Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

14 Vasárnap, "Í978. november 19. A következő szívdobbanás... Vasaló, húszezerért B. Ferenc napok óta rosszul aludt. Izzadtan forgolódott, mellkasiban szorító fájdalmat érzett, égstt a torka, ájulás környékezte. Reggelre valahogy mindig összeszedte magát, de nehezére esett munkatársainak minden szava, a tülekedés a buszon, feleségének aggódó pillantásai, a gyerekek nevetése és sírása. Cigarettáról cigarettára gyújtott, a napi 5—6 kivé sem segített. Ma reggel aztán... Mindennek vége... Feleségének rémült pillan1 a, a telefon földöntúli csíliwgelése, lebegés, a mentőautó sivító, elnyújtott vijjogása, fehér köpenyek... infarktus... • Éppen száz éve diagnosztizálták az első szívinfarktust. Akkoriban kuriozitásnak számított — ma népbetegség. Az orvostudomány fejlődésével legyőzi a fertőző betegségek támadásait, megfékezi a járványokat, visszaszorította a tbc-t, csökkent a csecsemőhalandóság, emelkedett az átlagos életkor. A szív- és érrendszeri betegségek száma viszont rohamosan emelkedett. A fellett Ipari országokhoz hasonlóan ezek a betegségek teszik ki az összhalálozás több mint 55 százalékát. még a másod'k hek'en álló rák mindössze a halálozások 18 százalékáért felelős. A szív- és érrendszeri megbetegedések között előkelő helyet foglal el a koszorúér-elmeszesedésbói következő szívinfarktus. (A koszorúerek meszesedése folytán elzáródás keletkezik. emiatt elhalnak a szív bizonyos izom területei.) Az Infarktusról sok szó esik manapság. Ügy mondják, a téma benne van a levegőben. Legalább annyira valódi veszélyek, mint amennyire legendák, félreértések forrása Mint népbetegségnek, egvaránt fontos orvosi — megelőzési, utókezelési, gyógyászati, szervezési stb. —, és társadalmi (felvilágosítás. ismeretterjesztés stb.) — oldala. A közelmúltban Jelent meg a dr. Antalóczy Zoltán professzor vezette csoport tudományos monográfiája a szívInfarktusról, nemrégen ugvane téma társadalmi vetületének kórképét feltáró riportkötet, László Lajos munkája. — Az Infarktus multitaktorálls betegség — mondja dr. Kiss Zoltán adjunktus, a SZOTE I. számú belgyógyászati klinikája kardiológiai osztályának vezetője —, ami azt jelenti, hogy a betegség kialakulása nem vezethető viszsza egyetlen kiváltó tényezőre. A rizikófaktorok között előkelő helyen szerepe] a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szénhidrát-anyagcserezavar. az emelkedett zslrszint (ez anyagcserezavar, nem függ össze a túltápláltsággal. de elhízottakon gyakoribb), a cigaretta (napi 40 darab felett ugrásszerűen emelkedik az infarktus lehetősége), a sok feketekávé (napi 5 dupla felett kétszeresére növekszik a veszélye), nem kedvez az 016 életmód (a túlzott tréning , sem egyértelműen hasznos, tekintettel az egyénenként változó koszorúér keringési zavaraira), elősegítheti kialakulását olyan személyiségjegyek, mint a törtetés, agresszivitás. vetélkedés! vágy, valamint az öröklött hajlam, amit a megváltoztatott életmód és környe-et visszaszoríthat Mindenképpen elősegítette a betegség ugrásszerű emelkedését a rohamos technikai fejlődés, a felfokozott élettemoó. a bennünke* naponta érő hatalmas ingertömeg. Ezeknek talán ellentmond, de az okok összetettségét jól szemléttett. hogy a világon a legtöbb Infarktusos beteg a finn favó-ók körött van akik ugvan természetőreiben élnek és mozg is1 gén vük kielégített, de víz helvett 1« tejet isznak, nagy menyn'M"4"ben forrasztanak állati ereJett zsiradékot. lega'acson"8bi az in*, -ktosara-v Jaoánban abol valóban rohamléptekke! halad a techn"-ai fe"ődés, de ar étrendi szokások gé'at emelnek a betegség elterjedésének. * Vii*oo a rohamkocsi seir+nája. lvtnbdctós kanül... resnirátor . .. vákuummatrac... Dolargán injekció ... — ember és műszer harca a pillanattal az életért. B. Ferehc melllMsa gyöngyözik, szive