Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-24 / 277. szám

Péntek, 1978. november 24. 3 A lódzi küldöttség látogatásai Acs S. Sándor felvétele A lengyel küldöttség a megyei pártbizottságon A Csongrád megyei tanács Vendégeként Szegeden tar­tózkodó lódzi küldötteéget tegnap, csütörtökön délelőtt a megyei pártbizottságon fo­gadta dr. Komócsin Mihály, ez MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára. Tájékoztatta a lengyel ven­dégeket Csongrád megye gaz­dasági eredményeiről, és a tennivalókról, valamint a pártapparátus munkájáról. Külön foglalkozott az építő­Iparral és a lakásépítéssel. A lengyel vendégek nevé­ben Józef Niewiadomski, Lódz megyei jogú városának polgármestere köszönte meg • tájékoztatót Részt vett a megbeszélésen dr. Perjési László, a megyei tanács el­nöke és Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titká­ra is. A lengyel delegáció a me­gyei pártbizottságon .tett lá­togatás után Szentesre uta­zott. A városi tanácsházán Csorba György tanácselnök, Oltyán Lajos, a városi párt­bizottság osztályvezetője és dr. Gilicze Lajos vb-titkár fogadta a vendégeket és a kí­séretükben lévő Szabó Já­nosnét, a megyei tanács el­nökhelyettesét. Ezt követően a lengyel vendégek Szentessel ismer­kedtek, gyárba és téeszbelá­togattak. Végső bácsi Orbán Lászlótól Családtagjai, munkatársai, elvtársai, a magyar politikai, kulturális és tudományos élet képviselői kísérték utol­só útjára csütörtökön dr. Or­bán Lászlót, a magyar kom­munista mozgalom kiemel­kedő személyiségét, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tag­ját, nyugalmazott kulturális minisztert, országgyűlési kép­viselőt, az Országos Közmű­velődési Tanács, elnökét A Mező Imre úti temető dísz­ravatalozójában a vörös drapériával bevont, koszo­rúkkal övezett ravatalnál párt- és állami életünk jeles képviselői álltak díszőrséget A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, ,az országgyűlés, a Miniszter­tanács és a család nevében Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára vett búcsút az elhunyt­tól. a Szovjetunióból dr. Koncz János Visszaérkezett a Szovjet­unióból dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, aki az SZKP és az MSZMP pártközi együttműködése ke­retében Moszkvában és több más városban tartott előadá­sokat a magyar közoktatás időszerű kérdéseirőL A munkásosztály helyzete ás az üzemi demokrácia fejlődése A Szakszervezetek Csong­rád megyei tanácsának el­nöksége tegpnap, csütörtökön délután megtartott ülésén több aktuális és sokakat érin­tő kérdéseket tekintett át Többek között a munkásosz­tály helyzetéről szóló párt­határozat szakszervezeti vég­rehajtásának kétéves tapasz­talatairól készített jelentést. Köztudott, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1974. március 19—20. ülésén Irány­elveket fogadott el a mun­kásosztály társadalmi szere­pének fejlesztéséről, helyze­tének további javításáról. Az SZMT elnöksége 1975 ápri­lisában intézkedési tervet hagyott jóvá a végrehajtás szakszervezeti tennivalóiról, majd másfél év múlva érté­kelte ls az eredményeket Azóta ls kellő gyakorisággal foglalkoztak a szakszervezeti tisztségviselők a munkásosz­tály helyzetének további ja­vítására irányuló kérdések­kel. A tegpnapl ülésen első­sorban azokat a területeket tekintették át, amelyekkel újszerűen, illetve gyakorla­tiasabban kellett foglalkozni: nevezetesen az üzemi demok­rácia új fórumainak létreho­zását és működtetését; a szakszervezeti jogsegélyszol­gálat megszervezését és mun­kásságát; az életkörülmé­nyek néhány tényezőjét; a politikai és a kulturális ne­velómunka tennivalóit. Megállapították a tisztség­viselők, hogy megyénkben 127 vállalatnál jelentős szá­mú dolgozó közvetlen részt­vevője lett a vállalati élet­nek, a legfontosabb kérdése kialakításának. Az üzemi de­mokrácia új fórumai egy;-; inkább betöltik szerepüket é eredményesen működnek. / jogsegélyszolgálatot 55 vállr latnál szervezték meg. / szolgálat nem csupán a do! gozók gondjaiban ad segít­séget, hanem az intézkedé­sekre okot adó jelenségekre is felhívja a vállalatok ve­retőinek a figyelmét. A munkások bér-, jövede­lem- és lakáshelyzete is je­lentősen javult az elmúlt esztendőkben. Az elmúlt két és fél évben a megye lakos­ságának bérjellegű bevételei 6,4 százalékkal növekedtek. Az ipari dolgozók fizetése az előző évek mérsékeltebb, 5,5 százalékos növekedése után jelentősebben, 8,4 százalék­kal javult. A megye lakás­állománya is szépen gyara­podott, állapították meg az SZMT elnökségének tagjai, hiszen a tervidőszak első két esztendejében 7200 lakást ad­tak át, s az elosztott laká­soknak 64,2 százalékát mun­kások kapták. (Szegeden 75,4 százalékos, Makón 71,6, Vá­sárhelyen pedig 71 százalé­kos az arány.) A tanácsi bérlakásoknak 73,2 százaléka jutott fizikai dolgozók szá­mára. A munkáslakás­akció is fejlődést mutat, hi­szen az ötödik ötéves terv­időszakban 2000 lakás felépí­tését tűzték kl célul. A politikai és kulturális nevelőmunka során sokat tettek a közművelődési bi­zottsá.gok, s jelentős szerepet játszanak a szocialista bri­gádok, az üzemi könyvtárak, valamint a párt- és a szak­szervezeti politikai tanfolya­mok, iskolák, s a művelődé­si otthonok. Az elnökség tagjai áttekin­tették azt az előterjesztést, amelyet az SZMT munkavé­delmi osztálya terjesztett elő Csongrád megye környezet­és természetvédelmi helyze­téről, illetve a szakszerveze­tek e téren végzendő fel­adatairól. Meghallgatták a HVDSZ Csongrád megyei bizottságának jelentését, amely a bizalmiak jog- és hatáskörének érvényesülésé­ről szerzett tapasztalatait összegezte, a HVDSZ irányí­tása alá tartozó szakszerve­zeti alapszerveknél. Épül a gabcíkovo *-iiai?marasl vízlépcső Az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság és a pozsonyi társigazgatóság megállapo­dása alapján magyar munká­sok építik meg a Dunai Erő­mű tározótavának töltését is, a Duna jobb partján, Rajka és Pozsony között. A 16 ki­lométer hosszú gátba 3,5 millió köbméter földet épí­tenek be. Ez a gát csatlako­zik" majd a magyar területen s kiépítésre kerülő gáthoz V munkák elvégzéséhez sükságas geodéziai felmért­ek megkezdődtek. Mcgálla­lodtak a munkák ütemében is. A gátszakasz építését 1980-ban kezdik meg, nagy •épi erők bevetésével. A gabeikovo—nagymarosi erőmű- és vízlépcsőrendszer építése, mint ismeretes, az év elején megkezdődött Szi­getközben és Csallóközben is. A magyar oldalon Dunakiliti térségében láttak először munkához. Eddig 260 köb­méter kavicsos földet moz­gattak meg és 200 hektár te­rületen irtották ki az ártéri erdőket. Hol tart a Szeged monográfia? Szeged megyei város ta­nácsának végrehajtó bizott­sága még 1974—75-ben ha­tározatot hozott Szeged mo­nográfiájának megírásáról, azzal a szándékkal, hogy a tudományos kutatás leg­újabb módszereivel készülő, a város múltját marxista szellemű értékelésben bemu­tató művet adhasson az ér­deklődők kezébe. A Szeged története című monográfia előkészítő munkálatai a határozattal párhuzamosan megkezdődtek. Megalakult a 23 tagú szerkesztő bizottság, és állást foglalt a nagy munka koncepciójáról és szerkesztési módszereiről, meghatározta az egyes köte­tek időhatárait, megbízta a kötetszerkesztőket, s jórészt a szerzőgárdát is. A monográfia szerkesztő bizottsága tegnap ülést tar­tott, s ezen részt vett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára és Török József, a városi' pártbizottság első titkára ls. Papp Gyula tanácselnök, a szerkesztő bizottság elnöke foglalta 'össze a nagy szelle­mi vállalkozás eddigi előre­haladását. Megállapította: az objektív és szubjektív feltételek megértek ahhoz, hogy a monográfia ügye az előkészületek szakaszából a megvalósulás útjára lépjen. A Szeged története című munka a szerkesztő bizottság állásfoglalása szerint 5 kö­tetes lesz, mintegy 250 ív terjedelemben, több száz ábrával. A szerzői gárda igen népes: 66 szerző köz­reműködése szükséges. A különböző 'fejezetek megírá­sára az egyes történelmi korszakok és témák legjobb ismerőit, kutatóit kérték fel, akiknek jó része már dol­gozik is feladatán. A mo­nográfia ügyét jó légkörű műhelymunka segíti elő. Az egyes kötetek tervezett tartalma, illetve időhatára a következő lesz: 1. A kez­detektől 1686-ig (kötetszer­kesztő: dr. Kristó Gyula, a történettudományok doktora, egyetemi tanár, egyben soro­zatszerkesztő), 2. 1686-tól 1849-ig (kötetszerkesztő: dr. Farkas József, a Csongrád megyei Levéltár igazgatója). 3. 1849-től 1919-ig (kötet­szerkesztő: dr. Gaál Endre, a történettudományok kan­didátusa, egyetemi docens). 4. 1919-től 1944-ig (kötet­szerkesztő: dr. Serfőző La­jos, a történettudományok kandidátusa, egyetemi ta­nár). 5. 1944-től napjainkig (kötetszerkesztő: dr. Fehér István, a történettudomá­nyok kandidátusa, főiskolai tanár). A kötetek megjele­nésének várható terminusa 1983—1986 között folyama­tos. A tanács végrehajtó bi­zottsága a monográfia ki­adásával összefüggő felada­tokkal a Somogyi-könyvtárát bízta meg. A szerkesztő bizottság ál­lást foglalt a monográfiát érintő minden fontos kér­désben. s további munká­jában feltétlenül számít • társadalmi segítségre, ösz­szefogásra, s a szakemberek széles körű támogatására. Egyúttal szükségesnek tart minden olyan segítséget, amelyet Szeged és környé­ke lakói fontos dokumentu­mok, tárgyi emlékek. ok­mányok, gyűjtemények ren­delkezésre bocsátásával, honismereti szakkörök mun­kájukkal adhatnak. A továbbiakban dolgozzák majd ki a Szeged története terjesztési módszerét (elő­jegyzés, esetleg előfizetés stb.), és erről a lakosságot időben tájékoztatják. 11 közművelődési szakemberek képzéséről A közművelődési intézmé­nyek szakember-ellátottságá­ról, a képzés színvonaláról rendezett értekezletet tegnap délelőtt a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya. A ta­nácskozáson ott volt dr. Sebe János, a megyei és Vántus Istvánná, a városi pártbizott­ság osztályvezető-helyettese, valamint Tóth Zsuzsa, a me­gyei KISZ-bizottság titkára is. Dr. Müller Józsefnének, a megyei tanács művelődés­ügyi osztályvezetőjének be­vezető szavai után Balázs István, a Kulturális Minisz­térium főosztályvezetője tar­tott vitaindító előadást. El­mondta, hogy a minisztérium tizenöt évre szóló művészet­oktatási tervet dolgozott ki, melynek legfőbb célja az „improvizációs" megoldások elkerülése, a képzés főbb irányainak meghatározása és ellenőrzése. Javítani kell például a sze­gedi alsó- ós középfokú zene­iskolák mostoha körülmé­nyein, a tanár- és tanterem­hiányon. a hangszerellátott­ságon. Tervezik a hároméves zeneművészeti főiskolai tago­zat négyéves időtartamúra emelését, valamint új zene­művészeti főiskola létrehozá­sát Kecskeméten, a Kodály Intézet kebelében, melynek újdonsága az lesz, hogy a hároméves, tanári diplomát adó képzésen belül a népmű­velés szakot is felvehetik a hallgatók. Több más intézke­déssel együtt ez is azt a célt szolgálja, hogy a művészetek, a művészképzés közelebb ke­rüljön a népműveléshez. Szó van a képzőművészeti főisko­lán a művészdiploma beve­zetéséről. a diplomamunka kötelezettségének visszaállí­tásáról is. A közművelődési szakem­berképzésben 1918 és 1975 között alakult ki a mai for­ma. Az elmúlt évtizedek alatt nem történtek lényeges vál­toztatások. A legfontosabb dolog tehát: szembesíteni a képzést a magyar társadalom azóta létrejött változásaival, a korszerűbb igényekkel. A megyei tanácsok a közelmúlt­ban tájékoztatták a minisz­tériumot közművelődési szak­emberigényeikről. Leginkább könyvtárosokra, népművelők­re van szükség. (Csongrád megyében 102 könyvtárost és 72 népművelőt tudnának fog­lalkoztatni.) Balázs István el­mondta, hogy a számszerű igények kielégíthetők ugyan, de jő néhány részletkérdés nehezíti a megoldást. Pél­dául a képzési céloknak a falun végzendő munka szük­ségleteihez történő igazítása, azaz jobb felkészítés az „egy­személyes" művelődési házak gyakran elrettentőnek tartott feladataira. Pontosan meg kell fogal­mazni a főiskolai népművelő­képzés célját, korszerűsíteni, gyakorlatibbá tenni eszkö­zeit. A végzett népművelők számára semmiféle tovább­képzési forma nincs. A pá­lyázati rendszert is követke­zetesebben kell alkalmazniuk a tanácsoknak. A beszámoló után a hozzá­szólók igen sokrétűen fogal­mazták meg a közművelődé­si szakemberképzés országos és helyi gondjait. Kovács Miklósné, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője Csongrád me­gye helyzetét taglalva utalt arra, hogy Jóllehet megyénk­ben valamennyi művészeti ágban megtalálhatók az ok­tatás valamilyen szintű for­mái. a képzési rendszer át­tekinthetetlensége (például a könyvtársok esetében) Jelen­tősen nehezíti a hatékonyabb munkát. Hogy mégis néhány szegedi közművelődési intéz­ményben munkaerőhiányról beszélhetünk, az többek kö­zött az új, kombinált könyv­tár-levéltár tervével, illetve így a múzeum épületének leendő „bővülésével" is ma­gyarázható. Dr. Sebe János a közművelődési státusokban dolgozók gyakran nem meg­felelő szakmai felkészültségé­ről beszélt, utalva arra. hogy a készülő minisztériumi ren­delet az erősebb szaktudást kontrollról igen hasznos lesz. Végezetül Balázs István összefoglalójában elmondta, hogy nem védekezés ugyan, de tekintetbe kell venni, hogy végső soron 20—25 éves mulasztásokról van sző. Mindezt „behozni" roppant nehéz feladat, csakis össze­fogással, körültekintő, alapoa munkával lehetséges. . D. L, A jugoszláv dele ím Száiiai* iW7el'YPrí«. Éli íl, lUIUIIIIIGI tárgyalt az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága A Jugoszláv Szocialista Szövetsági Köztársaság nem­zetgyűlésének küldöttsége, amely Dragoszlav Markovics­nak, a nemzetgyűlés elnöké­nek, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bi­zottsága tagjának vezetésével hivatalos látogatáson tartóz­kodik hazánkban, csütörtö­kön délelőtt Százhalombattá­ra látogatott. Útjára elkísér­te Péter János, az országgyű­lés alelnöke. A város vezetői bemutatták a fejlődő Száz­halombattát. A vízgazdálkodás 1976— 1990 közötti hosszú távú ter­vének továbbfejlesztéséről tájékoztatta az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagjait Gergely István állam­titkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tegnap, csü­törtökön, a Szentendrei Víz­ügyi Továbbképző Intézetben megtartott tanácskozáson. Az államtitkár hangsúlyozta: a 'sgíontosabb feladat a máso­| lik 15 éves la'-átó-ft'M fe-v I-órán megéntt'ő 1.2—1,3 n-i1­, l'Ó Ú1 n'f'Ol W'-'-'ves e'tó­I 'i-a ")T)-'.® nö"el!k a rrvp­kár'z'rin nágyvá-DMk és me­gyei központok, valamint ezek a'g'omeráriós nek ellátási színvona'át és nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a közegészség­ügyileg veszélyeztetett köz­ségekbe vezetéken érkezzen az egészséges ivóvíz. Sokba kerül a csatornázó* is. hiszen ma még Budapest több peremkerületébe sem jutottak el a szennyvízelve­zető vezetékek és a közsé­geknek mindössze 2—3 száza­léka rendelkezik csatorna­hálózattal. A köznonti intéz­kedéseknek megfelelően — védve a környezetet — nö­velik az irari és lakossági rzennvviz tisztítását és a je­leni -gi 850 ezer kőb.mé'er toa-i s-eTvvíz-el szemben 1 990 > en na ->nta -S- 1 mll­"5 C00 e-e - köbmétert tisztí­1 r-eg. G-gely Irtván szilt a hévízhas-m - mtefl­"aztt/rág v'-c'l va­lamint a vízi utak haszno­sításáról. Az utóbbi kapcsán elmondotta, hogy a Duna­Majna—Rajna-csatornát elő­reiátható'ag i«02-ben meg­nyitják. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents