Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-25 / 278. szám

4 Szombat, 1978. november 25. Távoli égitestek vallatása Gázhűtésű generátorok Az 50—200 megawatt teljesítményű generátorok üzemeltetése már olyan nagy hőfejlődéssel jár, hogy feltétlenül gondoskodni kell megfelelő hűtésükről. Víz- és gázhűtést egyaránt alkalmaznak az áramfejlesztőknél. A legkorszerűbb generátorok ma már hidrogén hűtésű forgórésztekercsekkel és közvetlen vízhűtésű állórész tekercsrendszerekkel készülnek. A forgórésztekercs közvetlen hűtéséi-e újabban az ún. többszakaszos rendszert alkalmazzák, amely lehetővé teszi a forgórész áramtermelésének 2,5-szeres növelését Számítástechnika felsőfokon A számítástechnika fejlődése egyike azoknak az alapvető tényezőknek, amelyek meghatározzák a tudomány és technika fejlődését sőt annak ütemét is. Ma már nyilvánvaló, hogy számítógépek nélkül nem lehetne megoldani egy sor mérnöki, műszaki, tudományos, közgazdasági és irányítási . feladatot Ezért természetesen szüntelenül fejleszteni kell magát a számítástechnikát és magas szinten kell tartani a szakemberképzést. Hat szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — 1969-ben megállapodást kötött hogy egyesitik erőfeHarcban az állatbetegségekkel A Szovjetunióban az elektronikus fülek jól kiépített rendszere áll a csillagászai szolgálatában. (Fotó: APN— KS) A Ven us bolygót Övező Vastag felhőréteg meggátolja az embert abban, hogy teleszkópok segítségével megvizsgálja ennek az égitestnek a felszínét. Az emberi találékonyság azonban megtalálta azt a módszert amellyel átláthatunk ezen a felhőrétegen ls. A radart a második világháború alatt fejlesztették kl. Működése a mikrohullámú elektromágneses sugarak visszaverődésének az észlelésén alapul. A rádiólokátornak is nevezett berendezés erősen Irányított sugárnyalábot bocsát k', majd a céltárgyról visszaverődő sugarakat újra felfogja. Az elektromágneses hullámok terjedési sebességének az ismeretében a célpontnak a berendezéstől való távolsága igen nagy pontossággal meghatározható. Bolygónk felszínének kisebb-nagyobb egyenetlenségeit, hegyeit, völgyeit, medencéit ls feltérképezhetjük radarral — feltéve, hogy kellően nagy energiájú sugarakat tudunk kibocsátani. s az antenna elegendően nagy ahhoz, hogy a viszszaverődő jeleket ls felfoghassa. » A radar első csillagászati alkalmazása során a földi légkörben felizzó meteorok keltette ionizált nyomokat mérték be, s ezáltal a meteorok felizzásának és kihamvadásának magasságát, valamint a meteorok sebességét sikerült pontosan meghatározni. A Holdról az első radarvisszhangot magyar kutatónak sikerült felfogni. Azóta a Venuson kívül a Napot, a Merkúrt, a Marsot és a Jupitert vizsgálták, sőt újabban a Saturnus gyflrürendszeréről sikerült radarvisszhangot kapni. A kezdeti vizsgálatok óta a Föld számos országában merednek az égre „elektronikus fülek", amelyek által felfogott jelekből kép alakul ki a távoli égitestek felszínéről, hegyeiről, völgyeiről. Az állatok egészségének megőrzése az emberi egészségügynek ls érdeke. A téma fontosságát jelzi, hogy egy sor Intézmény működik közre a feladatok megoldásában. Például az Állatorvostudományi Egyetem állathiglénlai és járványtani tanszékei az egyes állatfajták, -fajok, hibridek korcsoportonkénti, a környezettel szemben támasztott Igényeinek optimalizálásával, ezek kielégítésének lehetőségeivel és a legfontosabb fertőző betegségek elleni védekezés tökéletesítésével foglalkoznak. A kutatásokat azonban az MTA Állatorvostudományi Kutatóintézete fogja össze, Budapesten. Ezért a koordinációs tanács elnökével, dr. Mészáros János akadémikussal és munkatársaival beszélgettünk egy-két érdekesebb kutatási területről. Dr. Semjén Gábor például a sertések colibaktéríum okozta megbetegedései ellen vívott harcról tájékoztatott: — A sertéshústermelés növelése, a költségek csökkentése a malacok elhullásának arányától ts függ. Igaz, visszaszorítottunk már néhány súlyos, járványos betegséget, mégis: néha a megszületett malacok egyötöde is elhullik, mielőtt elérné a vágósertés életkort Ezért gyakran a