Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-18 / 272. szám

VILÁG proletárjai.egyesüljetek! M S Z M P S Z EGED V Á R O S I B I Z O TTSÁ GÁNAK LAPJ A 68. évfolyam 272. szám 1978. november 18., szombat Ara: 80 fillér Befejeződött a magyar—francia csúcstalálkozó Kádár János hazaérkezett Párizsból Raymond Barre és felesé­ge csütörtökön este díszva­csorát adott Kádár Jáno6 és felesége tiszteletére a kül­ügyminisztérium — mint ezt előző lapszámunkban röviden közöltük — Szajna-parti pa­lotájában. A vacsorán részt vettek a Központi Bizottság első tit­kára kíséretének tagjai, sott volt a francia kormány több tagja, a francia politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. A szívélyes légkörű vacso­rán a francia miniszterelnök pohárköszöntőjében többek kört hangoztatta: Ez a látogatás a leginkább szemmel látható bizonyítéka az országaink között kiala­kult szívélyes és bizalomteli kapcsolatoknak. Előjele an­nak a további fejlődésnek, amelyet óhajtunk, és ame­lyért erőfeszítéseket igyek­szünk tenni. A lehető leghamarabb él kell tudnunk érni azt a célt, amelyet budapesti látogatá­som során Lázár György úr­ral együtt kitűztünk magunk elé: gazdasági cserénk meg­kettőzését. — E cél elérése ér­dekében. fontos, hogy szakembereink és üzletem­bereink kapcsolata meg­sokszorozódjék. Az elkövet­kező hetekben nyílik meg evégből Párizsban egy ma­gyar műszaki információs központ, hogy tájékoztassa mindkét ország vállalatait kölcsönös szükségleteikről. Ez az intézmény szerepet fog ját­szani abban, hogy a francia export számára Magyaror­szág napról napra kereset­tebb partnerré váljék. Kitért a miniszterelnök ar­ra, hogy ez a látogatás hang­súlyt ad annak: milyen fon­tosságot tulajdonít mindkét ország az enyhülés tovább­vitelének és az európai együttműködésnek. Egyben bizonyíték arra, hogy külön­böző politikai és társadalmi rendszerű országok — egy­más meglévő kötelékeit köl­csönösen tiszteletben tartva — megérthetik egymást, és közösen szolgálhatják a béke ügyét — fejezte be Raymond Barre. A csütörtök esti vacsorán Kádár János pohárköszöntő­jében a következőket mon­dotta: — Államkört kapcsolataink­ban igen fontosak az olyan magas szintű találkozók, mint volt az ön budapesti lá­togatása, az ott lefolytatott tárgyalásai. Joggal és közö­sen hangoztattuk: egyre bő­vülő kapcsolataink kölcsönö­sen előnyösek országaink, né­peink számára, és kétségte­len, hogy hozzájárulnak az európai légkör javításához, s béke megőrzéséhez. A Francia Köztársaság tisztelt elnökével folytatott mostani tárgyalásaink arra irányulnak, hogy a két kü­lönböző társadalmi rendszere ország együttműködését bő­vítsük, megteremtsük azt. amit ön, miniszterelnök úr, a budanesti megbeszélések so­rán több ízben „új tradíció"­nak nevezett, s kapcsolatain­kat a baráti együttműködés új, magasabb szintjére emel­jük. Az eddig kifejtett erőfeszí. Magyar—francia nyilatkozat aláírásával zárultak a hivata­los tárgyalások Párizsban. A képen: Kádár János és Gis­card D'Fstaing kézjegyével látja el a dokumentumot. (Te­lefotó: UPI—MTI—KS) tések sem voltak hiábavalók: a legutóbbi tizenöt évben po­litikai kapcsolataink széle­sedtek. erősödtek azok az ala­pok, amelyekre a jövőben építeni tudunk. Reméljük, hogy politikai kapcsolataink fejlődése jő ju­tással lesz gazdasági és kul­turális - együttműködésünk alakítására. A gazdasági együttműködést kapcsolata­ink különösen fontos részé­nek tekintjük. Tárgyalásaink arra mutatnak, hogy az együttműködés fejlesztésére közös a szándék. Franciaor­szág kormányzata és gazda­sági életének irányítói sokat tehetnek közös szándékunk realizálásáért. Mi is meg fog­juk tenni azt, ami tőlünk el­várható. Kormányzati intéz­kedésekkel, a meglevő aka­dályok fokozatos