Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-25 / 252. szám

4 Szerda, 1978. o'ctő^er 23. 91 Hiszek az iskoia megújulásában" Beszélgetés dr. Gosifonyi János államtitkárral Szerte a világon a nevelést-oktatást megújítani szándékozó törekvéseknek lehetünk tanúi, s a változások gyakrabban követik egymást. mint régebben. Jellemző ez a hazai oktatásügyre ls, amely éppen ebben az esztendőben teszi meg az újabb, nagy lépéseket avégett, hogy az Iskolák munkája korszerűbbé váljék. Dr. Gosztonyi János oktatási minisztériumi államtitkárral folytatott beszélgetésünkben ezúttal néhány olyan kérdést érintünk, amelyek az Idei tanévkezdés újdonságaival kapcsolatosak. — Minden tanév valamelyest mis, mint a többi. — Kiili nősen igaz ez ma, dinamikus korunkban. Miben különbözik a mostani tanév az előzőktől? — Ez a tanév ls része az állandó megújulási folyamatnak, egyúttal azonban — és ez nem túlzás — szocialista közoktatásunk egyik fontos mérföldköve. Ugyanis olyan, általános érvényű változásokra került sor, amelyek eddig hiányoztak a széles körű pedagógiai gyakorlatból. Köztudomású, hogy e tanévtől kezdődően az 1935/86. tanévig az általános Iskola és a középfokú Intézmények valamennyi évfolyamán folyamatosan új dokumentumokat vezetünk be, amelyeknek már az elnevezése ls újszerű. Nem „tanterv és utasítás", hanem „nevelési és oktatási terv". Ennek három fő része szervesen épül egymásra. Az „Alapelvek" az Iskolatípus célját, feladatait és a vele szemben támasztott társadalmi követelményeket határozza meg; a második rész az egyes tantárgyak terveit: végül a harmadik rész a tanórán és az Iskolán kívüli nevelés tervét tartalmazza. Ezzel az egységes dokumentummal azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy a nevelés és az oktatás folvamata egymástól elválaszthatatlan, és csak e kettő együttes művelésével juthatunk el a szocialista nevelőiskoláig. Az ú.1 nevelési-oktatási tervek bevezetése az általános Iskolában és a szakmunkásképzési célú szakközépiskolákban az iskolai élet tartalmi megúthodását szolgálják. Egyúttal sor került olyan Intézkedésekre ls, amelvek intézménveink belső életét hivatottak megjavítani. Gondolok a 11 napos munkarend bevezetésére az alsó fokú oktatási intézményekben és annak az állásfoglalásnak a megjelenésére. amelv a pedagógusok munkaköri kötelezettségeit rendezi. — A közmondás azt tartja, hogy ..jóból ismejárt a sok." Nem fenyegeti ez a veszély a pedagógusokat? A változásokkal történő túlterhelés veszélye? — Sokaktól hallottam hasonló vélekedést, melynek alapja az iskola féltése volt. Igaz a közmondás, de akár meg is fordíthatjuk: „A jóbői sosem elég". Azt hlsrem. ez utóbbiból kellene kiindulnunk. Látszatra ugvan független egvmástól a három lnté'kedés, azért ve*ettük be őket méris egy időben mert útv véljük, hogy sreros összefüggés van közöttük. Ismeretes, hogy több évi kísérletezés után. 1976 őszén az alsó tagozaton érvénvbe lépett a 11 napos tanítási rend. Tapasztalataink Jók voltalt: a kisiskolások pihentebbek. kiegyensúlyozottabbak lettek: csökkent a szombati hiányzások száma; az évi tananyagot jó ütemben dolgozták föl a gyermekek és a nevelők. Érthető, hogy ezek után a felső tagozatra is kiterjesztettük a 11 napos munkarendet. És mivel a tantervkészítők már ismerték a jó tapasztalatokat, az új