Délmagyarország, 1978. december (68. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-15 / 295. szám

68. évfolyam 295. szám 1978. december 15., péntek Ára: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Csongrád megyei tanács napirendién A fejlődés arányai A Csongrád megyei tanács tegnap, csü­törtökön Szegeden, dr. Perjést László ta­nácselnök vezetésével ülésezett. A tanács­kozásén rézt vett többek között dr. Komó­csin Mihály, az MSZMP Csongrád mo-yei bizottság árak első titkára, dr. Kolláth György, a Minisztertanács Tanácsi Hivata­lának képviseletében. Az ülésteremben ott Voltak a megye országgyűlési képviselői, a városok és járások társadalmi és nolitikai ' é"ötének vczeői, intézmények, vállalatok, üzemek meghívott képviselői. A megyei tanács megvitatta a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékeny­ségéről, a megye ötödik ötéves tanácsi fej­lesztési és területfejlesztési terv megvaló­sításáról szó ó beszámolót, jóváhagyta a jövő évi tanácsi költségvetési és fej'esztési tervet, meghatározta az 1979. évi tanácsi munkaprogramot, tájékozódott a vénrrebaj­tó bizottság jövő évi munkatervéről. A tes­tü'et dön'ött szemé'yi kérdésekben is, vé­gül e'őlerjesz ésekre, interpellációkra ke­rült sor. A megyei tanács ülése dr. Pcr­jési László zárszavával ért véget, aki érté­kelte a tanács egész évi tevékenységét és megköszönte a tanácstagok munkáját. Az ipar és a mezőgazdaság eredményei A megyei tanács dr. Pet­iik István tanácselnök-he­lyvsites előterjesztésében ké­pet kapott arról, hogy az ötö­dik ötéves terv első három evében a tanács fejlesztési terve miképp valósult meg, hogyan fejlődött a megye gazdasági élete, a területfej­lesztési terv megvalósításá­ban milyen tendenciák, jelen­ségek tapasztalhatók. Az MSZMP Központi Bi­zottságának határozata és a megyei pártbizottság közép­távú területfejlesztési irány­elvei alapján az ötödik öt­éves tervidőszakra kialakí­tott területi tanácsi fejlesz­tési tervek előirányozták a megye gazdaságának dina­mikus és intenzív fejleszté­sét, a gazdasági hatékonyság fokozatos növelését, a lakos­ság életkörülményeinek je­lentős javítását, a népgazda­ság egyensúlyi helyzetének erősítését Nos, a három év alapján megállapítható, hogy javult a termelékenység, nö­vekedett a kezdeményező­készség és a lakosság élet­színvonala, élet- és munka­körülményei is kedvezően alakultak. A megye ipari ter­melése 1976—77-ben 6—7 szá­zalékos növekedést ért el, amely meghaladta a terve­zettet Az idén ez az ütem va­lamivel mérsékel tebh. Első­sorban a nehéziparban, a gép­iparban, a vegyiparban, az energiaszolgáltatásban, a szénhidrogén-termelésben ta­pasztalható az előrelépés. Az intenzív fejlesztést bizonyít­ja, hogy a gépi beruházások aránya elérte a 43 százalé­kot. Bővült az új gyártmá­nyok köre, s a rekonstruk­ciók hatására a tervezett ütemnél gyorsabban nőtt a technikai berendezések szá­ma A legnagyobb előrehala­dás a minisztérium irányítá­sa alá tartozó üzemekben ta­pasztalható, de a szövetke­zeti iparban is az átlagosnál jobban növekedett a terme­lés. Az építőiparra még min­dig jellemző, hogy az igé­nyeknek nem tud eleget ten­ni. Továbbra is tapasztalha­tó, hogy laza a munkafegye­lem, nem kielégítő a mun­kaszervezés, az anyaggazdál­kodás, bár észrevehető, hogy a gazdálkodás hatékonyrága javult Mivel