Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-03 / 260. szám

PónteV 1978. november 3. 5 Küldöttek a békekongresszusra December 1-én és 2-án fii össze Budapesten a IX. magyar békekongresszus, ahol megyénket 22 küUiftt képviseli. Közülük ezúttal három szegedit mutatunk be olvasóinknak. Mi az életéit küzdünk Sok szegedinek nem kell bemutatnunk dr. Szabó Lászlót. Ki mint II. kerületi főorvost ismerte meg korábban. ki a Korondi utcai rendelőben találkozik vele nap mint nap. a MAHART dolgozói pedig az üzemorvos rendelőjében keresik föl ilyen-olyan panaszukkal. Azt azonban még kevesen tudják, hogy a Vöröskereszt jelöltieként ő utazik Szegeiről a békekongresszusra. Hegy ml tette őt a béke hívévé, cselekvő hívévé? Élete és hivatása. — Háborúban halt meg az apám, egyik bátyám, a fél rokonság. Harnrncan voltunk, tizennégyen maradtunk. Irtózom a háború gondolatától. Az elmúlástól is, és Itt kapcsolódik békeszerete'emhez az orvosi hivatás. Mi az életért küzdünk. Napi tizennégy órát megvünk azért, hogv ne engediük ki kezünk közül az életet. A háborúban meg? Ott minden drága, csak az emberi é'et az olcsó. Én az életet szeretem, a munkámat — és így a békét. Szabó doktor nem párttag. dolom nem vagyok egyedül —, hogy egy gyere* se szenvedjen a háború miatt. Azért mondom, mert van egy családom. Ügy szerelném, ha neki olyan, vagy még sokkal jobb gyermekkora lenne. — Örömmel veszem a küldetésem — eddig még nem voltam ilyen helyen, s mosl azt várom, hogy változást hozzon a számomra. Nem tudom, mi az. amit várok, de biztos történik olyasmi, amire eddig nem is gondoltam. A béke fogalmát más oldalról is megismerhetem. aszovjepyv Kilencven éve született ünnepi hete A szovjet könyv immár hagyományos ünnepi helének idei rendezvénysorozatát csütörtökön Boros- Sándor kulturális miniszterhelyettes nyitotta meg Kecskeméten. A miniszterhelyettes egyebek között a magyar és a szovjet könyvkiadás bővülő és gyümölcsöző kapcsolatáról beszélt. E'mondta, hogy a felszabadulás óta hazánkban 15 ezer szovjet könyv, mintegy 90 millió példányban látott napvilágot. Ugyanakkor határainkon túl a Szovjetunióban adják ki a legtöbb magyar könyvet. nem tartja magát a sző szoros értelmében közé'eti embernek. Hitvallása, munkája alapján azonban méltó küldötte Szegednek a budapesti békekongresszuson. „Elmondom másnak is.. Hollandi Mária, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola negyedéves magyar—orosz szakos hallgatója. Az idén áprilisban került a párttagok sorába, népköztársasági ösztöndíjas, s a főiskolai tudományos diákköri konferencián első lett. Jelenleg alapszervezeti KISZ-titkár. Ennyi útravalóval javasolta a főiskolai KISZ-szervezet — a pártszervezet egyetértésével — küldöttnek. Ée mit mond ő magáról: — Lökösházi vagyok, Gyulán jártam gimnáziumba, most a Teleki Blanka kollégiumban lakom. A főiskola előtt egy évet tanítottam képesítés nélkül. — Tényleg picit szólamnak tűnik, amit most mondok de szeretném megszerettetni a gyerekekkel az orosz nyelvet. Megismertetni velük a szovjet emberek életét. Ha valaki Ismeri a más'k ország beszédét, sok mindent másképpen ítél meg. másként látja szokásaikat, örömüket-gondjukat. — Először megvek a kongresszusra s sokat is várok tőle. Fél füllel már hallottam róla előtte is, de amióta bizalmat kaptam, azóta jobbéin érdekel. Jobban odafigyelek a politikára, annál is inkább, Kutatják a vállalatot A valóságos hatáskörrel és nyitás munkáját, véleményt önálló felelősséggel rendelke- formálnak a népgazdaság, a ző vállalatok