Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-30 / 282. szám

4 Csütörtök, 1978. november 30; Közösen— [Mi újság szomszédainknál ? a tervezeasztaltol A továbbképző és módszertani intézet makettje Igényli-e korunk építészete • képzőművészetek többi, főként hagyományos ágazatának közreműködését? Ha igen, a művészetek bekapcsolódásának igénye csökkenő vagy emelkedő tendenciát mutat-e a múlthoz képest? — teszi fel a kérdéseket Pogány Frigyes A szép emberi környezet című könyvében. Példák sokaságával bizonyítja, hogy szükségszerű egy új jellegű szintézis létrejötte. Egy bizonyos: a nagy szintézisek kora lejárt, a mai építészet ritkán ad helyet szobroknak, faliképeknek, mozaikoknak, de — egyre több jel szerint — az építészet mozgása, fejlődési tendenciája egy új szintézis ígéretét villantja föl, a művészetek olyan társulását, összefonódását, amely nem hasnolítható tematikusan az elmúlt korok szintézisjellegéhez. „Együttműködésünk jellege, hogy építész, belsőépítész, és társművész együttműködjön a tervezés kezdeti szakaszától azzal a céllal, hogy megoldást keressen épület és társművészeti alkotás szerves kapcsolódására... Első lépésünk a tapasztalatszerzés lehet minden vonatkozásban. Ezért az első munkánál nem törekedhetünk a lehetőségek teljes kibontására, ez a további feladatok során fokozatosan valósítható meg .,." (Részlet egy 1977. szeptemben 20-án kel feljegyzésből.) Az épített emberi környezetnek ősidők óta társa a képzőművészet — a falfestmény, a szobor, a legkorszerűbb anyagokból készült műalkotás. A nagy stíluskorok — román, gótika, reneszánsz, barokk — csodás egysége az elmúlt századokban fölbomlott Külön csapásokon kezdett Járni az építészet, külön a képzőművészet. Nem minden mai épület igényli a társművészet közreműködését, de egyre szorítóbb az .egykori nagy szintézisek korszerű újrafogalmazása. Hogy az oldottabb harmóniarendszer, kötetlenebb ritmika, szabadabb szerkezet elviseli-e és hogyan a képzőművészet jelenlétét — mai feladat. Mai tervezők és képzőművészek közös együttgondolkodásának munkájától függ. Képzőművészeti kapcsolódás kétféle lehet: kötödhet műaÍKOtás díszítő funkcióval, „bross-jelleggel" és szervesülhet, ecybeötvöződhet az építészeti tervező munkával. Ez utóbbi esetben kerülhető el az applikációs Jelleg, így küszöbölhető kl, hogy a műalkotás nem idegen test az építészeti egységben, hanem az építészettel együtt lélegző, ahhoz szervesen kapcsolódó egységes egészként valósulhat meg. A társművészetek a modem épületben a kifejezést mód minden változatában megielenhetnek. ha az épülettel tartalmilag közös nevezőre képesek Jutni. Módszertani Intézet, illetve Tanácsi Továbbképző Központ tervezése jelentette együttműködésünk keretét. Ma, a tudományos technikai forradalom korában a pedagógus-továbbképzésnek ez a megyei bázisa olyan új funkciókat igényel, mely magában hordja és feltételezi építész, belsőépítész és képzőművész közös munkáját az első gondolattól, a tervezőasztaltól. így elérhető, hogy az együttes munka eredményeként ez a komplex feladatokat ellátó épület a vizuális nevelést is szolgálja. T. Nagy Irén szobrászművész, a Tömörkény Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanára: Másfél évtizede foglalkoztat a gondolat, hogv összebékítsem az építészeti feladatot a művészi megjelenítéssel. Az lskoláhan, az épületszobrászat tanítása közben sok ötletet meg is valósítottunk, melyek az építészet és képzőművészet kapcsolatait kutatták. Konkrét feladat nélkül azonban egyszerűen lehetetlen a továbblépés. Most végre itt az alkalom, hogy valóságos feladaton realizáljuk elképzeléseinket, méressük meg terveinket! Szekeres Mihály, a CSOMITERV belső építésze: Igyekszünk a tervezőmunkában egységes egészet alkotni. Legfontosabb feladatunk, hogy a különböző funkciókat az egymásba nyüó térrendszerek összekapcsolják, megteremtsük a művészi élményünk