Délmagyarország, 1978. október (68. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-19 / 247. szám
Csiltörfo»<. 1978. október 19. 3 n|° rr r ••• c Uj ma epul a Tiszán 2. A hiányzó láncszem 'Az előző Írásban már „fölleltároztuk" a Tisza vízlépcsőit: Tiszalök, Kisköre, Törökbecse ... A hiányzó láncszem : Csongrád. Vízügyi szakemberek úgy tartják, Dombrád—Vásárosnamény között is duzzasztót követel az élet, de a fontossági sorrend Csongrád vitathatatlan elsőbbségét írja elő. A Tisza-völgy alsó szakaszán különösen indokolják a természeti körülmények e nagy mű megépítését hiszen, bármennyire hihetetlennek tűnik is (sok folyó pásztázza ezt a vidéket), a vízforrások itt minimálisak. A víz pedig manapság ipar és mezőgazdaság számára egyaránt nagy fontosságú termelési tényező. De hogy ne maradjunk az általánosságnál: korrekt számítások szerint a Tisza-völgy alsó szakaszán van szükség az ország vízfelhasználásának 70 százalékára — s ugyanakkor a vízkészletnek mindössze 20 százaléka található meg ugvanitt. A Tisza-völgvben lefolyó viznek mindössze 3 százaléka hazai eredetű. A szomszédos országok, ahonnan a folyók vize hozzánk érkezik, mind több és több vizet tartanak vissza. Számunkra nyári hónapokban bizonytalan a hozzánk érkező víz mennyisége, s különösen kisvizeknél egyre nagyobb gond a víz minősége. Szárazabb években már ma sem elegendő a víz. olykor öntözési korlátozásokat is el kell rendelni, lehetetlen a rendszeres hajózás. vízigénves ipar vagy mezőgazdasági kultúra e vidéken a hiánvzó láncszem miatt nem tervezhető. de a felszin alatti vízkészletek csökkenése miatt még a lakosság vízellátásában is tartalékunk lehet a Tisza Országos kitekintésben ezek a számok ugyancsak ' summásak. A Tisza-völgyben hazánk lakosságának 40 százaléka él, és a nemzeti vagyon 42 százaléka koncentrálódik. A magyar mezőgazdaság termelésének több mint fele innen származik. s az ipari termelés egvharmada is. Az OVHnak az Állami Tervbizottság számára készült előterjesztése megállapítja. hogy „mesterséges . vízpótlás nélkül Magyarországon a rendelkezésre álló természetes vízkészletből az 1970: évi igényeknek 1980 után már csak 30 százaléka, 1990 után pedig csak 15 százaléka lenne kielégíthető". Tiszalök és Kisköre sokat segít már most is. de a megnyugtató egyensúly záloga Csongrád. Amikor az Országos Tervhivatal minősítette a vízlépcső beruházását, messzemenően elismerte szükségszerűségét: „A hazai és a külföldi tározás. vízpótlás és vízátvezetés hatékonyságának alapvető tényezője a rendszer gerincét alkotó Tisza-csatornázás megvalósítása. Ezt a vízgazdálkodási célt szolgália elsődlegesen a csongrádi vízlépcső. 20 millió köbméter hasznos tározótérfogat megvalósításával. A Tisza Csongrád—Kisköre közötti szakaszának víziút-felújítása révén a Tisza-torkolattól 600 kilométer összefüggő folyószakaszon nagyhajózásra alkalmas vizi út alakul ki. A vízlépcső megalapozza a forgalom fejlesztését szolgáló közlekedési beruházások létesítését. A Tisza-völgyben már jelenleg is csak nagy erőfeszítésekkel lehet az átmenő és a belső áruszállítást vasúton és közúton lebonyolítani. A tiszai hajózás jelentős részt vállalhat e feladatokból... A vízi közlekedés hatására intenzívebbé válik a térség gazdasági fejlődése is." Nem illik talán nagy szavakat használni, s azt mondani, mint régebben egyszer, hogy „tengeri kikötő lesz Szeged" — de kétségtelen, hogy a magyar hajózás reneszánszát ígéri a Tisza teljes csatornázása, hiszen ez a vízi út elvezet majd Északnyugat-Európába. s közvetlenül, a kontinensen át a Keleti-tengerre is, minthogy a Duna—Rajna -Majna-csatorna építésének gondolata is kilépett a fantázia köréből, és a megvalósítás tárgyává vált A vízellátás és a haiózás mellett mégis az öntözés a legközvetlenebbül érzékelhető tétel ezen a tájon. Az ATIVIZIG-től kapott információk szerint a csongrádi vízlépcső 60 ezer hektár öntözését teszi lehetővé a bugac—mórahalmi tájon, Kiskunfélegyháza