mozdulatlan... A mentőautó az intenzív osztály felé robog... • „... A felmérések tanulsága szerint hazánkban, de más fejlett országokban is az Infarktus fellépésé tói a kórházba szállításig legkevesebb egy, de általában 3—4 óra telik el. A késlekedés gyakran végzetes következményekkel jár. Egy amerikai kutató szerint az infarktushalálozás kétharmad része kórházba szállítás előtt bekövetkezik. Mindezek figyelembevételével azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy ezt a korai periódust, oontosabban a koronaér-elzáródás után eltelt első fél órát tanulmányozzuk. tisztázzuk az infarktus után feltépő korai szívritmuszavarok kifejlődésében szerepet játszó tényezőket... és megvizsgáljuk a gyógyszeres megelőzésének lehetőségeit. Biokémiai és elektroflziológlal vizsgálataink alapján valószínűnek látszik, hogy az arrhythmiakészségben az első tíz-tizenöt perc után észlelt helyreállítási tendenciáért főként a gócon kívül eső. épnek tekintett szívizomzatban bekövetkező változások felelősek, melyek létrejöttében a vegetatív, elsősorban a szimpatikus tónus fokozása 1elentós szerepet játszik. Megfigyeléseink módot adtak az ésszerű gyógyszeres megelőzés lehetséges irányainak felvázolására. A tisztán elméleti megfontolások alapján készített tervezet helyességét igazolta, hogv a Javasolt szerek tényleges védőhatást feltettek ki az infarktus után fellépő korai arrhvthmlákkal szemben. Mivel elsődleges célunk. hogv megakadályozzuk a kórházba történő beszállítás előtt tapasztalt, orvosi személyzet és megfelelő életmentő berendezés hiányában a kamrafibrílláció következtében fellépő hirtelen halált, a íarmakoterápiának elsősorban a megelőzésre kell irányulnia ... Véleményünk szerint egvetten szer alkalmazása valószínűleg nem lesz kéoes ezt a problémát megnyugtatóan rendezni... több különböző támadáspontú szer ésszerű kombi nációlától koncentráltabb hatást remélhetünk .. (Részlet dr. Szekeres László egyetemi tanárnak, a SZOTE Gvóovszertani Intézete igazgatójának a Jancsó Miklós-emlékérem átvételekor elhangzott előadásából.) • Az intenzív osztály kör alakú kórtermének közepén, mint egy parancsnoki hídon orvosok, ápolónők, műszerek. A körben elhelyezett ágyakon betegek, akik a halálból jöttek vissza. Csövek, vezetékek, vibráló műszerek, jelzőkészülékek — köldökzsinórok az élethez. B. Ferenc most kezd újra mozdulni. Az orvosok erőfeszítése ezúttal sikerrel járt... * — Az Intenzív osztály nem a halál előszobája — ve2et végig az ágyak, a műszerek mellett az osztályvezető főorvos, dr. Sági István adjunktus. — Évekkel ezelőtt a hagyományos kezelési módnak megfelelően az infarktusban szenvedő betegeket hosszú Ideig fektették, és gyógyszerekkel kezelték. Később rájöttek arra, hogy a halálesetek az infarktust követő első öt napban a leggyakoribbak. Megállapították, hogy ekkor lépnek föl a különböző szövődmények, elsősorban a rltmuszavarok. Ez a felismerés hozta létre az úgynevezett „koronánia őrzőket", a soeciális intenzív osztályokat. Ennek lényege az állandó és folyamatos megfigyelés. a s-'eon'i ő-zés. a modern ele'-trotecbníka koncentrálása. a maximális felszereltség Az anyagi, tárgvi és személyi feltételek koncentrálása következtében a két éve átadott új épületben. az intenzív osztály munkája nyomán a két be'gyógyásza ti klinikán fekvő infarktusos betegek halálozása 10 százalékkal csökkent. A jól felszerelt, 12 ágvas kórtermünk sohasem lehet telített. A speciálisan felkészített személyzetnek állandó készenlétben kell lennie. Ha két év statisztikáit vizsgáljuk, feltűnik, hogy az utóbbi években -jcsakúgy. mint a világon másutt — mind több a fiatalon, a Iegproduictívabb életkorban bekövetkező infarktus. Leggyakoribb a 40—60 év közötti férfiak megbetegedése, de volt osztályunkon 27 éves gépkocsivezető, 36 éves futballista és 80 éves öregember