dokumentumok ls az új — kiterjesztett — munkarendhez Igazodva fogalmazódtak. készültek. Ez az egyik összefüggés. A másik az. hogy mivel a nevelő-oktató munkával szemben megnövekedtek a követelmények, és a pedagógusoknak bonyolult feladatokkai kell megbirkózniuk. tarthatatlanná vált az az állapot, hogy Idejük és energiájuk jelentékeny részét adminisztrációs, szervezési és egyéb — mellékes — munkára kelljen eltékozolniuk. Ezért tartottuk halaszthatatlannak, hogy a Pedagógusok Szakszervezetével közösen éppen most Jelentessük meg a munkaköri kötelezettségeket tartalmazó állásfoglalást. Szeretnénk. ha a benne foglaltak érvényesítése egyenletesebb munkamegosztást eredményezne mind az iskolán belül, mind az iskola és a társadalmi szervezetek közt — és ezzel elősegítené a pedagógusok, valamint más értelmiségi rétegek arányosabb közéleti feladatvállalását Lényegében tehát a fentiek miatt került sor a három nagy változás egyidejű bevezetésére. — Mit kell tenniük az Hl tékes in'.ézmén-j:kn k is mit maguknak a nevelőknek azért, hogy az új tantervek szelleme is a pedagógustársadalom gondolkodásmódja össze a"átkozzék és megbarátkozzék egymással? — Tisztában voltunk és vazvunk azzal, hogy a nevelő-oktató munka megújításával rendkívül bonyolult feladatra vállalkozunk, és hegy kezdetben sok nehézséggel, szemléleti a.kadálvlval kell megbirkóznunk. Űpy gondolom, a legjobb szemléletformálás az. ha a nevelőket beavatjuk a jövő terveibe, ha lehetőséget adunk nekik ahhoz, hogy megismerjék a készülő dokumentumokat. sőt részt vehessenek a kidolgozásukban. Ezért tettük közzé a tantervi tervezeteket, amelyeket a nevelőtestületekben megvitattak, és mindenki megtehette észrevételeit, kritikai megiegyzéseit. Fok iskolában folvtak az új tanterveket előkészítő kísértetek; a pedagógusok egy része tehát közvetlenül is fölmérhette, mit kíván a jövő iskolája tőlük és a tanulóktól. és ebből mennyi valósítható meg. Csakhogy — túl a kísérletezőkön — valamennyi pedagógus fölkészítéséről gondoskodnunk kell. E célból a minisztérium az Országos Pedagógiai Intézettel együtt kétéves, differenciált, háromlépcsős felkészítési tervet dolgozott ki az összes iskolatípus részére. Az első időszakban központi tanfolyamokat szerveztünk, amelyeken az oktatásürei kulcsembereit — iskolai csoportvezetőket, áltnténos tanulmányi és szakfelügyelőket, a mervei kabinetek vezetőit — tájékoztattuk a nedagögía és az oktatáspolitika időszerű kérdteeiről. Egyúttal a t«T.tervv<-Títők megbeszélték velük a problémákat. kívánalmakat Ezután került sor a megyei tanfolyamokra. Ezeken az intézmények i-azzatóit és a szakma! munkaközösségek vezetőit készítettük föl — EZ előbb említett módon — a várható változásokra. A legfontosabb azonban a „harmadik lépcső", a tantestületek általános pedagótial és szaktárgyi fölkészülése. amelynek sikere nagymértékben függ a központi és a megyei tanfolyamok hatásától, de nagyon sok múlik az Igazgatókon és magukon a nevelőkön ls. Szeretném megjegyezni. hogy ilyen, minden pedagógusra kiterjedő, ha úgy tetszik, „tervszerű szemléletformáló" munkát a múltban nem végeztünk, és mivel nem voltak megfelelő tapasztalataink, valószínű. hogy e tekintetben kisebb-nagyobb szervezési hibákat most is elkövettünk. Ugyanakkor a pedagógusok jól tájékozódhattak a rendelkezésükre bocsátott anyagokból, magukból az új dokumentumokból, az általános és a szaktárgyi útmutatókból. a cikksorozatokból, az OPI számos kiadványából. valamint az Iskolatelevízió és az Iskolarádió adásaiból. De e sokoldalú segítség sem pótolhatja a pedagógusok belső Igén vét a kor követelte megújulásra: fogékonyságukat, nyitottságukat a korszerű szemtelet befogadására önmagukban való kialakítására. — Ahhoz, hogy a nevelés színvonala tartósan növekedjék, jól képzett nevelökre van szükség. Egyelőre azonban sok a képesítés nélküli tanerő. Várható-e javulás ez ügyben? — Az utóbbi években a szakos ellátottság és a képzés minősége tekintetében fokozatosan javult a helyzet. A pedagógusképzésben figyelemre méltó tartalmi korszerűsödésnek lehetünk tanúi. Gondosan fölmértük az ország pedagógusszükségletét, azt. hogy hogyan fog alakulni a gyermeklétszám, tudjuk, ho.zy hány tanítóra, szaktanárra lesz igény, és ezzel kapcsolatban a szükséges intézkedéseket. A Budapesti Tanítóképző Főiskolán speciális. Szekszárdon és Zxámbékon kihelvezett főiskolai tagozatot létesítettünk, és nemcsak a beiskolázást, hanem a nevelők elhelyezkedését is tervszerűbbé tettük. E pillanatban arról még nincsenek pontos adataink, ho'v milven személyi feltételek kö-epette kezdődött meg az Idei tanítás iskoláinkban. de a jelzések azt mutatták, hev csökkent a képesítés nélküliek száma. — Végül: hisz-e ön abban, hogy a pedagógustársadalom sikerre viszi az új. a korszerű tanügyi eszméket? — Erősen hiszek az i«kola megú tol ásóban, abban, hogy nevelőink kénesek e folvarr.at kulcsembereiként dolgozni. És ezt nemcsak a hivatali tisztem mondatja velem. Az elóző években sokfelé jártam az ors-tétóan. volt alkalmam találkozni, beszélgetni pedagógusokkal. Mindig mevforott az a lelkesedés. az a szeretet és ont'mi-mus. a^oxvan munk*jukrót. iskolátokról. tanítvánvaikr-M s.*ói*®k. Ü"y érzem. töhhte'ük képes a folvte"os Trie-ó'"!fi*T9. Tár=ad-imt fo—etitesés-kb-n »ondcu-od-ak. tudnak és av«r. nak d-Ci-torni a nev-HsO-v nagy céljainak eterése végett. Ez a i-gtöbb és a le". fon»oEabb. Ha ebben a s'eltemben kezdték az új tanévet — és kezdenek majd minden űi tanévet —. akkor a nevelőiskola megteremtése jó kezekben van. Gazdaságtörténet harminchárom éve Szeged erőteljes fejlődésének vagyunk szemtanúi, ezért ha csak vázlatosan is, de érdemes visszapillantanunk a megtett útra, elsősorban azért, hogy eredményeinket reálisabban tudjuk értékelni. Szeged lakossága a megye népességének 1949-ben 19 9, 1960-ban 22 8, 1970-ben 26 8, 1975-ben 34,6 százaléka volt. Csongrád megye lakossága növekvő hányadának Szegedre történő koncentrálódása is a város gazdasági potenciáljának erősödését bizonyítja. Szeged kiemelt, felsőfokú központ, nemcsak megyeszékhely, hanem a Dél-Alföld tervezési-gazdasági körzet regionális centruma is. Felszabadulásunktól napjainkig nagy változáson ment át városunk gazdasági szerkezete. 