Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-18 / 272. szám
VILÁG proletárjai.egyesüljetek! M S Z M P S Z EGED V Á R O S I B I Z O TTSÁ GÁNAK LAPJ A 68. évfolyam 272. szám 1978. november 18., szombat Ara: 80 fillér Befejeződött a magyar—francia csúcstalálkozó Kádár János hazaérkezett Párizsból Raymond Barre és felesége csütörtökön este díszvacsorát adott Kádár Jáno6 és felesége tiszteletére a külügyminisztérium — mint ezt előző lapszámunkban röviden közöltük — Szajna-parti palotájában. A vacsorán részt vettek a Központi Bizottság első titkára kíséretének tagjai, sott volt a francia kormány több tagja, a francia politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. A szívélyes légkörű vacsorán a francia miniszterelnök pohárköszöntőjében többek kört hangoztatta: Ez a látogatás a leginkább szemmel látható bizonyítéka az országaink között kialakult szívélyes és bizalomteli kapcsolatoknak. Előjele annak a további fejlődésnek, amelyet óhajtunk, és amelyért erőfeszítéseket igyekszünk tenni. A lehető leghamarabb él kell tudnunk érni azt a célt, amelyet budapesti látogatásom során Lázár György úrral együtt kitűztünk magunk elé: gazdasági cserénk megkettőzését. — E cél elérése érdekében. fontos, hogy szakembereink és üzletembereink kapcsolata megsokszorozódjék. Az elkövetkező hetekben nyílik meg evégből Párizsban egy magyar műszaki információs központ, hogy tájékoztassa mindkét ország vállalatait kölcsönös szükségleteikről. Ez az intézmény szerepet fog játszani abban, hogy a francia export számára Magyarország napról napra keresettebb partnerré váljék. Kitért a miniszterelnök arra, hogy ez a látogatás hangsúlyt ad annak: milyen fontosságot tulajdonít mindkét ország az enyhülés továbbvitelének és az európai együttműködésnek. Egyben bizonyíték arra, hogy különböző politikai és társadalmi rendszerű országok — egymás meglévő kötelékeit kölcsönösen tiszteletben tartva — megérthetik egymást, és közösen szolgálhatják a béke ügyét — fejezte be Raymond Barre. A csütörtök esti vacsorán Kádár János pohárköszöntőjében a következőket mondotta: — Államkört kapcsolatainkban igen fontosak az olyan magas szintű találkozók, mint volt az ön budapesti látogatása, az ott lefolytatott tárgyalásai. Joggal és közösen hangoztattuk: egyre bővülő kapcsolataink kölcsönösen előnyösek országaink, népeink számára, és kétségtelen, hogy hozzájárulnak az európai légkör javításához, s béke megőrzéséhez. A Francia Köztársaság tisztelt elnökével folytatott mostani tárgyalásaink arra irányulnak, hogy a két különböző társadalmi rendszere ország együttműködését bővítsük, megteremtsük azt. amit ön, miniszterelnök úr, a budanesti megbeszélések során több ízben „új tradíció"nak nevezett, s kapcsolatainkat a baráti együttműködés új, magasabb szintjére emeljük. Az eddig kifejtett erőfeszí. Magyar—francia nyilatkozat aláírásával zárultak a hivatalos tárgyalások Párizsban. A képen: Kádár János és Giscard D'Fstaing kézjegyével látja el a dokumentumot. (Telefotó: UPI—MTI—KS) tések sem voltak hiábavalók: a legutóbbi tizenöt évben politikai kapcsolataink szélesedtek. erősödtek azok az alapok, amelyekre a jövőben építeni tudunk. Reméljük, hogy politikai kapcsolataink fejlődése jő jutással lesz gazdasági és kulturális - együttműködésünk alakítására. A gazdasági együttműködést kapcsolataink különösen fontos részének tekintjük. Tárgyalásaink arra mutatnak, hogy az együttműködés fejlesztésére közös a szándék. Franciaország kormányzata és gazdasági életének irányítói sokat tehetnek közös szándékunk realizálásáért. Mi is meg fogjuk tenni azt, ami tőlünk elvárható. Kormányzati intézkedésekkel, a meglevő akadályok fokozatos lebontásával segíthetjük hozzá vállalatainkat és gazdasági, pénzügyi intézményeinket, hogy meggyorsuljon az előrehaladás e fontos területen. Kívánjuk, hogy erősödjenek a tartós együttműködés kialakításának feltételei. Reméljük, hogy a kölcsönös érdek a Icözös vállalkozások gyarapodó számában fog testet ölteni, Tovább kívánjuk ápolni az évszázados kulturális kapcsolataink haladó hagyományait A francia kultúrának, mint a jelenben, úgy a jövőben is, méltó helye lesz a magyar kulturális életben. Nem titkolt óhajunk, hogy kapcsolataink fejlődése a magyar kultúra fokozottabb franciaországi jelenlétében is megmutatkozzék — mondotta pohárköszöntője végén Kádár János. Az Élysée-palctcbcn folytatódott a négyszemközti megbeszélés Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és Valéry Giscard D'Estaing, a Francia Köztársaság elnöke pénteken délelőtt az Élysée-palotában folytatta szerdán megkezdődött négyszemközti eszmecseréjét. Ezt követően Púja Frigyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Veress Péter, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövete, illetve Louis de Guiringaud külügyminiszter, Jean Francois Deniau külkereskedelmi miniszter, Jean Francois Poncét, az elnöki palota főtitkára, Raymond Bressier, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete is bekaocsolódott Kádár János és Valéry Giscard D'Estaing oldalán a tárgyalásokba. Az eszmecsere befejeztével Kádár János és Valéry Giscard D'Estaing az Élyséepalota télikerttermében aláírta a háromnapos „csúcstalálkozó" eredményeit rögzítő magyar—francia nyilatkozatot. A ma"var—francia nyilatkozat aláírása után Valéry Giscard D'Estaing és Kádár János rövid nyilatkozatot tett. A francia köztársasági elnök a következőket mondotta: — Első titkár úr! Az ön látogatása, amely az első csúcstalálkozó országaink történetében, hasznos volt. Tárgyalásaink során áttekintettük az enyhülés és a leszerelés kérdéseit. Megállapítottuk, hogy a nemzetközi élet e két nagy fontosságú problémáját illetően számos kérdésben azonos nézeteket vallunk. Áttekintettük a Helsinkiben aláírt záróokmány megvalósítását célzó két- és többoldalú erőfeszítések eredményeit is. Ügy vélem, hogy az ön mostani látogatása a megvalósítás egyik állomása, s jelentősen hozzájárulhat kaocsolataink fejlesztéséhez, és a helsinki záróokmányban foglaltak további végrehajtásához. — Megvizsgáltuk azokat az erőfeszítéseket, amelyek a leszerelés érdekében jelenleg folyamatban vannak s szóba került a szintén a leszerelés előmozdítását célzó francia javaslat is. — Kétoldalú kaocsolata(Folvtatás a 2. oldalon.) h MSZMP Központi Bizottságának iinnepi ülése a Kommunisták Magyarországi Pártja mtgalaknlásáiak 60. évtorioiéja alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága holnap kibővített ünnepi ülést tart a KMP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. •-fp* • • - r | • TorteneSmi Emlékkiállítás nyílt Szegeden a KMP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából Tegnap, pénteken délután nagy érueklödés kísérte a Mora Ferenc Múzeum kupolacsarnokáoan rendezett emlékkiállítást, a KMP megalakulásának 60. évfordulója alKalmábóL A megnyitón részt vett Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnöke, ar. Sebe János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezető-helyettese, dr. Csikós Ferenc, a szegedi városi tanács vb-titkára is. Dr. Juhász Antalnak, a Csongrád megyei múzeumok igazgatóhelyettesének üdvözlő, köszöntő szaval után a kiállítást Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának eíső titkára nyiiotca meg, a Csongrád megyei és a városi pártbizottság képviseletében. Többek között hangsúlyozta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatását a magyarországi események alakulására, a történelmi szükségszerűséget, amely létrehozta a Kommunisták Magyarországi Pártját Ez a párt volt hazánkban az első forradalmi párt, a proletariátus élcsapata, amely választ tudott adni a nemzeti függetlenség megoldásának égető kérdéseire. Létrejöttével új szakasz kezdődött a magyar munkásmozgalomban. * A kiállítás anyaga gazdagon dokumentálja 25 kisebb, 6 nagyméretű tablón és 16 tárlóban fényképeken, újságokban, plakátokon, levéltári feljegyzésekben és egyéb kiadványokban a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulását és történelmi elhivatottságát a magyar nép életében. Itt találjuk a többi között, a Délmagyarország 1917. VI. évfolyamának 262. számát, első oldalán nyitócikként: „Oroszország békejavaslata az összes hadviselő államokhoz" címmel, valamint a Vörös Űjság 1919. január 18-i számát, amelybe Lenin írt cikket Demokrácia és diktatúra címmel. A hat évtizeddel ezelőtti események átfogó dokumentálása sorában ott találjuk 1918. november 24-ével dátumozva a párt Központi Bizottsága tagjainak fényképét, a KMP szervezetének az országot átfogó kiépülését bemutató térképet Fontos levéltári dokumentumok kaptak helyet, melyek a KMP Csongrád megyei, benne szegedi hatását, szerepét tárják a látogatók elé. Itt találjuk a többi között 1919. . január 12-ével dátumozva a kommunista párt szegedi megalakítása, .a rendszeres agitációs és propagandamunka megindítása hírlapi bejelentésének fotókópiáját, majd a Délmagyarofw szág közleményét arról: „Megalakult a szegedi kommunista párt." Jeles, szép munkát végeztek a kiállítás rendezői, a Móra Ferenc Múzeum, a Csongrád megyei Levéltár és a Somogyi-könyvtár dolgozói, akik a felbecsülhetetlen értékű történelmi dokumentumokat nemcsak időrendi sorrendben, de áttekinthetően is tárják a látogatók elé. A kiállítás megtekinthető november 28-ig, délelőtt 10-t* délután 6 óráig. KiVúnkóit; Török József ünnepi beszédét mondja Országgyűlési bizottság a hírközlés helyzetéről A KGST-tagországok kormányközi megállapodásban rögzítették a közös hírközlőrendszer kiépítését, amely 1990-ig készül el, és jelzi, hogy a hazai fejlesztés mellett a Posta a nemzetközi együttműködésben is egyre nagyobb szerepet játszik. Az országgyűlés építési, közlekedési bizottságának pénteki ülésén Horn Dezső köziekeA Komszomol-delegáció Németh Károlynál Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta Borisz Nyikolajevics Pasztuhovot, az SZKP KB tagját, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El nökségének tagját, az Összszövetségi Lenini Komszomol Központi Bizottságának első titkárát, s a vezetésével hazánkban tartózkodó Komszomol-delegáció tagjait. A találkozón részt vett Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. dés- és postaügyi miniszterhelyettes, a Magyar Posta vezérigazgatója számolt be a képviselőknek az V. ötéves terv első három évének fejlesztési eredményeiről, valamint a közelebbi és a hosszú távú tervekről. Ismertette a rádió és a televízió, valamint a távbeszélő-hálózat fejles.> tésének, kiépítésének elkétüzeléseit Többek között elmondottul ami a telefonhelyzetet illeti, az európai átlagtól elmaradunk. Aránytalan a meglevő állomások megoszlása is, hiszen a városok és községek nyolcmillió lakosára a főállomásoknak mindössze i>0 százaléka jut. Különösen kevés a telefon a mintegy ötmillió lakosnak otthont adó háromezer községben. 1930-ig terven felül 45 ezer úí állomást adnak át, és ezzel elsce sorban az új, budapesti lakótelepek helyzetén javítanak. Befejeződik Pécs. Szeged, Debrecen és Győr köaponthálózatának korszerűsítése is.