Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-07 / 237. szám
U V-iLÁZ rrtCLtT^KiAI, cGYÉSÜLJETcKÍ S2M?íSí C8. évfolyam 237 szám 1978. október 7., szombat Ara: 80 fillér K.o $M b i z o ixs ma ca károsé tanács Napirenden: a munkásművelődés, a városgazdálkodási vállalat tevékenysége és az e'ső fokú tanácsi szeivezet korszetűsitése Szeged megyei város tanácsa ülést tartott pénteken délelőtt, Papp Gyula tan.ic;;e'nnk veze'éséveL A testület ülésen részt vett dr. Petri Gábor, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. Szabó G. László és Kovács Imre, a C ongrád megyei tanács énökhe'yettesei, Nagy László, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezető-helyettese és Szántó Tivadar, a Szered városi pártbizottság osztályvezetője ls. Ott voltak Szeged országgyűlési képviselői. továbbá napirendi témák szerint részt vettek a tanácsCés munkáiéban a szak zervezc'ek, a kerületi pártszervezetek. üzemi szocialista brigádok képviselői. A tanács a köve kező témákat tárgyalta meg: a munkásművelődés helyzete és a tovább'ei'e-z'és feladatai: a Szegedi Városgazda kodási Vál'alat tevékenysége; a honvédelmi tőrvényből eredő tanácsi feladatat:; az e'ső fokú tanácsi szervezet korszerűsítő e; a jogi és igazgatási bizottság beszámolója munkájáról; me-yei tanácstarok jelölése és választása; előterjesztések, bejelentések, Interpellációk. A munkásműve!ődés Szegeden Szeged népességében a munkásosztályhoz tartozók aránya meghaladja a 40 százalékot, így a város aiktív kereső rétegének több mint 74 százaléka munkás. A munkásművelődésre vonatkozó párt- és állami határozatok végrehajtásának ügye ilyenformán a legnépesebb osztályt érinti. A tanács elsősorban azt vizsgálta, hogy miként szolgálják az általános és szakmai műveltség fejlesztését, a fizikai dolgozók tudatformáláséit a művelődés állami és társadalmi intézményed. Megállapította, hogy egy reprezentatív fölmérés szerint a megkérdezetteknek több minit 34 százaléka nem rendelkezik nyolc általános iskolai végzettséggel, ezen belül a harminc éven aluliak korosztályából sem végezte el 11 százaléknál több az általános Iskolát. Atócsony az iskolázottság aránya magasabb iskolatípusokban is. így teljesen természetes, hogy a munkásművelődés egyik legfontosabb tétele az iskolai végzettség kiegészítésére irányúin sokoldalú törekvés. A továbbiakban kedvezőbbnek ígérkezik a helyzet, mert Szegeden 14 éves korig már az iskolaköteles tanulók közel 97 százaléka fe.iezá be eredményesen az általános iskolát. Az általános iskolai képzés tehát a felnőttek körében továbbra is rendikívül szükséges. A jogszabályok által megengedett valamenynyi oktatási formában megszervezték a tanítást, számo6 nagyüzemben kihelyezett osztályokat indítottak. Szükség lesz ezekre továbbra is, mert a beköltözés és a bejáró dolgozók egy része „utánpótlást" jelent a hiányos végzettségben. A középfokú felnőttoktatásra is nagy gondot fordítanak: esti vagy levelező tagozaton Szegeden több mint 5 ezer dolgozó tanul. Mind nagyobb az érdeklődés a szakmai képzést nyúitó tagozatok Iránt. Néoszerű a szakmunkások szakközépiskolája is. A szervezés eredményességét azonban lerontja, hogy három esztendő alatt a beiratkozottaknak 28—30 százai jka lemorzsolódik. Legnagyobb a létszámcsökkenés az első évfolyamon (46 száza'ék). főként gyenge tanulmányi eredmény miatt, de a tanács kevesli azt az erőfeszítést amelyet a vállalatok, g munkahelyek tesznek a továbbtanuló dolgozók segítéséért. Iskolai munkájúkat nem kísérik mindenütt rendszeres figyelemmel. A következő években várhatóan tovább növekszik a középiskolákban továbbtanulni szándékozó dolgozók érdeklődése A szakmunkásképzés korábban jelentős beiskolázási gondokkal küszködött. de az új típusú szakmunkásképzés, amely az érettségi bizonyítvánnyal együtt szakmunkás-oklevelet is ad, e gondok csökkenését ígéri. A munkásművelődés fontos eleme a munkahelyi művelődés, amely valamennyi gazdasági egységtől, társadalmi és tömegszervezettől szoros együttműködést követél. Jelentős részt vállal ebből a Szakszervezetek Megyei Tanácsa is. Ennek lendítő motorja a szocialista brigádmozgalom, jóllehet a brigádok vállalásaik között a legritkábban emelik azonos rangra a többivel a kulturális vállalásokat Fontos lenne, hogy a munkahelyek koncentrálják a személyi, tárgyi és anyagi erőket, megszervezzék a lehetőségek ésszerű kihasználását. A munkahelyi iklubok a művelődés