1943-ben egészségtelen volt Szeged ipari struktúrája. A könnyűipar játszotta a vezető szerepet, s mellette az élelmiszeripar volt még számottevő, míg a nehézipar — lényeges bázis híján — alig képviseltette magát városunkban. Alacsony volt iparunk üzemi koncentrációja és műszaki színvonala is. Ezért az államosítás után az Indokolt vállalati összevonások mellett a szükségesnek vélt profiltisztításokkal párhuzamosan, termékstruktúra bővítésére ls sor került. Ekkor létesült új gyárként a Szegedi Textilművek. Más ipari létesítményeink fejlesztése ekkor elsősorban bővítésben, modernizálásban, valamint a termékstruktúra racionalizálásában nyilvánult meg. Városunk a felszabadulást követő lendületes fejlődése később megtorpant, amit jól tükröz többek kőzött a beruházások fajlagos értékének a kiemelt, felsőfokú központokhoz viszonyított lemaradása. Szeged ezért hazánk más hasonló népességű városaihoz viszonyítva a „társadalmigazdasági életünk különböző szférái terén tempóveszteségbe került. Ebben az időszakban csökkent a város vonzóereje is a hazai és a külföldi vendégekre, s ezáltal visszaesett idegenforgalmunk 13." A 69-as évektől kibontakozó dinamikus fejlődés némileg mérsékelte ugyan lemaradásunkat, teljesen aronban meg nem szüntette. (így pl. ma is számottevő a lemaradásunk a lakásellátottság mennyiségi és minőségi mutatói. valamint a kereskedelmi ellátottság terén.) Kedvezően befolyásolta városunk fejlődését a szabadtéri játékok felújítása, a növekvő mértékű idegenforgalom (tranzit és határ menti forgalom) is. A felszabadulást követő extenzív Iparfejlesztés során csak lassan vált egészségesebbé iparunk ágazati struktúrája. E téren a 60-as években létrejött, a vidék iparosítását gyorsítani kívánó pártés kormányhatározatok, valamint a dél-alföldi kőolajés gázmező kiaknázásának megindítása hozott számottevő előrelépést. Ettől az Időponttól kezdve nemcsak az iparosodottság növekedése vált szembetűnővé (míg pl. 1930-ban az 1000 lakosra jutó Iparban foglalkoztatottak száma 230 fő volt, addig I970-re 290 főre emelkedett), hanem az iparfőcsoportonkénti megoszlás módosulása ls. Ezt tükrözi az a tény is, hogy míg 1960-ban a nehézipar mindössze 15 százalékkal részesült a szocialista iparban foglalkoztatottak számából, addig 1975-re 34 százalékra emelkedett ez az érték. Ezért érthető, hogy növekvő tendenciát mutat azoknak a nehézipari termékeknek (termékcsoportoknak) a száma — szénhidrogének, ká'oelíéleségek, gumiipari termékek stb. —, amelyek szerepet játszanak Szeged ipari arculatának kialakításában. A fentiek ellenére kiemelkedő minőségű és nóennylságű termékeink legnagyobb hányadát a könynyű- és az élelmiszeripar adja. Megfelelő ütemben fejlődtek városunk mezőgazdasági nagyüzemei és háztáji gazdaságai is, melyek nemzetközi hírű élelmiszeriparunk, valamint helyi lakosságunk ellátásán túl az országos ellátáshoz is nagymértékben hozzájárulnak. Bár a mezőgazdaságilag művelt terület Szegeden 13 — az országos tendenciához hasonlóan — csökkent, mégis a termésátlagok dinamikus fejlődése következtében a termésmennyiség kedvezően alakult. Sokat fejlődött városunk Infrastrukturális ellátottsága. Különösen látványos eredmények születtek az oktatás és művelődésben, valamint a közlekedésben. Nagy előrelépést lelent a városlgáz-hálózat földgázzá való fokozatos kifcserélése is. Napjainkban ls szemtanúi vagvunk városunk dinamikus fejlődésének, hisz elegendő, ha az épülő hídunkra, fedett uszodánkra, fürdőlehetőségeink bővítésére, vagy kereskedelmi hálózatunk fejlesztésére gondolunk. Jóllehet, ma is vannak lemaradások, feszültségek és problémák — melyeket meg kell oldanunk —, de tenniakarásunk és alkotókedvünk lendületes továbbfejlődésünk biztosítéka, mely szűkebb pátriánk állandó szépülését, gazdagodását eredményezi. Abonyi Gyuláné dr. Lengyelország 2000-ben 41 millió lakos A legújabb demográfiai adatok szerint Lengyelország lakossága a feltételezettnél gyorsabban gyarapodik. Az t977-es előrejelzések szerint az ezredfordulóra az ország lakossága a várt 38-39 millió helyett meghaladja a 41 milliót. A becslések szerint 1990ben várhatóan másfél millió 14 éven aluli gyermek, ugyanakkor ötmillió nyugdíjas él majd az országban. A nemek közötti arányok is egyre jobban kiegyenlítődnek. 1975-ben ezer férfira 1059 nő jutott. 1990-ben az irány tovább javul: ezer férfira 1030 nő jut, 2000-ben pedig 1017. A tudósok számítanak arra ls, hogy a városba áramlás üteme meglassul, és. így csak a lakosság 63 7 száza'éka él majd az évszázad vége felé városokban. Az adatokat a Ongyel Tulományos Akadémia „Lengyelország 2009-ben" című kiadványában tette közzé. Az előrejelzéseket számba veszik a jövő szociálpolitikai intézkedéseinek a kialakításánál. (BUDAPRESS— INTERPRESS) Atom és szív A szív- és érrendszeri megbetegedések világszerte a halálozási statisztikák élén szerepelnek. Az. orvostudomány jelenlegi eredményeit, a gyógyszeres kezeléseket, a műtéti beavatkozást alkalmazva, az esetek jelentős részében helyreállítják a betegek egészségét, de a legkorszerűbb sebészi eljárások — szívbillentyű-beültetések, érpótlások — ellenőresem mindig sikerül az életmentés. A szív elektromos jeleket, impulzusokat bocsát ki, amelyek ritmikus összehúzódásra ösztönzik a szívizmot. Egyes betegségfaiták csökkentik vagy végleg megszüntetik az impulzusok továbbterjedését, váratlan komplikációkat kiváltó szívzárlatot okozva. A sebészet ebben az esetben tehetetlen. Hogyan akadályozható meg a szívzárlat? Tudósok és konstruktőrök zsebórára emlékeztető soeciáJis elektrokardiostimulátort készítettek, amelyben végre anvaggal működő áramforrás ás elektromos impulzuskeltő szerkezet van. A szerkezetet a mellkasban helyezik el. A serkentő impulzusok szigorúan meghatározott időközönként speciális vezetékeken, elektródokon jutnak el a szívhez. A betegek fokozatosan hozzászoknak a szerkezethez, megtanulnak vele együttélnl, fi így teljes értékűvé válnak. Munkaképesek lesznek, sőt < sporttól sem kell tartózkodniuk, egyenesen ajánlatos számukra például az úszás és a síelés. A készülék azonban mindössze három évig működik, s közben állandó ellenőrzésre szorul, hisren nem egyéb, mint energiaforrás. Cseréje, az újbóli beültetés természetesen nagvon igénybe veszi a szervezetet. Ez volt eddig. Most a szovjet tudósok hosszú kutató és kísérletezési munka után e'őállítoti^k az atomei«r»!ávaj működő e'ektrokardiostimulátort. amely tíz éven át működik a szervezetben. Az atom e'ektrokardiottimulátor működési elve ugyanolyan, mint a régebbi vegyiam'ag-haltású szerkezeté. csupán táoeleme más: a plutónium 233 nevű rádióaktfv izotóp, amely a szervezetre ártalmatlan. A készülék kte'-kftósa -orán fgen hormolult hte'ö-iqf és műszaki feladatokat öletettek meg a szakemberek, nl a betegek te—<4*"»tos védekezési képestégén-k megőrzését, új etektroHk"s berendezések lét-ehozását. Az atom elektrokardiostimulátor már szolgálja az embert. De a tudósok a jövőre is gondolnak. Olyan készüléket terveznek, amely a teljes ember! életen keresztül képes működni. (BUDAPRESS — APN)