lebontásá­val segíthetjük hozzá vállala­tainkat és gazdasági, pénz­ügyi intézményeinket, hogy meggyorsuljon az előrehala­dás e fontos területen. Kí­vánjuk, hogy erősödjenek a tartós együttműködés kiala­kításának feltételei. Remél­jük, hogy a kölcsönös érdek a Icözös vállalkozások gyara­podó számában fog testet öl­teni, Tovább kívánjuk ápolni az évszázados kulturális kapcso­lataink haladó hagyományait A francia kultúrának, mint a jelenben, úgy a jövőben is, méltó helye lesz a magyar kulturális életben. Nem tit­kolt óhajunk, hogy kapcsola­taink fejlődése a magyar kultúra fokozottabb francia­országi jelenlétében is meg­mutatkozzék — mondotta po­hárköszöntője végén Kádár János. Az Élysée-palctcbcn folytatódott a négyszemközti megbeszélés Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és Valéry Giscard D'Estaing, a Francia Köztár­saság elnöke pénteken dél­előtt az Élysée-palotában folytatta szerdán megkezdő­dött négyszemközti eszmecse­réjét. Ezt követően Púja Frigyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Veress Péter, a Magyar Népköztársaság pári­zsi nagykövete, illetve Louis de Guiringaud külügyminisz­ter, Jean Francois Deniau külkereskedelmi miniszter, Jean Francois Poncét, az elnöki palota főtitkára, Ray­mond Bressier, a Francia Köztársaság budapesti nagy­követe is bekaocsolódott Ká­dár János és Valéry Giscard D'Estaing oldalán a tárgya­lásokba. Az eszmecsere befejeztével Kádár János és Valéry Giscard D'Estaing az Élysée­palota télikerttermében alá­írta a háromnapos „csúcsta­lálkozó" eredményeit rögzítő magyar—francia nyilatkoza­tot. A ma"var—francia nyilat­kozat aláírása után Valéry Giscard D'Estaing és Kádár János rövid nyilatkozatot tett. A francia köztársasági el­nök a következőket mondot­ta: — Első titkár úr! Az ön látogatása, amely az első csúcstalálkozó országaink történetében, hasznos volt. Tárgyalásaink során átte­kintettük az enyhülés és a leszerelés kérdéseit. Megál­lapítottuk, hogy a nemzet­közi élet e két nagy fon­tosságú problémáját illetően számos kérdésben azonos nézeteket vallunk. Áttekin­tettük a Helsinkiben aláírt záróokmány megvalósítását célzó két- és többoldalú erő­feszítések eredményeit is. Ügy vélem, hogy az ön mos­tani látogatása a megvalósí­tás egyik állomása, s jelen­tősen hozzájárulhat kaocso­lataink fejlesztéséhez, és a helsinki záróokmányban foglaltak további végrehaj­tásához. — Megvizsgáltuk azokat az erőfeszítéseket, amelyek a leszerelés érdekében je­lenleg folyamatban vannak s szóba került a szintén a leszerelés előmozdítását cél­zó francia javaslat is. — Kétoldalú kaocsolata­(Folvtatás a 2. oldalon.) h MSZMP Központi Bizottságának iinnepi ülése a Kommunisták Magyarországi Pártja mtgalaknlásáiak 60. évtorioiéja alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága holnap kibővített ünnepi ülést tart a KMP meg­alakulásának 60. évfordulója alkalmából. •-fp* • • - r | • TorteneSmi Emlékkiállítás nyílt Szegeden a KMP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából Tegnap, pénteken délután nagy érueklödés kísérte a Mora Ferenc Múzeum kupo­lacsarnokáoan rendezett em­lékkiállítást, a KMP meg­alakulásának 60. évfordulója alKalmábóL A megnyitón részt vett Papp Gyula, a sze­gedi városi tanács elnöke, ar. Sebe János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak osztályvezető-helyettese, dr. Csikós Ferenc, a szegedi városi tanács vb-titkára is. Dr. Juhász Antalnak, a Csongrád megyei múzeumok igazgatóhelyettesének üdvöz­lő, köszöntő szaval után a ki­állítást Török József, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának eíső titkára nyi­iotca meg, a Csongrád me­gyei és a városi pártbizott­ság képviseletében. Többek között hangsúlyoz­ta