kibontakozásának lélektani folyamatát A munkában az eddigieknél gazdagabb térformálási lehetőségre nyílott alkalom, 6 ez elősegítette elképzeléseink továbbépítését, gazdagítását, differenciálását, plasztikusabbá tételét. Igyekeztünk megkeresni az épületnek azokat a feszültségi pontjait, amelyek alkalmasak egyedi művészeti feladatok megoldására is. * Újszegeden, a Tárogató utca és a Közép fasor találkozásánál már épül a továbbképző és módszertani intézet. Az országban ls egyedülállóan olyan létesítmény valósul meg itt. mely tömegével, formarendjével, erőteljes plaszticitásával összekapcsolja a külső környezetet — a környék családiházas és társasházas övezetét, valamint a teraszokat és a kertet—a belső terekkel. Ez a megvalósítás mindenekelőtt szemléletformáló erejű, htszen nem csupán önmaga formáival, de arányrendjével, emberközpontúságával, stílusával is tartalmi mondanivalók hordozója. Klbontakoztaják a szerkezetből kínálkozó és ahhoz kapcsolódó formarendet (az épület öntve sokszorosítható UNIVÁZ elemekből készül). oktatási, a szállodai és a kiszolgálási szárnyból A kétszázötven személyes előadóterem mellett L alakú folyosó-zsibongó-társalgó-pihenő rész szervezi és kapcsolja össze a több kisebb előadótermet kiszolgáló helyiséget, a fogadórésszel, az étteremmel és konyhai szárnnyal, valamint a szállóval. A gipsz alapanyagú, ívelt • formálású plasztikus fal továbbviszi a belső térbe a kerítések és a teraszok plasztikus formáit, így valósítható meg az a lélektani hatás, mely az épület felé közeledő, abba belépő, ott tájékozódó embert éri. A jól variálható elemek magukban hordják annak lehetőségét, hogy a külső plasztikai megoldás és belső térformálás összekapcsolódjon, új dimenziókat nyerjen. A tervezők elképzelése szerint a külső és belső tér gyújtópontjaiba eredeti és egyedi műalkotások kerülnek. A bejárat mellé mobil fémplasztikát képzeltek a tervezők, s a kertteraszokat gazdagítja majd a zászlótartók rendszere. A fogadótérbe freskó kerül majd, az étterem és folyosó közé maratott üvegfalat gondoltak a tervezők, a társalgó hangulatát a gobelin puhasága oldja, a lépcsőfeljárókba faplasztikát terveztek, s a büfé hangulatát intarziás pohárszék határozza meg. * Három művész összedugja a fejét... Három gondolkodó ember azonos véleményen van ... Hárman arra törekednek, hogyan kapcsolhatnák össze elképzeléseiket, munkájukat az első gondolattól, a tervezőmunka első fázisától. .. Elképzeléseik, úttörő terveik — úgy tűnik — valósággá érnek. A Csongrád megyei Beruházási Vállalat már építi a teljességében harmonikus képet mutató épületet. E szokatlan módszer még a Lektorátus vezetőit is meglepte, olyannyira egyedülálló az országban ez a kezdeményezés. A művészek hiszik — bizonyára rövidesen mi is meggyőződhetünk róla —, hogy a környezettervezéstől a kertépítésen és épülethéjon át az utolsó függönyig és bútorig egységes szemléletet, harmonikus egészet tükrözzön a létesítmény. A tervezés stádiumán már túlvannak az alkotók. A megvalósulás minősége és elképzeléseik teljessége nem csupán rajtuk múlik. Ha a kivitelező, a Képzőművészeti Lektorátus és nz egvee feladatokra kijelölt alkotóművészek olyan lelkesedéssel, kutató ambícióval és rendíthetetlen hittel látnak munkához. mint Nóvák István, T. Nagy Irén és Szekeres Ferenc, akkor az országban elsőként születik példa arra. hogy Igen is megvalósítható építészet és társművészetek szintézise, elkezdhető a közös Tallózás a jugoszláv és román lapokban Növik István, a CSOMI- A földszint plusz kéteme- munka már a tervezőasztalTERV <' "'sze: A Csongrád letes épület három Jól elkü- náL < , megyei Továbbképző és löníthetö részből áll — az Tandi Lajos Hegszűnik a bajmoki kendergyár Megszűnik a bajmoki Ravnica Szövetkezeti Kombinát kötelékébe tartozó kendergyár. Évek óta tengődik, veszteséggel működik, a kendernek nincs keletje, a kendergyártásnak jövője. Ezért a szövetkezetiek úgy döntöttek, hogy ebben az évben nem is vetnek kendert, a bajmoki állomás tőszomszédságában levő kisüzem a múlt évi nyersanyagtartalékból „táplálkozik", a tartalék azonban az év végéig elfogy, s ha feldolgozzák a raktáron levő négy vagon kendert, leállnak a gépek, megszűnik a munka. Különben csak január l-ig kaptak engedélyt a munkára, mert a szűkös jövedelemből nem tellett kétmillió dinár a szűrőberendezés vásárlására! Megpecsételődött tehát a bajmoki kendergyár sorsa. Ilyen körülmények között magától adódik a kérdés: mi lesz a kendergyári munkásokkal? Az év kezdetén még hatvanan dolgoztak a gyárban, aztán megszüntették a második műszakot, a dolgozók egy részét átirányították a mezőgazdaságba, vagy más munkahelyet biztosítottak számukra. A gyárban most 38-an maradtak, s mivel a kendergyártásnak nincs jövője. elhatározták, hogy először kiválnak a balmoki Ravnica Szövetkezeti Kombinátból, aztán betársulnak a bajmoki bútorgyárba, amely évek óta a zrenjanini Zarko Zrenjanin társultmunkaalapezervezeteknét működik, méghozzá igen sikeresen. A kendergyár igen nagy területen fekszik, s fekvése is olyan kedvező, hogy szinte korlátlan lehetőségeket nyújt a bútorgyár fejlődésére, terjeszkedésére. A kendergyár és a szövetkezed! kombinát társadalom-politikai szervezeteinek képviselői a napokban kijelentették, hogy a munkások jövője egy pillanatig sem forgott kockán, a dolgozóknak január elseje után ls biztosították volna a munkát és a megfelelő személyi Jövedelmet. A kendergyár egyébként teljesen „tisztán", veszteség nélkül készül a bútorgyárral való társulásra. Új autóbuszállomás Szabadkán Jóllehet Szabadkán nemzetközi autóút és más jelentős főútvonal halad át, amelyen nagy az autóbuszforgalom, a városban nincs megfelelő nemzetközi és távolsági autóbuszmegálló. A Suboticatrans Közlekedési Vállalat 1972-ben 240 ezer dináros költséggel készített ugyan egy tervet egy ilyen létesítmény építésére, de az a fiókban porosodik. Most azonban, hogy vége felé közeledik a város közlekedésének fejlesztéséről készülő tanulmány kidolgozása, testet ölthet egy régi elképzelés, és Szabadka, a vajdasági nagyközségek közölj utolsóként — végre megfelelő autóbuszállomást kap. Az említett tanulmány alapián az állomás . legmegfelelőbb helye ott van. ahol a keiebiai határátkelőtől vezető nemzetközi út a város központiéhoz közei az nemzetközi útba torkollik, •mégpedig a Romaniiska és a Mihailo Radnic utca között Ugvanide futnának be a község kUltelepüléseire járó autóbuszok is. Mellette haladnának el a városi járatok, ami azt jelenti, hogy az utasok vidékről jövet az autóbuszállomásról folytathatják útjukat. Felépítésűvel megszűnne a vasútállomásnál levő városközi autóbuszmegálló és a zöldpiaci autóbuszállomás. Az emeletesre tervezett épületben helyet kap minden, ami az utasok ellátását szolgálja, a kereskedéstől a fodrászszalonig. Az elképzelések szerint a tavasszal megkezdődhet az építés. A mintegy ötven dolgozót foglalkoztató létesítményt a tervek szerint jövő év november 29-én adják át rendeltetésének. Házgyár épül Topoiyán Az elmúlt néhány évben a munkaszervezet a lakásépítésre szakosította magát, s így Vajdaságban a felépített és átadott lakások száma tekintetében a 3. helyen áll. A lakásépítés a munkaszervezet kapacitásainak a 60 százalékát köti le, s így magától értetődő, hogy a fejlődés további útját is a lakásépítés korszerűsítésében keresik. Egyébként a házgyár létesítésének kérdése immár 15 évvel ezelőtt felvetődött. A topolyai szakemberek más építőipari vállalatok szakembereivel karöltve továbbfejlesztették az előre gyártott elemekkel való építkezést. A házgyár három szakaszban épül fel. Az első szakaszban. 1980-ig 71 millió dináros költséggel elkészül az a gyárrész, amely évente mintegy 5Ö0 lakást fog készíteni. Idővel a gyár kapacitása eléri az évi 2000 lakást. Túlteljesítik terveiket A fogarasl vegyipari felszereléseket gyártó vállalat munkaközössége jelentette, hogy már megvalósították a jelenlegi ötéves terv első három esztendejének tervfeladatalt. Előzetes számítások szerint, esztendő fordultáig újabb 410 millió lej értékű termeléssel tetézik meg az előírtakat. Ez annál is inkább dicséretes, mivel a vállalatban, az új vegyipari termelőegységek számára egész, sor bonyolult szerkezetű gépet és felszerelést viteleztek ki. Szépítik Marosvásárhelyet Az ország helységei között kibontakozó hazafias szocialista versengés célja mindenekelőtt az évi gazdasági tervek fő mutatóinak, a társadalmi-művelődési, a területés helységrendezési, a lakosságszolgáltatási stb. feladatok példás teljesítése volt. Ugyanakkor ezek a versenyek azt a célt is követték, hogy a lakosság energiáit, hazafias munkalendületét különböző városrendezési, szépítést és gazdálkodási akciók terén gyümölcsöztessék. Marosvásárhely municípium lakossága válaszolva a szebeni kezdeményezésre, tekintetbe véve a kibontakozó verseny célkitűzéseit, minden tevékenységi területen, így a város szépítésében is, kiemelkedő sikereket ért eL Az 1978. január 18-án elfogadott terv több mint 12 millió lej értékű munkát tűzött feladatul, ez képezte a honpolgári bizottságok és lakótársulások közötti versenyek gerincét, így hát Marosvásárhely valamennyi választókerületében tevékenységi programmá változott. A municípiuml néptanács végrehajtó bizottsága első pillanattól kezdve messzemenően támogatta a versenyben részt vevő feleket A lakossággal közösen, nemegyszer annak javaslatára eltervezett munkálatokhoz felszereléseket, megfelelő eszközöket és műszaki személyzetet bocsátott rendelkezésre, azaz anyagi feltételeket teremtett a munkák sikeres elvégzéséhez. Ez lehetővé tette, hogy a lakosság hazafias tevékenységének ez évi értéke elérje a 42 812 097 lejt, azaz 611597 lej értékkel meghaladja azeredetileg tervezett előirányzatokat Díjazott könyvek Az RSZK Akadémiája hetvenöt, 1976-ban megjelent művet tüntetett kl. A kitünteti munkák a kultúra egészét átölelik, a hidrodinamikától a kamarazenekari műig. Figyelemre méltó, hogy a kitüntetett munka java része az ügynevezett áltudományok, Illetve éltechnológíák körébe tartozik, és hogy közöttük szerepelnek mind alapvető, mind alkalmazott .kutatási eredményeik is. A társadalomtudományi díjakat olyan műveknek ítélték oda, amelyek tükrözik Románia fejlődésének jelenlegi szakaszát, és összefoglalják e tapasztalatokból fakadó elvi, elméleti tételeket. A 75 díjazott mű román, magyar, német és más nemzetiségű szerzői között ott találjuk az Előre című lap régi munkatársát. Takács Lajos professzort is, akinek a Martian Niciuval együtt írt Dreptul International Public című könyvét a Simion Barnutiu-díjjal tüntették ki. A faragás öröksége Századokon át faragták m sótömböket Rónaszéken. A rónaszékiek erősen hagyományőrzők. Ragaszkodtak például a faragáshoz. Igaz, nem sót. hanem fát faragnak. S talán még hírnevet is. Az általuk gyártott ródlit például minden mennyiségben megvásárolnák a nyugati partnerek, de a profi' nemcsak szánkóra szól. öszszeszerelhető fémbarakkokat kereskedelmi bútorokat. Iskolai, óvodai alkalmatosságokat és sok más egyebet kérnek még tőlük. Becsülettel minden megrendelésnek elegei is tesznek. Jön a II A gópkocsirendsxámokról Több százezer autóst ériekel: mi lesz a gépkocsi•endszámokkal? A magántulajdonban levó személyautók jelenlegi rendszerén nem változtatnak, nem térnek át a területi jelzésre. Még hosszú ideig marad a mostani, vagyis a kétbetűs, négyszámos tábla. Mivel a „P" fogytán van, ezt követi majd a „V" kezdőbetűs tábla. A jövőben az elveszett. vagy használhatatlanná váll -endszámtáblák helyett nem aunak újat. hanem a régi betűvei és számmal, azt újból legyártják. Az újragyártás Ide.ie alatt a személygépkocsikra átmenetileg — ,,E" betűs négyszámú tábla kerül.