Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-16 / 296. szám

m I m VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! 4 AZ.MSZMP S ZÉGED VÁRÓSI BI2 O TTS A G Á NAK LAP J A 68. Évfolyam 296. szám 1978. december 16., szombat Ara: 80 fillér Javítani kell a népgazdaság egyensúlyát est tartott a SZOT . . "A Szakszervezetek Országos Tanácsa tegnap, pénteken csökkentésére. Több terüle­ám Kálmán látogatása az Alföldi Porcelángyárban megvitatta, hogy a szak zervézc'i mozgalcm hogyan segít­heti a legha é'ronyabban az 1979. évi népgazdasági terv teljesí'é c'. A tanácskozáson ré zt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Közucnti Bizottságának titkára, és Trethon Fe­renc munkaügyi miniszter is. A szakszervezeti mozga­lom is támogatja azokat a törekvéseket, amelyeknek célja, hogy javuljon a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­te, hatékonyabbá váljék a munka, a gazdálkodás — hangsúlyozta beszámolójá­ban Juhász Ottó, a SZOT titkára. Fontos követelmény, hogy mindenütt tervszerűen vezessék és szervezzék a munkát. Alapvető érdeke valamennyi dolgozónak, hogy javuljon a termék­struktúra, jó gazda módjára bánjanak az anyaggal, ener­giával. az emberi munkát is a leghatékonyabban hasz­nálják fel. A bér mögött mindenütt megfelelő teljesítménynek kell lennie, a vállalati jö­vedelem csak akkor növe­kedhet, ha a hatékonyság is fokozódik. A szakszerve­zeteknek fontos feladatuk, hogy segítsék az eddigieknél differenciáltabb anyagi ösz­tönzést. Olyan hatékony bér­formákat kfvánatos alkal­mazni, amelyek reális telje­sítménykövetelményeken. s — ahol lehetséges — mun­Jranormákon alapulnak. A népgazdaság jelenlegi helyzetében a korábbiaknál is sürgetőbb a belső tartalé­kok feltárása, s ehhez nél­külözhetetlen eszköz a mun­kaverseny-mozgalom, a szo­cialista brigádok munkája, kezdeményező készsége. Fontos követelmény, hogy a munkaversenyt mindenütt megszabadítsák a formális vonásoktól. Rámutatott, hogy a mun­kaerő-felesleg és a munka­erőhiány sok munkahelyen egyszerre tapasztalható, így a termékszerkezet korszerű­sítéséhez az esetek többségé­ben — megfelelő átcsoporto­sítással, átképzéssel — vál­lalaton, üzemen belül bizto­síthatják a munkaerőt. A beszámolót széles körű vita követte. A vitában fel­szálalt Trethon Ferenc is. A munkaügyi miniszter a gazdasági problémák meg­oldásának egyik feltétele­ként említette a munlcacrő ésszerű átcsoportosítását. Sokéves tapasztalat, hogy a vállalatok jó része munka­erőhiányról készít kimutatá­sokat. Az új követelmények alapján bizonyára felismerik majd, hogy munkaeró-fe­leslegeiket legalább ilyen alaposan fel kell tárniuk, s ha eredményesen akarnak gazdálkodni, a felesleget át kell csoportosítaniuk. A miniszter álláspontja szerint jogosak azok a vé­lemények, amelyek szerint át kell vizsgálni a munkajo­gi szabályokat, hogv eléggé korszerűek-e. A korszerűség azt jelenti, hogy a jogsza­bályok eléggé ösztönöznek-e a hatékonyabb foglalkozta­tásra, fegyelmezett munká­ra, kötelességteljesítésre, a jó munka megbecsülésére. A munkajognak nem egy­formán kell védenie a be­csületes és a munkáját el nem látó, fegyelmezetlen dolgozókat. A miniszter hangsúlyoz­ta, hogy az országos fóru­mokon megszabott fő fel­adatok közül valamennyi vállalatnál elsősorban azo­kat kell tanulmányozni, amelyek az ő munkájukat a leginkább érinti. Ne szor­galmazzák a berendezések jobb kihasználását ott. ahol egész évben naoi 24 órát dolgoznak a gépek, de min­denképpen koncentráljanak például a minőrég javításá­ra azokon a helyeken, ahol ezzel van a legtöbb problé­ma. ten, köztük a mezőgazda­ságban a termelés mennyi­ségi előírásainak teljesítése is hatékonyabb munkát kö­vetel, mert a többletfelada­tokat jórészt csökkenő mun­kaerővel, kisebb eszköz- és anyagfelhasználással kell el­végezni. Hangsúlyozta, hogy lénye­gesen javítani kell a gazda­ságirányítás napi gyakorlati munkáját, beleértve a szer­vezés korszerűsítését, a munkaerő-gazdálkodást. a vállalati bérpolitikában pe­dig a messzemenő differen­ciálást S gondoskodni kell arról, hogy a korábbi hibák ne Ismétlődjenek meg. Té­vednek azok, akik azt hi­szik, hogy a magasabb kö­vetelmények csak egy rövid átmeneti időszakra érvénye­sek, s a helytelen tendenci­ák később kezdődhetnek