Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-14 / 268. szám

Környezetvédelem Csongrád megyében Társadalmi összefogás, szemléletváltás szükséges Szinte alig múlik el egy hónap, hogy valamilyen fó­rumon ne essen szó a kör* nyezetvédelemről. Világszerte súlyosbodó probléma a kör­nyezetszennyezés, és szűkebb patriánkban is érezteti hatá­sát. Az ipari termelés és a mezőgazdaság gyors fejlődé­se, az urbanizáció fokozódá­sa, a közúti forgalom növe­kedése egyre jobban az ér­deklődés középpontjába ál­lítja azt a kérdést, miképp védekezzünk környezetünk kedvezőtlen hatásaival szem­ben. A közelmúlt tanácsko­zását rendhagyónak is nevez­hetjük, mert a megyei ta­nács még soha ilyen részle­tesen, összetetten nem vi­tatta meg ezt a témát- Bár a tanács és végrehajtó bizott­sága eddig is foglalkozott már e kérdéssel, de minden egyes alkalommal a környe­zetvédelem részterületeiről esett csak szó. örvendetes, hogy a taná­csok szakigazgatási szervei mellett egyre több társadal­mi szerv ülésén, akcióprog­ramjában fogalmazzák meg azokat a teendőket, amelyek a környezetszennyezés elleni küzdelemmel függnek össze. Különösen a Hazafias Nép­frontot érte sok dicséret, mert hasznosan szervezik a környezetvédelmi klubokat, környezetvédő bizottságokat, a városszépítő mozgalmakat. A népfront mellett sok fel­adatot vállal a NEB, az MTESZ, a MTA szegedi bi­zottsága is. Hamarosan újabb szervezetek segítik ezt a munkát. Bizottságból, agitá­cióból úgy tűnik nincs hiány. Annál inkább szükség lenne egyes ipari vállalatok veze­tőinek nagyobb körültekinté­sére, felelősségére, szemlélet­változására. De nézzük, tulajdonképpen miért is van szükség Csong­rád megyében környezetvé­delemre és melyek azok a területek, ahol mindenki örömmel hallana jótékony változásról. A mezőgazdasági termő­föld védelme alapvető kér­dés. Megfelelő üzemszerve­zéssel, meliorációval igye­keznek, hogy megállítsák az évtized óta tapasztalható je­lenséget, a termőföld terüle­tének csökkenését. Az utóbbi időben növekedett a mező­gazdaságban a növényvédő szerek alkalmazása. A vegyi anyagok szakszerű felhaszná­lását és tárolását növényvé­delmi és agrokémiai állomás szaktanácsadói irányítják és folyamatosán ellenőrzik az élő vizek, a talaj és a ter­mények szennyezettségét. Kü­lönösen a lassan bomló nö­vényvédő szerek veszélyesek, amelyek csak fokozott óv­intézkedéssel használhatók. Bizonyos vegyi anyagok ak­kor okoznak komoly kárt, ha belekerülnek az öntöző­vízbe- Szentes környékén évekkel ezelőtt a paprikában, karfiolban és a káposztában tett kárt a vegyszer. Ezen a területen az öntözővíz úgy lett szennyezett, hogy a csa­tornákat nemcsak az öntö­zésre, hanem a belvíz elve­zetésére is felhasználják. Épp ezért szükséges, hogy a fő­csatornákat az öntözési idény előtt átmossák. Az öntöző­vizek kifogástalan minőségé­nek biztosítása érdekében az úgynevezett kettős hasznosí­tású csatornarendszert fel kell számolni. A Tisza, Maros és a Körös vizének minőségét az ATI­VIZIG és a megyei KÖJÁL állandóan vizsgálja. A vizs­gálatok szerint a felszíni vizek minősége romlik, ami­nek legfőbb oka, hogy a tisztítatlan szennyvizeinek mennyisége állandóan ' nö­vekszik. A megye ipari szennyvizeinek kétharmada tisztított, de a különböző tisz­tító berendezések nagy része nem megfelelő. A csatornák szennyezettsége miatt bírsá­got fizetnek a fe'elós vállala­tok. Ennek az összege állan­dóan növekszik, például 1974-ben 8,8 millió forintot, tavaly 20,9 millió forintot fi­zettek csatornabírságként. A tanácsok jelentős erőfe­szítéseket tesznek, hogy a csatornázott területeket nö­veljék. Az V. ötéves tervben eddig a csatornahálózat 33 kilométerrel bővült, ennek ellenére a csatornázottság színvonala a kívánalomtól elmarad. Nyilvánvaló, hogy a felszíni és a felszín alatti vi­zeket védeni kell az ipari, kommunális és egyéb szeny­nyeződésektől- Ennek érde­kében szükséges az ipari szennyvíztisztító berendezé­sek építése, a hatásfokúk nö­velése, á városok szennyvíz­tisztító telepeinek létesítése vagy bővítése. Csongrád megye az ország közepesen szennyezett leve­gőjű tájai közé