fonto6 fórumai. Az ifjúsági klubmozgaLman belül húsz üzemi, vállalati klub működik, s ezekben több mint kétezren vesznék részt munkásfiatalok. Hat peremkeriiJertá művelődési ház ifjúsági klubtagjainak meghatározó többsége ugyancsak munkásfiatal. Néhány klub önálló közművelődési intézményként is megfelél hivatásának, és harminc munkahelyi KlSZ-szervezetben folyik rendszeres és tevékeny klubélet. A város ifjúsági klubmozgalmának további fonto6 objektuma lesz az ifjúsági ház. Mint jól bevált mozgalmat ismerte el a tanács a .Munka és műveltseg" vetélkedőket, -melyeken tavaly 850 megyei szocialista brigád vett részt, tízezer taggal. A szegedi brigádok részvételi aránya 75 százalék volt. Fokozta tevékenységé a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat is: tavaly közel húszezer órányi előadás* tartott, és a részt vevők egyharmada ezeken fizikai dolgozó vol-t A tanfolyamjellegű ismeretterjesztő progra mokom, amelyek a fizika' dolgozók képzését. továbbképzését átképzését segítik elő, 90 szá+alék volt a fizikai dolgozók részvétele. Kevésbé volt viszont eredmé nyes az ismeretterjesztői, kapcsolata a mezőgazdaság' termelőszövetkezetekkel. A tanács értékelte az ama tőr művészeti mozgalom, a képzőművészet, a könyvtármozgalom, s általában a művelődési intézmények szerepét a munkásművelődésben. majd megfelelő határozatokat hozott Mindenekelőtt leszögezte, hogv a munkásosztály művelődésének ügye nem kampányfeladat, továbbra is a közművelődé: kiemelt feladatának kell tekinteni. Az eredményesség érdekében fokozni kell a közművelődésben részt vevő szervezetek és intézmények aktivizálását és együttműködését A tanács szükségesnek tartja, hogy a város munkáslakta részein — különös tekintettel az új városrészekre — megteremtsék a művelődési intézményeket A szakigazgatási szervek kötelessége, hogy a hatodik ötéves terv előkészítése sorár biztosítsák az ehhez szüksé ges feltételeket E napirendi pont vitáiéba? felszólalt dr. Diós József Hofgesang Péter, dr. Csatordai Károlyné ós- Csanádi Józsefné tanácstag, továbbá dr. Dobóczky Károlyné, az SZMT megyei tanácsának titkára. Lévai Ernő olajipar' szocialista brigád vezető. Szabó G. László megyei tanácselnök-helyettes és Szántó Ti vadar, a szegedi városi pár! bizottság osztályvezetője. A városgazd ílkodási vállalat „bizonyítványa" A tanács beszámolót kért a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat tevékenységéről Kovács Miklós igazgatótól A vállalat munkájának értékelését elősegítette, hogy a közelmúltban a tanácskozási központokban ugyanezt a témát a lakosság széles körben megvitatta, és több mint 400 észrevétellel egészítette ki. Az így szerzett, továbbá más városi szervezetektől kapott észrevételek alapján az építési és közlekedési osztály feladattervvel egészítette ki az igazgató jelentését A tanács egyöntetűen állapította meg. hogv a Szegedi Városgazdálkodási Válla(Folytatás a 2. oldalon.) EÍUÍ8I3Ü a portugál delegáció Az országgyűlés meghívására hivatalos látogatáson, hazánkban járt portugál parlamenti küldöttság pénteken elutazott Budapestről. A delegációt — amelyet dr. Vasco da Gama Fernandss, a köztársasági gyűlés elnöke vezetett — a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnöke és törvényhozásunk több más tisztségviselője búcsúztatta. Jelen volt Fernando Delfim Maria Lopes Visira, a Portugál Köztársaság budapesti nagykövete. Púja Frigyes hazaérkezett Púja Frigyes, külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője pénteken hazaérkezett New Yorkból. (MTI) Kommunista műszak a kábelgyárban Ma reggeltől a Magyar Kábelművek szegedi gyárában Szegeden, és a kisteleki gyáregységben kommunista műszak kezdődik, amelyen a gyár dolgozói közül több mint hatszázan vesznek részt. A gyár vezetősége a dolgozókkal egyetértésben úgv határozott, hogy a mai kommunista műszakért járó egynapi bért a vállalati lakáskölcsönalap bővítésére használják fel. U lódzi kii'Éltsé! látogatásai ü *ts-,Hv" mm® . 4, i fim Smm A lengyel vendégek a textilmüvekben A lengyelországi testvérmegye párbküldöttsége — melynek vezetője Boleslaw Koperski, Lódz megyei jogú város pártbizottságának első titkára, tagíai: Eugénius rabovski, a LEMP lódzi területi pártbizottságának ilső titkára, Renota Marczak Vojcik, a lódzi pamutgyár •jártszervezetének első titrára és Andrzej Sidorovicz, a lódzi pártbizottság titkára — Kiss Istvánnak, a megyei Pártbizottság gazdasági osztályának vezetője é6 Deák Bélának, a városi pártbizottság titkára kíséretében teglap, pénteken délután a Izegedi Textilművek be láto:atott. A vendégeket Nógrádi István igazgatóhelyettes, TaÜlésezett a Szakszervezetek Országos Tanácsa A magyar szakszervezetek legutóbbi kongresszusa óta végzett munkát összegezte ás a további feladatokat szabta meg pénteki ülésén a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára is. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, az elnökség írásos beszámolóját kiegészítve hangsúlyozta: A magyar szakszervezeti mozgalom helyzete alapvetően ió, s tevékenységének erősítése nem kívám sem politikai, sem jogi rendezést. A szocialista viszonyoknak megfelelő jogkörrel, hatásOrszágiyűlési bizottság ölése Pénteken a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A tanácskozás résztvevőit Hetényi István országos tervhivatali államtitkár tájékoztatta a népgazdaság növekedési és egyensúlyi helyzetének alakulásáról, az V. ötéves tervidőszakában, s az ebből adódó feladatokról. Somogy megye közoktatásának helyzetéről, valamint a közlekedéspolitikai koncepció megyei végrehajtásáról tárgyalt pénteken Kaposvárott az országgyűlési képviselők Somogy megyei csoportja. A képviselőcsoport ülésén részt vett és felszólalt Losoncéi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a megye országgyűlési képviselője is. körrel és önállósággal ren delkezik. A párt tudatos és következetes politikájának jegyében társadalmunkban a magyar szakszervezetek önálló politikai tényezőkké váltak, Minden alapvető cél meghatározásában érvényesül a szakszervezeti mozgalom véleménye; részese tehát minden döntésnek, s ez növelj társadalmi felelősségét is. Gáspár Sándor aláhúzta, hagy a munkáshatalom erősítése mindig alapvető feladata volt és marad a mozgalomnak. Ezután vita következett, amelyben felszólalt Németh Károly is. A többi között szólt a szakszervezetek jelen, tőségéről, munkájáról. Hangsúlyozta, a szakszervezeték országunkban aiktív részesei a politika alakításának és végrehajtásának. Tevékenységükkel hozzájárulnak a munkáshaitalam politikai és gazdasági alapjainak erősítélóhez, s ez társadalmi fejlődésünk egyik fontos, méiküöahetetlen feltétele. A Központi Bizottság titkára ezután gazdasági kérdé lekről beszélt. A vitában elhangzott ész •evétedekre Gáspár Sámdo: válaszolt. Az ülésen végezetül sze nélyi kérdésekről tárgyal tak. kács lmréné, a vállalati pártbizottság titkára, Bajza Frigyesné, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára és Gajda Éva, a KISZ-bizottság titkára fogadta. A küldöttséget elsőként Nógrádi István tájékoztatta a gyár fejlődéséről, termelési eredményeiről. Ismertette azt is, hogy a szegedd gyár. mint a Pamutnyomóipari Vállalat egyik gyáregysége, milyen szerepet tölt be az országos nagyvállalat tevékenységében. Szólt a már közel háromezer dolgozóit foglalkoztató textilművek üzemrészednek korszerűsítéséről, a termelés technikai színvonalának emeléséről, a munkafeltételek ós a munkakörülmények javításáról. Az igazgatóhelyettes tájékoztatójával kapcsolatban a küldöttség tagjai többek között a hiányzásokról, a bérezésről és a munka szervezéséről érdél* lődtek. Ezt követően Takács lm. éné a gyári pártapparátus 'elépítését, működését ismertette. szólt a közéletiségre nevelésről, a kldermvnka legfontosabb feladatairól A likeres politikai munka 11íonyítókaképpen elsorolt* azokat a különböző funkciókat, melyeket a gyár do'gozúi a közéletben a város és a megye politikai, társadalmi szervezeteiben betöltenek. A küldöttség tagíai a vendéglátók kíséretében ezután üzemlátogatásra indultak. Az egyes üzemrészek megtekintésékor bepillantást nyertek a termelés technológiai folyamatába, végigkísérhették a beérkező alapanyag útját a késztermék kialakításáig. A délutáni órákban a vendégeket zárómegbeszélésen fogadták a megvei pártbizottság vezetői. A tanácskozáson jelen volt dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Perjési László, a megvei tanács elnöke. Gyárfás Mi'lály, dr. Koncz János és Szabó Sándor, a megyei Pártbizottság titkárai. Török József, a szegedd városi pártbizottság első titkára. A lód»J delegáció köszönetét a me'eg, baráti fogadtatásért, a vendéglátásért, a pártmunka, a gazdasági élet időszerű kérdéseinek megismeréséért Boleslaw Koperski, Lódz negyei jogú város pártbl•ottságának első (átkára tolmácsolta.