Délmagyarország, 1978. november (68. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-01 / 258. szám

A Z M SZMP SZE G ED VÁR O S I BiZO TT S ÁG Á NAK LAPJA 68. évfolyam 258. szám 1978. november 1., szerda Ára: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ilísl tartolt az Szeged városi bizottsága Az élelmiszeripari üzemek és a mező. gazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodását értékelte első napirendi pontként tegnap délutáni ülésén az MSZMP Szeged vártKi bizottsága. A tanácskozáson részt vett és fölszólalt dr. Koncz János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára is. Az anyagot a végrehajtó bizottság nevében Török József első titkár terjesztette elő, röviden kiegészítve az írásos jelentést. Az elnöklő Berta István (a városi pártbizottság titkára) ezután megnyitotta a vitát, amelynek során fölszólaltak: Árendás József, az Üj Élet Tsz párttitkára; Volford Isván, a Csongrád megyei Gabonafölvásárló és Malomipari Vállalat dolgozója; Szitás Ágoston, a József Attila Tsz elnöke. Csendes Mihály, az Űj Élet Tsz elnökhelyettese; dr. Kardos János, a Volán 10. számú Vállalat igazgatója; dr. Jármai Tibor, a Szegedi városi és járási ügyészség v-zetője; Bálint László, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát vezérigazgatója; Szirovicza Péterné. a Tisza—Maros-szög Tsz tagja; dr. Koncz János; Csápenszki István, a Csongrád megyei Tejipari Vállalat igazgatója és Bódi Lászlóné, a Szegedi Konzervgyár dolgozója. Az észrevételekre, javaslatokra Török József válaszolt, majd a pártbizottság megfelelő kiegészítésekkel elfogadta az előterjesztést Ezután Deák Béla, a városi pártbizottság titkára terjesztette elő A pártdemokrácia fejlesztésére hozott központi bizottsági határozat végrehajtása a hivatali pártszervezetekben című jelentést, amelyet dr. Széli Évának, az OTKI Egészségügyi Főiskola védőnőképző szaka vezetőjének hozzászólása után egyhangúlag elfogadtak. Végül, ugyancsak Deák Béla előadásában került sor a káder- és személyzeti munkáról szóló párthatározat végrehajtásával kapcsolatos feladatok megvitatására. Osskó Lajosnénak, a kábelgyár pártvezetősége titkárának, valamint Szabó Sándornak, a Szegedi Ruhagyár nyugalmazott vezérigazgatójának észrevétele, illetve megjegyzése után ezt az előterjesztést is jóváhagyta a pártbizottság. Az ülés első titkári bejelentésekkel zárult. Áz élelmiszeripar és a téeszek gazdálkodásáról Az MSZMP Központi Bizottságának 1978. március 15-i határozatában a többi között ez áll: a mezőgazdaságban és az -élelmiszeriparban alapvető feladat a hatékonyság növelése, a mifiőség javítása; a nyersanyagtermelés, -feldolgozás, tárolás tervszerű fejlesztése és az élelmiszeripar viszonylagos elmaradásának mielőbbi megszüntetése; az eszköz- és anyagigények kielégítése; a szakosítás és a gazdasági együttműködés előnyeinek fokozott kihasználása; az exportpiacok bővítése; az állattenyésztés, illetve a feldolgozóipar arányának növelése; a növénytermelés hozamainak növelése és a minőség javítása az elmaradt ágazatok fölzárkózásával. Ennek alapján tárgyalta Bieg a Szeged városi pártbizottság a város élelmiszeripari üzemeinek és téeszeinek gazdálkodását és a további tennivalókat. Megállapította, hogy a közös gazdaságokban javult a munka hatékonysága és jellemzővé váltak a termelési rendszerek. Hat szakosított állattartótelep működése révén gyors fejlődésnek indult az állattenyésztés. A kemizáció alapjává vált a