Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-06 / 236. szám

tűnték. 1978. október 8. 3 Szombaton és vasárnap Polgári gyakorlat Interjú dr. Perjési Lászlóval A háborúk mindig nagy pusztítást okoztak az embe­riségnek. Ma békében élünk, de a béke erőinek nem sike­rült még teljesen leküzde­niük a reakciós imperialista körök mesterkedését, azokat az erőket, amelyek veszélyez­tetik az enyhülés a béke ügyét, népünk építőmunká­ját, hazánkat, a szocialista építés eredményeit. Viszont az is köztudott, hogy minél váratlanabbul érte a táma­dás a megtámadottat, annál nagyobb volt a veszteség. A honvédelmi törvény nemcsak a fegyeveres erők, hanem az egész lakosság feladatává is teszi a haza védelmét, ezért a polgári lakosságot is fel kell készíteni, meg kell is­mertetni velük a korszerű tá­madó eszközök korában is a veszélyről való értesítés mód­szereit, a védelem eszközeit, azokat a feladatokat, ame­lyek veszély esetén a lakos­ságra hárulnak. Ezeknek az ismereteknek az elsajátítását gyakorlatokon is szükséges ellenőrizni. Ilyen gyakorlat lesz most Makón és a makói járásban október 7-én, szom­baton, és október 8-án, va­sárnap. A lakosság széleskö­rű tájékoztatása érdekében ezért felkerestük dr. Perjési Lászlót, a Csongrád megyei tanács elnökét, aki ellátja a Polgári Védelem megyei pa­rancsnokának tisztét is. hogy megkérdezzük a Polgári Vé­delem rendeltetésiről, és a jelen gyakorlat céljáról. Perjési elvtárs az alábbi nyilatkozatot adta a Csong­rád megyei Hírlap és a Dél­magyarország számára. KÉRDÉS: Elnök elvtárs, miben látja a polgári véde­lem rendeltetését és jelentő­ségét? VALASZ: A polgári véde­lem rendeltetése, jelentősége nem ismeretlen állampolgá­raink, megyénk lakossága előtt. Szerepét, célját és felada­tát a honvédelmi törvény rögzíti, pártunk és kormá­nyunk döntései határozzák meg tevékenye igét. A hon­védelem részeként egvrászt az élet és az anyagi javak támadófegyverek elleni vé­delmét, másriszt a természe­ti, elemi csapások, ipari ka­tasztrófák elhárításában való közreműködést foglalja ma­gában. Szolgálaturk alapvető fel­adatának tett eleget, amikor 1970-ben, majd az ezt követő években megyénkben ls több­ször eredménycsen működöt' közre az ár- és belvízveszély elhárí'ásában, a védekezés­ben és az elemi csapások okozta károk felszámolásá­ban. Nagy jelentőségű az, hogv a különböző szintű szakszol­gálati kiképzéseken, tanfo­lyamokon az állampolgárok tömegei sajátítják el az ön­és kölcsönös segélynyújtás valamint a mérgeiddel, vegy­szerekkel való bánásmód alapvető szabályalt. Ezek az ismeretek — a rohamléptek­kel modernizálódó ételünk­ben, figyelemmel egy olyan új körülményre, amikor pL a mezőgazdaság napról napra több vegyszert növényvédő szert használ — mind az em ber, s környezetének védel­mit szolgálják. KÉRDÉS: Az elmondottak­hoz kapcsolódva arra szeret­nénk választ kapni, hogy rendszeresen folynak-e, és milyen területeket érintenek a polgári védelmi kiképzé­sek? VÁLASZ: A polgári védel­mi kiképzések rendszere át­fogja a tanulóifjúság, az üze­mi dolgozók és a munkavi­szonyban nem álló lakosság felkészítését Na^you íoulos területe a képzésnek, a fel­készítésnek a szakszolgálatok, szakszolgálati alakulatok és önvédelmi szervezetek tag­jainak oktatása. Ennek so­rán a parancsnoki és beosz­tott állományt a támadófegy­verek hatásai ellen való vé­delem elméleti és gyakorlati tudnivalóira képezzük ki. A kiképzés rendszeres, időtar­tamát és formáját a honvé­delmi elvárások alapján, hosszabb távra kialakított és jóváhagyott felkészítési prog­ram határozza meg. Ebben a programban szerepel október 7-én és 8-án a Makó város­ban és környékén végrehaj­tásra kerülő polgári védelmi gyakorlat is. KÉRDÉS: Mi ennek a gya­korlatnak a célja? Kik vesz­nek részt rajta és milyen te­rületeket érint? VÁLASZ: A gyakorlat cél­ja, hogy a polgári védelem parancsnoki és beosztott ál­lománya együttesen gyako­rolja és mutassa be az ok­tatások során 6zerzett isme­reteket. A különböző szakalakula­tok bemutatják az emberi élet, az élelmiszer, az állat­állomány, takarmány és ivó­víz műszaki, radiológiai, bio­lógiai és vegyi védelmének lehetőségeit és űj módszereit Gyakorlatban hajtják vég­re a sárültek mentését, egész­ségügyi ellátását. A személyi állomány, a technika és az állatállomány mentesítését. A gyakorlattal párhuzamosan Kiszomboron polgári védelmi kiállítást rendezünk, amely október 7-én nyílik és 10-ig tart nyitva. A gyakorlat során az első napon a parancsnoki, a má­sodik napon pedig a beosz­tott állomány ad számot fel­készültségéről. A részt vevő több ezer fő Makó város és a járás egyes községeinele — Maroslele, Apátfalva, Ma­gyarcsanád, Nagylak, Ófől­deák, Kiszombor, Csanádpa­lota — lakosságából és az ipari és mezőgazdasági üze­mek dolgozóiból szervezett polgári védelmi alakulatok­ból tevőd'k össze. KÉRDÉS: Talán fur~sa a kérdés, de van-e, illetve le­het-e egy ilyen jellegű pol­gári védelmi gyakorlatnak a felkészülésen tű] egyéb, ala­kosság számára máris jelent­kező haszna a településeken? VÁLASZ: A polgári véde­lem speciális feladataira va­ló felkészülés gyakorlatai kö­zepette számos lehetőség adó­dik erre. Szállítóeszközökkel, műszaki munkagépekkel,, kor­szerű technikai eszközökkel dolgozunk, így a gyakorlati terveket úgy állítottuk most is össze, hogy annak során útépítésre, szanálásra kerülő épület lebontására, közműhá­lózat fejlesztésére nyílik le­hetőség Makó városban, mint­egy 4—500 ezer forint érték­ben. Ügy gondolom, ez jelen­tős dolog. KÉRDÉS: Befejezésül azt kérdezzük, mi a megye párt­és állami vezetésének elvá­rása a gyakorlatban érintett lakosság és a polgári véde­lem állományával szemben? VÁLASZ: A mostani gya­korlatot, amikor végrehajt­juk, jelentős feladatokat kell megoldani a népgazdaság 1978. évi terve, az ipari és a mezőgazdasági üzemekben és az intézményekben. Nem vé­letlenül jelöltük ki szombat­ra és vasárnapra a gyakori a* végrehajtásának időpontját Ahol azonban ezeken a na­pokon is folyik a termelő­munka, beta'carítis, ott biz­tosítani kell ezek zavartalan lebonyolításit, s emellett kell a gyakorlat feladatát jól vég­rehajtani. A megye párt- és tanácsi veretése elvárja, hogy a pol­gári védelem parancsnoki és beosztott állománya a gya­korlatra való felkészüléshez hasonlóan a termelőmunka folyamatosságának és más egvéb feladatok teljesítése, például az időközi tanácsta­gi válasz*ás megtartása mel­lett legjobb tudásával vegyen részt Bizonyífsa, hogy az el­múlt esztendőkben felkészü­lése alapos és sokoldalú volt Fontos dolognak tartjuk hogy a gyakorlat adjon tn­P'srtalatekat a megye több: városa és községe számára. A lakosságot arra kérjük hogy öntudatos állampolgár' fegvelemmo] járulion vala­mennyi helyen hozzá a gya korlat eredményes végrehaj­tásához — fejezte be r.v'lat­kozntát dr. Perjési László elvtárs. Vendégek az öntödében Harminckét ország több mint ezer szakemberének részvételével vasárnap Buda­pesten kezdődött meg a 45. nemzetközi öntekongresszus. Célja az öntödék környezet­védelmének fejlesztése és az anyag- és energiatakarókos­ságot 6zolgáló új technoló­giák elterjesztése. A szak­emberek egyik 80 tagú cso­portja tegnap Szegedre láto­gatott. A vendégeket Bódi László, a vasöntöde igazgató­ja tájéikoztatta az itt folyó munkáról. Ezután a szakem­berek végigjárták az üze­met. A programot vita zár­ta. melyet Bódi László fog­lalt össze. A delegáció a dél­utáni órákban Szeged neve­zetességeivel ismerkedett Befejeződött a HOSZF-rél rendezett A NOSZF és a proletár­diktatúra létrehozásának tör­ténelmi taoasztalataival kan­csó latos legfrissebb kutatá­sokról számoltak be a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom és az azt követő szo­cialista forradalmak törté­netével foglalkozó, a szocia­lista országok tudományos akadémiáinak tudósaiból alakult bizottság háromna­pos budapesti tanáckozásán, amely tegnap ért véget. A izámpóziumon bolgár, cseh­szlovák. lengyel, kubai, mon­gol, NDK, román szovjet és magyar történészek összesen 15 referátum alapján vitat­ták meg a munkásfiatalom időszerű elméleti, politikai és gyakorlati kérdéseit. A tudományos szimpózium mellett a bizottság tagjai ér­iékelték az elmúlt két évben végzett munkát, s döntöttek a következő időszak tenni­va'óiról. A nemzetközi tudományos bizottság tagjai elhatározták, hogy a következő, 12. ü'és­szakot, 1979-ben Lengyelor­szágban rendezik. (MTI) Tizenhárom csillap lehullt M ost tél van és csend és hó és halál." — A negyvennyolcas szabadságharc bukása utáni jj fegyvertelen, kiszolgáltatott Magyarország tragikus állapotát idézi Vörösmarty verssora. A gyá­szos korszak em'ékét, mely 129 év óta, október ö-án újra és újra feleleveníti Haynau tábornagy rémural­mát, aki így vallott magáról: „Én a rend embere va­gyok, és nyugodt lelkiismerettel lövetek százakat fő­be, mert szilárd meggyőződésem, hogy ez az egyetlen eszköz minden jövendő forradalomnak elejét venni." Magyarországon is ezzel kezdte: 1849. október 6­án, Aradon, a vár árkánál kivégeztetett 13 hős honvéd­tábornokot. Tizenhárom katonatiszt sorakozott a bitó alá, a kivégző osztag fegyverei elé. Köztük olyanok, akik talán bízVa az ellenség nagylelkűségében, vagy mórt nem tudtak megválni a hazai földtől a világosi fegyverletétel után — megadták magukat De nem ta­gadták meg a forradalom eszméit, inkább feláldozták életüket a nemzet, a szabadság egyetemes ügyéért Ugyancsak aznap lőtték főbe a pesti Újépületben (a tv mai épülete he'yén álló kaszárnyában) gróf Batthvánv Lajost, az első felelős magyar kormány mi­niszterelnökét és a forradalom több vezető politikusát Je'kéiesen — nevüket akasztófára tűzve — kivégezték a külföldre menekülteket is. Az évforduló gyászt ébreszt gondolatainkban, az aradi mártírok — Aulich Lajos. Damjanich János, Des­sewífy Arisztid. Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner Györgv. Lázár Vilmos. Leiningen-Westerburg Károly, Nagv-Sándor József Pöltenberg Ernő, Scweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly — neve mindörökre bele­rögződött a nemzet em'ékezetébe. Arad azonban nem csupán a kegyetet je'képe maradt a magvarságnak; a tizenhármak a forradalom jelképeivé magasodtak. Pe­dig különböző úteól indultak el: régi nemesi család­ból származott főurak, hivatásos katonatisztek, akik meggyőződéssel forradalmi eszméket vallottak vagy ösztönösen a ha'adás oldalára álltak. Egyesek közülük korábban, a szabadságharc előtt, különbözőképpen cse­lekedtek, a gvászos nanon mégis a tizenhármak kép­viselték a nemze'i szabadságharcot, az euróoai hala­dást. Sorsuk tanulságos, hazafias magatartásuk példát adó, emlékük megbecsü'endő. Az 1849 utáni esztendők­ben pé'dájuk hitet és erőt adott a nemzeti ellenállás­nak, nem hagyva elaludni a szabadság gondolatát Az eszmék ébrentartásában nagy szereoet vállaltak a leg­kiválóbb írók, művé'zek. Arany János a 48-as emlé­keket, Petőfi szellemét idézte, s megénekelte a vére szomjas hódítóval is szembeszálló walesi bárdokat Vajda János a nemzet „virrasztóiról" írt, Székely Ber­talan, Madarász