Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-11 / 266. szám

Darátságvonatfal Odesszába (3.) Színházi est A Csongrád megvei barátsági hét eseményeinek gazdag sajtóvisszhangja van. Az egymillió-háromszázezer lakosú városnak négy napilapja sokoldalúan méltatja az előző napi rendezvényeket. részletesen beszámol a kiállításokról, interjúkat kőzöl a delegáció tag'aitóL Az odesszai saitó figyelme arra is kiterjed, hogv épnen ezekben a napokban bemutassa olvasóinak Csongrád megvét, a megyeszékhelyet. Szegedet. Az újságot böngésző érdeklődő megteoetve fedezi fel a cikkek alatt Szabó Fndre, Varga Edit. Tá'h József, Garda?*) István. Tondi T,a*os. Zelei Béla Szőráth G-mla, Szabó Rőtért nevét. Játe<i«k ez a ba-átf gesztus. és külöBösen lói Od«»szában. Azt. hogv Odessza a Srovdéli részén«k je'entős művészi köznoptia. ré"°n tudom. A feisorolés-a kewi'ő ne"=k irodalom- és művészettöz'-snvZet ls 1e'ö,r>»k ma p-ér; p->skin. j»dam Mickiew'-z, H-is-rto Botev éo^útv do'gozott és aiVo*o+t a városban. retet Tvan B-mmn. Fsta'ev. T'f-Petrov. vaev é»men a zseniális orosz kémikus, Men-teleiev. Itt mutatta be a vereték nélküli távíró alkalmazására vonatkozó kísérleteit a rádió feltalálóia. Popov. És itt lépett közönség elé Saljanin. Szobinov, N"ezsdanova. Vezényelt az odeszszal operában Csajkovszkij, Rímszkij-Korszakov és sokan mások még a nevezetesek körüL Álmélkodva és emlékezve álldogálok az Opera- és balettszínház nézőterén. Nem a ragyogás nyűgöz le (13 kiló aranylemezt használtak fel a színház belső szépítésére), hanem a hasonlóság, amely az odesszai színházat a szegedi színházzal összekapcsolja. Igaz, mindkettő tervezője a neves Fellner és Helmer volt, ám a tervezők az odeszszait valóban teljesre komponálták, míg a szegedi esetében megelégedtek annak egy kisebb változatával. Ezúttal Scsedrin Anna Karenina című háromrészes kerül színre. Anna alakítója pedig az a H. Z. Barseva, akiről ma úgy vélekednek, hogy a második legjobb táncos a Szovjetunióban. Hamar bebizonyosodik, hogy az állítás igaz. Kitűnő balettelőadást látunk, amelytől nem idegen a filmszerű montázstechnika sem, és képeiben a szűrrealisztikus térkompozíció is felfedezhető. Világos vonalvezetés. úgyhogy a regény történetét szinte „olvasni" lehet a színpadról. Némelykor még a túlzott akrobatikus elemek !s javára válnak a jelenetnek, a felvonás egészének. Kitűnő Anna Kareninát, egy igen jó Vronszkfjt (B. J. Novickij) és egy Igen érdekes Karenin-alakítást (B. B. Mihajlovszkij) láthatunk. A dinamikus zenekart L L. Savruk vezényli. A bemutatkozó színházi est mindenesetre emlékezetes marad azok számára, akik végignézték ezt a remek produkciót Érthető, ha felfokozott érdeklődéssel vártuk a következő találkozást. Előbb a Traviatá-t hallgattuk meg Réti Csaba ós Gyimesi Kálmán vendégszereplésével, majd az Anyeginben hallhattuk ismét őket, ekkor a zenekart már Pál Tamás dirigálta. A Traviata meglepetése • Violetta szép hangja és érett 1980-ban jelenik meg orosz játéka. A szerepet V. P. Lit- és magyar nyelven. A válovinenko formálta nagy rutin- gatás szempontjairól, a szernal és éretten. Ugyanez nem kesztás és a fordítás problemondha+ó el Tkacsenko ala- matikájáról kérdezem a kításáról. akit jól ismer a könyvkiadó igazgatóiát. szegadi Játékok közönsége. — Éppen a mai napon Mintha egy kissé hangra is folytattunk megbeszélést a megkopott vo'na. Az Anve- kötet magvar szerkesztőlével, gin Gyimesi Kálmánnak kő- Grezsa Ferenccel, itt a A decentralizálás szine és visszája szőnhette ezen az estén sikerét. Pál Tamás ugyan mindent elkövetett, hogy a zenekar méltóképpen szóljon a keze alatt, a zenészek azonban még nem jutottak el arkiadónkban. Ügy tervezzük hogv mintegy ezer sor szovjet és ezer sor magvar versből állna össze az az antológia. amely kétségtelenül első közös ténykedésünket jelenti. Hasonló antológiát már kira a magaslatra, amely a si- adtunk másik testvérvároker biztos szintiét jelenti. sunkkal karöltve. Ekkor VárA díszletek között is fel- na és Odessza költői mutatfedezhető az a