körzetében 85 ezer hektárnak tud öntözővizet szolgáltatni. Csongrád környékén 14 ezer hektárral számolnak. A bal parton Nagytőke és Székkutas körzete 45 ezer hektárt kapcsolhat az öntözésbe, s hosszú távra biztosított lesz a már most is működő algyő—percsorai és a vidreér—csanvteleki öntözőrendszer működése. A mű szolgáltatásának teljesítőképessége természetesen másként ir kifejezhető, hiszen a beruházás sokoldalúan hozzájárul majd a termeléshez. Az iparivíz-szolgáltatás évi 45 millió köbméter lesz. a mezőgazdaság pedig idényenként 115 millió köbméter vizet kaphat innen. A Tisza völgyében az ötödik ötéves tervben 63 ezer hektár öntözésfejlesztés szerepel, a távlati elgondolások szerint viszont ötéves tervenként mintegy 100 ezer hektárral kell növelni az öntözött területeket. De azt is hozzá tehetjük, hogy az öntözés intenzitásának is növekednie kell, így az öntözési vízigény közel két és félszeresére emelkedik 1990re az 1975. évinek, miközben a külföldi vízelvonás ugyanebben a térségben szintén az 1975. évinek két és félszerese lesz. Valamenynyi gazdasági szempont egyöntetűen tanúskodik tehát a nagy elhatározás mellett. így nyeri el, e hiányzó láncszem pótlásával teljes értelmét a Tisza és a Körösök csatornázása, ezzel lesz teljes a nagy térség vízgazdálkodási rendszere. De víznek bővében így sem érezhetjük maid magunkat. Készült egy prognózis a Tisza magyarországi szakaszának vízmérlegéről Eszerint ezen a tájon 1990ben 435 köbméter lesz a másodpercenkénti vízigény — és a tározókkal módosított vízkészlet 427 köbmétert garantál majd. Éppen hogy lépést tartunk tehát az igénvekkel, s éppen jókor, a legkövetelőbb időben fogunk hozzá a csongrádi vízlépcső építéséhez. Ez a rendszer együtt, összhatásában feiti ki a kívánt hatást. A vízDótló művek rendszere meg'ele'ő biztonságot nvújt a külföldi vízelvonások ellensúlyozására, és a hazai igénvek kielégítésén túl a gazdasági fejlesztéseket is reo"i'ar>oz7a. Sz. Simon István rvfiv^t'-o-ik: Más művel egyenértékűen nem helyettesíthető.) Mar.aí József Prágába mázott Szerdán magvar küldöttség utazott Prágába, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság 15. ülésszakára. A lelegációt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési vegyes bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti. A Ferihegyi repülőtéren a küldöttség búcsúztatására ir. Václav Moravec. Csehszlovákia budapesti nagykövete is megjelent. (MTI) Tanácskozáskongresszus elölt Szerdán a Fészek klubban tartotta kongresszus előtti utolsó ülését a Magyarország1 Németek Demokratikus "Szövetségének országos választmánya. A testület tagiai megvitatták a titkárság beszámolóját a szövetség IV. kongresszusa — 1973 — óta végzett munkáról, és a szövetség alapszabályának mólosítására tett javaslatot. A módosításokat Réger Antal főtitkár szóbeli kiegészítőjében ismertette. A november 4-én összeülő V kongresszuson a Magyarírszágon élő 220 ezer németajkú lakos képviseletében 103 küldött veszi számba pártunk nemzetiségi politikájának eredményeit, a magyarországi németek helyzetét. Új medencék Újszegeden A Ligetfürdő állandó látogatói, meg akik gyakorta sé tálgatnak a töltésen, régór; ; felfigyelhettek a Gyapjas Pá' utca és a Tisza-gát közötti építkezésre. A találgatáso! elkerülésére tábla hirdeti hogy azon a helyen újabt medencék készülnek. A létesítmény makettjét a közelmúltban hosszabb ideig a járókelők is láthatták a Szegedi Tervező Vállalat Klauzál téri kirakatában. 1 A medencéket tető fedi majd. Az ötven méternél is nagyobb átmérőjű kupola közepén egyetlen tartóoszlopra futnak az erővonalak. Alatta két, felülnézetben téglalap formájú, 26 méter hoszszú és 16 méter széles, továbbá két körszeletre emlékeztető, egyenként kétszáz négyzetméter alapterületű medence kap helyet. Az előbbiek közül az egyiket 170 centiméter mélyre tervezik, ebben lubickolhatnak az úszni tudók. A másikban a vízmagasság nem haladja meg az egy métert, ezzel az úszásoktatás szómára biztosítanak helyet. A félholdszerű medencéket a gyerekek és a gyógyulni vágyó felnőttek használhatják majd. Újdonságnak számít, hogy feszített víztükre lesz a medencéknek. A járdaszintig feltöltik mindegyiket úgy, hogy a peremükön átcsapó víz a hézagos csempékkel fedett túlfolyóba kerüljön. Ebből csöveken át jut a vízforgató berendezéshez, amely tisztítás után ismét visszanyomja a medencékbe. A KEVIÉP dolgozói már tavaly nyáron hozzákezdtek a földmunkákhoz. Az alapozás befejezése után az úgynevezett szerelőbetont öntötték le, majd hozzáláttak a betonvasak szereléséhez. Jelenleg az úszómedence vasszerelése elkészült, de ugyanez a munka még tart a tanSzerelik a betonvasakat medence belsejében. A napokban várják a nagy teljesítményű vasbeton szivattyút, ha mezérkezik, még a tél beállta előtt elkészülhetnek az utolsó vízzáró vasbeton réteggel a téglalap alakú medencékben. A többi munkát, a körszelet formájú medencék betonozását is. befejezhetik a műanyag fóliák véde'me alatt A Ligetfürdő bővítésén dolgozó munkások időben te'jesítik a kitűzött fe'adatokat élükön a sándorfalviakbó' alakult Szántó Kovács János szocialista brigáddal. Várhatóan a következő év e'ső felében kezdik el szere'ni a te tőszerkcetet. és csak enne'elkészülte után látnak hozz'"a medencék burkolásihoz. A különleges csempeborítást, aelképzelések szerint, külföldi cég szállítja. Egyelőre csak az öltöző'kialakítása késik, mert nincs Somogyi Klrolyné (elvétele az úszómedencében rá pénz. Űgy tűnik, ha el is készül 1979 második felére az új medencekomplexum, csupán az utána következő nyáron fogadhatja a vendégeket J. E. Nincs megállás A minap a televízió portrét mutatott be egy világhírű tudósról, Selye János professzorról, aki 1918-ban került el hazánkból Kanadába, és a stressz elméletével, gyakorlati kutatásaival tett szert hírnévre. Egy kutatóintézetet vezet Montrealban, s amikor a riporter megkérdezte tőle, hogy mily módon verbuválja munkatársait, akkor igen egyszerű magyarázatot adott a tudós. Azt mondta: minden munkatársa úgy mérettetik meg, hogy az miként szereti és végzi el fö'adatát. A legkitűnőbb tudóstársának sem adott nagyobb elismerést, mint annak az állatgondozónak, aki szépen és precízen ápolja a patkányokat és takarítja azok ketreceit, s ha-onlóan vélekedett arról a takarítónőről, aki ha egyszer tisztába teszi a fo'yosót, akkor az tiszta is lesz. Egyáltalán nem új fölfedezé-ek ezek, Selye János sem ezzel a teóriával nyerte el a világ elismerését, hanem a maga területén e'ért eredményeivel, de a téren alighanem ő is „föltakarította a folyosót". Az őszi BNV nemrégiben zárta be kapuit, s volt időm körü'nézni a nemzetközi bemutatón. Érthetően, jobban kinyitottam a szemem és hegyeztem a fülem, amikor a szegedi, s a környékbeli vállalatok standjain jártam. Az agyamban egyetlen kérdés motoszkált: hol állnak a közeli cégek ebben a világkirakatban? Milyen termékeik vannak, s azok elismerést kaphatnak-e a nemzetközi piacokon. Vegyes érzelmekkel húztam a'á jegyzeteimet. Megálltam a Kenderfonó és Szövőipari Válla1 at bemutatójánál és beszélgettem Tóth László vezérigazgatóval, aki örömmel mondta, hogy vásári díiat kapott egy új termékük, a polipropilénből előállított műkender. azaz a márkanevén „Pépétex". Miért ne örü'ne a szegedi emKer az ilyen hírnek, hiszen kicsit lokálpatrióták is lehetünk. Persze, egy díj önmaga nem sokat jelent és nem sokat mond a nagyközönségnek. A vásárló, az egyszerű ember további információkat kér. Jó ez nekünk? — kérdezheti. A szakember azt mondta, hogy ez jó lehet nekünk, mert a műszálból készített ,.kendenzár olyan magaviseletű, mint a természetes anyag, közel áll annak tulajdonságaihoz, tehát lehet belőle kötelet, zsineget, fonalat gyártani, s a fonalból szövetet Az anyag paraméterei kitűnőek, nem szakad, nem kopik olyan könnyen, nem árt neki a vegyszer, az eső. a napsütés, és a víz sem károsítja, és így tovább. S ami