elölről. A különféle kény­szerű szigorítások több évig tartanak, a racionális gaz­dálkodásról azonban problé­máink lényeges csökkentése után sem mondhatunk le. A kormányzat ismert módon a szabályozórendszer módo­sításával, ahol pedig szüksé­ges hatósági intézkedésekkel is az új követelménveknek megfelelő munkára gazdál­kodásra ösztönzi, sarkallja a vállalatokat. A legfontosabb azonban a politikai nevelő­munka, vagyis az a törek­vés, hogy a dolgozó kollektí­vák mindenütt világosan megismerjék az Intézkedé­sek okait és céliait Ebben segíthetnek a legtöbbet a szakszervezetek. Az MSZMP Központi Bizottsága nevé­ben ehhez a munkához kí­vánt sok sikert Havasi Fe­renc, a KB titkára. Ábrahám Kálmán (kézépen) üzemlátogatás közben Hagyomány már, hogy az Építési ás Városfejlesztési Minisztérium vezetői az esz­tendő végén találkoznak a sajtó, g rádió és a televízió munkatársaival. Erre á talál­kozóra tegnap Hódmezővá­sárhelyen, a FIM Alföldi Porcelángyárában került sor. Ábrahám Kálmán építési és városfejlesztési minisztert, a minisztérium több vezető munkatársát, dr. Sárközy Dezsőt, a FIM vezérigazga­tóját, továbbá a találkozóra meghívott újságírókat a por­celángyár majolika gyáregy­ségében Higi László igazga­tó és Horváth József, a gyár pártbizottságának titkára fo­gadták, majd- a vendégek megtekintették, p különböző üzemrészeket. , A program ezután a törzs­gyárban folytatódott. Az edénygyáregység bemutató­termében először Higi László ismertette az Alföldi Porce­lángyár alig több mint 10 esztendős történetét és mun­káját, majd dr. Sárközy De­zső, a FIM nyolc gyárának Havasi Ferenc beszéd* A Központi Bizottság tit­kára elismeréssel szólt a beszámolóban és a vitában elhangzott állásfoglalásokról, amelyek — mint mondotta — a népgazdasági követel­ményekkel összhangban szorgalmazzák a dolgozók érdekében a hatékonyabb munkát, s kifejezik a szak­szervezetek készségét, hogy sajátos eszközeikkel előmoz­dítják a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javítását. A szakszervezetek támoga­tása is nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy a párt gazda­ságpolitikája a kívánt ered­ményekkel járjon, s minél nagyobb mértékben megkö­zelítsük az V. ötéves terv eredeti céljait. A fokozott követelményeknek éppen az a feladatuk, hogv a helyes gazdaságpolitika végrehajtá­sa során a gyakorlati élet­ben tapasztalt hibákat min­den szinten minél előbb ki­javítsák: gyorsabban javul­jon a termékstruktúra, na­gyobb gondot fordítsanak a munka minőségére, haté­konyabbá váljék a gazdál­kodás, ne költsenek egv fil­lért se arra, ami felesleges, becsüljék meg mindenütt a jó munkát, s a viszonylag szerény bérfejlesztésből azok részesüljenek, akik az átla­gosnál jobban dolgoznak. Mindez ma társadalmi ügv, a magasabb követelménvek­ből sehol, semmilyen nyo­másra nem szabad engedni, örvendetes, s egyben termé­szetes is, hogy e törekvések­ben a szakszervezetek a pártnak, a kormánynak jó partnerei, hiszen valameny­nyi intézkedés a dolgozókat szolgálja. Népgazdaságunk fejlődése továbbra sem torpan meg bár a korábbiaknál szeré­nyebb mértékben, de az or­szág tovább gyarapszik. A termelés növekedésének mérséklődése semmiképpen nem jelent az eddigieknél kevesebb munkát. Ellenke­zőleg: minden erőt összpon­tosítani kell a hibák felszá­molására, versenyképes ter­mékek előállítására, az im­porttakarékosságra. s min­den egyéb feladat elvégzé­sére, amely alkalmas arra. hogy az ország túljusson a külkereskedelmi egyensúly hiányából fakadó problémá­in. Mindenütt a helvi köve­telményeknek megfelelően kell vizsgálni, hogy mit te­hetnek a legeredményeseb­ben az említett célokért Igen sok helyen elsőrendű feladat a kevéssé gazdasá­gos termékek felülvizsgálata gyártásának visszaszorítása megszüntetése, s helyettük versenyképes áruk kibocsá tása, a gazdaságos export fokozása. Hasonlóképpen a legtöbb váPalat sokat, tehet a tőké® import felhasználásának Vöröskeresztes megállapítás A magyar és a szovjet vö­röskeresztes, illetve Vörös Félhold szervezetek eddigi­nél is gyümölcsözőbb együtt­működéséhez ad keretet az a megállapodás, amelyet pén­teken írtak alá a Magyar Vöröskereszt országos köz­pontjában. Az együttműkö­dési okmányt Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtit­kára és