kettősség, koztak be kölcsönösen az olamely a modern hangvételű vasóknak. A válogatás szemjelzésdíszletet (Anna Karé- pontlait a művészi színvonal, nina) és a naturalista meg- a hétköznapi problematika, oldásokat figyelembe vevő és az internacionalizmus és a alkalmazó színpadképekben közéletiség határozza meg megnyilvánult. Az odesszai költők anyaga Elnéztem az odesszai kö- már együtt van. és ezt a zőnséget, az Anna Kareninát jövő év január elején eljuttöbbször vastapssal, a két tatjuk Szegedre. A szegediek, operát mérsékelt tetszésnyil- megállapodásunk értelmében vánítással fogadta. A ven- márciusban küldik a fordídégművészeknek kijáró taps- tásra kész verseket. Kiadónk ban azonban nem fukarko- történetében először adunk dott- ki magyar költőket, ezért is Barsevát még viszontlátom készülünk nagy örömmel eraz odesszai művészklubban. re a feladatra. Bízom benne, Az egyik szabad esténken közös kultúrműsorra kerül sor. Szerényen és jóleső mosollyal fogadja a gratulációt. hogy 1980-ban már Szegeden is, Odesszában is olvashatják a verseket. A Majak Könyvkiadó. hosszan beszél az izgalmas ^^ igen SQkfé,e kiadvány_ alakításról, amely annyi őrömet szerzett neki. Odessza költőivel kötendő költői kapcsolatok legalább olyan fontosak, mint a különféle Intézmények, üzemek együttműködése. A Majak Könyvkiadó vezetője, Anatolij Gluscsak már járt Szegeden, aminthogy éppen a tavasszal volt vendégünk Vitalij Kologyij is, aki a kiadó főszerkesztő! tisztét tölti be. A kiadó most készíti elő az odesszai és szegedi költők közös antológiáját, amely nyal rendelkezik, sorozatokat éppúgy megjelentet, mint jeles világirodalmi szerzők műveit. Újonnan megjelent könyvei órák alatt elfogynak a könyvesboltokban, mint ahogy folyóirata, a Horizont legújabb száma is azonnal olvasókra talált. Legnagyobb örömünkre, hiszen ebben jelentek meg először szegedi költők Odesszában. Polner Zoltán (Következik: Kiállításokat nézegetve.) A novemberi Gazdag versanyaggal je- mi szavaink kincses kamráilent meg a Kincskereső no- nak hűséges őrizője." vemberi száma. Egy csokor- A népszerű tgy élt... soravaló válogatást nyújt át az rozat hat kötetét ajánlja az olvasóknak a szerkesztőség olvasó figyelmébe Vörös Májugoszláv, magyar népi mon- ria. Péehy Blanka, a kiváló dókákból Ezt egészíti ki egy színművész és nyelvművelő, magyar népdal és népballada, a Kazinczy-díjak megalapíA humoros versek sorában lója tíz tanácsot ad a versolvashatók Horgas Béla, Far- és prózamondóknak, az Édes kas Árpád, Simkó Tibor, anyanyelvünk rovatban. A Börcsök Mária, Rónay György szokásokhoz híven most is és Gergely Ágnes versei, van több irodalmi rejtvény Heine négy szerelmesverse és és kislexikon. Juhász Ferenc őszi témájú A Kincskereső novemberi költeménye teszi versanyagot. A prózák között élre kívánkozik Lengyel József Visegrádi utca című könyvének részlete, melyben a tevékeny részes hitelességével örökíti meg a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának eseményeit 1945 időszakába vezeti el az olvasókat Enyedy György Tricikli-sztori című írása. Pimpimpáré meséje a címe Sarkadi Mária most közölt írásának. A Viadalok, csaták, kalandok rovat mostani írása egy szovjet szerző Szergej Artyusenko novellája, A veszélyes őr. A novemberi szám egyik legszebb írása Sütő András Virágot megette a kanyar című novellája. A Kincskereső ezúttal a fiatal olvasókat a Romániában élő kiváló magyar író műhelyébe vezeti eL Sütő üzenete: „A Kincskeresőnek: Legyen a teljessé a számának illusztrációit rósz Károly készítette. DoOlyan ez az egész, mint az a oizonyos vicc, amely ÍK úgy .tezdődix, hogy van egy jó hírem és egy rossz... 