Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-28 / 255. szám

SzomW, 1978. október 28. Álomváros Nagyon vékony rétegek Edison fonográfja A múlt század utolsó har­madat gyakran nevezik a ta­lálmányok koránax. Olyan találmányok sora született ennen az időben, amelyek néniül a mai emoer élete el­képzelhetetlen volna. Nénány eze.i közül: a belsőégésű mo­tor, a gőzturbina, a teleion, az izzólámpa, a villamos vasút, a ránio. E korszak íel­talalói között kiemelkedő sze­repet töltött be a több mint 130 éve, 1847. feoruár 11-én azdletett Thomas Alva Edi­aon. Nem végzett egyetemet, autodidakta volt. ő magát ls „gyakorlati fe!találó"-naz tar­totta. Munkásságát elsősorban kísédetezés Jellemezte, az általa létrehozott első kutató­laboratóriumban. ahol számos kiváló képzettségű fizikust, kémikust és mérnököt foglal­koztatott. Egyik találmánya a száz éve felfedezett fonográf volt. Edison egy tölcsér végét vé­kony lemezzel zárta el, és e lemezre tűt erősített. A tű­hegye alatt viasszal vagy ón­nal oevont hengert forgatott, mégpedig úgy, hogy a tű spi­rálisszerűen, szorosan egymás mellé barázdákat vágott a viaszba Ha rábeszéltek a tölcsérre, a lemez rezgésbe jött, és a ráerősített tű a hangrezgisnek megfelelően hol eröseoben, hol gyengéb­ben nyomódott a viaszhen­gerbe. Így tehát a hangrez­gések szerint változott a tű által karcolt barázda mély­sége. Mintha csa.i a hang­hullámok megtelepedtem, megdermedtek volna a ba­rázda alján! Hogyan szólalt meg a fo­nográf? A tűt egyszerűen rá­helyezték a barázda elejére, és a hengert forgatni kezd­ték. MUözoen a tű így „vé­gigbukdácsolt" a hangbaráz­ua mélyedései fölött, rezgés­be hozta — nyilvánvalóan az ereded hangrezgéseknek meg­felelően — a membránt, ez pedig a levegőt rezgette meg, tehát a viaszlemezre felvett hangok ismét hallhatóvá vál­tak. Később a fonog -áf hen­gerét egy kör alakú lemez­zel, a „mélységírást" pedig „oldalirással" helyettesítet­ték. A tölcsér membránjára kar segítségével rögzített tűt a hang-ezgések jobbról balra mozgatták. A magasabb han­gok sűrűbb, az erősebbek na­gyobb oldalirányú kilengése­ket eredményeztek. Gyenes Kálmán felvétele Horváth Károly és Péli István hegesztők a scgédépületnél Kéne'rken: Toldó", an rcnlez'ék mez a ..Hangiózzités ICO éve" klálütá't. E li on fonoTi<\'a a klállitáron (fent). Edi­son szemSycsen vett fel vele cry Nye-meSdalt. Alsó kép: Edison vlzrnc h:J árú mo orja 1883 bői (jobbra). Ca'.ról Edison beszélő babája 1833 búi. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Vegyi koktél — sportolóknak Erős Izommunka során óránként 2—3 l"»er verel'ék is el.ávozhat téliünkből. A verejtékben je'cn'.ős meny­nyiségő szárazanyagot vaszí­tünk: főképpen szervo.'en sókat (konyhrsó. ammőnl3> szerves vegvü'e eket (kar­bam'd), továbbá kreatint, ln­dikánt, húgysavat. zsírsava­kat és 'ejsavat. Abból a tényből ki'nd-'va hogy a veszteség növeli a szervezet elfáradását, Lancia kutatók egy oldatot készí­tettek a verej'.