is. A nőket a változás koráig védi rendszeres hormonképződésük. Az az igazság, hogy nálunk átmeneti ideig — a legsúlyosabb napokban — vannak a betegek. Jobban ismerjük őket EKG-görbéjükről, mint nevükről. Mindent elkövetünk, amire a felkészült orvosi kar. a speciáltan képzett személyzet és a korszerű műszerek képesek. • B. Ferenc néhány nap után átkerült a belfniógi/ászati klinikára. Talán soha nem fogja megtudni, hogy háromszor halt meg. Most kezdi felfogni, hogy újra él. s minden reménye megvan arra, hogy visszatérjen családja körébe. odaüljön régi íróasztalához. Ügy. mint a többlek. akik előtte feküdtek itt — a rendőrtiszt és a kutató, a téeszlőkönyvelő és a pártapparátusban dolgozó munkatárs. a gépkocsivezető és a nyugdíjas. Üjra született, újra készül az életre... • — A kis kiterjedésű, szövődménymentes infarktusban szenvedő betegeket a normál belgyógyászati osztályokon kezeljük — tájékoztat a kardiológiai osztály vezetője. — Nagyon fontosnak tartjuk az infarktus megelőzését és az utógondozást. Az infarktus gyakran nem úgy jelentkezik, mint derült égből a villámcsapás. Az Infarktushoz vezető koszorúér-meszesedés hosszú időn keresztül alakul ki anélkül, hogy tudna róla a beteg. A megelőzés legfontosabb felada+a, hogy magunkban kiküszöböljük azokat a személyiségben, életmódban, étkezési szokásokban rejlő veszélyeztető tényezőket. amelyekről már szóltam. Vissza kellene szorítanunk a clgarettázást, a mértéktelen feketekávé-fogyasztást, át kellene alakítanunk étkezési szokásainkat, a sok telített zsírsavat tartalmazó étel helyett halat, növényi olajat kellene fogyasztanunk. Az infarktuson átesett betegek utógondozása részint a mi feladatunk, részi nt a körzeti orvosoké. Az otthon már kezelhető, de „nehezebb esetek" gondozása a szakrendelésekre hárul. Az ismétlődés elkerülése érdekében legfontosabb, hogy a betegség lezajlása után a magas vémvomást visszaszorítsuk. az emelkedett zsírszintet csökkentsük, és gvógyszerekvel a fájdalmakat rr.egszüo'essük. Több. hatásos gvógvszer van forgalomban hazánkban, mely elősegíti ezt * A mindennapok rohanásaiban, a mind elterjedtebbé váló hajszában egyre kevesebbet törődünk egiszségünkkel. Nem ismeriük kellően önmagunkat teherbírő-kévességüvket. Gyakran csak az utolsó pillanatban döbbenünk rá, hoa-i szívíln1'. testünknek ez az öklömnyi. áHmdó ritm-ct k"lanAió ri'ze nemcsak a s-eret't és a rvűlfii't jelké~e. de égetünk motor'a Jó lenne, ha R. T-z-ccel erviltt vlindnudian -ádöbbevénk. hoyi sok szén dolog van a vftgon. d° a lerm*odélatosabb a következő TANDI LAJOS Zo.án T.bor i N

em tr'fa. Valóban húszezer forintba került, hogy Kovácsné a fali csatlakozóba mélyeszthette hőfokszabályozós vasalója villásdugóját. A húsz darab ezrest azonban a népgazdaságnak kellett kiadnia; beruháznia az energiatermelésben. Ennyit követel ugyanis egy-egy új vasaló villamosáram-felvételének az előteremtése. Számítások igazolják: egy-egy új háztartási fogyasztó bekapcsolása a villamosenergia-hálózatba százezer forint beruházási kiadással lár. Energiatermelő blokkok kellenek hozzá, nagyfeszültségű távvezeték-hálózat, alállomások — „trafók" —, elosztó vezetékek. Sok más mellett. Másfél évtized alatt hazánkban megháromszorozódott a villamosenergia-termelés — 7.6 milliárd kilowattóráról 23,4 milliárdra —. ugyanakkor a lakossági felhasználás az 1962. évinek a 7,3-szeresére növekedett. A két adat összevetése már érzékeltet valamit abból, hogy változó életkörülményeink miféle gazdasági-fejlesztési követelményeket szülnek, s megfordítva, korszerűsödő termelőtevékenységünk miként hat mindennapjainkra. Az arányok szemügyre vétele sokat elmond erről. A teljes villamosenergia-felhasználásból a lakosság 8.1 százalékkal részesedett 1960-ban. A termelés nagyfokú növekedése — s nem kevésbé az Import fokozódása — mellett Is 1977-re ez az arány 16,8 százalékra gyarapodott, azaz a kétszeresénél nagyobbra bővült. Néhány pillanatra elidőzve a termelésnél: idén január és augusztus között a villamosenergiaipar termelése 9.6 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly, a hasonló időszakban. Az 1971-tól 1977-ig terjedő éveket figyelembe véve, a villamosenergia-ipar termelése minden esztendőben gyorsabban nőtt, mint az Ipari termelés, s ráadásul — ahogy ezt mondani szokták — töretlen, mindenféle megtorpanástól, átmeneti visszaeséstől mentes volt ez a fejlődés. Csakhogy ennek ára van; ma már az energiatermelési beruházások a teljes fejlesztési kiadásoknak — népgazdasági összesítésben — a negyven százalékát emésztik fel, míg tizenöt esztendeje ennek a felét sem érték eL Indokoltnak látszó kérdés: nem lehetne korlátozni az energiaigények gyors növekedését, elkerülendő a nagy kiadásokat? Tapasztalatok ls, tudosyányoc elemzések is azt bizonyítják, hogy a villamosenergia-szükséglet — észszerű! — bővülésének visszafogása kedvezőtlen hatások sorozatával jár mind a termelő, mind a nem termelői területeken. A megoldás tehát nem ebben az irányban kínálkozik. Éppen ezért a tervezőmunka azzal számol, hogy a lakosság villamosenergiafelhasználása továbbra is a leggyorsabban emelkedik, az összes fogyasztási területen belül, s a következő középtávú tervidőszakban eléri a teljes felhasználás negyedéi. S ez az adat azért érdemel — azért is — nagy figyelmet, mert tavaly a rendelkezésre álló összes villamos energia 18.7 százaléka már külföldön megtermelt volt. importból származott. Ha úgy tetszik, akár azt is mondhatjuk, hogy a lakossági felhasználás teljes egészét a behozatal fedezte, amiért természetesen fizetni kell olyan árukkal, amiket a partner igényel népgazdasága számára. Gyorsan növekvő villamosene'gia-étvágyunkat korszerűbb életkörülményeinkre vezethetjük vissza, hiszen ezer lakosra számítva. tavaly 254 elektromos hűtőszekrény jutott, míg 1960-ban mindössze 3.8 darab. A mosógépeknél 246. illetve 45,2, a televízióknál 240 és 10.4 a megfelelő adat. Évente 80—100 ezer új háztartási fogyasztót kapcsolnak be az országos kisfeszültségű hálózatba, s emellett a korábban villamosított otthonok ls többet és többet követelnek. Ma egy család 4,2-szer annyi áramot használ fel havonta, mint másfél évtizede, napjainkban a havi átlag már meghaladja a 100 kilowattórát. Valamikor a szakemberek e bűvös határt a nyolcvanas évek végére tartották elérhetőnek... Mindez úgy ment végbe, hogy közben a villamos energia lakossági átlagára tetemesen csökkent; ma 64,4 százaléka az 1960. évinek. Akkor — az ún. övezeti díjszabás, valamint a fogyasztás több díjtételű elszámolása játszik itt közre — 1,21 forintot fizettünk egv kilowattóra villamos energiáért, tavaly viszont csupán 78 fillért. Az 1960-as ár sem fedezte a költségeket, még kevésbé teszi ezt a mostani, a különbség ellensúlyozása az államháztartás gondja. Ebből azonban hiba lenne arra következtetni, semmi közünk ezekhez a gondokhoz, a dolgunk annyi, hogy bekapcsoljuk a tv-készüléket, bedugjuk a kávéfőző, a villanyvasaló zsinórját. Dolgunk az is, hogy előteremtsük a költségvetés adta ilyen támogatások fedezetét, s az szintén lehetőségünk, jogunk, de egyben kötelességünk is, hogy annyit használjunk a modern kor e nagyszerű energiaforrásából. amennyi szükséges. Annyit igen, ám többet, fölösét ne. VERESS TAMÁS Létszám TEHÁT én egv létszám szigorúan meghatározott tagja vagyok én hiánvzom akkor nem létszám hanem hiánvos 'étszám igen fontos tagja vagyok ha tehát nem veszhetek el va'ahogv mégis elveszek va'ahol úgvis létszámba vesznek ilyenkor itt növendék amott fogyaték vagyok vízióim már-már fojtogatnak elképzelem aho<rv táblá-'a' nyakamban kó-zá'ok magamban és nenr. tag hanem létszám vagyok va'aklnek az összes s ha elveszek nem fogyaték — fájdalom