1 Nagyszerű kezdeményezés, az új igények .'elismerése volt négy évvel ezelőtt a műrészét decentralizálásának gondolata. A műrészét tartalmi decentralizálása egészséges folyamat lépcsőiként különben is megvalósulóban volt, gondoljunk csak például a különböző képzőművészeti műfajok seregszemléire a vidéki nagyvárosokban, Miskolctól, Pécsen át Szomjathelyig. Az elképzelés szerint a megyei tanácsok új jogköröket kaptok: a helyi kiállítások engedélyezésének és elbírálásának jogát. Ügy tűnt, ezzel megszűnik a túlzott központosítás, az egy fejte gyömöszölt, feldolgozhatatlan mindenség. Csakhogy ezzel a jogkörrel együtt nem változott meg a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének szervezeti felépítése. Ez a struktúra ugyanis nem követi közigazgatási rendünket. A szövetség dél-magyarországi területi szervezetéhez például két megye (Csongrád és Békés) tartozik. Ráadásul külön csoportja van mindkét megyének, sőt Szegednek és Vásárhelynek is. Ebben a jogkör nélküli, mechanikus és atomizált közegben a megyék partnere, szakmai támasza, művészi háttere csak a területi szervezet lehet. Ez aszinkronhelyzet, mely gyakran szül érdekellentéteket, a fogaskerekek fogai nem mindig találkoznak... Jó dolog, hogy a megyei tanacsok művelődésügyi osztályai — valamivel több, ae mindenképpen hasznosabb — adminisztrációval, a helyi erők koncentrálásával, megbecsülésével intézik az egyéni kiállítások és helyi kollektív bemutatók engedélyezését és zsűrizését Az viszont enyhén szólva elgondolkodtató, hogy ebből az egész átszervezésből miért maradtak ki a megyei városok. Máig tisztázatlan például a megyei engedélyezés és szegedi illetékesség az itteni kiállítások ügyében. Tudniillik a megyének van engedélyezési joga, de nincs illetékességi joga a városban rendezett kiállításokkal kapcsolatban. Ugyanakkor a várösi kiállításokért a szegedi városi tanács művelődésügyi osztálya felelős. Nem beszélve arról, hogy a megye összes kiállításainak túlnyomó többségét Szegeden rendezik. A súrlódásokat a két osztály munkatársainak jó kapcsolata minimumra csökkenti ugyan, ez azonban nem lehet megoldás ... ( 9 Hasznos, hogy az itteni zsűrizéseknek nem kell mindig alkalmazkodni a „föntről érkező", ki tudja milyen szempontok által öszszevertuvált, lektorátus által 'cinevezett döntnökökhöz. A helyi zsürorok a központ.' zsürilistán szereplő szővetsé2. gi tagok lehetnek (csaknem valamennyien alkotó művészek). Fölkérhető ugyan másutt élő döntnök, de ez csak bonyolítja a helyzetet, újabb időt, pénzt és fáradtságot követel. A megvalósítás éppen ezért az eddigieknél is jobban magában rejti a belterjesség veszélyét. Mindinkább egymás műveinek elbírálására kényszerülnek az itteni szöve'tségi tagok — a kör hamar bezárul. Mindenképpen gondolni kellene a zsűrik kiszélesítésére, be kellene vonni a vidéken élő művészettörténészeket, esztétákat, kritikusokat, esetleg más műfaj képviselőit, egvetemi tanárokat, s ki kellene harcolni, hogy a tanácsok e témával foglalkozó munkatársai egyenrangú résztvevők lehessenek a döntéseknél. (Ha például a városi tanács egy képviselője állandó tagja lenne a megyei zsűriknek, máris kiküszöbölné a fentebb említett gondot.) J Nagyszerű kezdeményezés volt megalakítani a megyei tanács mellett a művészeti tanácsot. Ez a testület akkor válhat igazán e tájegység művészeti életének, fejlődésének motorjává, a gondoknak és sikerek egyenes csatornájává, ha nemcsak a legprogresszívebb véleményt képviseli, de ismeri a lehetőségeket is, ha az ott elhangzó felelős véleményeket komolyan veszik, javaslatait megvalósítják. Hasznos lenne, ha a művészeti tanácsban képviseltetné magát a szegedi városi tanács, s jó volna elérni, hogy az: egyéves kiállítási terv elfogadása után nem kéne minden egyes betervezett kiállítást újra elfogadni, hanem csak az év közben felmerült igényekben döntenének. (Rendkívül elszaporodott kiállítások közepette megoldás lenne, ha felülvizsgálnák és elismernék, hogy a szövetségi tagság nálunk a legmagasabb szakmai elismerés, s mint ilyen, megadnák a lehetőséget ezeknek a művészeknek, hogy zsűrizés nélkül — vállalva a dicséret és bukás lehetőségeit — rendezhetnének kiállítást, vehetnének részt kollektív tárlatokon.) Kiváló amatiregyliilesek kitüntetése Az amatőr művészeti az Építők Szakszervezetének együttesek idei pályázatán Vadrózsák táncegyüttese, a harmincan nyerték el a Ki- zalaegerszegi Reflex Színpad, váló