é' kel kiválasz­tott anyagokból. Gátőreié­nek nevezték el ezt a vsgvi koktélt, ame'y citrom- és narsncso'ajjal Ízesítve kel­'err.es ital. A nagy te'Jettt­mér.ye köve'kez'ében elfá­radt sportoló szervezete a gatoredat tlzenkétszerte gyorsabban szívla fel, m'nt a tiszta vizet. így testi és sze"emi kípessigeit gyor­sabban visszanyeri. Paks, Duna-menti nagy­község. A köznyelv mere'őz­ve m'nden közigazgatási hi­vatalos intézxedést, előlép­tette: atomvárcs. A szé'es be'onországút mentén a fo­lyó tükörfényes szalagja fut párhuzamosan az utazóvr.l. A helységnévtáblánál jobb­ról hirte'en felbukkanva emeletes házak sora. Üj ott­honok— egyidősek az ország legnagyobb energiatermelő beruházásával — az atom­erőmű építőinek lakásai. Gurul tovább az autó. bal­ról felirat: Paksi Atomerő­mű, északi bejáró. — Nekünk a déli bejáró­hoz kell mennünk — mond­ja a gépkocsivezető, s gázt ad. Üjabb kilométerek után a másik bejárathoz érünk. Be­lépés csak dolgozóknak; kü­lön engedéllyel! Kísérőm sárga, aíommodellt ábrázoló zománcozott lapocskát mu­tat fel. Erre nyílik a kapu. Betonút, virágágyak, takaros "^Sozni jöttünk és azt is tőek — mondják a másikon, irodaházak az e'őtérben világosán kell látni, mindg odakint... mintha nyoma sem lenne az azt kell csinálni, ami épp a * építkezéseken oly megszo- legfontosabb. Ne lepődjön Hegesztők. Péli István bé­kott fe'fordu'ásnak. s ha a ha esetleg gépszerelőt késcsabai, Horváth Károly távolban égre törő óriási to- a felvonulási épület szegedi. Együtt dolgoznak, ronydaruk nem nyújtogatnák ablakszerelésén. Fiatalok mindketten, hosszú karjukat, talán hin- - Mi a feladat? Péli: — Soha nem hittem nénk is az illúziónak. _ Eddigi tudomásom sze- volna- h°gy itthon is van Irodaház, beiárat. Ptakát, rjrtt körülbelül kétszázmillió honvágy. Azt érzek most — rajta az erőműhöz futó há- forint értékű munka. Az €gy hét után- Nem azért, romsávos betonút. Csak épp erőmű segédépületét építjük. mert meg jedtem, csak mert színes. Vörös alapon egv Ebben helyezik majd el tötv 'tl nem vár senki, otthon sarló-kalapács, a középső bek közt a radioaktív hulla- Van, ami kárpótol: sáv piros-fehér-zöld. a har- dékot is. Jövőre pedig az az élmény. Ekkora építke­madik piros-fehér. Zászlók, egészségügyi épület kivite- zé3t még sohase láttam. Von­jelképek, az in'ernacionaliz- lezése a dolgunk. Ott van- 20113 izgatta a fanláziámat, mus „útjelző táblái": a Paksi aak a mieink a segédépüle- mi az- hogv atomerőmű. Atomerőművet szovjet—ma- ten kívül az egészságügyin Már kezdem látni, gyar—lengyel összefogással is, sőt a hegesztőink a par- Horváth Károly: — Tavaly építjük. Az erőmű a hazai kettüzemben is... két gyerekünk született egy­ezze fogás példája is. Építőt szerre! A feleségem gyesen sz'nte az ország va'amennvi * van, két éve kaotuk az új tájáról sereglettek ide Szom- „Parkett"? Az meg mi? lakást a DÉLÉP-munkásla­bathe'ytől Zalaegerszeg g. Csomagocska? Mit keresne kásokból Algyőn... kell a Budapesttől Recskeméig, egy gigászi építkezésen — pénz. Megbeszéltük, eljöttem, vagy épn Békéscsabáig, tűnődöm egy három méter Keresni és tanulni. Ilyen Gyorsítás. Igv a szót önma- körüli magasságú irdatlan munkákat otthon nem csi­gában nem em'egetik. Pak- betonvas-rácsnak dőlve, mi- náltunk. úgyhogy ezt akár son legalábbis nem. Mégis kor arrébb tessékelnek, továbbképzésnek is fe'fog­ez hatja át „Atomváros" „Emelik a parkettot!" És hatom. Jól fizető tovább­nétköznapjait egy idő óta. lón. Az óriásketrec daru- képzésnek... Az erőmű a befejezés gyor- drótkötélen billeg, majd A Pakson dolgozók a fi­sítására kijelölt országos