számolni kell azzal, nogy az országos szak­és szerelőipari vállalatok egyre kevesebb munkát vál­lalnak a megyében, ezért több feladat jut a helyi épí­tőipari vállalatokra, szövet­kezetekre. Szükség van arra, hogy a beruházásokat időben befejezzék, ugyan's tavaly 4,9 milliárd forint, az idén év végére pedig az 5 milli­árd forintot is eléri a befe­jezetlen beruházások öoszege. A megye mezőgazdasága az első két évben teljesítette az országos előirányzatnál ma­gasabb tervét Születtek re­korder ' rcények, és egyes ágazatok ieuneléra eléri. vagy megközelíti a tervidő­szak végére megjelölt szin­vonalat Racionálisabb volta korábbi évekhez képest a földterület hasznosítása, nőtt a kender, a napraforgó ve­tésterülete, bővült a terme­lési rendszerekben gazdálko­dó szövetkezetek aránya. A termelési szerkezet egyre jobban igazodott a népgaz­dasági igényekhez, javult a nagyüzemek egymás közötti együttműködése, a mezőgaz­dasági üzemek pénzügyi helyzete, felgyorsult a bel­vízvédelmi program magva­lósítása. Nem megfelelő az előrehaladás a szőlőtelepítés­ben, a legelőgazdálkodásban, a földgáz- és termálenergia mezőgazdasági hasznosításá­ban, a zöldség- és gyümölcs­felvásárlásban. Kooperációs kapcsolat alakult ki a hús­ipar és a hűtőtárolóval ren­delkező mezőgazdasági nagy­üzemek között. A mezőgaz­dasági üzemek az időarányos feilesztási tervüket túltelje­sítve, több mint 3 milliárd forint összegű beruházást va­lósítottak meg. Továbbra is cél a gazdálkodásban tapasz­talható indokolatlan, színvo­nalbeli különbségek felszá­molása. Kereskedelem, vendéglátás A megyei tanács áttekin­tette a szállítás és. hírközlés fejlődését, a kereskedelem, idegenforgalom, a vendéglá­tás, a szolgáltatások alaku­lását is. A lakosság örömére egyre jobban tapasztalható a postai szolgáltatások színvo­nal-emelkedése. Megmutat­kozik ez a telefonhálózat ki­ém'tésében, bár megjegyzen­dő, a szegedi crossbar belé­pése után sem kapcsolódtunk be a nemzetközi távhívás rendszerébe. Lassan valósul­nak meg a posta beruházá­sai. A megye kiskereskedelmi forgalma 1976-ban 8,2 száza­lékkal, tavaly 10,5 százalék­kal, az idén 9 százalékkal nőtt, s ez megközelíti a ter­vezett ütemet. Javuit az áru­ellátás. ami a piackutatás eredménye is. Kedvezően alakult a határ menti áru "se­re, például az idén a tavalyi­hoz kénest az árucsere a hat­szorosára emelkedett. A kap­csolatokat azonban tovább lehet fejleszteni. Az elnv'tt három év alatt 25 ezer 860 négyzetméter alapterületű üz­let, önkiszolgáló étterem, bisztró épült. A fejlesztés el­lenére a hálózat kiépítettsé­ge még mindig nem érte el az országos átlagot A szol­gáltatások fejlődése elsősor­ban a gépjármű-, a híradás­technikai cikkek, a háztartá­si elektromos gépek javításá­nál vehető észre a legjobban, míg az ellenkezőjét lehet ta­pasztalni a lakáskarbantar­tásnál. Az ötödik ötéves terv­ben 105 millió forint szolgál­tatási alapot lehet felhasz­nálni, és az első három év­ben 50 millió forintot köl­töttek el. A beruházások nagy többsége megkezdődött, azonban néhány létesítmény építése, mint a szegedi AFIT­szerviz, a makói Patyolat a tervezetthez képest elhúzó­dott. Az eredmények mellett Csongrád megyében is ha­sonló gondok és feszültségek jelentkeznek, mint az egész népgazdaságban. A minőság és a hatékonysági követel­mények nem érvényeiülnek