Együttes kitüntető ci- a kazincbarcikai Izsó Miklós met. A pályázaton részt vett képzőművészeti kör. valaszáz együttes és művészeti mint az egri Harlekin bábkör közül huszonkettőt első együttes, ízben tüntettek ki. Másodszor Ezek az amatőr táncegyütnyerte el a Kiváló Együttes tesek hosszú ideje kiváló címet a Dorogi Bányász művészi teljesítményt nyújkoncert-, fúvószenekar, tottak mind a hazai, mind a a HVDSZ Liszt Ferenc nemzetközi rendezvényeken, férfikara. Szolnok és Vi- fesztiválokon, déke ÁFÉSZ Kodály kóru- A díjakat Vitányi Iván. a sa, az Ipari Szövetkezetek Népművelési Intézet iga^gaErkel Ferenc művészegyüttes tója adta át pénteken, tegvegves kara. tánckara, kama- nap a Belügvmint"r+Arium rakórusa és népi zenekara, központi klubjában. (MTI) 5

Szerencsés dolog ez a • decentralizálás, növeli a helyi felelősséget, bővíti az intézkedések lenetőségét. A bizalom azonban, úgy látszik, mégsem teljes, mert ugyan itt az elbírálás és engedélyezés joga, sőt a helyi zsűri az árakra is javaslatot teiiet, de a döntések mégis „fönt" születnek. A decentralizálás mindaddig csak az elmélet síkján valósulhat meg, amíg nem történik meg az anyagi erők felosztása. Amíg a konkretizálás objektív és szubjektív feltételei nincsenek meg, addig a decentralizálásból adódó lehetőségek puszta és gyakran mérgesítő lehetőségei maradnak. Az elmúlt négy évben a decentralizálás nem volt képes betölteni szerepét, nem tudta mederbe terelni a kiállításáradatoL Z A vizuális kultúra egyságss egész. Csak üdvözlendő az amatörmozgalom fölleniülése. E két dolog mégis ellentétesen hat egymásra — az elbírálás ugyanis nem azonos élvek szerint történik. Az amatőr képzőművészeti mozgalomnak máig nincsenek kidolgozva jogi vonatkozásra, a megyei módszertani központok ugyan megkapták az amatőrmozgalom felügyeletét, de az elbírálás egységességét még nem sikerült megoldaniuk. Kultúrpolitikánk, s ezen belül képzőművészeti közéletünk új tendenciái sok áttételen, bonyolult és nehézkes stafétaváltások során érvényesülnek. A vicc csattanója tehát nem hangozhat el, elsősorban azért, mert mindez egyáltalán nem vicc. Mint ahogy a megyei tanács elnökhelyettese mondta, a decentralizálás új útjainak kitaposása hosszú, sokéves folyamat. Gyakran buktatókkal és visszahúzó erőkkel kell megküzdeni. Akik eddig mindent készen kaptak, azoknak most egyre inkább kell figyelniük az önálló tervezésre és felelősségre, öszsze kell egyeztetniük a központi feladatokat és a helyi kezdeményezéseket, úgy kell alkalmazni az országos elképzeléseket, hogy a helyi karakter se vesszen el. T. L. Középiskolák vöröskereszfesei Már több mint negyvenezren rendelkeznek a Vöröskereszt tagsági könyvével a közéoiskolákban. A középiskolák ifjú vöröskeresztesei tavaly kezdték meg alapszervezeteik megalakítását. Az addig működő 800 csoportból több mint 600 választott magának vezetőséget, s állitott össze az idei tanévre tartalmas munkaprogramot. Ezek arról tanúskodnak, hogy a magasabb „rang" növelte a fiatalok felelősségét. Fő céljuk az egészséges életmód, a helyes magatartás, a tisztaság, a testedzés tekintélyének növelése és az alkoholfogyasztás és a dohányzás visszaszorítása. Ma nincs olyan középiskolás alapszervezet, ahol ne szerepelne a programban az elsősegélynyújtás megismertetése. Üj vonás, hogy a tanév végén egyénenként is számot adnak az elsősegélynyúitási készségükről, emellett természetesen az idén is megrendelik a kis közösségek minősítő versenyeit. (MTI) A Honvédelmi Minisztérium pénteken, tegnap a Ma;yar Néphad ereg mű.'e'ődéil házának nyári helyiségében kitün'etéri és jutalmazási ünnepséget tartott. A hivatásos katonai pályára irányító munkában elért kiemelkedő eredményeiért számos pedagógust és más szakembert a honvédelmi miniszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany illetve ezüst fokozatával tüntetett ki. Másokat jutalomban részesített Néhány tanintézet kollektívája tárgyjutalmat kapott A kitüntetéseket és jutalmakat Kovács Pál vezérőrnagy miniszterhelyettes nyújtotta át, "