Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-19 / 247. szám

Csiltörfo»<. 1978. október 19. 3 n|° rr r ••• c Uj ma epul a Tiszán 2. A hiányzó láncszem 'Az előző Írásban már „föl­leltároztuk" a Tisza vízlép­csőit: Tiszalök, Kisköre, Tö­rökbecse ... A hiányzó lánc­szem : Csongrád. Vízügyi szakemberek úgy tartják, Dombrád—Vásárosnamény között is duzzasztót követel az élet, de a fontossági sor­rend Csongrád vitathatatlan elsőbbségét írja elő. A Ti­sza-völgy alsó szakaszán különösen indokolják a ter­mészeti körülmények e nagy mű megépítését hiszen, bár­mennyire hihetetlennek tű­nik is (sok folyó pásztázza ezt a vidéket), a vízforrások itt minimálisak. A víz pedig manapság ipar és mezőgaz­daság számára egyaránt nagy fontosságú termelési tényező. De hogy ne marad­junk az általánosságnál: korrekt számítások szerint a Tisza-völgy alsó szakaszán van szükség az ország víz­felhasználásának 70 százalé­kára — s ugyanakkor a vízkészletnek mindössze 20 százaléka található meg ugvanitt. A Tisza-völgvben lefolyó viznek mindössze 3 százaléka hazai eredetű. A szomszédos országok, ahon­nan a folyók vize hozzánk érkezik, mind több és több vizet tartanak vissza. Számunkra nyári hóna­pokban bizonytalan a hoz­zánk érkező víz mennyisége, s különösen kisvizeknél egyre nagyobb gond a víz minősége. Szárazabb évek­ben már ma sem elegendő a víz. olykor öntözési korlá­tozásokat is el kell rendelni, lehetetlen a rendszeres ha­józás. vízigénves ipar vagy mezőgazdasági kultúra e vi­déken a hiánvzó láncszem miatt nem tervezhető. de a felszin alatti vízkészletek csökkenése miatt még a la­kosság vízellátásában is tar­talékunk lehet a Tisza Országos kitekintésben ezek a számok ugyancsak ' summásak. A Tisza-völgy­ben hazánk lakosságának 40 százaléka él, és a nemzeti vagyon 42 százaléka kon­centrálódik. A magyar me­zőgazdaság termelésének több mint fele innen szár­mazik. s az ipari termelés egvharmada is. Az OVH­nak az Állami Tervbizott­ság számára készült előter­jesztése megállapítja. hogy „mesterséges . vízpótlás nél­kül Magyarországon a ren­delkezésre álló természetes vízkészletből az 1970: évi igényeknek 1980 után már csak 30 százaléka, 1990 után pedig csak 15 százaléka lenne kielégíthető". Tiszalök és Kisköre sokat segít már most is. de a megnyugtató egyensúly záloga Csongrád. Amikor az Országos Terv­hivatal minősítette a víz­lépcső beruházását, messze­menően elismerte szükség­szerűségét: „A hazai és a külföldi tározás. vízpótlás és vízátvezetés hatékonyságá­nak alapvető tényezője a rendszer gerincét alkotó Ti­sza-csatornázás megvalósítá­sa. Ezt a vízgazdálkodási célt szolgália elsődlegesen a csongrádi vízlépcső. 20 mil­lió köbméter hasznos tározó­térfogat megvalósításával. A Tisza Csongrád—Kisköre kö­zötti szakaszának víziút-fel­újítása révén a Tisza-torko­lattól 600 kilométer össze­függő folyószakaszon nagy­hajózásra alkalmas vizi út alakul ki. A vízlépcső meg­alapozza a forgalom fejlesz­tését szolgáló közlekedési beruházások létesítését. A Tisza-völgyben már jelenleg is csak nagy erőfeszítésekkel lehet az átmenő és a belső áruszállítást vasúton és köz­úton lebonyolítani. A tiszai hajózás jelentős részt vál­lalhat e feladatokból... A vízi közlekedés hatására in­tenzívebbé válik a térség gazdasági fejlődése is." Nem illik talán nagy sza­vakat használni, s azt mon­dani, mint régebben egy­szer, hogy „tengeri kikötő lesz Szeged" — de kétség­telen, hogy a magyar hajó­zás reneszánszát ígéri a Ti­sza teljes csatornázása, hi­szen ez a vízi út elvezet majd Északnyugat-Európá­ba. s közvetlenül, a konti­nensen át a Keleti-tengerre is, minthogy a Duna—Rajna -Majna-csatorna építésének gondolata is kilépett a fan­tázia köréből, és a megvaló­sítás tárgyává vált A vízellátás és a haiózás mellett mégis az öntözés a legközvetlenebbül érzékelhe­tő tétel ezen a tájon. Az ATIVIZIG-től kapott in­formációk szerint a csong­rádi vízlépcső 60 ezer hek­tár öntözését teszi lehetővé a bugac—mórahalmi tájon, Kiskunfélegyháza körzeté­ben 85 ezer hektárnak tud öntözővizet szolgáltatni. Csongrád környékén 14 ezer hektárral számolnak. A bal parton Nagytőke és Székku­tas körzete 45 ezer hektárt kapcsolhat az öntözésbe, s hosszú távra biztosított lesz a már most is működő al­győ—percsorai és a vidre­ér—csanvteleki öntözőrend­szer működése. A mű szol­gáltatásának teljesítőképes­sége természetesen másként ir kifejezhető, hiszen a beru­házás sokoldalúan hozzájá­rul majd a termeléshez. Az iparivíz-szolgáltatás évi 45 millió köbméter lesz. a me­zőgazdaság pedig idényen­ként 115 millió köbméter vizet kaphat innen. A Tisza völgyében az ötö­dik ötéves tervben 63 ezer hektár öntözésfejlesztés sze­repel, a távlati elgondolások szerint viszont ötéves ter­venként mintegy 100 ezer hektárral kell növelni az öntözött területeket. De azt is hozzá tehetjük, hogy az öntözés intenzitásának is növekednie kell, így az ön­tözési vízigény közel két és félszeresére emelkedik 1990­re az 1975. évinek, miköz­ben a külföldi vízelvonás ugyanebben a térségben szintén az 1975. évinek két és félszerese lesz. Valameny­nyi gazdasági szempont egy­öntetűen tanúskodik tehát a nagy elhatározás mellett. így nyeri el, e hiányzó láncszem pótlásával teljes értelmét a Tisza és a Körösök csatorná­zása, ezzel lesz teljes a nagy térség vízgazdálkodási rendszere. De víznek bővében így sem érezhetjük maid ma­gunkat. Készült egy prognó­zis a Tisza magyarországi szakaszának vízmérlegéről Eszerint ezen a tájon 1990­ben 435 köbméter lesz a másodpercenkénti vízigény — és a tározókkal módosí­tott vízkészlet 427 köbmétert garantál majd. Éppen hogy lépést tartunk tehát az igé­nvekkel, s éppen jókor, a legkövetelőbb időben fogunk hozzá a csongrádi vízlép­cső építéséhez. Ez a rendszer együtt, össz­hatásában feiti ki a kívánt hatást. A vízDótló művek rendszere meg'ele'ő bizton­ságot nvújt a külföldi víz­elvonások ellensúlyozására, és a hazai igénvek kielégíté­sén túl a gazdasági fejlesz­téseket is reo"i'ar>oz7a. Sz. Simon István rvfiv^t'-o-ik: Más művel egyenértékűen nem helyettesíthető.) Mar.aí József Prágába mázott Szerdán magvar küldött­ség utazott Prágába, a ma­gyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bi­zottság 15. ülésszakára. A lelegációt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az együttműködési ve­gyes bizottság magyar tago­zatának elnöke vezeti. A Ferihegyi repülőtéren a küldöttség búcsúztatására ir. Václav Moravec. Cseh­szlovákia budapesti nagykö­vete is megjelent. (MTI) Tanácskozás­kongresszus elölt Szerdán a Fészek klubban tartotta kongresszus előtti utolsó ülését a Magyarorszá­g1 Németek Demokratikus "Szövetségének országos vá­lasztmánya. A testület tag­iai megvitatták a titkárság beszámolóját a szövetség IV. kongresszusa — 1973 — óta végzett munkáról, és a szö­vetség alapszabályának mó­losítására tett javaslatot. A módosításokat Réger Antal főtitkár szóbeli kiegészítőjé­ben ismertette. A november 4-én összeülő V kongresszuson a Magyar­írszágon élő 220 ezer német­ajkú lakos képviseletében 103 küldött veszi számba pártunk nemzetiségi politi­kájának eredményeit, a ma­gyarországi németek helyze­tét. Új medencék Újszegeden A Ligetfürdő állandó láto­gatói, meg akik gyakorta sé tálgatnak a töltésen, régór; ; felfigyelhettek a Gyapjas Pá' utca és a Tisza-gát közötti építkezésre. A találgatáso! elkerülésére tábla hirdeti hogy azon a helyen újabt medencék készülnek. A léte­sítmény makettjét a közel­múltban hosszabb ideig a já­rókelők is láthatták a Szegedi Tervező Vállalat Klauzál téri kirakatában. 1 A medencéket tető fedi majd. Az ötven méternél is nagyobb átmérőjű kupola közepén egyetlen tartóoszlop­ra futnak az erővonalak. Alatta két, felülnézetben tég­lalap formájú, 26 méter hosz­szú és 16 méter széles, to­vábbá két körszeletre emlé­keztető, egyenként kétszáz négyzetméter alapterületű medence kap helyet. Az előb­biek közül az egyiket 170 centiméter mélyre tervezik, ebben lubickolhatnak az úsz­ni tudók. A másikban a víz­magasság nem haladja meg az egy métert, ezzel az úszás­oktatás szómára biztosítanak helyet. A félholdszerű me­dencéket a gyerekek és a gyógyulni vágyó felnőttek használhatják majd. Újdonságnak számít, hogy feszített víztükre lesz a me­dencéknek. A járdaszintig feltöltik mindegyiket úgy, hogy a peremükön átcsapó víz a hézagos csempékkel fe­dett túlfolyóba kerüljön. Eb­ből csöveken át jut a vízfor­gató berendezéshez, amely tisztítás után ismét vissza­nyomja a medencékbe. A KEVIÉP dolgozói már tavaly nyáron hozzákezdtek a földmunkákhoz. Az alapo­zás befejezése után az úgy­nevezett szerelőbetont öntöt­ték le, majd hozzáláttak a betonvasak szereléséhez. Je­lenleg az úszómedence vas­szerelése elkészült, de ugyan­ez a munka még tart a tan­Szerelik a betonvasakat medence belsejében. A na­pokban várják a nagy telje­sítményű vasbeton szivattyút, ha mezérkezik, még a tél be­állta előtt elkészülhetnek az utolsó vízzáró vasbeton ré­teggel a téglalap alakú me­dencékben. A többi munkát, a körszelet formájú meden­cék betonozását is. befejez­hetik a műanyag fóliák vé­de'me alatt A Ligetfürdő bővítésén dol­gozó munkások időben te'je­sítik a kitűzött fe'adatokat élükön a sándorfalviakbó' alakult Szántó Kovács János szocialista brigáddal. Várha­tóan a következő év e'ső fe­lében kezdik el szere'ni a te tőszerkcetet. és csak enne'­elkészülte után látnak hozz'"­a medencék burkolásihoz. A különleges csempeborítást, a­elképzelések szerint, külföldi cég szállítja. Egyelőre csak az öltöző'­kialakítása késik, mert nincs Somogyi Klrolyné (elvétele az úszómedencében rá pénz. Űgy tűnik, ha el is készül 1979 második felére az új medencekomplexum, csupán az utána következő nyáron fogadhatja a vendé­geket J. E. Nincs megállás A minap a televízió portrét mutatott be egy világhírű tudósról, Selye János professzorról, aki 1918-ban ke­rült el hazánkból Kanadába, és a stressz elméletével, gyakorlati kutatásaival tett szert hírnévre. Egy kutatóinté­zetet vezet Montrealban, s amikor a riporter megkérdezte tőle, hogy mily módon verbuválja munkatársait, akkor igen egyszerű magyarázatot adott a tudós. Azt mondta: minden munkatársa úgy mérettetik meg, hogy az miként szereti és végzi el fö'adatát. A legkitűnőbb tudóstársának sem adott nagyobb elismerést, mint annak az állatgondozónak, aki szépen és precízen ápolja a patkányokat és takarítja azok ketreceit, s ha-onlóan vélekedett arról a takarítónőről, aki ha egyszer tisztába teszi a fo'yosót, akkor az tiszta is lesz. Egyáltalán nem új fölfedezé-ek ezek, Selye János sem ez­zel a teóriával nyerte el a világ elismerését, hanem a ma­ga területén e'ért eredményeivel, de a téren alighanem ő is „föltakarította a folyosót". Az őszi BNV nemrégiben zárta be kapuit, s volt időm körü'nézni a nemzetközi bemutatón. Érthetően, jobban ki­nyitottam a szemem és hegyeztem a fülem, amikor a szege­di, s a környékbeli vállalatok standjain jártam. Az agyam­ban egyetlen kérdés motoszkált: hol állnak a közeli cégek ebben a világkirakatban? Milyen termékeik vannak, s azok elismerést kaphatnak-e a nemzetközi piacokon. Vegyes ér­zelmekkel húztam a'á jegyzeteimet. Megálltam a Kender­fonó és Szövőipari Válla1 at bemutatójánál és beszélgettem Tóth László vezérigazgatóval, aki örömmel mondta, hogy vásári díiat kapott egy új termékük, a polipropilénből elő­állított műkender. azaz a márkanevén „Pépétex". Miért ne örü'ne a szegedi emKer az ilyen hírnek, hiszen kicsit lo­kálpatrióták is lehetünk. Persze, egy díj önmaga nem sokat jelent és nem sokat mond a nagyközönségnek. A vásárló, az egyszerű ember további információkat kér. Jó ez nekünk? — kérdezheti. A szakember azt mond­ta, hogy ez jó lehet nekünk, mert a műszálból készített ,.kendenzár olyan magaviseletű, mint a természetes anyag, közel áll annak tulajdonságaihoz, tehát lehet belőle köte­let, zsineget, fonalat gyártani, s a fonalból szövetet Az anyag paraméterei kitűnőek, nem szakad, nem kopik olyan könnyen, nem árt neki a vegyszer, az eső. a napsütés, és a víz sem károsítja, és így tovább. S ami közgazdasági szem­pontból még lényegesebb, hazai alapanyagból készíthető, mert a Tiszai Vegyi Kombinát ellátja a szegedi gvárakat polipropilénnel, s a készterméket szívesen megvásárolják a tőkés piacokon is. vagyis javítható vele a népgazdaság de­vizamérlege, ame'v közismerten negatív az utóbbi eszten­dőkben. Nosza rajta, igyekezzünk! De icvekszünk-e. léoérf tartunk-e, vagy esetleg más or­szágokban már előttünk járnak, s mi nézhetjük a hátu­kat, megelégedhetünk a későn érkezőknek kijáró átlag, vagy az az alatti haszonnal. A szegedi nagyvállalat vezérigazga­tója megnyugtatott, hogy nem kerültünk lépéshátrányba, már szerelik az új gépeket, berendezéseket a szegedi ken­derfonógyárban, és hamarosan megindulhat a nagyüzemi termelés a műkenderből. Devizahiteles megoldásra kaptak lehetőséget, o'asz gyártmányú gépek érkeztek Szegedre, s , ezentúl évente 800 tonna polipropilént dolgozhatnak fel a szegedi gyárakban. Ennél ls kedvezőbb h'reket mondott a vezérigazgató: hamarosan aláírnak egy újabb, devizamegtakarítást ered­ményező hite'szerződést, ame'ynek eredményeképpen a sze­gedi kenderfeldolgozó ipar hegemón szerepet játszhat Euró­pában a műanyag zsákocskák gyártásában. Ezeket az egy­szerű zsákokat — valóiában csomagolóanyagokat — isme­rik az emberek. Hagymát, krumolit. almát, zöldséf- és gyü­mölcsféleségeket, s talán más egyebeket is csomagolnak ezekbe a lyukacsos zsákokba. A szakemberek Raschel­zsáknak ismerik, amely úgy honosodott meg a szegedi ken­derfe'dolgozó iparban, hogy nyugati piacról vásárolták meg a berendezéseket, a gyártáshoz szükséges a'aoanyagot, s késztermékkel fizették vissza a vételárat, miközben a ter­mékekből a haszon megmaradt a hazai piacnak, a hazai felhaszná'ácnak. Most már mint begvakorlott gvártók. további lénésekre szánhatták el magukat Ujabb devizamegtakarítást elősegítő hitelszerződést készítettek elő. s hamarosan szállíthatnak újabb 26 darab, speciális, zsákgyártó gépet, extrudereket és más szük-éges berendezéseket, s ezzel elérhetik a tetszet,'* rangot: Európa legnagyobb zsákgyártó cége lesz a KSZV, amely ugvan tőkés piacról szerezheti be az alapanyagot de késztermékének 85 száza'ékát is tőkés piacon értékesítheti Magam ugyan nehezen fogom föl, mit jelent évi 40 miUié darab műanyag zsák, a gyártó vállalat szakemberei bizto­san jó számvetést készítettek, ha vállalták a kockázatot, s a hitel konzekvenciáit Egy bizonyos: a szállítási feladatok egyre növekednek, egyre több csomagolóanyagra van szük­ség, sőt ha azt is hozzá vesszük, hogy a hazai vásárlók a zsákokban termékeiket kü!földre viszik el, akkor a 15 szá­zalékos belső eladás mérséklődik, és növekszik a külföldi értékesítés mennyisége, legalább is közvetett úton. E gyetlen do'og furdal még: vajon a gazdasági életben tevékenykedő szakembereket mennvire „mozgatta meg" a nemre'közi bemutató, az ott látott korszerű termékek sokasága? B'zom benne, hogv nem csupán vá­sárlóként néz'ek körül partnereik standjain, hanem a ml gazda-ági é'e'ünk égető fö'ada'ainak o'da'áról is mozgásba hozták gondo'ataikat. c-e'ekvő szándékaikat E mozgásra manapság igen nagy szüksége van az országnak, mind­annyiunknak. Gazdagh István Sikeresen vizsgáztak azok­lak az új műszereknek a nintapéldányai, amelyeket a Magyar Ásványolaj- és Föld­gázkísérleti Intézet kutatói -.észítettek. Ezek egyike egy íordozható berendezés, azt vizsgálja, hogy a vezetékek­be kevert kellemetlen illatú jelzőanyag a távolabbi fo­gyasztóknál is biztonságosan figyelmeztet-e az esetleges szivárgásra, vagy nyitvafe­lejtett gázcsapra. Ugyancsak ennél az intézetnél készült el az a szivárgásjelző, amely a legkisebb gázszivárgás esetén is riasztja a fogyasz tókaL világnap Hazánkban is megkezdték iz 54. takarékossági világ­lap megünneplésének előke­izületeit. Több mint öt év­'izede. a világ takarékoénz­' árainak milánói tanácskozó­ién nyilvánították október utolsó munkanapját a taka­-ékosság napjának, amelyről aránkban t'zennegyeöszer emlékeznek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents