Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-24 / 277. szám

Péntek, 1978. november 24. 3 A lódzi küldöttség látogatásai Acs S. Sándor felvétele A lengyel küldöttség a megyei pártbizottságon A Csongrád megyei tanács Vendégeként Szegeden tartózkodó lódzi küldötteéget tegnap, csütörtökön délelőtt a megyei pártbizottságon fogadta dr. Komócsin Mihály, ez MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára. Tájékoztatta a lengyel vendégeket Csongrád megye gazdasági eredményeiről, és a tennivalókról, valamint a pártapparátus munkájáról. Külön foglalkozott az építőIparral és a lakásépítéssel. A lengyel vendégek nevében Józef Niewiadomski, Lódz megyei jogú városának polgármestere köszönte meg • tájékoztatót Részt vett a megbeszélésen dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke és Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára is. A lengyel delegáció a megyei pártbizottságon .tett látogatás után Szentesre utazott. A városi tanácsházán Csorba György tanácselnök, Oltyán Lajos, a városi pártbizottság osztályvezetője és dr. Gilicze Lajos vb-titkár fogadta a vendégeket és a kíséretükben lévő Szabó Jánosnét, a megyei tanács elnökhelyettesét. Ezt követően a lengyel vendégek Szentessel ismerkedtek, gyárba és téeszbelátogattak. Végső bácsi Orbán Lászlótól Családtagjai, munkatársai, elvtársai, a magyar politikai, kulturális és tudományos élet képviselői kísérték utolsó útjára csütörtökön dr. Orbán Lászlót, a magyar kommunista mozgalom kiemelkedő személyiségét, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, nyugalmazott kulturális minisztert, országgyűlési képviselőt, az Országos Közművelődési Tanács, elnökét A Mező Imre úti temető díszravatalozójában a vörös drapériával bevont, koszorúkkal övezett ravatalnál párt- és állami életünk jeles képviselői álltak díszőrséget A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, ,az országgyűlés, a Minisztertanács és a család nevében Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vett búcsút az elhunyttól. a Szovjetunióból dr. Koncz János Visszaérkezett a Szovjetunióból dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, aki az SZKP és az MSZMP pártközi együttműködése keretében Moszkvában és több más városban tartott előadásokat a magyar közoktatás időszerű kérdéseirőL A munkásosztály helyzete ás az üzemi demokrácia fejlődése A Szakszervezetek Csongrád megyei tanácsának elnöksége tegpnap, csütörtökön délután megtartott ülésén több aktuális és sokakat érintő kérdéseket tekintett át Többek között a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat szakszervezeti végrehajtásának kétéves tapasztalatairól készített jelentést. Köztudott, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1974. március 19—20. ülésén Irányelveket fogadott el a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, helyzetének további javításáról. Az SZMT elnöksége 1975 áprilisában intézkedési tervet hagyott jóvá a végrehajtás szakszervezeti tennivalóiról, majd másfél év múlva értékelte ls az eredményeket Azóta ls kellő gyakorisággal foglalkoztak a szakszervezeti tisztségviselők a munkásosztály helyzetének további javítására irányuló kérdésekkel. A tegpnapl ülésen elsősorban azokat a területeket tekintették át, amelyekkel újszerűen, illetve gyakorlatiasabban kellett foglalkozni: nevezetesen az üzemi demokrácia új fórumainak létrehozását és működtetését; a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megszervezését és munkásságát; az életkörülmények néhány tényezőjét; a politikai és a kulturális nevelómunka tennivalóit. Megállapították a tisztségviselők, hogy megyénkben 127 vállalatnál jelentős számú dolgozó közvetlen résztvevője lett a vállalati életnek, a legfontosabb kérdése kialakításának. Az üzemi demokrácia új fórumai egy;-; inkább betöltik szerepüket é eredményesen működnek. / jogsegélyszolgálatot 55 vállr latnál szervezték meg. / szolgálat nem csupán a do! gozók gondjaiban ad segítséget, hanem az intézkedésekre okot adó jelenségekre is felhívja a vállalatok veretőinek a figyelmét. A munkások bér-, jövedelem- és lakáshelyzete is jelentősen javult az elmúlt esztendőkben. Az elmúlt két és fél évben a megye lakosságának bérjellegű bevételei 6,4 százalékkal növekedtek. Az ipari dolgozók fizetése az előző évek mérsékeltebb, 5,5 százalékos növekedése után jelentősebben, 8,4 százalékkal javult. A megye lakásállománya is szépen gyarapodott, állapították meg az SZMT elnökségének tagjai, hiszen a tervidőszak első két esztendejében 7200 lakást adtak át, s az elosztott lakásoknak 64,2 százalékát munkások kapták. (Szegeden 75,4 százalékos, Makón 71,6, Vásárhelyen pedig 71 százalékos az arány.) A tanácsi bérlakásoknak 73,2 százaléka jutott fizikai dolgozók számára. A munkáslakásakció is fejlődést mutat, hiszen az ötödik ötéves tervidőszakban 2000 lakás felépítését tűzték kl célul. A politikai és kulturális nevelőmunka során sokat tettek a közművelődési bizottsá.gok, s jelentős szerepet játszanak a szocialista brigádok, az üzemi könyvtárak, valamint a párt- és a szakszervezeti politikai tanfolyamok, iskolák, s a művelődési otthonok. Az elnökség tagjai áttekintették azt az előterjesztést, amelyet az SZMT munkavédelmi osztálya terjesztett elő Csongrád megye környezetés természetvédelmi helyzetéről, illetve a szakszervezetek e téren végzendő feladatairól. Meghallgatták a HVDSZ Csongrád megyei bizottságának jelentését, amely a bizalmiak jog- és hatáskörének érvényesüléséről szerzett tapasztalatait összegezte, a HVDSZ irányítása alá tartozó szakszervezeti alapszerveknél. Épül a gabcíkovo *-iiai?marasl vízlépcső Az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság és a pozsonyi társigazgatóság megállapodása alapján magyar munkások építik meg a Dunai Erőmű tározótavának töltését is, a Duna jobb partján, Rajka és Pozsony között. A 16 kilométer hosszú gátba 3,5 millió köbméter földet építenek be. Ez a gát csatlakozik" majd a magyar területen s kiépítésre kerülő gáthoz V munkák elvégzéséhez sükságas geodéziai felmértek megkezdődtek. Mcgállalodtak a munkák ütemében is. A gátszakasz építését 1980-ban kezdik meg, nagy •épi erők bevetésével. A gabeikovo—nagymarosi erőmű- és vízlépcsőrendszer építése, mint ismeretes, az év elején megkezdődött Szigetközben és Csallóközben is. A magyar oldalon Dunakiliti térségében láttak először munkához. Eddig 260 köbméter kavicsos földet mozgattak meg és 200 hektár területen irtották ki az ártéri erdőket. Hol tart a Szeged monográfia? Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága még 1974—75-ben határozatot hozott Szeged monográfiájának megírásáról, azzal a szándékkal, hogy a tudományos kutatás legújabb módszereivel készülő, a város múltját marxista szellemű értékelésben bemutató művet adhasson az érdeklődők kezébe. A Szeged története című monográfia előkészítő munkálatai a határozattal párhuzamosan megkezdődtek. Megalakult a 23 tagú szerkesztő bizottság, és állást foglalt a nagy munka koncepciójáról és szerkesztési módszereiről, meghatározta az egyes kötetek időhatárait, megbízta a kötetszerkesztőket, s jórészt a szerzőgárdát is. A monográfia szerkesztő bizottsága tegnap ülést tartott, s ezen részt vett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára és Török József, a városi' pártbizottság első titkára ls. Papp Gyula tanácselnök, a szerkesztő bizottság elnöke foglalta 'össze a nagy szellemi vállalkozás eddigi előrehaladását. Megállapította: az objektív és szubjektív feltételek megértek ahhoz, hogy a monográfia ügye az előkészületek szakaszából a megvalósulás útjára lépjen. A Szeged története című munka a szerkesztő bizottság állásfoglalása szerint 5 kötetes lesz, mintegy 250 ív terjedelemben, több száz ábrával. A szerzői gárda igen népes: 66 szerző közreműködése szükséges. A különböző 'fejezetek megírására az egyes történelmi korszakok és témák legjobb ismerőit, kutatóit kérték fel, akiknek jó része már dolgozik is feladatán. A monográfia ügyét jó légkörű műhelymunka segíti elő. Az egyes kötetek tervezett tartalma, illetve időhatára a következő lesz: 1. A kezdetektől 1686-ig (kötetszerkesztő: dr. Kristó Gyula, a történettudományok doktora, egyetemi tanár, egyben sorozatszerkesztő), 2. 1686-tól 1849-ig (kötetszerkesztő: dr. Farkas József, a Csongrád megyei Levéltár igazgatója). 3. 1849-től 1919-ig (kötetszerkesztő: dr. Gaál Endre, a történettudományok kandidátusa, egyetemi docens). 4. 1919-től 1944-ig (kötetszerkesztő: dr. Serfőző Lajos, a történettudományok kandidátusa, egyetemi tanár). 5. 1944-től napjainkig (kötetszerkesztő: dr. Fehér István, a történettudományok kandidátusa, főiskolai tanár). A kötetek megjelenésének várható terminusa 1983—1986 között folyamatos. A tanács végrehajtó bizottsága a monográfia kiadásával összefüggő feladatokkal a Somogyi-könyvtárát bízta meg. A szerkesztő bizottság állást foglalt a monográfiát érintő minden fontos kérdésben. s további munkájában feltétlenül számít • társadalmi segítségre, öszszefogásra, s a szakemberek széles körű támogatására. Egyúttal szükségesnek tart minden olyan segítséget, amelyet Szeged és környéke lakói fontos dokumentumok, tárgyi emlékek. okmányok, gyűjtemények rendelkezésre bocsátásával, honismereti szakkörök munkájukkal adhatnak. A továbbiakban dolgozzák majd ki a Szeged története terjesztési módszerét (előjegyzés, esetleg előfizetés stb.), és erről a lakosságot időben tájékoztatják. 11 közművelődési szakemberek képzéséről A közművelődési intézmények szakember-ellátottságáról, a képzés színvonaláról rendezett értekezletet tegnap délelőtt a megyei tanács művelődésügyi osztálya. A tanácskozáson ott volt dr. Sebe János, a megyei és Vántus Istvánná, a városi pártbizottság osztályvezető-helyettese, valamint Tóth Zsuzsa, a megyei KISZ-bizottság titkára is. Dr. Müller Józsefnének, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetőjének bevezető szavai után Balázs István, a Kulturális Minisztérium főosztályvezetője tartott vitaindító előadást. Elmondta, hogy a minisztérium tizenöt évre szóló művészetoktatási tervet dolgozott ki, melynek legfőbb célja az „improvizációs" megoldások elkerülése, a képzés főbb irányainak meghatározása és ellenőrzése. Javítani kell például a szegedi alsó- ós középfokú zeneiskolák mostoha körülményein, a tanár- és tanteremhiányon. a hangszerellátottságon. Tervezik a hároméves zeneművészeti főiskolai tagozat négyéves időtartamúra emelését, valamint új zeneművészeti főiskola létrehozását Kecskeméten, a Kodály Intézet kebelében, melynek újdonsága az lesz, hogy a hároméves, tanári diplomát adó képzésen belül a népművelés szakot is felvehetik a hallgatók. Több más intézkedéssel együtt ez is azt a célt szolgálja, hogy a művészetek, a művészképzés közelebb kerüljön a népműveléshez. Szó van a képzőművészeti főiskolán a művészdiploma bevezetéséről. a diplomamunka kötelezettségének visszaállításáról is. A közművelődési szakemberképzésben 1918 és 1975 között alakult ki a mai forma. Az elmúlt évtizedek alatt nem történtek lényeges változtatások. A legfontosabb dolog tehát: szembesíteni a képzést a magyar társadalom azóta létrejött változásaival, a korszerűbb igényekkel. A megyei tanácsok a közelmúltban tájékoztatták a minisztériumot közművelődési szakemberigényeikről. Leginkább könyvtárosokra, népművelőkre van szükség. (Csongrád megyében 102 könyvtárost és 72 népművelőt tudnának foglalkoztatni.) Balázs István elmondta, hogy a számszerű igények kielégíthetők ugyan, de jő néhány részletkérdés nehezíti a megoldást. Például a képzési céloknak a falun végzendő munka szükségleteihez történő igazítása, azaz jobb felkészítés az „egyszemélyes" művelődési házak gyakran elrettentőnek tartott feladataira. Pontosan meg kell fogalmazni a főiskolai népművelőképzés célját, korszerűsíteni, gyakorlatibbá tenni eszközeit. A végzett népművelők számára semmiféle továbbképzési forma nincs. A pályázati rendszert is következetesebben kell alkalmazniuk a tanácsoknak. A beszámoló után a hozzászólók igen sokrétűen fogalmazták meg a közművelődési szakemberképzés országos és helyi gondjait. Kovács Miklósné, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője Csongrád megye helyzetét taglalva utalt arra, hogy Jóllehet megyénkben valamennyi művészeti ágban megtalálhatók az oktatás valamilyen szintű formái. a képzési rendszer áttekinthetetlensége (például a könyvtársok esetében) Jelentősen nehezíti a hatékonyabb munkát. Hogy mégis néhány szegedi közművelődési intézményben munkaerőhiányról beszélhetünk, az többek között az új, kombinált könyvtár-levéltár tervével, illetve így a múzeum épületének leendő „bővülésével" is magyarázható. Dr. Sebe János a közművelődési státusokban dolgozók gyakran nem megfelelő szakmai felkészültségéről beszélt, utalva arra. hogy a készülő minisztériumi rendelet az erősebb szaktudást kontrollról igen hasznos lesz. Végezetül Balázs István összefoglalójában elmondta, hogy nem védekezés ugyan, de tekintetbe kell venni, hogy végső soron 20—25 éves mulasztásokról van sző. Mindezt „behozni" roppant nehéz feladat, csakis összefogással, körültekintő, alapoa munkával lehetséges. . D. L, A jugoszláv dele ím Száiiai* iW7el'YPrí«. Éli íl, lUIUIIIIIGI tárgyalt az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága A Jugoszláv Szocialista Szövetsági Köztársaság nemzetgyűlésének küldöttsége, amely Dragoszlav Markovicsnak, a nemzetgyűlés elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága tagjának vezetésével hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, csütörtökön délelőtt Százhalombattára látogatott. Útjára elkísérte Péter János, az országgyűlés alelnöke. A város vezetői bemutatták a fejlődő Százhalombattát. A vízgazdálkodás 1976— 1990 közötti hosszú távú tervének továbbfejlesztéséről tájékoztatta az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagjait Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tegnap, csütörtökön, a Szentendrei Vízügyi Továbbképző Intézetben megtartott tanácskozáson. Az államtitkár hangsúlyozta: a 'sgíontosabb feladat a máso| lik 15 éves la'-átó-ft'M fe-v I-órán megéntt'ő 1.2—1,3 n-i1, l'Ó Ú1 n'f'Ol W'-'-'ves e'tóI 'i-a ")T)-'.® nö"el!k a rrvpkár'z'rin nágyvá-DMk és megyei központok, valamint ezek a'g'omeráriós nek ellátási színvona'át és nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a közegészségügyileg veszélyeztetett községekbe vezetéken érkezzen az egészséges ivóvíz. Sokba kerül a csatornázó* is. hiszen ma még Budapest több peremkerületébe sem jutottak el a szennyvízelvezető vezetékek és a községeknek mindössze 2—3 százaléka rendelkezik csatornahálózattal. A köznonti intézkedéseknek megfelelően — védve a környezetet — növelik az irari és lakossági rzennvviz tisztítását és a jeleni -gi 850 ezer kőb.mé'er toa-i s-eTvvíz-el szemben 1 990 > en na ->nta -S- 1 mll"5 C00 e-e - köbmétert tisztí1 r-eg. G-gely Irtván szilt a hévízhas-m - mtefl"aztt/rág v'-c'l valamint a vízi utak hasznosításáról. Az utóbbi kapcsán elmondotta, hogy a DunaMajna—Rajna-csatornát előreiátható'ag i«02-ben megnyitják. (MTI)