Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-22 / 250. szám

tl Vasárnan, 1978. október 22; Yance Moszkvában1 V T # Moszkva (MTI) folytatott beható tárgyalások Szombaton, tegnap délután Moszkvába érkezett Cyrus után. amelyeken Carter elVance amerikai külügyminiszter, hogy a két kormány kö- nok is tevékenyen reszt vett, zött létrejött megállapodás alapján tárgyalásokat folytas- általában derűlátás volt tasort Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel a hadászati pasztaiható: az álláspontok támadófegyverek korlátozásáról szóló szovjet-amerikai tovább közeledtek, és remélmegállapodásról. Vance az idén már másodszor jár a Szov. hetőnek tűnt, hogy az újabb jetunióban: az év tavaszán hasonló küldetéssel érkezett külügyminiszteri találkozón Moszkvába. A két külügyminiszter nyáron Genfben, szép- a fennmaradt akadályokat is temberben pedig az Egyesült Államokban taiálkozott ismét, sikerül elhárítani. A legutóbbi napok ameriAz amerikai külügymlnlsz- léseket folytat egyéb, a két kai lépéseinek, nyilatkozataitért aki népes küldöttség felet érintő kérdésekről is. nak tükrében a derűlátás élén érkezett a szovjet fővá- * • kevésbé látszik indokoltnak, rosba. a repülőtereit Andrej Andrej Gromiko szovjet és mint korábban. A Fehér Ház Gromiko üdvözölte. Más hi- cyrus Vance amerikai kül- a szerint ismét a katovatalos személyiségekkel ,jgymjnjszter vasárnapi és nai nyomás már sokszor együtt ott volt Anatolij Dob- het{öi moszkvai tárgyalásai- kudarcot vallott módszerével S^aVjlUft"ffL Wf" nak előterében ezúttal is - próbálkozik: éppen a héten shingtom nagykövete is. akárcsak három héttel ko- .. , . h , Vance-szel együtt tért vissza rábban Washingtonban - az Jelentette be, hogy ujabb leMoszkvába Malcolra Toon ,y SALT-szerződés áll majd. Páseket tesz a neutronfegyam erikai nagykövet. Az ámen kát fővárosban ver gyártása érdekében. Megérkeztekor Vance rövid nyilatkozatot tett a sajtónak. „Nagy örömömre szolgál, hogy ismét a Szovjetunióban vagyok, és folytatom a tárgyalásokat azért, hogy kölcsönösen előnyös megállapodást érjünk el a hadászati fegyverek korlátozásáról — mondotta. — Erre a célra törekszik mindkét kormány. Ez rendkívüli fontosságú feladat, amely teljes odaadást és állhatatosságot követel tőlünk. Azzal az eltökélt szándékkal jöttem Moszkvába, hogy megállapodásra jussunk egy szilárd és kiegyensúlyozott szerződésről. Remélem, hogy tárgyalásaink arra a konstruktív haladásra épülhetnek fel, amelyek a közelmúltban az Egyesült Állomokban tartott megbeszélések eredményeként jött létre." Gromiko és Vance megbeszélései ma, vasárnap kezdődnek meg. A* amerikai külügyminiszter szombaton megtekinti a Nagyszínház előadását Vance hétfőn is folytatja tárgyalásait A két külügyminiszter megbeszéAz NKP íj programja M (BITÓ taeüenes és tőkebarát maA Német Kommunista gatartása nyomán jelentPárt (DKP) mannheimi kéznek. A párt harcában kongresszusának küldöttei számít az ifjúság, a nők szombaton elfogadták a párt aktív részvételéne, sfkraúj programját száll a munkások és paraszA DKP célja az NSZK ^ valamint értelmiségiek társadalmi viszonyainak szövetsege mellett A napi megváltoztatása. A dolgo- gyakorlati kérdésekben való zók érdekeinek védelmében együttműködést átfogó detámogatj* a szakszervezetek mokratikus szövetségge akartevékenységét és kész a sző- Ja bővíteni, vétségre minden szocialista A DKP mannheimi kongás demokratikus erővel. Eb- reeszusának zárónapján, ben a harcban a döntő erő- a küldöttek megválasztnek a munkásosztályt te- ják a párt új vezető testükintt akcióegyaegének meg- l«róeft. teremtése érdekében különös jelentőséget tulajdonít a kommunisták és a szociáldemokraták együttműködésének, jóllehet, tisztában van azokkal a nehézségekkel, amelyek a Jobboldali szociáldemokrácia toammtmisforradalma 2. Előzmények: háború és összeomlás A századfordulóra — az iskolai tananyagból is ismerjük — kialakult az egymással szemben álló imfi RÁDIÓTELEX ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT A Magyar Szocialista Műre káspárt Központi Bizottsága táviratban fejezte ki jókívánságait Miyamoto Kendzinek, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága elnöksége elnökének 70. születésnapja alkalmából. VIETNAMI TILTAKOZÁS A vietnami külügyminisztérium a legerélyesebb tiltakozását fejezte ki szombaton az elmúlt napokban végrehajtott kínai határprovokációk miatt. A vietnami külügyminisztérium határozottan és erélyesen elitéli a Vietnam biztonságát és területi integritását fenyegető akciókat, egyútal ismét követeli a kínai féltől: hal adéktalamfl szüntesse be ellenséges cselekményeit, és térítse meg az általa okozott károkat MÉHES LAJOS HAZAÉRKEZETT Szombaton hazaérkezett a budapesti pártbizottság delegációja, amely Méhes Lajosnak, az MSZMP KB tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának vezetésévél a prágai pártbizottság meghívására — négy napot töltött a csehszlovák fővárosban. LAKOS SÁNDOR TÁRGYALÁSAI ROMABAN Lakos Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB Társadalomtudományi Intézetének Igazgatója október 17-től 20-ig az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására, küldöttség élén, Rómában megbeszéléseket folytatott Franco Ferrivel, az OKP Központi Bizottságának tagjával, a Gramsci intézet Igazgatójával az intézetek közötti együttműködés kérdéséiről. A SZAKMUNKÁSKÉPZÉSRŐL TARGYALTAK Szombaton visszautazott Csehszlovákiába Junaj Busa, a Szlovák Szocialista Köztársaság oktatási minisztere. aki Trethom Ferenc munkaügyi miniszter meghívása alapján szakmunkásképzési kérdésekről pesten. etnikumukra is, s monda- lás láttán csatlakoztak szoknunk sem kell, hogy a ro- hoz az antantországokban konszenv kölcsönös volt A tevékenykedő emigráns podualista kormányzat nem litikusokhoz, (ilyen voltpélperialista hatalmak két volt hajlandó tudomásul dául a későbbi csehszlovák tömbje: az antant (Angliaés venni az átrendeződő Bal- köztársasági elnök. Masaryk) Franciaország) és a közpon- kán nemzeti realitásait, a akik a közép-kelet-európai ti hatalmak (Németország, térségben való jelenlétéből nemzeti kérdést a HabsburgAusztria—Magyarország). A — valószínűleg joggal — monarchiától való elszakavilág fel- és újrafelosztá- élet-halál kérdést csinált dással, a történelmi ^ képsára, a „gazdátlan terüle- A vérzivataros világégés ződmény felbomlásává; kitek" megkaparintására, pia- több mint négy éve alatt várták megoldani. Az egyes cok vagy nyersanyagellátó előtűnt a Monarchia min- nemzeti burzsoáziák erre az övezetek megszerzésére szö- den szerkezeti gyengesége, időre már úgy vélték, hogy vetkeztek egymással és egy- nemhogy hosszú, de rövid az utódállamok kereteiben más ellen, s csak az alka- háborút vívni is teljes kép- nemcsak korlátozott szociális lomra vártak, mikor tehe- telensége. A birodalom nem- és nemzeti-függetlenségi céltik a másik torkára a kést. zetközi státusza (elsőrendű jaikat érhetik el teljesebben. Ez az alkalom 1914-ben jött nagyhatalom) és funkciója de hatásosabban szerelhetik eL (kelet-európai ütközőállam) le a belső osztályharcot, az A kiindulópont a forron- csakúgy, mint belső erővi- érlelődő ®ociá]ús forradalgó Balkán volt Európa rég- szonyai, gyökeresen megvál- mat is. Mindebben felíoóta „beteg emberé"-nek, a torták. így a háborús ve- gásuk találkozott az ankorszerűsödni nem tudó tö- reség a felbomlás régtől ér- tant vezető köreinek állásrók birodalomnak fokozatos lelődő tendenciája előtt nyi- pontjával. A párizsi „antantkivonulásával az osztrák— tott utat nagyok" a széteső monare magyar külpolitika gazdát- Az elhúzódó háborúban a chia újbóli összetákolása helan területének és saját ér- népesség teljesen kimerült A lyett Németországgal éa dekszférájának tekintette a kezdet mesterséges harci Szovjet-Oroszországgal szemtérséget Törekvéseiben nem- szelleme teljesen tovatűnt, ben hatásosabb ellensúlyt csak a hasonló dinasztikus 3 hátország forrongott A éreztek fiatal, dinamikus hatalmi érdekpolitikát foly- férfilakosság hatalmas tö- nemzetállamok kialakításátató, meleg tengerekre "és megei élték át a gyengén ban. A helyzetet MagyarKonstentinápolyra vágyó ellátott, és rosszul felsze- ország szempontjából még Oroszországgal, hanem a tér- relt frontkator+k sorsát, súlyosbította, hogy a végség újonnan alakuló és estek él, rokkantak meg, zetesen vak hazai uralkofokozatasan konszolidálódó vagy kerültek fogságba a dóc söpörtök folytatták az ad. nemzeti államaival is el- szövetséges német hadse- digi politikát: semmi enlentétbe kerü;t Ráadásul ez reghez viszonyítva hatal- gedmény a nemzetiségeknek! utóbbiak egyre határozót- ma® arányokban. Nem* kü- S ha 1917. folyamán még tabban kacsingattak a Mo- ]önbe" m^flt020tt a SÍESSLíS' ^^ __ ... orszagban élők sorsa is. tárgyalásokra, 1918-ra az narchia területén élő saját Nőtt a munkaidő, áltálé- amerikaiak tényleges éa tőtaawHMMMM^, nossá vált a női és gyer- meges háborús részvételémékmunka, a megélhetési vei az antant is a katonai költségek pedig ugrásszerű- megoldás mellett döntött en emelkedtek. Egyben sú- A bolgár front 1918. szeplyos áruhiány lépett fél. tember végi összeomlása és Hatalmas volt a tömegek bé- Bulgária kapitulációja után kevágya — és erősödött fel- felgyorsultak az események. háborodása. A vég nyilvánvalóvá lett A háború utolsó évére Az október 16-i elkésett esámind a harctereken, mind szári manifesztum már pedig áz országban elvisel- csupán az események után hetetlenné vált a helyzet. Az kullogott Ausztriának szóló oroszországi forradalmak föderációs ígéreteivél. A példája egyr* Inkább a magyar uralkodórétegek kiutat jelentette Európa azonban még erról -era meggyötört lakosságának. A akartak hallani. Októbere fronton erősödött a szemben ben sorra alakultak az állók barátkozása, az úgy- egyes nemzeti tanácsok — nevezett fraternizálás, ide- Zágrábban a délszláv, Krakhaza sztrájkhullám öntötte kóban a lengyel — a már el az országot a breszt-li- korábban működő Csehszlotcvszki béketárgyalások hi- vák és Román Egység Nemrére 1918 januárjában Szov- ?eti Tanácsai mellé. Ezeket jet-Orosaországot támogató a nemzeti tanácsokat, az anMagyar felszólalás az EHSZ-ben # New York (MTI) dolgozásának szükségességét. Az ENSZ-közgyüles 1. sz. A szocialista országok álpolitikái bizottságában a le- tal beterjesztett javaslatok szerelési kérdésekkel fog- konkrét leszerelési lépéselalkozó rendkívüli ülésszak ket irányoztak elő, ennek eldöntéseinek végrehajtásé- lenére — mint ez bebizoval kapcsolatos vitában pén- nyosodott az ülésszakon — tekén felszólalt Hollai Imre nem minden tagállam hajnagykövet, a Magyar Nép- landó kötelezettségeket válköztársaság állandó ENSZ- lalni a leszerelés terén. A képviselője. Rámutatott: az záródokumentum egyes rédlésszak megtartása, az alap- szeit elemezve Hollai Imre iában véve pozitív tartel- különös figyelmet fordított mú záródokumentum kidől- az akcióprogramban megjegozása es elfogadása bizo- lölt feladatokra, kiemelve a politikai tömegsztrájk rob- tant önálló hadviselő félként nyitja, hogy a tagállamok nukleáris leszerelés elsődegyre növekvő mértékben leges fontosságát Befejeaéixmerfk fel a fegyverkező- hangsúlyozta, hogy a továbbiakban a zaródokumen81tumban felsorolt célkitűzétárgyalt Buda- 1 szélyesaégét a hatékony le- Mk gyakorlati megvalósítása [szerelési intézkedések ki- a legfontosabb feladat. bant ki a Monarchia terű- ismerte el —, ezzel az Osztletén. A júniusi újabb ál- rák—Magyar Monarchia telános sztrájk pedig már az megszűnt létezni... érlelődő szociális forrada- Oércr Miklós lom előszele volt A Monarchia nemzetiségeinek vezetői az összeomKövetkezlk: Őszirózsás katonasapkák. Sarló Sándor: Visszapergető 22. S mialatt Caesarunk nagy ambícióval Pesten caplatott (nem tudni, milyen eredménnyel), ezalatt a szerkesztőség másik vezetője. Vermes Ernő egészen mást gondolt: az ellenzéki jelölt érdekében felajánlotta a lapot bizonyos helybeli liberálisoknak (Wimmer Fülöp, Ottovay Károly stb.) szanálás céljából. A tőkés urak kaptak az alkalmon, annál is inkább, mivel a Szegedi Napló időközben történt betiltásával (ürügy: Terescsényi György „Krisztusgyalázó" nagypénteki cikke), a város teljesen ellenzéki újság nélkül maradt Megalakult tehát a Szeged Rt., s mire Szilassy a városba visszaérkezett, ad. dig Vermesnek sikerült őt a szerkesztőségből klakolbolítania. (Hogy hová tűnt Caesar a kurzus süllyesztőjében, arról nem tudok.) Az ú1 Szeged a választások napján. 1922. június elsején. Vermes Ernő szignumával. már mint reggeli lap került Ú1ra az olvasók kezébe. De hamarosan Vermes Ernő szekere rúdja is kifelé állott. Pásztor Józsefben farkasára akadt Pásztor berágta magát az igazgatóságba, s addig vicsorította a fogát míg a lapot (1922. augusztus 6-ával) meg nem szüntették Vermes karrierje kettétört Azaz. bocsánat, beleszeretett egy jócskán közéokorú. szép makói özvegyasszonyba, aki vagyonánál fogva hajtandó volt Vermesnek a makói demokrata körben felgyülemlő kártyaadósságait kiegyenlíteni, s férjhez menni a megtokásodott szerkesztőhöz. Pásztor József a Szegedet 1922. október 22-én újra megjelentette. De ez már megint egv másik Szeged volt Külsőleg a budapesti Világot utánozta, tartalmilag pedig ugyancsak a Világtól felelős szerkesztőnek Szegedre csábított ifj. Lövik Károly igyekezett színvonalát emelni. A kistermetű Lövik óriási, kopaszodó fejet tartott a nyakán egyensúlyban, ami nem volt éppen könnyű dolog. Jobb szemére csíptetett csillogó monoklijával, kemény kalapjával, keményített ingmellével, fehér kesztyűs, sétabotos. lakkcipős eleganciájával vonta magára a Belváros hölgyeinek lankadatlan figyelmét. Lövik egy angol nyelvű, vastag kézikönyvet rakott maga elé. midőn felekigézás vezércikkeit és glosszáit írta, miközben éjjelenként szívdöglesztően érzelgős, halk és hosszadalmas beszélgetést folytatott egy Marianne (W.-né) nevű szegedi úriasr. szonnyal. Lövik mellett egy másik pesti fiúval is bővült a szerkesztőség. Vér Györgynek hívták azt a jól szabott, göndör hajú fiatalembert, az elmaradhatatlan angol pipával a fogai között, akit segédszerkesztőnek „hozattak le" a laphoz, az Est szerkesztőségéből. Benne kedves, jószívű, szolidáris kollégára leltünk. Részt vett a hamarosan bekövetkezett bérharcunkban, kizsákmányolóink ellen. Vér Györgyről akkor még nem tudtuk, hogy Korvin Ottónak volt az unokaöccse, s a kommün után rendszeresen látogatta őt börtönében. Azt azonban elmondhatom, hogy egy alkalommal. midőn ebéden voltam Véréknél. Gyurka egy újságot hajtogatott ki előttem, s azt kérdezte: — Ismered ezt a lapot? A Bécsi Magyar Űjság volt. — Ismerem — hazudtam, mert szégyelltem art mondani, hogy nem. Pedig csak szerettem volna Ismerni a bécsi emigráció lapját. Ettől kezdve tudtam, hogy Vér nemcsak kollégám. hanem elvtársam is, és valahol hozzájut illegális irodalomhoz. Az újságírósztrájk elkeseredett, bátor kiállás volt részünkríl. Havi fizetésünk 8000 inflációs korona volt, ami a táplálkozásra sem volt elég. A kurzuslap (Szegedi Üj Nemzedék) munktársai felényivel többet kaptak. A rendezés iránti előb. bi kérelmeinket az igazgatóság válasz nélkül hagyta. Most 24 órás határidőt adtunk, kértük fizetésünk kétszeresére emelését Bállá Jenő. a kiadóhivatal akkori vezetője (egyébként zenekritikusa) megpróbált bennünket lebeszélni a „végzetes" lépésről, de mi nem voltunk hajtandók megvárni, „amíg az igazgatóság összeül, és megtárgyalja követelésünket". A sztrájkot azonnali hatállyal határoztuk el, rajtam kívül Magyar László. Vér György. Beszüntette a munkát Juhász Gyula és Móra Ferenc. A sztrájkon kívül maradt Lövik Károly. Frank József éjjeli szerkesztő, Balta és Pásztor. A Szeged továbbra is megjelent — helyi híranyag nélkül. Elszántuk magunkat egy végső harcra. Kiáltványt fogalmaztunk a lap olvasóihoz, aznap éjjel kiszedettük és kinyomtattuk a Koroknay-nyomdában. majd a Pollák-féle nyomdában, ahol a Szeged készült a tbe-ben szenvedő tördelő, Zsiga elvtárs hozzájárulásával a hajtogatólányok belerakták a lap minden egyes példányába. Kiáltványunkat így a lap összes olvasói megkapták. A bősz igazgatóság erre levéllleg hozta tudomásunkra, hogy kizárt nak, vagyis elbocsátottnak nyilvánít bennünket Nem ijedtünk meg. Jogi képviselőnkül felkértük dr. Balassa Ármin volt főszerkesztőt, ügyvédet A sztrájk másnapján, a Kárász utcán, a véletlen összehozott Pásztor Józseffel. Pulykaméreg arccal állót szembe velem és azt mondta: — Maga csirkefogó! Becsempészte a lapba azt az ocsmányságot! A vállam vonogattam, holott póton kellett volna vágnom De nem tettem, a sztrálk érdekében tettlegességre nem vetemedtem. Elmentünk a szocdem párt titkárához. La jer Dezsőhöz, kértük tanácsait. Láter azt mondta: — Az urak jogosan sztrálkolnak. De csak a saját felelősségükre. Mi segíteni nem tudunk. Vadsztrájk... Jellemző volt ez az tikkori szociáldemokrata pártra. (FolytatjukJ *