korszerű növényápolásnak, s gépekkel végzik a nehéz munkát. Mindezt a tudomány segítsége, a paraszti tevékenység szakmunkává válása tette lehetővé. Javultak a téesztagok élet- és munkakörülményei, nőtt a mezőgazdasági munka társadalmi megbecsülése, erősödött a közösségi szellem, a szövetkezeti demokrácia. A közös vagyon 1970—77. között 1,3 milliárd forintra gyarapodott. Szívesen fogadta a parasztság a társadalombiztosítás kiterjesztését, a nvugdíjkorhatár leszállítását, a gyermekgondozási kedvezményeket stb., és ezek kétségtelenül növelték a párt politikája, a kormány intézkedései iránti bizalmat. A pártbizottságnak szóló Jelentés szerint a téeszek 1970 és 1977 között 14 százalékos létszámcsökkentéssel, több mint 50 százalékkal növelték a termelést. A közös szántóterület 40 százalékán folyik iparszerű termelés. A meglevő geotermikus energiát eddig négy szövetkezet hasznosítja, jelentősebb fejlődés a VI. ötéves tervben várljató, 12 hektárnyi üvegház elkészítésével. Tejből, vágóbaromfiból, sertéshúsból csaknem annyit produkálunk, amennyit 1980-ra terveztünk. A háztáji gazdálkodás fejlődése töretlen, a téeszek révén értékesített termékek mennyisége megháromszorozódott. Sokat javult a közös gazdaságok szakember-ellátottsága: 1970 óta 33-ról 75-re nőtt a diplomások száma, s 412 szakmunkás helyett ma 1000 dolgozik. A vezetők többsége színvonalasan végzi a dolgát Sok gondot okoz a termőföldek védelme és állandó javítása. Volt olyan esztendő, hogy a belvíz 2000 hektárt is elöntött. A tudományos alapú tápanyag-gazdálkodás még kezdeti stádiumban van, a hektáronkénti 255 kilogrammos műtrágya-felhasználás alacsony színvonalú. A rétek és legelők jobb kihasználása még várat magára. Kevés az öntözött terület alig haladja meg a 2000 hektárt, s a berendezések egy része is felújításra vár. A MÉM-hez tartozó kilenc élelmiszeripari üzemről megállapította a városi pártbizottság, hogy a termelésük 1960 óta három és félszeresére nőtt. A foglalkoztatottak száma 55 százalékkal emelkedett. Az állóeszközök 52 százalékig elhasználódtak, a kapacitáskihasználás mindössze 79 százalékos, ami nemcsak a termelés szezonjellegével függ össze, hanem a szervezés fogyatékosságaival is. Több a szakember az élelmiszeriparban is: a termelésirányítók 22,7 százalékának van felsőfokú végzettsége, a fizikai szakmunkások aránya 39 százalék. A dolgozók 54 százaléka dolgozik teljesítménynormában, tehát a IV. ötéves tervidőszakhoz képest fejlődött. Sajnos, az anyagmozgatással foglalkozók aránya még mindig hajazza a 11 százalékot, vagyis nem változott 20 év alatt. A műszakszám is azonos 1970 óta, nem éri el az 1,8-at sem. Csökkent általában a veszteséges termékek aránya, a szalámigyárban azonban még mindig eléri a 37 százalékot. Az élelmiszeripar termékei többnyire megfelelők, az export minőségével azonban — elsősorban a konzervgyárban — elég sok a probléma. Az exporttermelés egyébként 1960 óta 5,5-szörósére nőtt, s meghaladja a 2 milliárd forintot. A szezonális munkák az élelmiszeriparban nagy erőfeszítéseket kívánnak, a túlórázás ilyenkor elég gyakori. Hangsúlyozta a pártbizottság, , hogy a tpvábbi feladatok maradéktalan elyégzése érdekében erősíteni kell a pártszervezetek irányító-, szervező- és ellenőrzőtevékenységét. A mezőgazdaság termelése jobban igazodjon a népgazdaság és a lakosság igényeihez, s az ipar szükségleteit is növekvően elégítse ki. Növelni kell a vezetés színvonalát és a szakmunkások számát. Szükség van a búza, a kukorica, a tömegtakarmányok, a kertészet hozamainak növelésére, a fűszerpaprika-termésátlag stabilizálására, hektáronként 100 mázsa felett. Dinamikusan kell növelni a primőrzöldség exportját, a szántóföldi zöldség termőterületét pedig indokolt háromszorosára nagyobbítani. A homoki részeken újra kell telepíteni őszibarackot és csemegeszőlőt: Az állattenyésztésben elérhető az elhullás miatti veszteségek csökkentése és a juhállomány erőteljesebb gyarapítása — ez utóbbi közel 3500 hektár rét és legelő intenzív hasznosításával. A szarvasmarha-darabszámot jobban kell növelni a tervezettnél: figyelembe véve a fogyasztás és az export igényeit, 28-30 százalékos hozamnövelésre van szükség, főleg a Tisza—Maros szög, a (Folytatás a 2. oldalon.) Szovjet javaslat az ENSZ-ben A Szovjetunió áo'na nem alkalmaz nukleáris fegyvert olyan államok ellen, amelyek" lemondanak annak gyártásáról és beszerzéséről, és nem tartanak területükön ilyen fegyvereket — jelentette ki Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZképviselője az ENSZ-közgyűlés egyes számú főbizottságának ülésén, amely hétfőn a Szovjetunió kezdeményezésére megkezdte a vitát az egyik fontos napirendi kérdésről, a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok biztonságát szavatoló nemzetközi . szerződésről. A Szovjetunió — mondotta á szovjet ENSZ-képviselő — kész kétoldalú egyezmények megkötésére is ebben a kérdésben. Ugyanakkor úgy véli, hogy a nukleáris fegyverre] nem rendelkező országok biztonságát teljes mértékben csak az szavatolhatja, ha a nukleáris fegyverrel rendelkező országok kötelezettséget vállalnak, nemzetközi szerződésben rögzített garanciák betartására — hangsúlyozta Trojanovszkij. A vasasszakszervezet a szociálpolitikai feladatokról Az V. ötéves terv szociálpolitikai célkitűzéseinek alapján végzett munka jól szolgálta a vasasok és a villamosenergia-ipari dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását — állapította meg kedden a vasasszakszervezet központi vezetőségének ülése. Az ötéves program időarányos részét a Magyar Villamos Művek Tröszt vállalatai, valamint a fémtömegcikket és híradástechnikai termékeket gyártó iparágak teljesítették a legeredményesebben, de a viliamosgépgyártó-iparban még solc a pótolniyaló. összességében a vállalatok a lakásépítés támogatását tartják legfontosabb szociálpolitikai feladatuknak. Így a tervidőszak első két évében 873 lakás épült fel vállalati szervezésben, 868 dolgozót juttattak új otthonhoz tanácsi lakásvásárlás útján, és ezenkívül 3810 dolgozó részesült különböző lakásépítési támogatásban. (MTI) Versenyben az idővel Finis a betakarításban Két szegedi termelőszövetkezet, a Móra Ferenc és az Üj Élet elsőnek fejezte be az őszi gabona vetését. A szegedi Móra Ferenc Termelőszövetkezetben a tervezett-' nél 40 hektárral többet vetettek el. Egy-két napon belül végeznek a fontos munkával Kiskundorozsmán is a József Attila Termelőszövetkezet földjein. A szegedi Felszabadulás Tsz-ben 100, a szőregi Tisza—Marosszög Tsz-ben 200 hektár még a vetnivaló. A . tápéi Tiszatáj Tsz mhradt el legjobban a vetéssel a szegedi téeszek közül. Az ősziek késői érése miatt a talajelőkészítést nem kezdhették el időben. Most a kukoricatöressel egy időben szántanak is. Szeged környékén 4397 hektár a betakarítandó kukorica. Ebből 1982 hektárról került le a takarmány. A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetben eddig még nem kezdték el a kukrricatörést. Várják, hogy csökkenjen a szemek nedvességtartalma. A szőregi Tisza—Maros-szög Termelőszövetkezetnél a vetésterület felén közel 500 hektáron áll még lalpon a kukorica. ötven hektár kivételével még a fagy előtt sikerült leszüretelni a fűszerpaprikát a szegedi nagyüzemekben, öszszesen 573 ' vagon fűszerpaprika termett, ami azt jelenti, hegy hektáronként átlagosan 65—70 mázsányit tudtak betakarítani a tájkörzet híres fűszernövényéből. Legjobb eredmény a mihályteleki Űj Élet Tsz-ben született, ahol 70 mázsa fölötti az átlag. Azonban ez • is jóval elmarad a tavalyi eredmény mögött. Van még betakarítanivaló silókukorica a tápéi Tiszatáj Termelőszövetkezetben. Az utóbbi hetekben a kuko® ricaszárat is leszecskázzák a gazdaközösségben, és a silókukoricával keverve készítik ei a tárolókazlat. Így gyarapítja a termelőszövetkezet a télre szükséges értékes szálastak.armány-készletéti . A szegedi járásban a tervezett vetésterület 71 százalékán vetették el az őszi búzát. A termelő- és szakszövetkezetekben, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságokban földbe került a rozs és az őszi árpa. magja is. A vetési munkákkal különösen a feketeföldön gazdálkodó szövetkezetekben maradtak el. Késleltette fi munkát az ősziek elcsúszott érése. Ugyanakkor" a száraz időjárás miatt csak többszöri tárcsázással, rotátorozással, boronálássaí, simííózással sikerült a megfelelő magágyakat elkészíteni. A tavaszi vetéseit elé fa ősszel kell fölszántani a területeket. A szegedi járás mezőgazdasági üzemeiben 14 ezer 159 hektár á felszántandó terület, ebből 5 ezer hektárt már átforgattákFelszedték a burgonyát a nagyüzemekben, valamint a háztáji, és kisegítő gazdaságokban. Befejezéshez közeledik a napraforgó magjának begyűjtése is. A kukorica a betakarítandó területnek azonban több mini felén még szedésre vár. A nagyüzemekben az idén öszszesen 3550 hektáron termesztettek szőlőt. Eddig 3 ezer hektár termését szüretelték le. A szegedi és * szegedi járási termelőszövefc kezetekben nincs már szeck nivaló zöldség. R. F. Építőmunkások jubileumi ünnepsége Az építő- és famunkások szakmai szervezetei szövetséggé alakulásának 75. évfordulója alkalmából országszerte rendezvénysorozatot tartanak. Csongrád megyécen tegnap, kedden délután a DÉLÉP munkásszállójának ebédlőjében került sor a Uj termék: a vázpanel A Beton- és Vasbetonipari Művek budapesti gyárábar évente mintegy hatszázmii lió forint értékű építőeleme készítenek. Legújabb termé kük a vázpanel, ezekből kü lönféle lakótelepi járulék, létesítmények, óvodák, böl csődék, iskolák építhetők. / képen: A vázpanelelemek tárolóhelye. megemlékezésre. Balázsfi József. az ÉFÉDOSZ központi ve; etőségének tagja köszöntötte az ünnepségre meghívottakat, köztük azokat a veteránokat. akik már a századforduló első évtizedétől tagjai a szakszervezetnek. Az ünnepi beszédet Horváth Béla. az Építő-, Fa- és Ép.'tőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tagja tartotta. Elmondotta többek között, hogv Csongrád megyében múltja van a mozgalmi életnek. Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Makón a moz| r alomban résztvevők fáradhatatlan munkával szervezI lés, tanították munkatársaiitnt. Külön szólt Farkas Mij hály, Cyólai István, Oláh Mihály, Vetró György, Vetró József kőművesek és Bán Károly ács kiemelkedő munkátokról, akik mint a mozgalom veteránjai a központi ünnepségen magas kitüntetésben részesültek. >