Viktor festményeiken történelmünk hősi je'eneteivel fejezték ki, hogv a cselekvő hazafiság hívei. Kossuth Zsuzsa, Leöwey Klára és Teleki Blanka, a magyar nőneve'és úttörői sem maradtak ki az ellen­állás szervezéséből. Folytatták a küzdelmet az ország határain túl, az emigrációban élők is. A rad ma szimbó'um — a szabadság egéről le­hullt tizenhárom csilla"nak je'képe, annak a tizenhárom hőmek. akiket a magver nép ke­gyelettel és tisztelettel örökre megőriz emlékezetében. H. A. üz ipar vízellátásáról Magyar—szovjet művászcsEre-eayezmény Vezető szovjet művészek ményt a Nemzetközi Kon­magyarországi és kiváló certigaz"atóság és a szov­maayar művészek szovjet- jet Goszkoncert vezetői c.sü­unióbeli vendégszerepléseiről törtökön a Vörösmarty téri (rtak alá művészcsere-egyez- Kultúrpalotában. Az utóbbi években a ter­melés növekedési üteménél kisebb arányban emelkedett — a vil'amQsenerg'a-cpar ki­tételével — az ipar vízigé­nye, mert m'nd szűkösebbek is drágábbal: a vízbeszerzési 'ehetőségek — állapította meg a jelentés, ame'yet Illés fiyörgv. az Országos Vízügyi 'ilvatal elnökhelyettese ter­' esztett csütörtökön az orszá­gos vízgazdálkodási bizottság ilése elé. Több iparvidéken a vízhiány miatt költséges Mi lesz a helyén? A Lenin körút és Józse* Attila sugárút sarkán ismvé: bontáshoz kezdtek. S a régi sárga éoület sem az utolsó amelynek em'ékét hamaro­san csak az em'ékezet és e a kép őrzi. A Teleki utcá' több lakóház jut erre a sor. ra, hogy a helyükön maga sodó új épületek több csa Iádnak adhassanak otthon' Külön öröm a környéke­élőknek, hogy a fogadószir teken üzletek nyílna': maj' s végre lesz ABC-áruház is u közelien. •JHi . . Sw ..... ... ... iw. t W...C víztározókat és távvezetéke ket keltett építarü, a szeny­nyeződécek miatt pedig kü­lönböző vízkezelő berende­zésekről kellett gondoskod­ni. Az országban felhasznált víznek több mint a felét az ipar veszi igénybe, s a fo­lyókba. tavakba kerülő szennyeződéseknek is három­negyede az iparból szárma­zik. Ezért fontos: hosszú távlatban is a korszerű víz­takarékos technológiák, mód­szerek kiterjesztésével érjék el, hogy a vízigények növe­kedésének aránya lényege­sen kisebb legven a népgaz­daság fejlesztésének ütemé­nél Az ülésem részletesem ele­mezték az inari víz-ellátás helyzetét a vírbeszertós és | az igények kielégítésének gazdaságos lehetőségeit és a 'olvók, tavak szennyeződésé­nek fék ezé-érc alkalmas mód*-ereit. Énnek a'aoián kezd'k meg ugyanis az inari '.•Í7ga-dá"ko-'ás l?30-ig szóló hosszú távú koncepciójánál: kidolgozását Az üléren végfii Vtecze i Tózsefnek az OVI e'nökhe- ' 'yettesének elcter'e—tése | alapján áttekintették a téli— { avaszi árvíz- és belvízvéde­kezés. valamint helyi vízkár- , -hárítás előkészületeit Meg­alapították, hogy a védelm' tervezetek készen á'irrak e vfozélyok eUiárítágáta. (Mii; Fogadás az NDK nemzeti ünnepén Cerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, az NDK megalakulásának 29. évfordulója alkalmából csü­törtökön fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, valamint a politikai, gazdasági, kulturá­lis és társadalmi étetünk sok más, vezető személyisége. Kagyiizeml KlSZ-titkárok megbeszélése A Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­ga csütörtökön a nagyüzemi KISZ-bizottságok titkárainak részvételével országos ta­nácskozást rendezett A tanácskozás napirendjén időszerű gazdaságpolitikai és ifjúságpolitikai feladatok sze­repeltek, s magvitatták az ifjúság és a KISZ teendőit a szocialista munkaverseny­ben. A tanácskozás munká­'ában részt vett és felszólalt 'lavasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tit­teta. (Mii)

Next

/
Thumbnails
Contents