megfelelően, a termelés szer­kezete a megyében is csak lassan változik, a beruházá­sokra fordított összegek meg­haladják a tervezettet, az eszközkihasználtság nem ki­elégítő, az anyagi ráfordítá­sok sokszor gyorsabban nö­vekednek, mint a termelés. Továbbra is kritika illeti a munkaidő kihasználását, a beruházások előkészítését és a kivitelezéseket, mert túl hosszúra nyúlnak. első három évére tervezett 13 ezer 630 lakás helyett 15 ezer 566 lakás épült fel. Az ilyen arányú fejlődés e'ső­sorban a magánlakás-építke­zésnek köszönhető. Továbbra is tapasztalható volt, hogy az új lakásokba való beköltö­zéssel egy időben a lakosság nem vehette igénybe az úí üzleteket, iskolákat, óvodá­kat, melyeket beterveztek ugyan. A tanácsok erőfeszítésének hatására javult az óvodai el­látás. Ez év végére várha­tóan 2 ezer 350-nel bővül az óvodai helyek száma (ez há­rom év eredménye). A terv­időszak első három évében 50 új iskolai tanterem épí­tését irányozták elő. Nos, a két és fél év alatt 40 új tan­terem épült, 25-öt átalakítot­tak a korszerű követelmé­nyeknek megfelelően. Ez idő alatt épült fel a vásárhelyi gépipari szakközépiskola, a csongrádi faipari, a szegedi élelmiszeripari szakközép- és szakmunkásképző iskola, a szegedi kereskedelmi szak­munkásképző iskola. A terv szerint megépült 422 általá­nos iskolai, 1110 középiskolai és 204 szakmunkásképző kol­légiumi heiy. A bölcsődei há­lózat 380 új hellyel bővült, 170-et pedig átalakításcal hoztak létre. A klinikai fej­lesztések során elkészült a műveseállomás" a vérellátó alközpont és a belklinikái in­tenzív osztály. A járóbeteg­ellátás feltételei is tovább javultak, két egészségház épült, három községben fog­(Folytatás c 2. oldalon.) Ölést tartóit a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány az Országos Tervhivatal elnökének elő­terjesztésére határozatot ho­zott az 1979. évi népgazdasá­gi tervről és a végrehajtás­sal kapcsolatos feladatokról. A pénzügy- és az igazság­ügy-miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta az 1979. évi ál­lami költségvetésről szóló törvény tervezetét, amelyet az országgyűlés elé terjeszt. A nemzeti bank elnökének javaslatára a kormány meg­határozta a jövő évi népgaz­dasági terv céljainak meg­valósítását szolgáló hitelpo­litikai irányelveket és hitel­kereteket. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elnöksége és a munkaügyi miniszter előter­jesztése alapján a kormány rendelkezett az alacsony ösz­szegű nyugellátások felemé léséről. Marjai József, a Minisztert tanács elnökhelyettese je'en­tést tett a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság ülésszakáról A kormány el­fogadta a jelentést és meg­bízta a nemzetközi pazda ági kapcsolatok bizottságát, hogy dolgozzon ki intézkedési ter­vet az ülésszakon elfo"*a-iott határozatok végrehajtására. A közlekedés- és postaügvl miniszter javaslatára a Mi­nisztertanács módosította a közületi szervek gépjármű­veiről szóló jogszabályokat A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt (MTI) A kormány és a SZOT vezetőinek megbeszélése Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a Szak­szervezetek Országos Taná­csa főtitkárának vezetésével csütörtökön a SZOT székház­ban megbaszélést tartottak a kormány és a SZOT vezetői. Megvitatták a jövő évi népgazdasági terv végrehaj­tásával összefüggő