szopós malacok betegsége a felelős, amelyet egy Escherichia coll nevű baktérium okoz. A sertések belében e baktériumok általában jelen vannak, csakúgy, mint más colitörzsek. Ha azonban egyik vagy másik colitipus elszaporodik, kiválthatja a megbetegedést. Ezért meg kellett határoznunk, melyik coli a patogén, a kórokozó. Kiderült: a betegséget több típus is kiválthatja, sőt. az idők során új típusok is megjelenhetnek. Az is kiderült: a különböző típusú collbaktériumok által termelt enterotoxin — azonos! Így azután olyan oltóanyag előállításával kezdett az intézet foglalkozni, amely magát az enterotoxint tartalmazza ártalmatlan formában. Ha a kocát Ilyennel beoltják — teje ellenanyagot tartalmaz a toxinnal szemben. Sajnos, a másik, az ödémával járó kórforma ellen még nincs ellenszerünk. De egyet le kell szögezni: a vakcina önmagában nem csodaszer! A betegség elleszítéseiket a számítástechnika fejlesztésében (később Kuba és Románia is csatlakozott a munkához.) Már kezdetben több mint 20 ezer mérnököt és tudóst, valamint 300 ezer munkáát foglalkoztató nemzetközi kollektíva dolgozott az Egységes Számítástechnikai rendszer (ESZR) kifejlesztésén. Azóta az ESZR-hez tartozó gépek ezreit állították elő. ezekkel több ezer automatikus irányítórendszert és több száz számítóközpontot szereltek fel. A számítástechnikai Ipar 19?6-ban megkezdte az átállást az ESZR-gépek második csoportjának a sorozatgyártására. Ezek a gépek jóval nagyobb teljesítményűek, megbízhatóbbak, mint elődeik. Memóriaegységük nagy befogadóképességű. úgynevezett virtuális memória. Az e csoporthoz tartozó gépek egyik első modellje, például az ESZ— 1060-as, másodpercenként 1,3 millió műveletet végez. Rajta kívül még hat kerül sorozatgyártásra. A legnagyobb teljesítményű gép másodpercenként ötmillió művelet sebességű lesz, s mégis kisebb helyet foglal el majd, mint a mai géPek. x Támad a malária Az Egészségügyi Világszervezet 1954-ben programot tűzött ki' a malária teljes felszámolására földünkön. Az ötvenes években ez a betegség — hála a DDT-nek és az egyéb rovarirtó szereknek — kezdett visszahúzódni Afrikában és más kontinenseken egyaránt. Sajnos azonban a malária ismét támad, és a kép kezd riasztóvá válni. Indiában 1977-ben már 6 millió maláriás beteget tartottak nyilván, ellentétben az 1966-os 60 ezer beteggel. Egy évtized leforgása alatt 100szorosára emelkedett a betegek száma! Afrikában vannak olyan falvak, ahol *óformán minden ember maláriás. Ezen a kontinensen egyébként évente 1 millió gyerek hal meg maláriában. Az orvosok most azt kutatják, ml az oka a malária újbóli térhódításának. A szúnyogok rezisztenssé váltak a rovarirtó szerekkel szemben. Az afrikai kontinensen még mindig DDTvel védekeznek, de ez a vegyszer, sőt a Diledrin ís már lassan hatástalanná válik a szúnyogok Irtásában. At kellene térni tehát más rovarirtó szerekre, de ezeknek éra 10—100-szoros a DDT-hez viszonyítva. Rakéta jég ellen A földművelők és gyümölcstermesztők ősi ellensége, a jégverés ellen egyre ni védekezésben komoly sze- Jobb esélyekkel lép harcba a tudomány. A természet erőivel szembeni fellépést a radartechnikának és a rakétatechnikának a mai szintié való fejlődése tette lehetővé. Egy évtizeddel ezelőtt érkeztek hozzánk az első hírek arról, hogy az USA-ban repülőgéppel olyan anyagokat juttattak zivatarfelhőkbe, amelyek megakadályozzák a jégeső Kialakulását. Nem sokkal ezután szovjet szakemberek kidolgozlak egy rakétás elhárító rendszert, amelyet előbb kísérleti jelleggel, majd a veszélyeztetett hónapokban való rendszeres alkalmazásra mi is átvettünk, egyelőre hazánknak a jégesőktől leginkább sújtott dél-baranyai körzete számára. A szovjet gyártmányú Jégeső-elhárító rakéta nyolc kilométer sugarú körben használható, legföljebb Ö500 méter magasba emelkedik, s A villamos autóé a jövő Néhány évvel ezelőtt még úgy gondolták a jövőkutatók, hogy a villamos gépkocsik iránti kereslet akkor fog csak fellendülni, ha megszületnek a nagy energiasűrűségű, nagy tárolóképességű akkumulátorok. Nem vált be a jóslatuk, mivel már napjainkban meg e Járművek