dr. Valerlj A. llal­tyijszkij, a Szovjet Vöröske­resztes és Vörös Félhold Tár­saságok Szövetségének elnö­ke látta el kézjegyével. Országgyűlés! bizottság a költségvetésről Az 1979. évi költségvetés tervezetét, a vállalatok, szö­vetkezetek gazdálkodását tűz­te napirendjére pénteki ülé­sén az országgyűlési terv- és költségvetési bizottsága. A pénzügyminiszteri és a terv­hivatali beszámoló leszögez­te, hogy jövőre az 1978. évi­nél alacsonyabb növekedési ütemmel kell számolni, és az idei évhez viszonyítva csök­ken a hazai felhasználás üte­me is. Ezek az intézkedések egyértelműen a népgazdasá­gi egyensúly javítását szol­gálják. Növekvő exporttal és vi­szonylag lassabban emelkedő importtal is az ésszerű és a hatékony termelésre ösztö­nöznek. Ugyancsak ezt a célt szolgálja az idén felhalmo­zott készletek hasznosítása. A raktárakban és üzemekben fekvő anyagoknak és alkat­részeknek mielőbb értékesít­hető áruban kell testet ölte­niük. A beszámoló leszögez­te, hogy az alacsonyabb nö­vekedési ütem elsősorban a gazdaságtalanul gyártható és eladható termékeket szorítja vissza. Az exportfejlesztést szolgáló beruházásoktól ma­gas, kiugró termelést várnak, hiszen a hazai és külföldi piacon jó áron értékesíthető termékekre égető szükség van. A beszámolót a képviselők vitája követte. A népfront és a együttműködése Kállai Gyula elnökleté­vel pénteken ülést tartott a Hazafias Népfront országos elnöksége. Szentistványi Gyu­lár.é titkár előterjesztéseden megvitatta a tanácsok és a népfrontmozgalom együttmű­ködésének tapasztalatait. Az elmúlt évek során ki­szélesedett, tartalmasabbá vált a tanácsok és a nép­fronttá zottságok mintegy há­rom évtizedes együttműködé­se, s napjainkban ls hatéko­nyan hozzájárul az állampol­gárok politikai, cselekvési egységének erősítéséhez, a szocialista demokratizmus gazdagodásához, a közéleti aktivitás fokozásához. A ta­nácsi és a népfrontszervek a város- és községpolitika meg­valósításában kölcsönösen igénylik és közösen teremtik meg az együttes cselekvés összhangját és formáit. Tanácselnöki értekezlet Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésé­vel pénteken értekezletet tar­tottak a Parlamentben a fő­városi, megyei és megyei vá­rosi tanácselnökök. Bálint József államtitkár, a KSH el­nöke adott tájékoztatót a személyi számokról, majd Papp Lajos a tanácsok ká­derhelyzetéről és személyzeti munkájáról számolt be. mm az építőiparban és a lakos. ság edény-porcelanáru ellá­tásában betöltött szerepéről tájékoztatta a jelenlevőket. Tájékoztatójában egyebek között' kitért a 3 milliár­dos termelési értéket előállí­tó gyárak előtt álló felada­tokra is. Szólt arról, hogy az MSZMP KB építőiparra vo­natkozó határozata alaoján megkezdődött a FIM gyárai­ban a gyártmányszerkezet felülvizsgálata, s ennék nyo­mán 1935-ig szóló fejlesztési tervet dolgoztak ki. A terve­zésnél különö6 gondot fordí­tanak a devizamegtakarítás­ra, s ennek érdekében első­sorban a most még import­ból származó színezőanyagok hazai előállítására. A vezérigazgató ezután vá­laszolt az újságírók kérdései­re, majd a vendéglátok be. mutatták az edény és szani­ter gyáregység korszerű ter­melőberendezéseit. Délután a porcelángyár mártélyi üdülőjében Ábra­hám Kálmán sajtótájékozta­tót tartott. A miniszter is­mertette az MSZMP KB ha­tározatából adódó fontosabb építőipari feladatokat, hang­súlyozta, hogy ezek megol­dása az eddiginél lényegesen nagyobb szervezettséget, a munkaerő és gépi kapacitá­sok jobb kihasználását köve­teli meg. Utalva az elmúlt időszak nehézségeire, a mi­niszter elmondotta, hogy ha­tékony intézkedéseket foga­natosítanak az erők koncent­rálására, különös tekintettel a kutatók, a tervezők, a be­ruházók és kivitelezők mun­kájának összehangolására. Megengedhetetlen ugyanis, hogy a növekvő feladatok kö­zepette különböző építőipari szervezetek egymásra muto­gatásának az elkövetett hi­báknál, s ezzel hátráltss ák a lakás- és egyéb fontos be­ruházások megval'sulását. Végül a miniszter megkö­szönve a sajtó, a rádió és te­levízió segítségét, arra kérte az újságírókat, hogy tovább­ra is állítsák munkájuk kö­zéppontjába az alkotó em­bert, hiszen a beruházások sikere mindig a tervezöasa­tálnál, illetve az adott épít­kezéseknél dől td.

Next

/
Thumbnails
Contents