a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hatását a magyarországi események alakulására, a történelmi szükségszerűséget, amely lét­rehozta a Kommunisták Ma­gyarországi Pártját Ez a párt volt hazánkban az első forradalmi párt, a proletariá­tus élcsapata, amely választ tudott adni a nemzeti füg­getlenség megoldásának ége­tő kérdéseire. Létrejöttével új szakasz kezdődött a ma­gyar munkásmozgalomban. * A kiállítás anyaga gazda­gon dokumentálja 25 kisebb, 6 nagyméretű tablón és 16 tárlóban fényképeken, újsá­gokban, plakátokon, levéltári feljegyzésekben és egyéb ki­adványokban a Kommunis­ták Magyarországi Pártja megalakulását és történelmi elhivatottságát a magyar nép életében. Itt találjuk a többi között, a Délmagyarország 1917. VI. évfolyamának 262. számát, első oldalán nyitó­cikként: „Oroszország béke­javaslata az összes hadviselő államokhoz" címmel, vala­mint a Vörös Űjság 1919. ja­nuár 18-i számát, amelybe Lenin írt cikket Demokrácia és diktatúra címmel. A hat évtizeddel ezelőtti események átfogó dokumen­tálása sorában ott találjuk 1918. november 24-ével dá­tumozva a párt Központi Bi­zottsága tagjainak fényképét, a KMP szervezetének az or­szágot átfogó kiépülését be­mutató térképet Fontos levél­tári dokumentumok kaptak he­lyet, melyek a KMP Csongrád megyei, benne szegedi hatá­sát, szerepét tárják a láto­gatók elé. Itt találjuk a többi között 1919. . január 12-ével dátumozva a kommunista párt szegedi megalakítása, .a rendszeres agitációs és pro­pagandamunka megindítása hírlapi bejelentésének fotókó­piáját, majd a Délmagyarofw szág közleményét arról: „Megalakult a szegedi kom­munista párt." Jeles, szép munkát végez­tek a kiállítás rendezői, a Móra Ferenc Múzeum, a Csongrád megyei Levéltár és a Somogyi-könyvtár dolgozói, akik a felbecsülhetetlen ér­tékű történelmi dokumentu­mokat nemcsak időrendi sorrendben, de áttekinthetően is tárják a látogatók elé. A kiállítás megtekinthető no­vember 28-ig, délelőtt 10-t* délután 6 óráig. KiVúnkóit; Török József ünnepi beszédét mondja Országgyűlési bizottság a hírközlés helyzetéről A KGST-tagországok kor­mányközi megállapodásban rögzítették a közös hírközlő­rendszer kiépítését, amely 1990-ig készül el, és jelzi, hogy a hazai fejlesztés mel­lett a Posta a nemzetközi együttműködésben is egyre nagyobb szerepet játszik. Az országgyűlés építési, közleke­dési bizottságának pénteki ülésén Horn Dezső közieke­A Komszomol-delegáció Németh Károlynál Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta Borisz Nyi­kolajevics Pasztuhovot, az SZKP KB tagját, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El ­nökségének tagját, az Össz­szövetségi Lenini Komszomol Központi Bizottságának első titkárát, s a vezetésével ha­zánkban tartózkodó Komszo­mol-delegáció tagjait. A ta­lálkozón részt vett Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete. dés- és postaügyi miniszter­helyettes, a Magyar Posta vezérigazgatója számolt be a képviselőknek az V. ötéves terv első három évének fej­lesztési eredményeiről, vala­mint a közelebbi és a hosszú távú tervekről. Ismertette a rádió és a televízió, valamint a távbeszélő-hálózat fejles.> tésének, kiépítésének elkétü­zeléseit Többek között elmondottul ami a telefonhelyzetet illeti, az európai átlagtól elmara­dunk. Aránytalan a meglevő állomások megoszlása is, hi­szen a városok és községek nyolcmillió lakosára a főál­lomásoknak mindössze i>0 százaléka jut. Különösen ke­vés a telefon a mintegy öt­millió lakosnak otthont adó háromezer községben. 1930-ig terven felül 45 ezer úí állo­mást adnak át, és ezzel elsce sorban az új, budapesti la­kótelepek helyzetén javíta­nak. Befejeződik Pécs. Sze­ged, Debrecen és Győr köa­ponthálózatának korszerűsí­tése is.

Next

/
Thumbnails
Contents