Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-16 / 296. szám

4 Szombat, 1978. december 16. család otthon Szívsebészet A szívsebészet első tnéi-ye valószínűié? 189B. szeptemberében törtónt: e?y fiatalember verekedés köz­ben átszúrt szivét varrta össze egy frankfurti sebész. Ezt követően a szívsebészet rohamosan fejlődött, s az első tíz év 124 műtétjével szemben napjainkban több tízezer szívműtétet végez­nek évente világszerte, köz­te Szegeden ls. A szívsebészet sikereit el­sősorban annak köszönheti, hogy a szív és a tüdő mun­káját Ideiglenesen egy er­re a célra szerkesztett be­rendezéssel, a szív—tüdő­géppel helyettesítik. A mes­terséges szív—tüdőgépet 1937-ben próbálták ki elő­ször Amerikában állatokon. Ember esetében 1954-ben he­lyettesítették először a szív és a tüdő munkáját géppel — sikertelenül, de két évvel később sikerrel végrehaj­tották segítségéve] az első igazi szívműtétet Ezt kö­vetően az eljárás rohamo­san elterjedt. A szív-tüdőgép nem kü­lönösebben bonyolult, beren­dezés. A szív—tüdőgépet rö­viddel a műtét megkezdé­se előtt készítik elő. A be­rendezést csíramentesen ösz­szoálWtjdk, s feltöltik víz­zel. Régebben kizárólag friss emberi vén használtak er­re a célra. Da mivel egy­egy szívműtéthez sok liter friss vérre, következéskép­pen sok véradóra van szük­ség, napjainkban a beteg nem csupán vért Icap. Ami­kor a szív—tüdógépet fel­töltötték, és a beteget a műtétre előkészítették, el­altatták, a mellkast, majd a szívburkot megnyitják, s a szív—tüdőgép műanyag csö­veit a felső és az alsó fő­gyüjtöérbe kötik.' Ezáltal a szív üregei vértclenítőd­nek, s megkezdődhet a mű­tét érdemi része: a szívbil­lenytúk pótlása, vagy a szívkoszorúerek vérellátását megoldó beavatkozások. Értelmiségi nők vidéken A falvak asszonyai, a csa­ládanyák között ma épp­úgy megtaláljuk a fizikai dolgozót, mint az értelmi­ségi nőt. A termelőszövet­kezetekben, állami gazda­ságokban, vagy a tanácsok­ban mindenütt ott vannak a lányok, asszonyok. A me­zőgazdaság ágazataiban az értelmiségi nők helye és szerepe általában megegye­zik a hasonló képzettségű férfiakéval. Helyzetüket, az őket megillető beosztásokat már mind több helyen kí­sérik figyelemmel. Igaz, ér­demes is felfigyelni arra, hogy a falusi értelmiség munkájába milyen jól, a fel­adatoknak megfelelően il­leszkednek be a magasabb Iskolai végzettséggel ren­delkező nők. Régen mi le­hetett egy falusi érteimi­ségi nő? A kör könnyen be­határolható: tanítónő, óvó­nő és patikus- vagy poe­táskicasszony. Több szak­mában aligha lelték fel őket Ma minden területen je­len vannak. A bíróságon Jo­gi végzettségű leányok, a sz­ázon yok, a mezőgazdászok között is méltó társ, orvo­solt, állatorvosok (régen nő­ket nem is képeztek e te­rületre), pedagógusok, tanács­elnökök, s elvétve még tsz­elnokök is. Az ügyvitel egy­re bonyolultabb, nagy fel­készültséget igénylő berkei­ben döntően nők dolgoznak. A vezetői beosztásban azonban már kevésbé juk ott őket. Asszony- vagy lánypoÜtíka? L Divatos a kényelmes Változik kényelem, a divat, győz a hirdetik a nyúj­vállal tott léptekkel, ringó bevonuló manekenek. Hogyan öltözködjünk 1979. tavaszán-nyarán? Az új divat a nőies fran­ciás és a férfias angolos stí­lus keverékéből alakul ki. A franciás jellegű kabá­tokat például a válltól ki­induló dús redózés, a hajlé­kony forma Jellemzi. A tes­tesebb hölgyek számára az egyenes, nyújtott vonalú an­golos kabát előnyösebb. A kosztümöknél már job­ban egybefonódik a francia és az angol vonalvezetés. A rövid, karcsúsított kabát­kához nyugodtan fel lehet venni egy dúsan húzott szoknyát, de a kuliszerű fel­sőrészhez Inkább az enyhén redőzött alj ülik. A nadrágoknál és a zakók­nál szembetűnőbb az an­golos, férfias jelleg. Egye­nes vonalú a nadrág, a za­kót pedig bárki elcserélhe­ti férjével. Az új stüusú za­kó nyújtott, alul két gomb fogja össze. A ruhák közős vonása, a rendkívüli bőség. Sok a hú­zás, a plisszfrczás. Még a klasszikus ingiuhát is a bő­ség jellemzi, gyakran ej­tett vállú, az ujjakat kes­keny kézelőbe fogják. A „győz a kényelem" jel­szó elsősorban a a szabad­idő-öltözékre illik. Bármit felvehetünk, amiben nem érezzük feszélyeztetve ma­gunkat. Az új módi „diktátorai" a férfiakról sem feledkeztek meg. Felöltők, klasszikus vagy sportos öltönyök alap­vető közös vonása a köny­nyed, puha anyag, a kártolt vagy fésűs szövet, és a le­zser szabás. A kislány divatot is aszó­katlan bőség, fodros, cigá­nyos szoknya jellemzi, ami­ben ugyan nem lehat fára mfaznl. csak a mama mel­lett sétálni. Ami a kiegészítőket ille­ti. a kényelmes, lapos ci- ,, pök mellett a hét—kilenc „„„„', centis sarkú városi cipő sem hiányozhat a ruhatárból.,. Illetve... Hogy a gyakorlatban há­nyan követik majd a jövő évben a divatot, ez elsősor­ban a konfekcióipartól és a kereskedelemtől függ. assan egy évtizede már, hogy az MSZMP Központi Bizottsága átte­kintette a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetét. Határozatot hozott és irányelveket adott ki a munkahelyi felté­telek, a szociális helyzet, az életkörülmé­nyek javítására. Azóta változott a szemlé­let is. A vállalatok és intézmények szám­talan fórumon értékelték a nőpolitikái ha­tározat végrehajtását és sokféle feladatot oldottak meg. A vállalatoknál és intézményeknél a pártbizottságok és pértatapszervezetek ki­emelten foglalkoztak a nőpolitikával, a nők helyzetét politikai kérdésnek tekintették. A határozat végrehajtásából adódó feladatok a személyzeti osztályok munkatervében ls szerepelnek. Egyre több nő tanul tovább, ami feltétele annak, hogy vezető beosztás­ba kerüljenek. Persze, a határozat végrehajtása során több hibát is elkövettünk. Előfordult, hogy addig „bántották" a majdan férjhez menő nőt, míg otthagyta munkahelyét. így nem veszi igénybe a szülési szabadságot, nem kell gondoskodni az ideiglenes helyettesí­téséről, nem megy táppénzre, ha beteg a gyerek. De ezt csendben kell csinálni, hogy ne derüljön ki — mondta az egyik válla­lat művezetője. Előfordulnak konfliktusok is, amikor szülési szabadság után újra munkába állnak a nők. Nem elég körülte­kintéssel oldják meg a helyettesítését, nem szerződéssel vesznek fel valakit, _ hanem véglegesen — Ilyenkor főhet a feje az Ügy­intézőnek. A régi dolgozót ugyanoda kel] visszavenni, és ugyanolyan munkakört kell biztosítani a helyettesitőnek is, hiszen elő­re nem rögzítették, hogy miről van szó. Furcsa elszólást hallottam a múltkor. Egyik intézmény személyzetise a gazdasági vezetővel beszélgetett. A téma egy lány volt, aki levelező tagozaton végzi az egye­temet. Kifejtette, hogy addig nem kaphat vezető beosztást a lány, míg asszony nem lesz, azaz férjhez kell mennie. Jelenleg nem elégedett magánéletével, gyakran szó­rakozik is. A munkáját egyébként rende­sen végzi. Soha nem értettem meg, hogy az úgy­nevezett „panel"-szavakkal, a hivatalos és bürokratikus nyelvjárással hogyan lehet embereket jellemezni. Ehhez némely sze­mélyzetisek értenek. Apró árnyalati kü­lönbségekkel fogalmazzák meg az embert, munkáját, de ha az ilyen mondatrészeket összegyűjtenénk, nem lennének túl válto­zatosak. A nőpolitikánál maradva, a fenti példában kettévált: külön asszony- és lánypolitika lett belőle. Ez a személyzetis akkor nyugodt, ha a nővezetők „csa'ádi életet" élnek. Hogy milyen ez a családi élet, az már valószínűleg nem is olyan lé­nyeges. A vezető magánélete legyen rendezett — ez követelmény. Csak az a kérdés, mit ne­vezhetünk rendezettnek? A társadalomban sokféle erkölcsi hatás érvényesül. A hiva­talos szemlélet legtöbbször a magánélet rendezett-égén a problémanélküliséget, a konfliktusmentest, éget érti. Az adott példá­ban a gazdasági vezető ellenérve a kővet­kező volt: a lány rendezett magánélet nél­kül nem tudná jól ellátni munkáját és emellett egyetemre is jár. A többszörös megterhelés mellett nem sokat lazíthat. Igazsága van. Csakhogy a nőpolitikái ha­tározat nem rögzíti azt, hogy a hajadon lányokat férjhez kell adni ahhoz, hogy vezetők lehessenek. Annál inkább köve­telmény a nőkkel szemben is a politikai, szakmai képzettség, vezetői rátermettséf. Erről viszont egy szó sem esett. A nők vezető beosztásba való alkalma­záia a nőpolitikái határozat része. Valószínű, hogy az utóbbi nyolc év­ben többször beszámoltak erről a válla­latok személyzeti osztályai. Ilyen esetek­ben a tényekről, adatokról, számokról, ter­vekről beszéltek. Bebizonyították, hogy a határozatot rendben végrehajtották. Ami igaz ls, kis szépséghibával. Ha a történet­ben szereplő lány tudomást szerez a róla alkotott véleményről, valószínű, egy ideig elmegy a kedve a munkától, amit eddig szívesen végzett. Az a kérdés, hogy a beszámolók során mennyi ilyen valós konfliktust hallgatnak el a számok és a tényeket rögzítő monda­tok? A hétköznapokban bizony sokszor csak egy dolog marad el, amire nem lehet határozatot hozni, amiről sdfta fffeffT&gdbadna megfeledkezni, Ügy hívják: emberség. V. J. Csalódás nélkül... A karácsony minden csa­ládban a szeretet ünnepe. A fenyőillatú szobákba ilyen­kor békesség költözik. Vár­juk mindannyian, de leg­jobban a gyerekek. A dí­szített fenyőt, a csillagszó­rőt, a gyertyalángot, e két nap magasztos perceit. Nagy Izgalommal készülődtem én is valamikor, testvéreim­mel együtt. Szüleink to­vább fokozták érdeklődé­kíváncsiságunkat. Nagy titkolózva mondogat- számításába. papírban a sokféle megle­petés. Ámde amíg eljött az ünneplés, az ajándékozás perce, addig eokat Izgul­tunk. Sehogyan sem értettük, miért éppen azon a dél­utánon kell a nagynénink­hez menni játszani, meg azt sem, hogy miért nem me­hetünk napok óta az er­kélyre, nem leshetünk a szekrények mélyére. Egé­szen addig, míg egyszer hi­ba nem csúszott szüleink ták: vajon elég jók voltunk­e ahhoz, hogy csillogó fe­nyőt hozzon a Jézuska. Meg ajándékot, amiből bőven kértünk. Testvérem Soós Éva Mondanom sem kell, bár­milyen rosszak voltunk ls, évről évre ott állt szobánk­ban a fa, alatta dobozban, Fa héjba ma, puha kidolgozá­sú, kétsoros nyári öltöny, ejtett gombolásnál, luzetdí­Mltésael. Tervező: Mészáros Éva Nyomott mintás, megkötött nyakpánttal készült empri­mérulia, hangsúlyozott vál­lakkal, rakott szoknyával. Tervező; Erhardt Magda Vendégváró ételek r­Könnyű, borvörös szövetből készült, férfias kosztüm, re­dőzőtt szoknyával, selyem blúzzal. Tervező: Gembár Olga Ha vendégeket vérünk, gyorsan készíthetünk meleg szendvicset. A meleg szend­vics igen ízletes és könnyű vacsora. Az alábbiakban né­hány ötletet adunk. Olasz szendvics. A kenyér egyik felét pirítsuk meg elő­re, majd a másik felét vn­jazzuk meg vékonyan, szór­juk meg borssal, tegyünk rá szardíníadarabokst és para­dicsompürét, majd szórjuk meg snidlinggel. így tegyük a grillsütőbe. ' Sajtos szendvics. A fehér kenyér egyik felét előre megpirítjuk, majd tejfölbe reszelt retket, egészen ap­róra vágott hagymát, anid­Unget keverünk, borsozzuk es megkenjük vele a ke­nyér másik felit. Majd grill­sütőben átsütjük. Portugál szendvics. A ke­Gyöngysárga és nugáttnrna nyeret serpenyőben kevés •zínÖHf>/.cálU(á.'jbun készült a zsírban megsütjük, párolt innderla hiúz és szoknya, vöröshagymát, majd szardí­Tervezö: Balaton Regina niadarabkákat teszünk rá, le tejére karikázott főtt t&z Jást teszünk. Grillsütőben rövid ideig átsütjük. Sóz­zuk, borsozzuk. Jugoszláv szendvics. A ke­nyeret olajban aranybarná­ra sütjük, tetejére párolt vö­röshagymát és párolt pap­rikakarikákat teszünk. Sóz­zuk, és paradicsompürével ízesítjük. Magyar szendvics. A fe­hér kenyér egyik oldalát elő­re megpirítjuk, másik felét megvajazzuk és téliszalámi­szeleteket teszünk rá. Tete­jére őszibarackbefőtt-szelete­ket teszünk. Grillsütőben átsütjük. Sajtos sonkatekercs. Hoz­závalók: sajt, sonka vagy füstölt hús, gyöngvhagyma, vagy uborka. A sajtot 3-4 cm homzú, ceruzavastag csi­kókra vágjuk. Keskeny son­ka-, illetve íüstölthús-csík­kal körbetekerjük. Tetejére gyöngyhagymát vagy ecetes uborkát igézünk díszítés­ként. Fogpiszkálóval át­szúrjuk és tálcára tesz­szük. rosszul lett a nagynéninél, a nem volt más hátra, haza kellett vinnie bennünket. Korán érkeztünk. Szüleink nagy munkában voltak. Sza­loncukrot, színes díszeket akaszthattak a fenyőfára, a mellettük levő asztalkán pe­dig ott díszelegtek a nekünk kéczftett ajándékok is. Egyszeriben megértettünk mindent. Nem a Jézuska hozza hát a fát, nem ls az díszíti, sőt, az ajándékokhoz sincs különösebb köze. Már azt is tudtuk, hogy a csilin­gelő csengőt sem ő rázza, amikor mindennel elkészül. Nagy csalódás volt mind­annyiunknak. Az évekig hitt csoda pillanutok alatt el­illant, s mindjárt szegé­nyebbnek ls éreztük az ün­nepet, a máskor oly gyö­nyörű karácsonyt. Mármost jó ez a csaló­dás, vagy sem? — tettem föl magamnak a kérdést, majd megállapítottam; én soha­sem fogom Ilyesmivel hite­getni a gyermekelmet. Nem teszem ki őket ekkora csa­lódásnak. Miért is akarnám elhitetni velük azt, ami nincs, a valótlant? Nem ls könnyű feladat. Már a két­hároméves gyerek is járkál szüleível az utcán, bemegy a boltokba. Óhatatlanul ész­reveszi a téren fenyőfát áruló bácsit, és a vásárló­kat is. De ha nem látnák, otthon sem volna könnyű szemük elől elrejteni. Ta­valy gyermekeimmel egy üti szedtük le a cukrokat, dí­szeket . Milyen örömmel tet­ték. Legalább ilyen boldog­ságot jelent nekik a fa föl­díszítése. Az üzletek pol­cain garmadával é'lnak a díszesebbnél díszesebb do­bozok, mindenféle fenyőre valót kínálva. S a vevők között nem lát Jézuskát a gyerek, csak bécsit, nénit Olyanokat, mint az apuká­ja vagy az anyukája. A gye­rek nemesek lát, hanem kér­dez is. Arra pedig válaszol, ni kell. Hiába próbáljuk elhitetni vele, hogy nem mi hozzuk a fát, nem nekünk kell a dísz. Ha látja, hogy mindenki veszi, akkor köny­nyen elképzeli azt is, hogy miért. Nincs hát értelme a sanda titkolózásnak. Egyfe­lől megóvjuk gyermekün­ket egy nagy csalódástól, másfelől pedig magunkat a lódítás keltette lelkifurda­lástól. Sokkal helyesebb, ha gyer­mekünket az óvodához és az iskolához hasonlóan ml is fölvilágosítjuk a karácsony megünneplésének hagyomá­nyairól. az alig változott ce­remóniákról. Higgyük el, igy ls nagy örömet szerez­hetünk neki. A közös mun­ka, az egymással törődés, az apró ajándékókkal való kedveskedés pótalja a Jé­zuska-mese Izgalmát, cso­dáját minden gyereknek. So­kan úgy vélik, amíg nincs hat-nyolc évet; a gyerek, ad­dig okosabb kihagyni ezek­ből a készülődésekből. Nincs igazuk, hiszen bármikor ia foszlik semmivé a Jézuska­tllúzló. csalódást, rossz ér­zést krit a gyerekh-n. OTvat, amit könnyen elk-rj'hat­nénk. ha az illúziók épít­tetése helyett arra szoktat­juk a gyerekünket, hogy ka­rácsonykor a családban ha­sonló békességben, boldog­ságban, szeretetben leljék meg azt az örömöt. Wivgler Mária

Next

/
Thumbnails
Contents