közös fel­adatokat. Magállapították, hogy a terv végrehajtása társadalmi előreha1 adásunk egyik legfőbb feltétele, egy­behangzó véleményű, hogy az anyagi termelésben és a népünk életszínvonalának emelésében elért eddigi vív­Kábel exportra Lakás, iskola, óvoda A tanács fejlesztési céljait nagymértékben segítette és eredményesen kiegészítette a telapülésfejlesztési társadalmi munka. Ennek értéke a há­rom év alatt 625 millió fo­rint volt. A tanácsok eredmé; nyes szervező, irányító, koor­dináló. kezdeményező munká­jának köszönhető, hogy a me­gyében javult a lakáshely­zet, bővült az óvodai, isko­lai, diákotthoni hálózat, emelkedett a közművesítés szintje, új rendelőket, üzle­teket, ABC-áruházakat, biszt­rókat, éttermeket adtak át. A megyei tanács megállapí­totta, hogy a testületek mun­kájában a korábbiaknál job­ban érvényesült a tervszerű­ség és a korábbi évekhez ké­pest, a rendelkezésre álló e-zközöket az ésszerű taka­rékossággal élve, célszerűen használták fel. A tanácsi be­ruházások elmaradása is ta­pasztalható volt, ami annak köszönhető, hogy az előké­szítés nem megfelelő, az épí­tőipari kapacitás nem ele­gendő, az irányítás-szervezés hiányos. Röviden az ered­ményékről. Az ötödik ötéves tervben 23—25 ezer lakás építéséi irányozták elő. Az mányok megszilárdításában és a jövőbeni fejlődés fe'té­teleinek jó megalapozásához elsősorban a népgazdaság egyensúlyi helvzetének javí­tására. a hatékonyság és a termelési szerkezet fejleszté­sére, a ráfordítások csökken­tésére van szükség. A kor­mány vezetői felkérték a szakszervezeteket, hogy a népgazdasági terv eredmé­nyes végrehajtása érdekében sajátos eszközeikkel segrtsék elő a dolgozók alkotó kez­deményezéseinek, a szocia­lista munkaverseny-mozga­iom széles körű kibontakoz­tatását, az üzemi demokrácia fórumainak hatékony műkö­dését 1979-ben nagyobb gondot kell fordítani az élet- éa munkakörülmények fejlesz­tését szolgáló anyagi eszkö­zök még jobb elosztására. El kell érni, hogy az át'agkere­setek növekedése differenci­áltan valósuljon meg, a ke­resetek kapcsolódjanak a t eljesí menyekhez és azok fokozására ösztönözzenek. A kormány és a SZOT ve* /.etői egyetértenek abban, hogy biztosítani kell az áru­ellátás folyamatosságát, és a fogyasztói árak szervezett ellenőrzését Az együttes ülésen átta* kintették az üzemi demokrá­cia érvényesülésének főbb tapasztalatait s kijelölték a további tennivalókat Megál­lapították, hogy az üzemi demokrácia fejlesztésére ho­zott határozatok eddigi ered­ményei kedvezőek. További következetes és összehangolt munkára van szükség azon­ban mind az állami, mind a szakszervezeti testületek ré­széről, hogy a határozat kö­vetelményeinek a továbbiak­ban is folyamatosan érvényt szerezzenek. A kormány és a SZOT ve­zetői tárgyaltak együttműkö. désük, valamint a miniszté­riumok, az országos hatás­körű és más állami szerveze­tek, illetve a megfelelő szak­Orenburgba, r hoí a távVe-'e "ék énííé éh ez' használják * fel "a ! szervezeti testületek közötti gyár korsz-rű terméké1. Felvételünk a Tttza -nVy,tud varon kapcsolatok továbbtej'eszté­k észült, itt rakták vagonba a kábeldobokat I sének 16 iranyairól, (MTI) Acs S. Sándor felvétele Hú^z dobra ctóvélve, több mint tizenkilenc és fél kilomé­ter koax'áli, kábel indult tegnap a Szegedi Kábelgyárból

Next

/
Thumbnails
Contents