, és 3 havi börtönre ítélték. Az ítélet végrehajtását azonban a Vörös Hadsereg előrenyomulása nem tette lehetővé. Hódmezővásárhely 1944. október 8-án szabadult fel. Borsi János ott volt a baloldali vezetők között a Kossuth téren, akik a szovjet csapatokat várták. A korban már nem egészen fiatal Borsi János fiatalos lendülettel dolgozott az új élet felvirágzásáért, most már a legális kommunista párt soraiban. Szocializmust építő társadalmunk ~ melynek győzelme, majd erősítése Borsi János egé-z étetének értelmét kénezte — nem feledkezett meg hűséges fiáról. Megkapta a Munka Vörös Zászló Érdemrendet és a Tanácsköztársaság Emlékérmet. 1959. június 23-án kisértük őt utolsó útjára. Hálás városa utcát nevezett el róla, szülőházának falán pedig emléktáblát helyezett eL DR. HRABOVSZKY MIHÁLY