kialakítása még vállalatok helyzetéről, a fejkorántsem tekinthető lezárt- lesztés lehetőségeiről, nak. Az önállóság helyenkén- Természetesen ezekkel a ti formális volta is arra utal, kérdésekkel korábban is foghogy a gazdaságpolitikai cé- lalkoztak már a szakembelok eléréséhez differenciált rek> óm a főirány létrejötté7á a aí! . típusokra, onalló vel a korábban szétaprózott vallalati irányítási rendsze^- és elkülönült kutatások terere, a munkások kozremu*o- lődtek egy mederbe, módot déset lehetove tevő szerve- teremtve arra, hogy a vállazetre van szükség. lati vezetök véleményével, s A foglalkoztatottak több nem utolsósorban a gyakormint fele szocialista vállalat- lattal szembesítve szolgálják nál dolgozik, de sok ipari, a fejlődést mezőgazdasági és fogyasztási Saj^ éppen a kutatások szövetkezet gazdálkodásának ré3zeredményeinek gyakorlati körülményei is a vallalati hasznosításánál nem tapaszgazdálkodasra emlekeztetnek. talható előrelépés. Csak pélE két megállapítás nem daként említve: a Koordiíüggetlen egymástól :mind- náló Xanács titkár3ága a már kettő a vállalati gazdálkodás ... ~.. . , , . . fontosságát támasztja alá. emlltett Közleményt - inforEzért is indította el 1972 málás é3 figyelemkeltés célőszén a Magyar Tudományos jából — rendszeresen elküldi Akadémia a „S^cialista 50 nagyvállalat gazdasági Vállalat kutatási főirányát. . .... . . ... , , , A kutatás feladata kettős: igazgatójának. A vallalatok egyrészt a hazai és nemzet- érdeklődése, reagálása azonközi tapasztalatokat felhasz- ban nem biztató. Pedig a nálva, járuljon hozzá a szo- szocialista vállalat kutatása cialista vállalatelmélet kidől- „ , ,. . . . ,„...,„. gozásához, másfelől - a gya- csak ugy lehet maradektalakorlat oldaláról közelítve — nul teljes és sikeres, ha azt segítse a vállalatok időszerű mind a vállalatok, mind az gazdasági, tervezési problé- intézmények figyelemmel kímaina* megoldását ^ ha a gazdasági szak. A kutatás számos részterü- emberek, a vállalati vezetők 'eten — ám egyetlen közös célra összpontosítva foa gyakorlat tapasztalataiva' R.P. mert nálunk az évfolyamon a diákok keveset beszélnek a közéletről. — Többször voltam a Szovjetunióban. s azt tapasztaltam, a szovjet fiatalok is sokat foglalkoznak a politikával, sokat tesznek azért, hogy béke legyen. — Ezt szívesen elmondom másnak is. Biztos történik va'ami Bozső István, a KSZV újszegedi gyárában dolgozik, mint segédmester, s meglepetésként érte a hír, hogy küldött lesz. Pártonkívüli, nős. márc'usban szereit le a katonaságtól, A béke védelméről egészen frissek az élményei: — Nálunk mást jelent a béke. nem kell érte fegyvert fognunk, s ez mindnyájunknak jó. Nem kell tüntetnünk se. elég, ha dolgozunk becsülettel. Hogy ennyi ís elég legyen, arról mások gondoskodnak. Segít a KISZ és a párt. Nekem például a továbbtanulásban. Négy éve dolgozom a szövőben eredetileg gép'akatos szakmám volt, most a szövő-szakmunkás vizsgát szeretném letenni ... — Megtiszte'te'és, hogy elküldenek a kongresszusra, úgy gondolom, hasznos tapasztalatokat gyűjthetek. amelyeket itthon hasznosít- ten, biztos hallok olyat, hatok. Sok ember jön össze vei gazdagodom. majd decemberben Budapes- — Vágyam — amivel amigonlyik: ez a közös cél pedig az. egészítik ki a kutatók meghogy vállalataink szervezete, állapításait, működési módja lépést tartson a szocialista építés új és nagyobb követelményeivel, a gazdaságfejlesztés változó feltételeivel. A kutatási főirány teendőit, munkáját a hetvenes évek elején kidolgozott hosszú távú — 1990-ig