megphen a betonalapon, s zetésükön felül 30 százalék nagyberuházások közt van. S csak most látszik, a helyéből, pótlékot és 6 hónap folya­e'oben ez egész Dél-Alföld- formájából, alakjából: előre niatos munka ufán egy ősz­nek szerep jut. gyártott vázszerkezet beton- szegben havi 1503 forint hű­lt falhoz. Hát ezen do'goznak ségpérpt kapnak. Kapnak. Dél-A'földi Építőipari Tár- 8 társulat hegesztői. Gyorsí- de adnak is: tíz napon át suiás. Szokatlan név még, tanak —. hogy a többinek napi tizenkét órás munka­hiába keresnénk a vidéki legyen folyamatos munkája, idő. Hazautazás minden telefonkönyvekben nyomára Recsegnek, csikorognak még második csütörtökön, sem bukkannánk ' a cégnek. a fogaskerekek, mint a be- Dél-AIföldí Építőipari Tár­Nincs — pedig van: lett S járatós motoréi. A fővállal- sulás — az ó munkájukkal megszűnik, ha felépül az kozó a 22-es Állami Építő- is épül a szoviet tervekből erőmű. A társu'ást három Vállalat nem tudja e1- születő Paksi A ... nagy éoítőipari vállalat do"- látni a társulást 150 emberé- Igríczi Zsigmond gezótbói hozták létre: a Dél- vel hirtelen megnövekedett magyarországi Magas- és munkás'észámot folyamato- •• Mélyépítő Vá'lalat. a Békés san félkész termékkel. Se- • | . I f | megyei Állami Építőioari gRensk hát a dé'-alfö'dek. I 1fi Aff* lÖTOITAt Vállalat és a Bács-Kskun Nincs munka a segédépüle- VEvllvl iwAwll^i megye! Állami Építőipari ten? Irány az egészségügyi. Vállalat „válogatottja" a Az is ide tartozik, ne vecszen A hírközléssel foglalkozó DÉLÉP vezetésével augusz- hát kárba az idő. Felvonu- szakemberek tudják, hogy a tusban szerveződött, s az Iasl épület kell az új cégnek rendelkezésükre áUó fre.iven­építőmunkát már szeptember — építik a saját dolgozók, ciatartományt egyre bővíteni 3-án megkezdték. Első ütem- Ho!t idő nincs! Aki beton- kell, mert a jelenleg hasz­ben száz dolgozóval, második vasat tud hegeszteni, he- nált sávok mind teütetteb­lépésként pedig, október 10- geszthet központifűtés-ra- bekké válnak, tői már több mint százötven- diátort is. Munka mindig A folyamat 15-20 éve kéz­nél. van... dődött a középhullámú rádló­Petrás Pál. a társu'ás fő- Máskor ilyenkor morognak, zásban, és ma már kataszíro­művezetője aki Szegeden, a mo6t egy rossz szó el nem fális méreteket ölt a zsúfolt­DÉLÉP üzemveze'ője: hangzik. Az irodában a mun- ság. A középhullámú sávban — Háro.-n váüa'a'ból ala- kásekat a munkahe'ven a neín lehet oiyan csatornát — kult, de most egy. N'nos is vezetőket dicsér'k. Fegye'- hullámhosszt — találni, amc­magunk közt megkülönböz- mezettek. Igyekvők, lehet ve- lyen ne működne már adó­tetés, hogy kekkemé ti, csa- lük dolgozni — ígv az egyik berendezés, akár többször tíz bat vagy DÉLÉP-e3 valaki, helyen. Rugalmasak, megér- is a világtan. Ezért van az, hogy ma egy adott terület kielégítő ellátásához néha tízszer akkora teljesítmény is kevés lehet, mint 20 évvel ezelőtt. Gondoljunk csak a solU Kossuth-adóra: 2000 kW-os teljesítménye ellenére is vannak olyan területei az országnak, ahol nem kielé­gítő a vétel, míg 20 évvel ezelőtt a lakihegyi 135 kW-os adó fél Európát besugározta. Kétségtelen, hogy az elekt­ronlka fejlődése a hírközlés — rádió, tv, telefon és adat­átvitel — céljaira igénybe vehető hullám tartományokat hihetetlen mértékben kibőví­tette a centiméteres hullá­mo.c felé, azonban ennek a folyamatnak természeti-tech­nikai korlátai vannak. így a kutatók egyre inkább más, a hagyományos rádióhullámok­tól különböző eszköz kidol­gozására törekszenek. így tesznek a NASA kuta­tói is, és az eddigiek alap­ján kecsegtető eredményre Szerves óriás molekulák­jói ma már oiyan vékony réteget sikerült előállítani, amelyeknek vastagsága né­hány ezredmilliméter, és az ezredmilliméter huszadrésze között változik. Elsősorban szigetelőként használják fel őket kondenzátorokba és különféle mikroelektronikai berendezésekben. A vékony rétegeket úgy hozzák létre, hogy gőzlecsapódással ki­sebb molekulacsoportokat juttatnak valamely felület­re, és ezek ott — besugárzás hatására — óriás moleku­lákká egyesülnek. Ezeknek a molekulányi vastagságú rétegeknek a tudományos kutatásban is fontos szereoük lehet. Mint­hogy rendkívül vékonvak, a fémelektródok között is el­helyezhetők. Így a jó szige­telőanyagból — például po­lisztirolból — készölt vé­kony rétegekkel azt lehet megvizsgálni, hogy miként alakul igen nagy villamos térerősség esetén a villamos vezetőképesség. A vékoijv rétegekből álló bevonatokat az elektronika körén kívül is felhasznál iák. Ilyen rétegek alkalmazásá­val például a gébekben lé­nyegeden csökkenteni lehet a súrlódást Optikai telefonkönyv Az Egyesült Államokban a nyilvános telefonfülkék tele­fonkönyveit gyakran ellopják, eltépik, vagy egyéb módon használhatatlanná teszik Ezért kísérletek folynak op­tikai telefonkönyvek beveze­tésére. Az optikai telefon­könyv a következőképpen működik. A nevek, a címek és a telefonszámok a fülke falára erősített doboztan el­helyezett mikroszalagon van­nak. Leolvasásukra a doboz elé erősített forgatható kar­ral ellátott távcső szo'gáL A kart három kerékkel lehet a megfelelő irányba forgatni. Az elsővel a keresett név kezdőbetűjét kell beállítani, majd a másik kereket addig forgatni, míg a név a szám­mal együtt meglelenik a táv­csőben. A harmadik kerék se­gítségével élesre állítható a kép. r Es mégis mozog a... számíthatnak. Rádióhullámok helyett széndioxidgáz töltésű lézert használnak, amely 10,6 mikrométer hullámhosszúsá­gú fényt bocsát ki. Ezt a su­gárzást vivőhullámként hasz­nálva olyan hírösszeköttetés létesíthető, amelyen egy idő­ben 3 színes tévéműsor ls át­vihető. A sugárnyaláb rendkívüli Irányíthatósága lehetővé te­szi, hogy sok-sok ilyen rend­szer működjön egymás köze­lében anélkül, hogy egymást zavarnák. A lézeres hírösszeköttetés­sel már máshol és korábban is foglalkoztak a szakembe­rek, azonban néhány kilomé­ternél nagyobb távolságra sohasem sikerült üzenetet küldeniük. A NASA szakem­berei eddigi kísérleteik alap­ján állítják, hogy az általuk fejlesztett rendszer alkalmas lesz alacsony pályán keringő távmérő műholdak adatainak földre juttatására, sőt a Földtől állandó távolságra levő, azaz geostac'onárlus pá­lyán keringő űrtávközlési műholdakat is be lebet kap­csolni a lézeres „hírvonal • ba". Ez pedig körülbelül 33 ezer kilométer áthidalását te­szi lehetővé. Ha valóban sikerülne a lézert ilyen nagy távolságú „futárszolgálatira fogni, ak­kor olyan távlatok nyílnának ismét a hírközlés előtt, amit ma még elméletileg sem le­het minden vonatkozásban felmérni.

Next

/
Thumbnails
Contents