Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-06 / 236. szám

Péntek, 197R. október 6. 5 Forgalom­szabályozás és a járásban A Mikszáth Kálmán ut­cában troli buszvezeték éoítés miatt ideiglenesen „megállni tilos!" jelzőtábláikat helyez­tek ki. Kérik a járműveze­tőket, hogy a korlátozást tartsák be. ezzel ls segítsék a munkálatokat. A szegedd járás területén jelenleg Üllés és Forráskút között dolgoznak útszélesíté­sen a KPM Szegedi Közúti Igazgatóságának megbízásá­ból az építők. Ankét az oktató-nevelő munkáról A Hazafias Népfront me­gyei pedagógiai bizottsága és a megyei tanács művelődés­ügyi osztálya a tanács nagy­termében tegnap délelőtt an­kétot rendezett az 1978—79­es tanévben bevezetésre ke­rülő nevelési-oktatási tervek végrehajtási feladatairól. Napirenden az általános és középiskolai nevelési-oktatá­si terv lényeges jellemzői s a végrehajtásából adódó fel­adatok szerepeltek. Szabó László, az Oktatási Minisz­térium általános iskolai fő­osztályának vezetője előadá­sában elmondotta: az isko­la a folytonos változás idő­Házfelügyelők A reggeli levegő pirosra csípd az arcokat. A Járóke­lők sietnek, s fázósan búj­nak gallérjuk mögé. Az egyik ház kaipujában álmos kutya hunyorog utánuk, aztán ar­rébb somfordál. Egy férfi befordul a kapualjba, a hó­na alatt összehajtogatott pa­pírdobozokat visz. Bent a világítóudvarban hatalmas faállványok, tövükben egy egész halom doboz hever. — Összegyűjtöttük, jól jön egy kis mellékkereset — mondja az Idősebb asszony, miközben rendezget. — Ke­vés a nyugdíj. Mindegy, mi­hez kezd az ember, csak ne szoruljon adományokra A férjem ezért segít a papír­boltban, telik az Idejéből. Harminc éve vagyunk ház­felügyelők, a két lányom­nak ts ez a foglalkozása. Egyikük Itt lakik a Kárász utcában, gyakran segítünk neki. Én főzök az egész csa­ládnak. tíz embernek, ezzel a törött karommal. . — A ház a főtérre nyílik. Biztosan ide is jut a forga­lomból ... — Kát. igent A lakókkal nincs baj, csak az albérlő­ket kell szemmel tartani. Sók huligán jön be az ut­cáról. Múltkor többszőr fel­csöngették álmából az ura­mat. amikor rájuk szóltam, szemtelenül válaszoltak. Es­ténként szinte lehetetlen őket elzavarni. — A ház előtti megálló­ban ki takarít? — Rajtunk kívül senki. * A házfelügyelők munkáiét gyakran kifogásolják azért, mert úgymond, nem felsöp­rik, hanem leiöprlk a sze­metet a gyalogjáróról az út­ra ök ezzel szentben azzal érvelnek, hogy a városgaz­dálkodási vállalat söprögetó­gépel ritkábban járnak a környékükön, mint máshol. Esete válogatja, mikor ki­nek van igaza. Annyi bizonyos, hogy a házfelügyelőknek a takarí­táson kívül ls bőven akad dolguk, ök szedik a lakbért, gondját viselik a közös he­lyiségeknek, a lakókkal együttműködve segítenek ki­javítani a házban adódó műszaki hibákat, felügyel­nek a liftre. Egyszóval az in­gatlankezelő vállalat felelős­séggel felruházott megbí­zottjai ők, mindezért lakást és fizetést kapnak. A lakás­sal nem ritkán visszaélnek. * A Dugonics utcai egyeme­letes ház erősen elüt a töb­bitől. Kívülről hullik a va­kolat, nemkülönben a folyo­són. Fabódékkal, régi búto­rokkal zsúfolták tele a kis udvart, erről nyílik a ház­felügyelő lakása. Az ajtó zárva. Kit keres? — kérdezi egy férfi. Tőle tudom meg hogy a ház „gazdátlan", a lakásban egy elvált nő él két kislányával. A házfel­ügyelő elköltözött Petőfite­lepre. Régóta nem látták. Legutóbb még a lakbért sem szedte be. A lakók maguk segítenek bajalkon, éjsza­kánként nyitva marad a ka­pu, a villanykörtéket csak ritkán cserélik kl, a pince bűzlik a szeméttől, meg az összegyűlt szennyvíztől. Vol­tak már kint az Ingatlanke­zelőtől ls, de semmin sem tudnak változtatni, amíg a házfelügyelő lakásából a la­kó el nem költözik. * Nem fényei palota a pe­tőfitelépi ház, amelyet D„ t házfelügyelő elónyötebbneV talált a Dugonics utcainál Nem 1« huzamosabb Időre, csak égy nyárra Jöttek Ide lakni feleségével, úgy két év­vel korábban bizonygatta Allatokat neveltek, volt elég hely rá, közben abban bíz­tak — legalábbis D. abban bízott, hogv rendbe Jön a családi életük. Telt ez idő, de minden a régt maradt. Talán csak D. látogatott el egyre ritkábban a Dugonics utcába, a fizetését persze felvette. Azt állítja, a mun­káját sem érheti roesz szó ellátta a feladatát, csupán azért mulasztott, mert nem lakott a házban. Az ingat­lankezelő vállalatnál mégis másként látták a dolgot A napokban felszólították, ha nem költözteti kl a lakót, fegyelmivel elbocsátják, és akkor már nem tarthat igényt a szolgálati lakásra. D. most sértve érzi magát. A lakók pedig várják, hogy mi fog történni. Mindez ért­hető is, hiszen csak két év múltán helyezték kilátásba a „drákói" intézkedést... Jámbor Ernő szakában van. Az 1972-es párthatározat a 70-es évek végére írta elő a tantervek módosítását, az új tantervek beveztését. Ezt a jelenlegi tanévvel kezdődően folyama­tosan vezetik be, megvaló­sítva ebben a tanévben el­vi szinten a nevelés és okta­tás egységét A gyakorlati megvalósítás ezután követ­kezik majd, s mivel előzmé­nyek, tapasztalatok nem se­gítik ezt a munkát, így a feladat nem lesz könnyű. A nevelési-oktatási terv új követe'iménye értelmében nemcsak az iskolában eltöl­tött időben, a tanítási órá­kon fordítanak figyelmet a tanulók fejlődésére, hanem ez a figyelem kiterjed az takolán kívüli magatartá­sukra. életükre is. Az előadás Ismertette a nevelés-oktatás alaoelveit ls: 3 nyitottság, az Iskolai élet demokratizmusa, a tevékeny­ség szervezése, a motiválás a korszerű pedagógiai tech­nológia és a folyamatos el­'enőrzés és értékelés elvét. Az ankét második nani­-endt pontjaként dr. Kovdct Józsefné, a pedagógiai bi­zottság elnöke tartott korre­•erátumot A szülői munka­közösségek tartalmi Irányító szerepe és módszerel a csa­ládi légkör alakításában, 6 szülői érdeklődés felkeltése az iskolai munka iránt cím­mel. A rendezvényen Jelen volt Szabó G. László, a megye1 'anáes elnökihelyettese, dr. Turgonyl Lajosné, a megye' nárt bizottság munkatársa Várttus Istvánná, a szegedi városi pártbizottság munka­társa. Zélenka Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársa és Pádár Ldszlóni magyal úttö­rőelnök. A megjelenteket dr. Mülltr Józsefné, a megye: tanács osztályvezetője kö­szöntötte. Színházi változásaink Várható volt, hogy a ma­gyar színházi élet közelmúlt­ban lezajlott, folyamatban levő (kilátásba helyezett) változásai nem múlnak el visszhangtalanul. Bár a tör­ténték frissek még, a szak­ma alig alhatott rá, a közön­ség meg jószerivel csak ez­után tapasztalhatja, mit is érnék a különböző mozgások ott. ahol a csata végered­ményben eldől, az előadáso­kon — az első reflexiókat a bizalom, a bátorító szó. az elégedett fejbólintás jellem­zi. Sőt, az években mesz­szlbb, visszafelé is tájékozó­dó, összefüggéseket, folyama­tokat kitapintó analízis sem késett soká. mint a szeptem­beri Nagyvilágban Koltai Tamás cikke (Kezdet vagy folytatás?), mely az 1977— 78-as szezon mérlegére fel­teszi színházi életünk egész elmúlt évtizedét. 1968 tájékára tehetjük azoknak a változásoknak a kezdetét — írja —, amelyek eredményeként most lezár­hatjuk a közelmúlt átmeneti, mégis döntőnek bizonyult fejlődési szakaszát. Abban az évben végez a színművé­szeti főiskolán Székely Gá­bor és Zsámbékl Gábor, ren­dezi meg a Nemzetiben Ma­jor Tamás, Székelyék főis­kolai tanára. Brecht drámá­lát, A vágóhidak szent Jo­hannáját, s 1968 két fiatal -endűzó éve ls: Babarczy Lászlóé és Iglődí Istváné. Előbbi a Tartufíe-öt állítja színpadra, elszakadva a meg­gyökeresedett Mollére-ha­gyomány tói ; utóbbi Zorln kétszemélyes játékával, a Varsói melódiával arat vá­ratlan és megérdemelt sikert. Amatőr csoport, az Unlversi­tas játssza Halász Péter A ookol nyolcadik kőre című darabját, melynek rendező­le, Ruszt József sem a ha­zai tradícióknak megfelelő anekdotikus játékstílust kö­vet!, hanem Orotowski pszi­chofizikai színházi kísérlete­it próbálja bekapcsolni az amatőrcsoport munkájába, s égy év múlva ugyancsak amatőr társulat a Szegedi Egyetemi Színpad szolgáltat :gá2áigöt a legjobb magyar avantgárdé drámának: Paál István revelatív rendezésé­ben bemutatja Az óriáscse­csemőt, Déry Tibor több mint negyven éve elóadat­lan dadaista abszurdját. A cezúrát egyszerre jelöli kl össztársadalmi fejlődé­sünk, és az ettől nem füg­getleníthető szemléletválto­zás — folytatja Koltai Ta­más —, amely a filmművé­szethez képest kissé megké­setten a színházban is érez­tetni kezdi hatását. Az ese­mények 1968-as egybeesése lehet véletlen, de a belső, minőségi változások általá­nos fölgyorsulása már a ten­denciát jelzi. Megélénkül a vitaszellem: 1971-ben az „irodalomcentrikus" ée „szín­házcentrikus" színházról, 1973-ban — a Royal Shakes­peare Company vendégjáté­ka után — a struktúráról, 1975-ben az értékrend átala­kulásáról. Egyik vita sem mondvacsinált. Az első a rendező funkcionális előretö­rését jelzi, a második a fej­lődést gátló szerkezeti-szer­vezeti béklyókra hívja föl a figyelmet, a harmadik azzal a szembeötlő jelenséggel próbál elszámolni, hogy né­hány határozottan új és te­hetséges törekvés Jelentke­zett, zömmel vidéki műhe­lyekben és zömmel fiatalabb évjáratú rendezők jóvoltá­ból. Hogy mitől volt feszült­ség? Az ellentét a kényel­mes, megnyugtató válaszo­kat kereső és a kényelmet­len. nyugtalanító kérdéseket föltevő színház között feszül. A polgári színház tartalmi és formai örökségét kispolgári szinten konzerváló fölfogás áll szemben a jelen társadal­mának szellemi-világnézeti színvonalára törekvő, a kort ellentmondásaiban kifejező színházzal. Vagyis az apolo­getikus színház a szembesítő színházzal. így nem véletlen, hogy az új erők a sekélyes operettekre épülő szórakoz­tatóipari láncolat leggyen­gébb láncszem® kezdték kl „forradalmi" hevességgel. Nem a fővárosi nagyszínhá­zakat tehát, és nem k'csí­nyített, vidéki másolataikat. Aligha várható el ugyanis. hogy egy átlagigények ki­szolgálására berendezkedett és ebben a minőségében Jól prosperáló vállalkozás ön­ként föladja megszerzett po­zícióit Sokkal könnyebb a semmiből teremteni valamit, mint megváltoztatni a meg­levőt. Sokkal könnyebb kö­zönséget nevelni, mint átne­velni. Sokkal könnyebb tár­sulatot szervezni, mint újjá­szervezni. S egy valódi eti­kai és esztétikai értékrend­nek engedelmeskedve sokkal könnyebb becsületesen rá­kérdezni a konfliktusokra, mint szándékosan elkerülni a válsággócokat. Koltai Tamás cikke termé­szetesen nem vállalkozott a jelen hazai színházának tel­jes áttekintésére. Jobbára fennsíkokon mozog, kiraga­dott példái is tendenciózu­sak, négy-öt rendező alig va­lamivel több produkcióját sorakoztatja bizonyítékul: nem a vidék-főváros ellen­tétről van szó, nem a fia­talok és öregek közti demar­kációs vonal a tűzfészke színházi életünk ellentmon­dásainak. hanem a ..szelle­mi profilok" közti különbsé­gek a változások rugói. Ami­képpen a szovjet LJubtmov betört a vígszínházt stílus körleteibe. Bűn és bünhődé­sével szelet vetve, áldásos vihart aratva a kulisszákon Innen és túl — hasonlókép­pen megérett a helyzet a mi színházaink szellemi arcula­tának szembesítésére is, s arra, hogy megfelelő konzek­venciák szülessenek. Koltai írásának konkrét szegedi utalásai kimerülnek az egye­temi színpad egykori Az óri­áscsecsemőjének megldézésé­ben. Közvetve azonban sok érvényeset kihallani belőle a mi helyi viszonyainkra, ezért ajánljuk jó szívvel a szű­kebb szakma falain belüliek­nek, sőt a kívülieknek is. Legalább tájékozódáskéopen, mi minden történt az elmúlt években hazai színházaink­ban. N. L árubemutató a KSZV-nél Fogorvosok centenáris kongresszusa Háromnapos kongresszussal emlékezik meg fennállásának 100. évfordulójáról a magyar fogorvosok egyesü'ete. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen csütörtökön meg­kezdődött tanácskozáson több mint 400 hazai és 100 külföl­di szakember vesz részt. Az ülésen nyújtották át 40, az egyesület munkájában há­rom évtizede tevékenykedő szakembernek az elismerő bronz emlékplakettet; az egyesület Kende-, illetve Ba­logh em'ékérmé vei öt fogor­vost. a Körmöczy Pályadíjjal pedig hét fiatal kutatót ju­talmaztak kiemelkedő szak­mai munkáért Ezt követően megkezdőd­tek a tudományos előadások, amelyek középpontjában a fog- és szájbetegségek meg­előzése ált Ma és holnap Bohémélet a Kisszínházban Mint tavasszal beszámol- rendezte előadást, melynek tunk róla, a Szegedi Némze- díszleteit az azóta elhunyt ti Színház operatársulata az- Sándor Lajos, Jelmezeit Vág­zal a céllal mutatta be völgyi Ilona tervezte. A Kecskeméten Puccini operá- kecskeméti bemutatót Pál iát, a Bohéméletet, hogy va- Tamás dirigálta, ezúttal az iamlkor késő Ősszel, ha át- első szereposztást Szalatsy adják új rendeltetésének, István, a másodlkat Várady aínháznak, a Szabadság Zoltán vezényli. A pénteki 'ümszínházat, ezzel nyissa ott premier szereolől: Réti Csa­lj szezonját. A kecskeméti ba, Gylmesi Kálmán, Vághe­öemut&tó nagy sikert ara- lyi Gábor, Gregor József, ott, ám a Szabadság mozi Berdál Valéria, Karikó Te­,átalakításának befejezése réz, Kenesey Gábor, Juhász i csak későbbre várható, ezért József, Martinak Csaba, a Bohémélet szükségmegol- Stombaton Vargha R^JteU , , Takács Sándort, Vághelyl dósképpen a Klsszínházba Gábort, Szakály Pétert, Vá­költözik. mossy Évit, Bajtay Horváth Két szereposztásban, ma, Ágotát, Kenesey Gábort, pénteken és holnap, szómba- Bárdi Sándort és Martinék ton láthatják a bemutató- Csabát hallhatják-láthatják a bérletesek a Horváth Zoltán nézők. A cím: Frankfurt Könyvek kamionban Acs S. Sándor felvétele Az Ő'*I vendévlitó nanok kereteden le-nap, csütörtökön kóstolóval éi vásárlással ery'nekö öil árubemutatót tartott a Sre etii El.IKER a KSZV útszevedl gyárában. A Csong­rád megyei Vendéglátó Vá lalat hidegkonyhai és cukrász­terméketbűi közel 15 ezer forint értékűt vásároltak meg a gyár dolgozói. Az érdeklődő háziasszonyoknak Vukoszáv­lyev Vladen mesterszakács magyarázta el a bemutatott termékek elkészítési módját. Felvételünket a bemutatón készítettük Csütörtökön kamionban út­nak indulnak azok a köny­ivek, amelyek hazánk könyv­j kiadását képviselik a világ • egyik legjelentősebb szak­j mai seregszemléjén, az ok­jtc'ber 18-án megnyíló Frank­furti Nemzetközi Könyvvá­sáron. A magyar könyv­szakma minden eddiginél gazdagabb válogatást mutat be a korábbiaknál nagyobb területen. Mintegy 2600 kö­tetet állítunk ki 240 négy­zetméteren: 18 könyvkiadó elmúlt kétévi kiadványai­nak legjavát mutatjuk be, A magyar tárlat újdon ságai a tavaly indult Cor­vina-könyvek sorozat eddig megjelent kötetei amelyek hazánk társadalmi kulturá­lis politikai életéről ad nak képet a külföldi olva­sóknak. A frankfurti könyvvásárt ez alkalommal már a Jövő évi nemzetközi gyermekév jegyében rendezik. Külör tárlókban mutatják be a résztvevők — így a magyar kiadók ls — országaik if­júsági és gyermekkiadványa­ifc i

Next

/
Thumbnails
Contents