terjedő — koncepció szabja meg. A kutatásban közreműködő intézmények é3 szakemberek munkáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen létesített Koordináló Tanács hangolja össze. A Koordináló Tanács gondozza a főirány rendszeresen megjelenő kiadványát, a Közleményeket, melyekben időről időre tájékoztatják a résztvevő szakembereket a munka előrehaladtáról, beszámolnak a kutatók publikációiról és rövid tartalmi ismertetéseket is közölnek. A Koordináló Tanács titkársága két évvel ezelőtt | Kutatási Tervtanulmányok 1976—80 címmel jelentette meg az addigi eredményeket összefogóan tartalmazó kiadványt. A tanulmányok többek között a népgazdaság struktúrájával, a szocialista vállalat szervezeti demokratizmusával, a munkaerő ha'tékony és racionális felhaszi nálásával, az érdekeltség és ösztönzés rendszerének továbbfejlesztésével, a fogyóeszköz- és készletgazdálkodással foglalkoznak. Igyekeznek segíteni a gazdaságiráBöszörményi Benjámin (1888-1970) Mint oly sokaknak, Böszörményi Benjamlnnak is „jó" edzőkemencének bizonyult az 1890-es évek szenvedélyektől túlfűtött légköre. Egyrészről az egyre nagyobb méreteket öltő munkanélküliség és a nyomában fellépő nyomor, másrészről az ezekkel szemben fellángolt agrárszocialista mozgalmak küzdelmei. Kamasz fejjel szemlélhette azt az időszakot, mely után szülőföldjét és környékét országszerte csak Viharsarokként emlegették. Kubikosnak állva, olyan munkásrétegnek lett a tagja, mely mindig elsők között szállt síkra a munkásérdekekért. Kubikostársai hatására az 1910-es években Böszörményi Benjámin is bekapcsolódott a földmunkásmozgalomba. Ténykedése különösen 1918/19 mozgalmas éveiben vált aktívvá. Élvezte társai bizalmát, 1919 márciusában a földmunkások képviselőjeként tagja lett a Szentesi Munkástanácsnak, mely ekkor a munkáshatalom helyi szervezete volt Szentesen. Az 1919. április 7-én megtartott tanácsválasztásokon beválasztották a 72 tagú városi Munkás-, Katona- és Paraszttanács üa. ahonnan hamarosan a járási tanácsba delegálták. Tagja lett az egyik legnehezebb munkát végző bizottságnak is, a birtokreniező és termésbizlosító bizottságnak. E testületekben nem sokáig tevékenykedhetett, mivel Szentesen már 1919. április 28-án felszámolták a munkáshatalmat az előrenyomuló román csapatok. A megtorlás során igen sok szentesi munkásvezetőt internáltak. Böszörményi Benjámin ezt elkerülte, bár a visszaállított városi tanács őt is internálásra javasolta. Az 1920-as évek elején még részt vett a fblmunkás-szakszervezet újjászervezésében, de ezután nem sokkal, hoszszabb időre elszakadt Szenestől. Ennek oka elsősorban a kubikosok körében kialakult nagy munkanélküliség volt. Ebben az időben ugyanis a kubiitoscsapatok niaoa járták az országot, munkát nem találtak. Ilyen körülménye* között érte Böszörményit egy mérnök munkaajánlata, ki már korábbról ismerte Böszörményi Benjámin kubikosmunkáoan való jártasságát. Éttől kezdve lett állandó munkája, ami viszont azt jelentette, hogy az év nagy részét vidéken kellett töltenie. Jellemző, hogy Böszörményi Benjámin a biztos megélhetés körülményei között is mindvégig szolidáris maradt mun*anélKüli társaival. Ezt nemcsak elvi, hanem gyakorlati magatartásával is számtalanszor bebizonyította. A mérnök mellett pozícióját ugyanis arra használta fel, hogy a különböző munkákra a szentesi munkanélküli kubikosokat szerezte be, könynyítve ezzel társai leromlott helyzetén. Hogy nem lebecsülendő dolog volt ez, arra csak egy példát emeljünk ki a sok közül. 