tartozik. A szennyezettség mértéke első­sorban a városokban, külö­nösen Szegeden a legna­gyobb. A légszennyező ipari és építőipari vállalatok 1975 óta bírságot fizetnek, ami önbevalláson alapul és je­lenleg még nincs arányban a „kárral", A megyében a vállalatok évente 300—500 ezer - forintot szurkolnak le légszennyezési búságként. A levegő tisztaságát a KÖJÁL egyes települések meghatá­rozott mérőpontjain — így például Szegeden 15 helyen. Vásárhelyen 3 helyen — ál­landóan méri, ellenőrzi, min­tát vesz. Egyre jobban kell számolni a közlekedés lég­szennyező hatásával is. A levegőtisztaság miatt előnyös, hogy egyre több helyen gáz­zal fűtenek, ám a gáz is szennyező. Az új lakótelepe­ken, városrészekben már megszigorított normák figye­lembevételével építik a kör­zeti fűtőműveket, határozzák meg a kémények magassá­gát. Az Országos Közegész­ségügyi Intézet különböző szempontok alapján hat cso­portba sorolta az ország te­lepüléseit. Levegőtisztaság­védelmi szempontból a leg­veszélyeztetettebb az első cso­port, Szeged besorolása aránylag kedvező, hiszen az ötödik csoportban szerepel. Az utóbbi években n vá­rosokban megnőtt a hulladé­kok mennyisége. Gondot okoz az elszá'Htás, az elhe'yezós és kezelés. Valamennyi tele. pülésen kijelölték a szemét­lerakó helyeket, de szerve­zetten a szemetet csak a yá­rpsakból és Kistelekről szál­lítják el- Problémát jelent a hulladék megsemmisítése és nagyon sok területen az ille­gális szemétlerakás. Természetesen a felsorol­takon kívül a környezetvé­delem feladatai sokrétűbbek, szertágazóbbak. Hogy ered­ményeket érjünk el a kör­nyezetszennyezés elleni harc­ban ahhoz a hatósági intéz­kedések mellett továbbra is szükséges a társadalmi össze­fogás, a személetváltozás, s minden területen a nagyobb felelősség. H. M. A japán külügyminiszter tárgyalásai Losonczi Pál és Lázár György fogadta Ssonoda Szunaót Púja Frigyes külügymi­niszter és a meghívására hi­vatalos látogatáson hazánk­ban tartózkodó Szonoda Szu­nao japán külügyminiszter vasárnap hivatalos tárgyalá­sokat folytatott. A' Külügy­minisztérium épületében le­zajlott megbeszélésen részt vett Házi Vencel külügymi­niszter-helyettes és Shinichi Sugihara. Japán budapesti nagykövete. Szonoda Szunao hétfőn a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékmű­vét. Hivatalos magyarországi látogatását befejezve, Szono­da Szunao hétfőn Budapest­ről Csehszlovákiába utazott. A japán külügyminisztert a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes és Házi Vencel bú­csúztatta. Jelen volt Shinichi Sugihara és dr. Václav Mo­ravec, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. Szonoda Szunao, Janán külügyminisztere Púja Fri­gyesnek, a Magyar Népköz­társaság külügyminiszteré­nek meghívására november 11. és 13. között hivatalos látogatást tett Magyarorszá­gon. A japán külügyminisz­tert fogadta Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke. A külügymi­niszterek hivatalos tárgya­lásaikon megvizsgálták a kétoldalú kapcsolatok to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit, és megvitatták a köl­csönösen érdeklődésre szá­mot tartó időszerű nemzet­közi politikai és gazdasági kérdéseket. Szonoda Szunao Japánba teendő hivatalos látogatásra hívta meg Puia Frigyest, aki a meghívást örömmel elfogadta. KGST­tanácskozás Az ésszerű takarékosság hosszú távú programjáról tárgyal a KGST anyagi-mű­szaki ellátási együttműködé­si bizottság racionális anyagfelhasználási állandó munkacsoportja, amely hét­főn kezdte meg Budapes­ten 7. ülését. A budapesti ülésszakon a több ágazat együttműködé­sét igénylő anyag- és ener­gia-megtakarítási intézkedé­sek végrehajtásáról, s a kö­zös munkában részt vevő partnerek munkaprogramjá­ról tárgyalnak. Elutazott az afgán küldöttség Elutazott hazánkból az af­gán gazdasági küldőt' jég, amely Abdul Ghorbandi ke­reskedelmi miniszter, vezeté­sével megbeszéléseket foly­tatott Bíró József külkeres­kedelmi miniszterrel a ma­gyar—afgán kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről. Befejeződött a magyarországi szlovákok kongresszusa A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége VI. kongresszusának második napján, vasárnap folytatódott a vita. Az MSZMP Pest me­gyei bizottságának oktatási igazgatóságán összegyűlt kül­döttek — megbízatásukhoz híven — beszámoltak a hazai szlovákság életéről, a helyi kezdeményezésekről, törek­véseikről. Örömmel állapítot­ták meg, hogy államunk gon­doskodik a szlovák nyelvet oktató pedagógusok képzésé­ről is. A főiskolás hallgatók szlovák nyelvet is oktató is­kolában gyakorolják a taní­tást. De mint mondották, még mindig kevés a szak­képzett szlovák pedagógus. Indokolt lenne megvizsgál­ni: hosszabb távon mennyi óvónő, tanítónő, tanárnő szükséges az anyanyelvi ok­tatáshoz. Such János főtitkár a vitá­ban elhangzottakat összegez­ve hangsúlyozta: — A felszó­lalók és az élet egyaránt ar­ra serkent bennünket, hogy továbbra is nagy szeretettel foglalkozzunk szlovák anya­nyelvünkkel, kultúránkkal, hagyományainkkal, azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy további sikereink kul­csa: a szocializmus építésé­nek gyakorlata, a hétköznapi termelőmunka. A kongresszus küldöttei az MSZMP Központi Bizottságá­nak, személyesen Kádár Já­nosnak küldött táviratban ki­fejezték a hazai szlovák anyanyelvi lakosság ragasz­kodását szocialista rendsze­rünkhöz. Biztosították pár­tunkat és kormányunkat, hogy a szlovákajkú lakosok a magyarokkal, továbbá a más nemzetiségekkel együtt a jövőben is tevékenyen vesznek részt szocialista tár­sadalmunk építésében, a köz­életben. A továbbiakban a kongresszus egyhangúlag el­fogadta a beszámolót és a határozati javaslatot, amely rögzíti a szövetségre váró főbb feladatokat. A küldöt­tek egyetértettek az alapok­mányt módosító javaslatok­kal, majd megválasztották a két kongresszus között tevé­kenykedő országos választ­mány 57 tagját A választ­mány döntése szerint ismét Kniihár János az elnök, Such János a főtitkár és Alt Gyula a titkár. A kongresszus az elnök zárszavával fejeződött be. (MTI) Összekapcsolták az Adria olajvezetéket Hétfőr. léiben jelentős ál- tő Vállalat és mintegy szá!z lomásához érkezett az Ad- kivitelező vállalat végezte a ria kőolajvezeték építése: n.unkát, rr.íg Kárától Száz­Csurgó térségében, a ma- hslombattáig — 104 kilo­gyar—jugoszláv határon, a meter' hosszúságban — á két ország beruházó és ki- csehszlovák Plynosjav vál­vitelező vállalatai képvisé- la lat munkása' dolgoztak. 16'nek jelenlétében .össze- December közepére a ma­kapcsolták a vezeték jugo- gyar szakasz készen áll az szláviai és magyarországi olaj fogadására, illetve szál­szakaszát. lítására. A siófoki gáz- ' és olaj- Jugoszláv területen ls vé­szállító vállalat beruházá- geztek a Krk szigetétől CSur­saként létesülő 189 kilómé- góig terjedő 283 kilométeres teres magyar szakasz építé- Adria kőolajvezeték építé­se tavaly augusztusban kez- sével. Befejezés előtt áll a dődött. A jugoszláv határ- három szivattyúállomás és a tói Kára községig terjedő vezeték üzemeltetéséhez 85 kilométeres szakaszon a . szükséges berendezések épí­Siófoki Kőolajvezeték Épí- . tése és szerelése. O VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! 68. évfolyam 268. szám 1978. november 14., kedd Ára: 80 fillér Acs S. Sándor felvételei Az apróbb, másjpástétomot tartalmazó dobozkákból — a gépsor szov-et gyártmány — évente 30 millió darabot ké­szítenek a szegedi gyár műhelyében Harmincmillió Korábban három ember nehéz munkával gyártotta a kon­zervesdobozokat, jelenleg a gépek átvették a munka nehe­zét. A» automatikus dofcozgyártót csak ellenőrizni kell konzervdoboz A Szegedi Konzervgyárban a befőtteken és a húséte­lek gyártásán kívül -komoly ipari tevékenységet is végez­nek. Többek között fém'emezekből, igen gyors automaták segítségével, konzervesdobozokat gyártanak. Évente 30 mil­lió darab dobozkát gyárt egyetlen gépsor. Újdonságról is beszámoltak legutóbb, mivel a debreceni mezőgazdasági fő­iskola haligatóinak újításaképpen az olajos halak konzerv, dobozát, a régi, nehéz fizikai munka helyett egy ügyes automata készíti, a nyolc órás mű-zakbari könnyűszerrel 17 ezer 600 darab konzervesdoboz készül el.

Next

/
Thumbnails
Contents