Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-04 / 261. szám

Szakmunkástanulóés ifjúmunkásnapok Ifjúságiház-avató, művészeti kiállítás Megnyitották a megyei politikai könyvnapokat Az idei megyei szakmunkástanuló- és ifjúmunkásnapok egyik legrangosabb eseményére került sor tegnap, pénteken délután. November 7-e tiszteletére a szegedi Móra Ferenc Ipari Szakmunkásképző Intézetben ünnepélyes keretek között átadták az iskola ifjúsági házát A rendezvényen Hofgesang Péter igazgató üdvözölte a résztvevőket, majd Szabó G László, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet Hangsúlyozta, hogy az új objektum a szakmunkásképzés gyarapodó, gazdagodó feltételeinek tartalmi korszerűsödésének újabb bizonyítéka. Megemlítette, hogy az intézet tanulói minden évben jelentős társadalmi munkával járulnak hozzá saját körülményeik gazdagításához, de jutott erejük például a balatonszárszói megyei úttörőtábor és a béketelepi óvoda építésére is. Az építők és a majdani tulajdonosok képviseletében Kéri József, a KISZ-bizottság titkára vette át az ifjúsági házat. Az ünnepi eseményen ott volt Szántó Tivadar, a városi pártbizottság osztályvezetője, Bányaíné dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese, Kulcsár Péter, a KISZ megyei bizottságának titkára, Vastag Györgyi, a városi KISZ-bizottság titkára és dr. Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára. A 800 ezer forintnyi társadalmi munkával felépített ifjúsági házban 13 ezer kötetes könyvtár, olvasóterem — 86-féIe folyóirattal — várja az 500 könyvtári tagot. Az első program az ünnepi megnyitó után író-olvasó talállcozó volt Tóth Béla beszélgetett az intézet Irodalomkedvelő tanulóival. Az új épületben kapott helyet a KISZbizottság irodája és a KISZklub, melynek első rendezvénye az Egyetemisták és főiskolások a szakmunkásképzésért akcióval kapcsolatos fórum volt, melynek vitaindítóját dr. Koczor Lajos, a KISZ megyei bizottságának Iskolafelelőse tartotta. Ez az ifjúsági ház ad otthont a •megye középfokú oktatási intézményeiben folyó honvédelmi nevelést szolgáló kabinetnek, ahol Hofgesang Péter vezetésével tegnap délután tanácskozást tartottak a honvédelmi nevelés feladatairól. Az új ifjúsági ház egyaránt szolgálja a szakmunkástanulók szakmai, mozgalmi, művelődési igényeit és kulturált lehetőséget nyújt a szórakozáshoz. Az iskola fiataljai, elsősorban a DÉLÉP, a DÉMÁSZ, a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat segítő támogatásával iskolaszeretetből és szakmai ismeretekből is jelesre vizsgázlak. Született egy új objektum, melyet most már tartalommal kell megtölteni. * A KISZ megyei bizottsága a megyei tanács művelődésügyi osztálya és az SZMT az idei szakmunkástanuló- és iíjúmunkásnapokra művészeti pályázatot hirdetett. A pályázatra a megye minden részéből több mint 200 munka erkezett. A legjobbakból tegnap, pénteken délután kiállítás nyi.lt a KSZV Vlctor Hugó utcai klubjában. Az egybegyűlteket Szilágyi János, a KISZ megyei bizottságának munkatársa köszöntötte, majd dr. Dobóczky Károlyné nyitotta meg a rajzokat, festményeket, szobrokat kerámiákat, népművészeti tárgyakat, kézimunkákat é; fotókat bemutató kiállítást. A legszínvonalasabb pályamunkák beküldőit jutalmazták. A képző- és iparművészeti kategóriában díjat kapott kerámiáért Tóth Sándor (602 sz. Ipari Szakmunkáskéoző Intézet), festményeiért Oltványi József (ruhagyár), rajzaiért Ménesi ldikó (602. sz. A szakmunkástanulók birtokba vették az új ifjúsági báz táeas KISZ-klubját Tegnap, pénteken este ünnepelyesen nyitották meg a politikai könyvnapok Csongrád megyei rendezvényeinek sorozatát. Az ünnepségen megjelent Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, ott voltak a járási, városi pártbizottságok képviselői, valamint a község társadalmi és gazdasági szerveinek vezetői és dolgozói. A székkutasl művelődési házban dr. Koncz János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára mondott megnyitó beszédei. Megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról, történelmi jelentőségéről, s méltatta annak társadalmi és világformáló erejét Beszélt a marxista-leninista ideológia szerepéről, a párt és a munkásosztály forradalmi hivatásáról. Szólott a politikai műveltség és ismeretterjesztés fontosságiról, a politikai könyvterjesztés jelentőségéről Az ünnepségen megjutalmazták a politikai irodalom népszerűsítésében, terjesztésében kitűnt aktivistákat, terjesztő propagandistákat. A Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatósága és a Kossuth Könyvkiadó közös Dicsérő Oklevelét Szabó Béla, a Sze. gedi Postaigazgatóság dolgozója kapta. A Politikai Irodalom Kiváló Terjesztője plakettet kapott Dékany Lászlóné, a gyógyszertári központ, Balla Mihály, a hódmezővásárhelyi METRIPOND Vállalat, és Nacsa Mária, a nagymágocsi Egyesült Tsz dolgozója. Húszévi terjesztői jelvényt és jutalmat kapott Kóti Rozália, a hódmezővásárhelyi postahivatal, Szilágyi Imre, a szentesi kórház, Palásti Gergely, a csongrádi városgazdálkodási vállalat és Vígh Sándor, a HÖDGÉP székkutasi üzemének politikai könyvterjesztője. A jutalmakat Csibra István, a Kossuth Könyvkiadó osztályvezetője adta át Az ünnepi program keretében a helyi gazdasági szervek is megjutalmazták legjobb könyvterjesztő dolgozóikat, majd kulturális műsor szórakoztatott. Végül az ünnepség résztvevői megtekintették a jubileumi könyvkiállítást. Itt külön csoportosítva mutatták be az Őszirózsás forradalom, a KMP megalakulása és a Magyar Tanácsköztársaság létrejöttének 60. évfordulója alkalmából megjelent kiadványokat, könyveket és plakátokat. A kiállítás alkalmából sokan vásároltak a bemutatott könyvekből, kiadványokból. Somogyi Károlyné felvételei Hímzések, rajzok, fotók a pályázati kiállításon Ipari Szakmunkásképző Intézet) és Pengő Mária keresztszemes hímzéseiért (szentesi gyógyszertár). A fotópályázat díjait a mártélyi fotószakkör, Varga Edit és Ábrahám Katalin (mindketten 602. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet) és Szűcs Tibor (600. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet) nyerték. A hobbi kategória díját fafaragásaiért Bodó Gyula nyerte. A kiállítás november 10-ig (6-a és 7-e kivételével), naponta 10től 16 óráig tekinthető meg. Tóth Rózsa kisgraíikái Szegednek messze földön híres Kisgrafikai hagyományai van na*. Gonaoljunk csak a harmincas évexoen Indult művészekre — élükön az azóta világhíressé lettBuday Györgyre," vagy Bordás Ferencre, Kopasz Mártára. A hatvanas években újabb hullámmal fiatalok döngették a kapukat, közülük Papp György egyéni hangú grafikai művészete emelkedett ki. A Bartók Béla Művelődési Központ egykori, Kopasz Márta vezette kisgrafikai köréből többen eljegyezték magukat ezzel a tenyérnyi, sokak számára mostoha műfajjal, a fejlődés azonban az utóbbi években megállt. Pedig a kisgrafi.ca, ezen belül Is az ex libris műfaj- és országhatárokat egyaránt játszi könnyedséggel ível át A mai szegedi kisgrafikusok közül Tóth Rózsa dicsekedhet a legrangosabb eredményekkel. Az ösz elején részt vett a svájci Luganóban rendezett nemzetközi ex libris kiállításon és konferencián, ahol ötvennégy ország művészei és gyűjtői hallgatták meg az előadásokat, tekintették meg a kiállításokat, csereakciókon, fcaI ráti találkozókon erősítették a nemzetközi kapcsolatokat. A magyar anyagban a szegedi Tóth Rózsa két kiállításon nyolc lappal képviseltette magát, komoly sikerrel. Ugyanabban az időben Leningrádban, és a közelében fekvő, Északi-tenger melletti Velszk fürdőhelyen rendezett közös kiállítást B. I. Mensikov leningrádi grafikusművésszel. Ezen a tárlaton azokat a kisgrafikai lapjait és nagyméretű munkáit mutatta be a szovjet közönségnek, melyet a Hercen főiskolán töltött tanulmányútja idején készített ottani élményeiről. Urbanizáció örömökkel és gondokkal Novemberben mindig megemlékezünk arról, hogy milyen a városlakók közérzete, környezeti ártalmak csökkentek-e, vagy növekedtek és boldog-e a nagyváros tízemeleteseiben élő ember, öröm-e egyáltalán százezres vagy milliós városban élni. Mit teszünk azért, hogy a városlakók közérzete elviselhető, jó legyen. Hogy miért novemberben beszélünk igazán sokat erről? Egy argentin mérnöknek 1949-ben támadt az a gondolata, hogy november 8-át városrendezési világnappá tegyék. Természetesen azzal a céllal, hogy a kormányok, tudósok és az emberiség figyelmét felhívja a városrendezés jelentőségére, s ugyanakkor egyesítse az urbanistákat, alkalmat adjon állandó tudományos eszmecserére. Kezdeményezése visszhangra talált a világ összes urbanisztikai szervezete elfogadta. hogy mindenütt megemlékezzenek erről a napról. Hazánkban is jelentősek, figyelemre méltóak a törekvések, amelyek a városrendezésben, -építésben fellelhetők. De, hogy mennyire különbözőek, arra a Hildemlékérem odaítélése világít rá a legjobban. 1968-ban Salgótarján, egy évvel később Sopron, aztán Székesfehérvár, majd Győr, Szombathely és Debrecen, 1973ban Budapest, később Gyula, 1975-ben Zalaegerszeg, 1976-ban Kecskemét, Szekszárd. tavaly Szolnok és Eger kapta a Hild-díiat, látszólag talán ellentétes törekvésekért, de a célkitűzések azonosak voltak, ez pedig a várospolitika megfelelő érvényesítése. Az emNovember 2-án, a reggeli órákban az algyői hajóállomás közelében, a 189-es folyamkilométernél veszteglő Előre lakóhajón tűz ütött ki. A tűzesetet az okozta, hogy hegesztéshez láttak, de nem vizsgálták meg a hegesztendő acél válaszfal közvetlen környezetét. Így aztán a hegesztéskor keletkezett magas hőmérséklet meggyújtotta a válaszfal túloldalán levő pozdorja szigetelést. A tűz az erős léghuzat hatására a hajó középfolyosójára is átterjedt. A nagy erőkkel helyszínre érkező tűzoltó egységek gyorsan lokalizálták, s eloltották a tüzet A keletkezett anyagi kár azonban jelentős, s a felelősség megállapítására a rendőrség és a tűzoltóság együttesen indított vizsgálatot. A kéménybe beépített gerenda okozott tüzet november 3-án a hajnali órákban Tiszasziget-Térváron, a Tanya 48. szám alatt. A tüzeléskor keletkezett nagy hőmennyiség meggyújtotta a kéménybe épített gerendát. A tűz átterjedt a lakóház födémszerkezetére, tetőtartó gerendáira is. A lakók fékezni tudták a tűz terjedését, de csak a kiérkező tűzoltók tudták eloltani. Az anyagi kár számottevő. berhez méltó, egészséges környezet kialakítása a legfontosabb feladat, és annak felismerése, 'hogy korunkban az általános életforma a városi. A városban lakó ember többé-kevésbé elszakadt az eredeti természetes környezettől, s az végül is biológiailag zavarokat okoz életében. E tény felismerése nem új dolog, a városi ember és környezete közötti egyensúly visszaállításának követelményeit már sokszor és sok helyen megfogalmazták, egyre többen harcolnak az egyensúly megteremtéséért. Már elmondhatjuk, hogy hazánk városias ország lett, mivel a lakosságnak közel 60 százaléka városokban él. Az említett célok elérésére, megteremtésére minden nagy lakóközösség törekszik. Különbség csak az. hogy nincs egyforma tehetsége ehhez, vagv lehetősége. Évek ótafigvelem azt az országos mércét. aminek alapián a Hildőíiat odaítélték. Az idén a kitüntetést Nyíregyháza és Kőszeg kapta. Hadd idézzek az országos szervek véleményéből. ..Nvíregyháza a második világháborúból nagyon leromlott állapotban került ki, a kiépítettség foka már a háború előtt is igen alacsony színvonalon volt. A népesség pedig az 1941. évi 54 ezer 56-ról 1949-re 48 ezer 500-ra csökkent... Nyíregyháza ma már általánosan ismert, az országos átlarot jóval meghaladó fejlődését az ötvenes évek végén a helyi erők összefogása indította meg... A varos fejlődésének ütemére és a fejlesztési munka méreteire a lakosság számának növekedéséből lehet következtetni. Nyíregyházán 1970-ben 70 ezren éltek, az idén pedig már 100 ezren ... Nyíregyháza fejlődése — méreteiben és gyorsaságában — példátlan." Kőszeg 19 műemléki városaink egyikeként azok közé tartozik, ahol a város központja középkori, fallal védett területen fekszik. A belvárost műemléki jelentőségű területté nyilvánították. 1983. óta fokozottabban érezhető a műemlékvédelem és a rekonstrukció. A város vezetői a városrekonstrukció megindítása mellett bevezették a városrendezés, városfejlesztés korszerű módszereit is. A díjazottak tehát a gyors fejlesztéssel, illetve a régi és az új sikeres ötvözésével hívták fel magukra a figyelmet. Ez az értékítélet — ami évek óta tapasztalható — népszerűsíti azt a felfogást, helytelen az olyan nézet, hogy a környezeti problémák a régi városokban nem oldhatók meg, és újat ..csak" a régi lerombolásával lehet építeni. Az urbanisztika elméleti és gyakorlati művelése, a célok megvalósítása a szakemberek együttműködését követeli meg. Egyre jobban érezhető, hogy a nemrég és még sokszor éles ellentétben álló elméleti és gyakorlati felfogások közelednek egymáshoz. Ennek eredménye az előbb említett felfogás is. Nvilvánvalő hogy a csak meglevő, évszázadokon át szervesen fejlődött települések rekonstrukciója révén remélhető a környezeti problémák megnyugtató megoldása. Ezek a célok általában esybe esnek a világ, de elsősorban Európa, így hazánk városrendezőinek elképzeléseivel is. A mostani és a következő évtized legfontosabb kérdése a környezeti problémák vizsgálata Mert a mai ember már nem azt kérdezi, hogy hol éljen, ha-em azt nézi. hogy hogyan élien. Nemcsak otthon. a néay fal kőzött, az utcán, tereken is keresi az elfogadható, esztétikus körtilménveket. Az urbanizációt feltételekhez kötik. Szerencsére ezt egyre többen felismerik és keresik is; az ember és környezete közötti megbomlott egyensúlyt hogyan lehetne visszaállítani. Halász Miklós Kiállítás Nemzeti történelmünk sors'ordító időire, a nemzetközi 'orradalml mozgalom kiemelkedő eseményeire, a 60 esztendeje megvirradt napokra, hetekre, hónapokra emlékeztető kiállítás nyílt pénteken a Petőfi Irodalmi Múzeumban „őszirózsa — piros rózsa" címmel. Rátkai Ferenc, az MSZMP KB osTtályvcető-helyettese megnyitó beszédében egyebek között hangsúlyozta: a korszak forradalmi lendülete művészileg megtermékenyítő társadalmi, világnézeti érdeklődéssel ölelte egy sodrásba a magyar irodalom minden haladó áramlatát