korlátozott hatótávolsága és alacsony sebessége ellenére is — igen Jelentős Igény mutatkozik az elektromos autók Iránt. Angliában napjainkban 70 ezer tej-, posta- és egyéb áruszállító elektromos autó van forgalomban (figyelemre méltó, hogy ezek közül néhányat több mint 15 éve üzeraejtetnek^ Amerikai szakemberek ma már úgy vélik, hogy 1990-ben 38—40 millió elektromos Jármű fog közlekedni az Egyesült Államok útjain. A japán autógyárak — a kormánytól kapott -támogatással — már csaknem egy tucat elektromos személy-és tehergépkocsi, valamint autóbusz prototípusát fejlesztették ki. Ehhez hasonlóan a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Bulgáriában, a nyugat-európai fejlett tőkés országokban, továbbá Ausztráliában és Izraelben is erőteljesen foglalkoznak az elektromos Járművek fejlesztésével. A villamos autók mellett sokféle érv szól. Mindenekelőtt az, hogy nem az egyre becsesebbé és mind drágábbá váló kőolajszármazékokkal üzemelnek. Az is fontos szempont, hogy segítségükkel levegőszennyezés nélkül és a jelenleginél jóval alacsonyabb zajszinttel bonyolódhat a közlekedés. A villamos autó karbantartási költségei viszonylag csekélyek, a hibalehetőségeik száma kisebb, élettartamuk hosszabb. A többi hagyományos járművel szemben vezetésük egyszerűbb, biztonságosabb. Az elektromos járművek könnyen beilleszthetők a már kifejlesztett Beállítási rendszerekbe. repe van a célszerű takarmányozásnak, tartásnak, a higiéniának, az állatok tisztán tartásának is... A másik állatbetegség, amely ellen az intézet kutatói sikeresen tudnak fellépni, az intézet volt Igazgatójáról elnevezett Derzsyfélc betegség vagy libainfluenza. Ennél is hasonló alapokba' indultak ki a kutatók, köztük maga Mészáros akadémikus és munkatársa, dr. Kisary János. Már a 60-as évek közepén, amikor az első esetek jelentkeztek, megfigyelték, hogy a betegségen átesett tojólibák utóda] csak igen csekély mértékben betegedtek meg. A vizsgálatok szerint ez annak tulajdonítható, hogy a tojólibákban a vírussal szemben termelődött ellenanyagok a tojás szikanyagában, sárgájában koncentrálódnak, majd onnan a veszélyeztetett kislibák véráramába kerülnek. Az ily módon jelenlevő ellenanyagok pedig hatékonyan védik a kislibákat a vírusfertőzéssel szemben. Ez a megfigyelés döntőnek bizonyult a továbbiakban a védekezés kidolgozása terén Alapvető cél volt a kislibák felruházása a védő hatású ei'enanyagokkal. Ezt ko rábban úgy oldották me° hogy a betegségen áteset' Idősebb libák vérsavójá' összegyűjtötték, s azt naposkorban a klslibákba fecskendezték! Az eljárás hatékonynak bizonyult, de számos hátrányos tulajdonsága 1s volt. Ez utóbbiuk kiküszöbölése céljából dolgozták ki az ún. aktív immunizálási eljárást. Erre alkalmat adott, hogy az intézet és más társintézetek kutatói előállítottak egy olyan virustörzset, amely nem okoz betegséget, de ellenanyagok termelését váltja ki. A szabadalmaztatott vírustörzzsel oltott tojólibák utódai a sziken' keresztül Juttatott ellenanyagokkal védelmet kapnak, s a betegség veszteségeitől n-entesen nevelhetők fel. Ma már a vakcinát DE-PARVAC néven a Phylaxia forgalmazza és bármely nagyüzemi és kisüzemi gazdaság rendelkezésére áll. Szatmári Jenő István több mint három kiló hatóanyagot visz magával. Az óiomjodid tartalmú vegyszer a rakéta pályájának előre meghatározható szakaszán elég, s a keletkezett füst parányi részecskéi átalakítják a zivatarfelhők jégesőveszélyes tartományát A sok-sok milliárdnyi füstrészecske a felhő vízcseppjeinek gyors megfagyását, jégkristályok képződését Idézi elő. A jégkristályok nagy száma megakadályozza, hogy a jégszemek — a „jégesőcsírák" — nagyra növekedjenek. A mesterséges jégszemek pedig a felhőből kihullva, a légkör melegebb, alsóbb rétegeiben elolvadnak, s rendszerint eső vagy hó formájában érnek talajt. A jégesőelhárító-rakétarendszerhez hozzátartozik egy meteorológiai rádiólokátor-állomás ls, amely a zivatarfelhőket méri be, • amellyel Irányítják a fellőtt rakétákat Is. A dél-baranyai rendszernek a Tenkes-hegyen lelállltott lokátorállomását — annak parabolaernyőjét — láthatjuk