közgazdasági szempontból még lényegesebb, hazai alapanyagból készíthető, mert a Tiszai Vegyi Kombinát ellátja a szegedi gvárakat polipropilénnel, s a készterméket szívesen megvásárolják a tőkés piacokon is. vagyis javítható vele a népgazdaság devizamérlege, ame'v közismerten negatív az utóbbi esztendőkben. Nosza rajta, igyekezzünk! De icvekszünk-e. léoérf tartunk-e, vagy esetleg más országokban már előttünk járnak, s mi nézhetjük a hátukat, megelégedhetünk a későn érkezőknek kijáró átlag, vagy az az alatti haszonnal. A szegedi nagyvállalat vezérigazgatója megnyugtatott, hogy nem kerültünk lépéshátrányba, már szerelik az új gépeket, berendezéseket a szegedi kenderfonógyárban, és hamarosan megindulhat a nagyüzemi termelés a műkenderből. Devizahiteles megoldásra kaptak lehetőséget, o'asz gyártmányú gépek érkeztek Szegedre, s , ezentúl évente 800 tonna polipropilént dolgozhatnak fel a szegedi gyárakban. Ennél ls kedvezőbb h'reket mondott a vezérigazgató: hamarosan aláírnak egy újabb, devizamegtakarítást eredményező hite'szerződést, ame'ynek eredményeképpen a szegedi kenderfeldolgozó ipar hegemón szerepet játszhat Európában a műanyag zsákocskák gyártásában. Ezeket az egyszerű zsákokat — valóiában csomagolóanyagokat — ismerik az emberek. Hagymát, krumolit. almát, zöldséf- és gyümölcsféleségeket, s talán más egyebeket is csomagolnak ezekbe a lyukacsos zsákokba. A szakemberek Raschelzsáknak ismerik, amely úgy honosodott meg a szegedi kenderfe'dolgozó iparban, hogy nyugati piacról vásárolták meg a berendezéseket, a gyártáshoz szükséges a'aoanyagot, s késztermékkel fizették vissza a vételárat, miközben a termékekből a haszon megmaradt a hazai piacnak, a hazai felhaszná'ácnak. Most már mint begvakorlott gvártók. további lénésekre szánhatták el magukat Ujabb devizamegtakarítást elősegítő hitelszerződést készítettek elő. s hamarosan szállíthatnak újabb 26 darab, speciális, zsákgyártó gépet, extrudereket és más szük-éges berendezéseket, s ezzel elérhetik a tetszet,'* rangot: Európa legnagyobb zsákgyártó cége lesz a KSZV, amely ugvan tőkés piacról szerezheti be az alapanyagot de késztermékének 85 száza'ékát is tőkés piacon értékesítheti Magam ugyan nehezen fogom föl, mit jelent évi 40 miUié darab műanyag zsák, a gyártó vállalat szakemberei biztosan jó számvetést készítettek, ha vállalták a kockázatot, s a hitel konzekvenciáit Egy bizonyos: a szállítási feladatok egyre növekednek, egyre több csomagolóanyagra van szükség, sőt ha azt is hozzá vesszük, hogy a hazai vásárlók a zsákokban termékeiket kü!földre viszik el, akkor a 15 százalékos belső eladás mérséklődik, és növekszik a külföldi értékesítés mennyisége, legalább is közvetett úton. E gyetlen do'og furdal még: vajon a gazdasági életben tevékenykedő szakembereket mennvire „mozgatta meg" a nemre'közi bemutató, az ott látott korszerű termékek sokasága? B'zom benne, hogv nem csupán vásárlóként néz'ek körül partnereik standjain, hanem a ml gazda-ági é'e'ünk égető fö'ada'ainak o'da'áról is mozgásba hozták gondo'ataikat. c-e'ekvő szándékaikat E mozgásra manapság igen nagy szüksége van az országnak, mindannyiunknak. Gazdagh István Sikeresen vizsgáztak azoklak az új műszereknek a nintapéldányai, amelyeket a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet kutatói -.észítettek. Ezek egyike egy íordozható berendezés, azt vizsgálja, hogy a vezetékekbe kevert kellemetlen illatú jelzőanyag a távolabbi fogyasztóknál is biztonságosan figyelmeztet-e az esetleges szivárgásra, vagy nyitvafelejtett gázcsapra. Ugyancsak ennél az intézetnél készült el az a szivárgásjelző, amely a legkisebb gázszivárgás esetén is riasztja a fogyasz tókaL világnap Hazánkban is megkezdték iz 54. takarékossági világlap megünneplésének előkeizületeit. Több mint öt év'izede. a világ takarékoénz' árainak milánói tanácskozóién nyilvánították október utolsó munkanapját a taka-ékosság napjának, amelyről aránkban t'zennegyeöszer emlékeznek meg.