1930 utolsó hónapjaiban a korábbinál is nagyobb méretű volt a munkanélküliség Szentesen. A város 1500-1600 munkanélkülije közül 600 kubikos nézett bizonytalanul a közelgö tél felé. Ebben a reménytelen helyzetben, Böszörményi Benjámin közbenjárására 235 szentesi kubikos kapott munkát egy dunántúli építkezésen. Böszörményi még azt is kijárta a polgármesternél, hogy a város előlegezzen útiköltséget a hosszú tétlenség után végre munkához jutott kubikosoknak. Hosszú, vidéki távollétei miatt Böszörményi kimaradt a szentesi mozgalomból. Majd csak a felszabadulás után kapcsolódott be ismét. 1944ben belépett az MKP-ba, és a Földmunkás-szakszervezetnek is tagja lett, de öreg kora és betegségei miatt aktív szerepet már nem vállalt 1959-ben, a Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából, Tanácsköztársasági Emlékérem kitüntetésre terjesztették fel. Hosszan tartó betegeskedés után halt meg Szentesen, 1970-ben. Labádi Lajos Új tisztségviselők Igazgatói tanácsülés a biológiai központban Rendkívüli igazgatói tanácsülést tartottak tegnap, csütörtökön délelőtt az MTA Szegedi Biológiai Központjában. Az új főigazgatói, valamint az intézetek igazgatói kinevezésekre került sor. Az ünnepélyes eseményen megjelent dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és Deák Béla, a városi pártbizottság titkára, a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Teplán István, a természettudományi II. főosztály vezetője és Gujdi Barna, a személyzeti főosztály vezetője. Teplán István mindenekelőtt méltatta a főigazgatói tisztségétől megváló Straub F. Brúnó akadémikus ötéves műhelyteremtő munkáját, majd felolvasta Márta Ferenc főtitkár levelét, amelyben köszönetét fejezte ki a jeles tudósnak célratörő, tudományos tevékenységéért Ezt követően átadta a megbízólevelet Alföldi Lajosnak, a biológiai tudományok doktorának, akit az elkövetkező öt évre az MTA Szegedi Biológiai Központja, főigazgatójává neveztek ki. Wollemann Mária, a biológiai tudományok doktora, a biokémiai intézet, Keszthelyi Lajos, a fizikai tudományok doktora, a biofizikai intézet igazgatói tisztjének ellátására kapott kétéves megbízatást. Straub F. Brúnó akadémikus pedig a Budapesti Enzimológiai Intézet élére kapott ötéves, igazgatói kinevezést, A megbízólevelek átadása után dr. Koncz: János, a megyei városi pártbizottság és tanács nevében mondott köszönetet Straub F. Brúnó akadémikusnak eddigi tudományos tevékenységéért. Beszélt tudománypolitikai és szervezési kérdésekről, majd köszöntötte a Biológiai Központ új főigazgatóját, Alföldi Lajost új tisztségében. Országszerte köd Ködös reggelre ébredt csütörtökön az ország — jelentették az Űtinform és a Meteorológiai Intézet ügyeletéről. A 0—6 fok közötti hőmérséklet nyomán a közlekedési főútvonalak nagyrészéf és Budapestet is tejszerű pára borította, és néhol mindössze 5-10 méternyi volt a látótávolság. A köd miatt megbénult a Ferihegyi légikikötő forgalma, és 9 óráig hat menetrendszerű járat — köztük a belgrádi, a berlini, á tiranai és a moszkvai nem indulhatott el, hat érkező gépet pedig nem fogadhattak. A tranzitváróban utasok százai várakoznak az időjárás megjavulására. A vonatok a szokásos kisebb-nagyobb késéssel, de menetrendszerűen közlekedtek. A köd csak a rendezőpályaudvarokon okozott gondot, ahol a reggeli óráktan nagyon lelassult a tehervagonok „gurítása", a szerelvények szétrakása. A Meteorológiai Intézet szakemberei szerint a következő napokban is reggeli, valamint esti ködökre kell számítani, óvatos vezetésre intik tehát a gépkocsivezetőket. (MTI)